Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-24 / 249. szám

il. évfolyam, 249. szám ÁRA: 9,60 Ft MEGYEI NAPILAP 1991. október 24., CSÜTÖRTÖK Felvonták a Köztársaság zászlaját Az 1956-os forradalom és szabadságharc 35. évfordu­lója, valamint a Köztársaság kikiáltásának 2. évfordulója alkalmából a Parlament előtt ünnepélyes keretek között vonták fel a Magyar Köztársaság zászlaját szerda délelőtt. Az ünnepségen jelen volt Göncz Árpád köztársasági el­nök, Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Antall Jó­zsef miniszterelnök, illetve a kormány több tagja. Az 1956-os forradalom a bukás ellenére is győzelmes volt A magyar progresszió 1848 melletti legfontosabb állomá­saként értékelte az 1956-os forradalmat Göncz Árpád a műegyetem aulájában mon­dott beszédében. A 35 évvel ezelőtti események egyik meghatározó helyszínén ren­dezett megemlékezésen - amelyen jelen volt Antall Jó­zsef kormányfő és Szabad György, az Országgyűlés el­nöke - a köztársasági elnök 1965 népi forradalmi jellegét hangsúlyozta. Emlékeztetett arra: bár a kezdeményezés, - többek közt a műegyetemről induló felvonulás szervezése - értelmiségi körökből indult ki, már október 23-a estéjén a társadalom széles köre csat­lakozott hozzá. Az 1956-os forradalom a bukás ellenére is győzelmes volt - mondotta az államfő, hangsúlyozva, hogy egy szu­perhatalom minden erejére szükség voltfeveretéséhez. A forradalom eszmei győzelme bizonyítékának nevezte, hogy ez a szuperhatalom évtize­dekkel később maga is arra az útra tért, azt a társa­dalmi-gazdasági fejlődési modellt választotta, amelyet 35 évvel ezelőtt a budapesti utcákon tüntetők és a fegy­verrel harcoló szabadság­harcosok tűztek zászlajukra. Göncsz Árpád a magyar forradalomnak e máig ható és napjainkban is érvényes szellemiségére utalva hang­súlyozta: 1956 - a magyar históriában példa nélküli mó­don - világtörténelmi folya­matot indított el. Magyaror­szág történelme során első ízben ekkor vált formáló erővé, nem csupán a világ­ban zajló átalakulási folyama­tok követőjévé. A forradalom legfontosabb eredményét abban látta a köztársasági elnök, hogy 1956 októberé­ben sikerült megteremteni a nemzeti egységet. A posztumusz díszpolgári cím átadása Ünnepi ülés a városházán Tegnap délelőtt 10 órakor a Himnusz hangjaival kezdődött a szekszárdi önkormányzat ün­nepi testületi ülése. A megjelenteket Kocsis Imre Antal polgármester köszöntötte, és méltatta 1956-nak a magyar történelemnben betöltött szere­pét. Hangsúlyozta, hogy nem szabad, hogy október 23-ára rutinszerűen emlékezzünk, az ünneplésnek évek múlva is ugyanolyan felemelőnek kell lennie, mint például 1989-ben. — Árra kell gondolnunk, hogy az elvesztegetett évtize­dek után újra elkövetkezzék '56 nagy összefogása - mondta a polgármester, majd így foly­tatta: — Ez a néhány nap megte­remtett egy olyan egységes nemzeti akaratot, amelyben soha nem látott egységben volt a szocialista, a demokratikus, és a nemzeti gondolkodás. Arra kell törekednünk, hogy ezt az egységet ebben aj. országban újra meg tudjuk teremteni. Ez a mi dolgunk. Nekünk kell, ha még meg tudjuk tenni. Megérteni a másik szavát, és nekünk kell, ha a másik nem érti meg a szavunkat, megma­gyarázni: egy célért dolgozunk ebben az országban. Kocsis Imre Antal dr. Pálos Miklós államtitkárnak adta át a szót, aki beszéde bevezető ré­szében a XX. századi történe­lem sorsfordulóiról beszélt. Kiemelte, hogy minden dikta­túra ismérve, hogy ellenőrzés nélküli hatalmat épít ki. Méltatta a forradalom nem­zetközi jelentőségét, és kijelen­tette: — 1956 13 dicsőséges napja a-történelem aranybetűkkel írt fejezeteibe fog bevonulni, de a historikusok még nem igazán