Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-18 / 245. szám

1991. október 18. PUJSÁG 3 „A dolgozó ember védelmében” Hol van vége az alagútnak? Egy-két évnyire a piacgazdaságtól Október 29-től kiállítás és szakmai fórum (Folytatás az 1. oldalról) Idén a dél-dunántúli régión és más hazai nagyvállalatokon kí­vül külföldiek is részt vesznek az eseményen, s külön kieme­lendő a német Friedrich Ebert Alapítvány részvétele, amely munkavédelmi jellegű kutatá­sokat, kiadványokat, kiállításo­kat támogat - anyagilag is - szerte a világban. A megnyitó napján, október 29-én lesz zenés munka­ruha-divatbemutató, 30-án pe­dig szakmai fórumot rendeznek a művelődési központ színház- termében, amelyen a gyártók, forgalmazók, felhasználók cse­rélhetik ki tapasztalataikat, és hallhatnak érdekes előadásokat a munkavédelem, környezet- védelem területéről. így például a szakemberek részéről feltétlenül figyelmet ér­demel az Innotrade Kft elő­adása egy új folyadékmegkötő anyagról és egy környezetba­rát, olajmentesítő tenzidről. A Ferrit-Filter Gmk szűrési tech­nológiákat ismertet, a Comasec Rt ipari balesetek esetén al­kalmazható védőeszközöket mutat be, s ezeken kívül is sok fontos témát ölel fel a szakmai napon elhangzó, összesen ti­zenöt előadás. A következő nap, azaz októ­ber 31 -e börzenap lesz, ame­lyen a rendezők reményei sze­rint sok árucikk, védőeszköz, el­fekvő készlet cserélhet gazdát, hiszen, ami az egyik cég szá­mára feleslegessé vált, az egy másiknak igen fontos lehet. Ugyanúgy, mint a tavalyi kiál­lításon, az idén is lesz a lakos­ság számára kedvezményes háztartási vegyiáru vásár, ahol például környezetkímélő mosó­port, öblítőt, papírtermékeket kínálnak olcsón. Kedden délelőtt a Babits Mi­hály Művelődési Központban ta­lálkoztak a szervezők, hogy a kiállítás és a programok részle­teit egyeztessék. Péterfi Lajos­tól, a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezeti Szövetségének munkavédelmi főellenőrétől, mint a kiállítás szakmai főren­dezőjétől kérdeztük: — Miért éppen Szekszárdot választották ennek az országos eseménynek a helyszínéül? — Elsősorban azért, mert a korábbi években már kedvező tapasztalatokat szereztünk, itt jó szakemberek, kellő lelkese­déssel és igazán szép, méltó környezetben gondoskodnak a kiállítás magas színvonaláról - válaszolta Péterfi Lajos. — Ehhez mi adjuk a helyet, installációt, műszaki-technikai feltételeket - tette hozzá Bonfig Ágnes, a művelődési központ megbízott igazgatója -, de részt veszünk a programelőké­szítésben, reklámban, közön­ségszervezésben is. Azért éreztük feladatunknak mindezt felvállalni, mert itt olyan új tech­nológiák, anyagok, eszközök kerülnek bemutatásra, amelyek valóban az embert védik. Fon­tos, hogy erre a kiállításra ne csak a szakemberek, munka­védelmisek jöjjenek el, hanem a dolgozó emberek is, hogy lássák, mit nyújthat a mai tu­domány-technika ezen a terüle­ten, és követeljék saját cégük­nél is ezek alkalmazását. A munkahelyeken is a legfőbb ér­ték az ember, illetve annak egészsége, és bizony van bő­ven tennivalónk ennek védel­mében.