dolgozták fel ennek a történelmi fordulónak a szerepét. Mai viszonyainkról szólva dr. Pálos Miklós ezt mondta: — Tele ellentmondással él­jük ezt a kétéves ciklust napja­inkban is, ahol még együtt van­nak és egymás mellett ülnek - természetesen nem ebben a te­remben - a gyilkosok és az ál­dozatok. Ahol együtt koszorúz­nak azok, akik ítéltek és akik el­ítéltettek, ahol együtt vezetik az országot azok, akik korábban - harmincöt-negyven éven át - a hazugság birodalmát szolgálták azokkal, akik tele hittel szentül hisznek abban, hogy megújul a magyarság, megújul a világ. Cáfolta, hogy keresztény kurzus lenne Magyarországon, majd kijelentette: „Néha-néha hallom az ácsok­nak a szekercecsapkodását, amint éppen ácsolják nekünk a keresztet”. — Elgyengültek azok a tulaj­Vendégek az ünnepi ülésen donságaink, amelyek a kicsi­nyes, önös érdekeken felül tud­nak emelkedni, és nemcsak az egyén érdekeit nézve, azon fel­ülemelkedve, népben, nemzet­ben tudnak gondolkodni - hangsúlyozta a szónok, majd a szekszárdi ünnepségről szólva elmondta, hogy nagyobb tö­megre számított. A későbbiekben bírálta a rendőrség nyílt napját. Kijelen­tette, hogy október 23. nagyobb jelentőségű ünnep, mint már­cius 15, hiszen világtörténelmi szerepe ma már vitathatatlan. — Azok az emberek - mondta -, akik pár évvel ezelőtt még lehallgatták a telefonjain­kat, elolvasták a leveleinket,k ifosztottak titkainkból, azok Is ott vannak a helyükön, és én azt vártam tőlük, hogy azono­sulnak a mai nap jelentőségé­vel, az átalakulással, nem fog­nak rendőrkutya-bemutatót tar­tani, és olyasmikkel szórakoz­tatni a fiatalokat, amelyek nem tartoznak szigorúan október 23 eszméihez, szellemiségéhez. De mégis, azt mondom: ne legyen harag szívünkben, mert egy harmincnégy éven át hirde­tett és hazudott történelmet, amiben felnőttek, amitől egy­szerűen már nem tudnak el­szakadni, nehéz egyik pillanat­ról a másikra rendezni. Beszéde befejező részében dr. Pálos Miklós államtitkár nyomatékosan hangsúlyozta a türelem, a tolerancia, a megbé­kélés jelentőségét, hiszen - mint mondotta - a megmaradás a tét. (Folytatás a 2. oldalon) Mezőgazdasági fórum az államtitkárral Dr. Dávid Ibolya, megyénk 5. számú választókerületének or­szággyűlési képviselője értesíti a mezőgazdaság iránt érdek­lődő polgárokat, hogy október 25-én 18 órától a tamási diák­centrumban mezőgazdasági fó­rum lesz. Sárossy László földművelésügyi államtitkár és Bogárdi Zoltán országgyűlési képviselő, mezőgazdasági szakértő tart előadást a mező- gazdaság helyzetéről, majd vá­laszol a kérdésekre. Előadás a világkiállításról Szekszárdon A Magyar Demokrata Fórum Szekszárdi Szervezetének ren­dezésében Barsiné Pataky Etelka, Budapest Főváros Ön- kormányzatának képviselője előadást tart a világkiállítással kapcsolatos kérdésekről Szek­szárdon, a Babits Művelődési Központ társalgójában 1991. október 25-én, pénteken 18.30-kor. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Kiállítás Az ART ’999 művészcsoport tagjainak munkáit láthatják az érdeklődők a faddi községhá­zán. Az Újvári Zsó, Beda László, Kovács Anna, Balogh Jenő, Újvári György, Biszák László, Ódryné Horváth Krisz­tina, dr. Dittert Jenő, Ragóné Gáti Marianna és Minker Tibor festményeit, grafikáit és kis­plasztikáit bemutató tárlatot október 25-én, pénteken dél­után fél háromkor nyitja meg Szűcs László János, a Tolnai Extra főszerkesztője, a Borgisz Lap-, Kiadványszerkesztő és Kiadói Betéti Társaság üzletve­zető cégtulajdonosa. Fogadóóra Dr. Nádori László országgyű­lési képviselő 1992. október 24-én 16.00 órától képviselői fogadóórát tart a megyei ön- kormányzat épületében (Szek- szárd, Mártírok tere 11-13. I. emelet 123-as szoba). Személyi jövedelemadó - Névváltoztatások Emlékmű ötmillió meg nem születettnek A kormány csütörtöki ülésén állást foglal a jövedelmek adóz­tatásának jövő évi átalakításá­ról. Az MTI értesülése szerint a többször átdolgozott jelentés mostani változatában a szemé­lyi jövedelemadó-rendszerben az adómentes tételek köre szű­külni fog, ugyanakkor összes­ségében kevesebb adót fognak kivetni. A Pénzügyminisztérium elő­terjesztése szerint megerősí­tendők azok az alapelvek, ame- yek preferálják a megtakarí­tást, a külfölddel kapcsolatos érdekeink érvényesítését, va- amint a személyi jövedele- Tiadó-rendszerben méltányos üsszegü tehermentes jövedel- net biztosítanak a családok­nak. A vállalkozási jövedele­madót felváltja a társasági adó, amely egységes rendszerével jobban áttekinthetővé teszi a gazdálkodó szervezetek adó­zását. A kormány megvitatja azt az előterjesztést is, amely szerint az Országos Találmányi Hiva­talban folyó valamennyi ipar- jogvédelmi tárgyú államigazga­tási eljárásért a jövőben illeték helyett igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díj mértékét miniszteri rendeletek határoz­zák majd meg. Véleményt mondanak a mi­niszterek a közalkalmazottak jogállásáról szóló tervezetről, s a szerencsejátékok szervezé­sével kapcsolatos egyes jog­szabályokat olyan értelemben módosítják, hogy az ifjúságpoli­tikai alap a jövőben is megfelelő összegű támogatáshoz jusson a szerencsejátékokból. Dönteni kell az ülésen a szov­jet csapatok által okozott kör­nyezeti károk elhárításának sürgősségi sorrendjéről, és a beavatkozások finanszírozásá­ról. Az MTI értesülése szerint húsz objektumnál a talaj szennyezettsége miatt azonnali beavatkozásra van szükség. Végezetül a kormány megvál­toztatja több főiskola elnevezé­sét, így például a Zalka Máté Katonai Főiskola neve a jövő­ben Bolyai János Katonai Mű­szaki Főiskola lesz, a Killián György Repülő Műszaki Főis­kola elnevezése pedig várha­tóan Szolnoki Repülő Műszaki Főiskolára változik. Paskai László bíboros, prí­más, esztergomi érsek szerdán a Heves megyei Abasáron fel­avatta és megszentelte az öt­millió meg nem született ma­gyar emlékművét, Lakatos Mi­hály szimbolikus alkotását. Paskai László szólt az ese­mény alkalmával 1956 erkölcsi hagyatékáról is. Az emlékmű - a talapzaton olvasható szöveg szerint - „az ötmillió meg nem született ma­gyarnak állíttatott 1991-ben, őszentsége II. János Pál pápa lelkipásztori látogatásának esz­tendejében, melyre engesztelő nemzetünk kilenc hónapon át készült, könyörögve a magzati élet védelméért”. Az esemény alkalmával Pas­kai László szót emelt az élet szentsége mellett, s elutasította az abortuszt. Az emlékműállítás szándékát II. János Pál pápa augusztusi látogatása alkalmával dicsére­tesnek találta, s megáldotta a neki ajándékba átadott em­lékmű-makettet is. Maga az emlékmű a telepü­lés központjában áll; szimboli­kája egyszerű: vaskeresztekkel védett, Napként ragyogó emb­riót ábrázol. Az elkészítéséhez szüksé­ges költségekre Abasár-Pálos- vörösmart önkormányzata je­lentős összeget, 100 ezer forin­tot adott. Hangverseny 1991. október 25-én, pénte­ken, 17 órakor a decsi reformá­tus templomban Dobai Jenő művész-tanár Bach, Handel, Mendelssohn és Boelmann mű­veiből ad orgonahangversenyt. Közreműködik: Farkas Kata, a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneis­kola növendéke (hegedű). Min­den érdeklődőt szeretettel hív­nak és várnak. A belépés díjta­lan. Jazz-klub „Néhány mérföld Miles Da- vis-szel”, e mottó jegyében ren­dez pénteken jazz-klubot Szek­szárdon, az Art Kontakt. A szín­hely ezúttal a zeneiskola nagy­terme lesz, míg a kezdési idő­pont 20 óra.

Next

/
Thumbnails
Contents