-áa­Rablás Gyálon három férfi M. I. 40 éves műszaki szerkesztőt egy pisztollyal megfenyegette, megkötözte, és a lakásból elvitt 125 ezer forint értéket. Egy fiatalasszony, Károly Ist- vánné másfél évvel ezelőtt Elő­szálláson vásárolt egy elha­gyott tanyát, ahol elképzeléseit szerette volna megvalósítani. A kaposvári mezőgazdasági főis­kolán annak idején sertéste­nyésztésből kapott diplomát. Tizenhárom évig tsz-ben dol­gozott, majd a megfelelő szak­mai gyakorlat után úgy gon­dolta, vállalkozóként is meg­próbálja. — Nem dalolva, de önként adtam fel az ágazatvezetői be­osztásomat. Azoknak a tsz-ek- nek a létét, amelyeknél dolgoz­tam, megkérdőjeleztem. Az ál­lattartást mellékágazatnak, szükséges rosszként kezelték, a sertéstenyésztést pedig olyan helynek, ahová minden szeme­tet be lehet söpörni. A főagro- nómus rendszerint úgy kezdte a beszámolóját, hogy a növény- termesztés ilyen meg olyan si­keres, sőt, még eredménye­sebb is lehetett volna, ha az ál­lattenyésztésnek nem kellett volna X mázsa gabonát átad­nia. Ugyanakkor az önköltség­ből többet kellett vállalnunk, mint a másik ágazatnak. Én szeretem a munkámat, ezért hoztam létre ezt a törzstenyé­szetet. Ilonka birodalma Ilonka miközben beszél, megmutatja a gazdaságát. Tár­saságunk népes, dr. Öcsödi Gyula, a Földművelésügyi Mi­nisztérium Biológiai Alapok Fej­lesztési Főosztályának veze­tője, dr. Hadházy Árpád, á me­gyei földművelésügyi hivatal fő­felügyelője, a Független Kis­gazdapárt megyei elnöke, és Károlyiné munkatársai. Egy kétségbeesett telefon- beszélgetés hozott így össze bennünket. Ilonka telefonált, úgy érzi, veszélybe került a te- nyésztelep, az ereje, a kitartása lassan kimerül. A telepen példás a rend, a sertésfajták elkülönítve, minden ketrec előtt feltüntetve a pontos adatok. Szinte hihetetlen, hogy ekkora beruházást egy család, saját erejéből képes volt létre­hozni, 37 anyasüldő, 17 süldő, 56 koca, 4 kan és számtalan kismalac. A beruházás eddig több mint 4 millió forintot ér. — A családban mindenki le­tette a magáét. A férjem kőmű­ves, az édesapám ács, 240 ezer forintért vettük meg ezt az 1347 négyzetméteres területet. Augusztus hatodikén raktuk le az alapokat, az első ellés októ­ber 26.-án már megvolt. Köz­ben a Budapesti Húsipari Válla­lattól 500 ezer forint termelte­tési előleget kaptam, kedvez­ményesen, kamat nélkül. Ahogy szaporodott az állo­mány, úgy sürgettem a csalá­dot a többi helyiség elkészíté­sére. Piretrain sertéseket te­nyésztek, mert ennél a fajtánál átlagban 53 százalékos az ér­tékes húsrészek aránya, ami a jelenlegi hazai fajtákhoz viszo­nyítva kimagasló. Mi elsősor­ban nem vágósertésben, ha­nem tenyészállatokban gondol­kodtunk, ezek négyszer többet kellene, hogy érjenek, de eladni így is csak akkor tudom őket, ha visszatér a sertéstartók kedve. A válasz bonyolult — Ma Magyarországon, a kereskedelem megfizeti-e a mi­nőséget, megéri-« ilyen magas szakmai szinten foglalkozni a sertéstenyésztéssel? — Erre magamnak két évet adtam, egy már lejárt, és ha így fizetik meg, nemcsak nem éri meg, de tönkre is megyünk. Dr. Öcsödi Gyula veszi át a szót. — A kérdésre csak nagyon bonyolultan lehet válaszolni. Azért is jöttem el, hogy még egy kis kitartásra buzdítsam Ilonkát. Két éven belül a minőség egyre jobban előtérbe kerül. Ma még nálunk nem fizetik meg a te­nyészállatot, Franciaországban már ötször annyit ér ez a fajta, mint a kommersz. A termelők­Piretrain sertéseket tenyésztek Ilonka birodalma nek maguknak kell rájönni, hogy a tenyészállat jobban megéri, mert minőséget produ­kál, és ha a piac majd szelektál, ez az árakban is meg fog je­lenni. Amíg a gazdaságban a tulajdonosváltás nem történt meg, addig nem is lehet igazi érdekeltséget várni. A tenyész­tés becsületét teljesen elsor­vasztották az elmúlt évtizedek­ben. Még csak három éve indul­tak az első magán törzstenyé­szetek. Ha az itt látott állomány NSZK-ban lenne, onnan száze­zer forintért tudnánk megvenni darabját. — Miért van az, hogy amit kintről hozunk be, annak mindig nagyobb a becsülete?! - kér­dezi Ilonka. Próbálunk rá válaszolni, csak úgy egymásnak. Talán a kishi­tűségünkben, az évek során ránk rakódott gátlásainkban van a hiba?! Bank-csapdák — Amit 5-8 év alatt felépítet­tek a gazdaságok és a kister­melők, áldozva a kocakihelye­zésre, minden igyekezetük az elmúlt évben összeomlott a húsipar válságával, mert sokan kénytelenek voltak levágni az állományukat. Ahhoz, hogy mi is túléljük ezt az időszakot, hi­telre lenne szükségem - foly­tatta gondolatait Ilonka. Minden lehetséges formát már megpróbáltam. Megpályáz­tam a világbanki hitelt, másfél millió forintot el is nyertem, de csak egymilliót adnának kézbe, mondván, az 500 ezret akkor adják, ha megkezdem a törlesz­tést. Takarmánykeverőt kellene létesítenem, be kellene fejez­nem az építkezést, az állatokat naponta etetni kell, ami nem kis összegbe kerül. A legkülönfé­lébb hitelekkel próbálkoztam már: a Start hitelnek, a kétmillió forint után, amire nekem szük­ségem lenne, csak a kamata évi 224 ezer forint, de a kért összeg egy százalékát előre kérik kezelési költségként. Amíg ezt nem fizetem be, szóba sem állnak velem. Erre pedig most nincs pénzem. A Posta Bankot is megkerestem, oda is pályázatot kellett benyúj­tani. sőt, értékbecslést is kér­A tenyésztés becsülete? tek, ami szintén pénzbe került. Később derült ki, ők a kért hitel 10 százalékát kérik előre, készpénzben, csak ezután to­vábbítják a pályázatomat és 90-120 nap is eltelhet, mire a kért pénzt kézhez kapom. Két­százezret kellett volna lefizet­nem, de ha nekem most ennyi pénzem lenne, nem biztos, hogy hitelért kilincselnék. Ezek után a Budapest Bankot keres­tem fel Pakson, a Bush Alapít­vány után érdeklődtem. Pénteki nap volt, az ügyintéző azt mondta, jöjjek hétfőn, mert még nem ismerik a pontos feltétele­ket, hétfőn pedig azzal foga­dott, ne is pályázzak, mert az ő keretük már elfogyott. Innen Dunaföldvárra utaztam, a Ke­reskedelmi és Hitel Bankhoz, de a a fiókvezető szabadsága miatt az elbírálás szünetelt. Még a székesfehérvári Mező Bankot is megpróbáltam, ott volt is hitel, de rövid lejáratra és 40 százalékos kamatra. Nevet­ségesnek és megalázónak ér­zem ezeket a feltételeket, hi­szen a mezőgazdaságban nincs olyan tevékenység, ami ilyen magas nyereséget biztosí­tana. A kör bezárult, itt vagyok ez­zel a tenyészettel, és jó ha két hétre van még elegendő ár­pám, búzám, a kukoricám már elfogyott. A napok is egyre hű­vösebbek lesznek, 300 ezer fo­rint létszükséglet lenne ahhoz, hogy legalább az épületekre ab­lakokat tudjunk vásárolni. Köz­ben törlesztenem kell a felvett kölcsönöket és fizetnem a tb-já- rulékot. Volt olyan elkeseredett gondolatom, hogy felgyújtok mindent. A kaposvári egyetem­ről is voltak itt, biztatnak, hogy tartsak ki. De miből?! A történetnek itt vége. Mind­nyájan várakozással fordultunk Öcsödi Gyula felé. Türelmet és pár nap gondolkodást kért Ilon­kától, de mint mondta, csodát ő sem tud tenni. Az alagút vége már csak (még?!) egy-két évnyire van... Egyáltalában, akad valaki, aki látja a végét, vagy azok is a sötétben tapogatóznak, akiknek lelkesítaniök kellene a termelő­ket? Mauthner Ilona Kriminálinformatikai kiállítás A Budapesti Konferencia Balsai István igazságügy-mi- Központban csütörtökön meg- niszter nyitotta meg. Hangsú- nyílt a Kriminálinfo '91 nemzet- lyozta: a modern számítástech- közi kriminálinformatikai kiállí- nika alkalmazásával a rendőr, tás. A konferenciával párhuza- az ügyész, a bíró alkotóképes- mosan rendezett szakkiállítást sége növekszik. Drágább a nyelvvizsga Emelkedik az állami nyelv­vizsga díja. Az új díjak a tu­dásmérés költségeinek jelentős növekedését, valamint a nyelv­vizsga-rendszer differenciáló­dásának hatásait is tükrözik. Az új vizsgadíjakat a műve­lődési és közoktatási miniszter 16/1991. (X.8.) MKM rendelete szabályozza, amely szerint: az A és a B típusú alapfokú nyelv­vizsgáért 1100 forintot, a C tí­pusúért 2200 forintot kell fizet­nie a jelentkezőnek. Az A és B típusú középfokú nyelvvizsga díja az új miniszteri rendelet szerint 1850 forint, aki pedig C típusú középfokúval próbálko­zik, annak 3700 forintot kell fi­zetnie. Az A és a B típusú felső­fokú nyelvvizsga egyaránt 2150 forint, a C 4300 forint. A rendelet a honosítási eljá­rás díját 500 forintban állapítja meg. Kimondja továbbá, hogy amennyiben az Állami Nyelv­vizsga Bizottság a honosítást részleges vizsga letételéhez köti, a részleges vizsga 400 fo­rintba kerül. ERGÉPKER KFT. SUHL motorfűrész márkabolt nyílik október végén TAMÁSIBAN, az erdőgazdaság központjában. Fűrészek, adapterek, alkatrészek, javítás, garanciális szolgáltatás. A parlament alelnöke Bonyhádon Szűrös Mátyás, a parlament alelnöke Bonyhádon, a művelő­dési házban válaszol a kérdé­sekre október 31-én 17 órától, a Mi újság a baloldalon? című so­rozat keretében, amelyet a Ma­gyar Szocialista Párt megyei el­nöksége szervezett. Meghívó idősek fórumára Szekszárdra, a Babits Mihály művelődési ház márványter­mébe várja Kocsis Imre Antal polgármester Szekszárd város idős polgárait közös gondjaik megbeszélésére. A fórum októ­ber 18-án - ma - délután négy órakor lesz. Konferencia, iskolaavató Palánkon A palánki Csapó Dániel Me­zőgazdasági Szakközépiskola ebben az évben indította a ház­vezető és gazdaasszonyképző szakot is. Á különös figyelem­mel kísért osztály diákjai legin­kább a gyakorlati életben szor­goskodnak. Például a szek­szárdi piacon szerdai napokon ők árulják a saját csirkeállomá­nyukból nevelt tyúkok tojásait. Akciós áron vásárolhatók ezek, kicsit mindig olcsóbban, mint más árusoknál. Nekik így is megéri. Október 25-én gazdaképző konferencia lesz az intézmény­ben, ahova az ország vala­mennyi hasonló iskolájának képviselőit várják. Másnap - ok­tóber 26-án ünnepélyes iskola- avatót rendeznek, szombaton 11 órai kezdettel. Ékkor adják át az új tanistállót is azokkal az át­alakított épületekkel, melyek­ben szeptemberben kezdték meg tanulmányaikat a mező- gazdaság elméletével most is­merkedők, a jövő kis- és nagy­üzemeinek, magán és állami gazdaságainak, szövetkezetei­nek leendő technikusai, mérnö­kei, vagy éppen külföldi vendé­geket fogadó, üdülést szervező házvezetői, takaros gazdaasz- szonyai. Szüreti nap Tamásiban A hét végén, október 19-én, szombaton, Tamásiban szüreti napot rendeznek. A program délután két órakor az autós ügyességi versennyel kezdődik, mely a vásártéren lesz. A ver­senyre itt kell nevezni. Fél há­romkor a felvonulók bemutatója lesz. Ezen a nagykónyi, szaká- lyi, tamási lovasok és kocsisok, a nagykónyi és a pári hagyo­mányőrző együttesek, a tamási II. sz. iskola ének- és tánccso­portja, a tamási fúvószenekar, a tamási gimnázium tanulói vesz­nek részt. A hagyományőrző együttesek műsora a lovaspá­lya színpadán lesz, este hét órától pedig a művelődési ház­ban a szüreti bálon fejeződik be a színes program. ' Kaposvári művészek vendégjátéka Tamásiban, a művelődési házban október 21-én este hét órakor a kaposvári Csiky Ger­gely Színház művészei ven­dégszerepeinek. Előadásukban Alfonso paso: Hazudj inkább kedvesem című bűnügyi komé­diát nézheti meg az érdeklődő közönség. Főbb szerepekben Pogány Juditot, Hunyadkürti Györgyöt, és Spindler Bélát lát­hatják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents