Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-16 / 243. szám

1991. október 16. Kisvállalkozók oldala PÚJSÁG 5 Vállalkozás, piac, tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, adózás Kereskedői vélemény a társadalombiztosítási koncepcióról A társadalombiztosítási rendszer küszöbön álló átalakí­tása a vállalkozókat is érzéke­nyen érinti. Célszerű lenne, ha a járulékfizetés kötelező jelle­gének megtartása mellett érvé­nyesülne az önkéntességi elem is. Legyen egy, minden keres­kedő számára kötelező és elvi­selhető összegű járulék, a hozzá kapcsolódó ellátási alap­pal és ezen felül több, úgyne­vezett „osztályos”, választáson alapuló, vagyis önkéntes járu­lékfizetés. A kereskedők, vállalkozók 53 százalékos társadalombiztosí­tási járuléka rendkívül magas, az alacsonyabb jövedelmet el­érők esetében a tűrőképesség határán van. Célszerű lenne ezért a társadalombiztosítás profiltisztítása során annak el­érése, hogy a járulékot az ál­lami költségvetés a jövőben ne használja jövedelemelvonó, zabályozó, tulajdonképpen adó­jellegű eszközként. A munkaviszony mellett ke­reskedői tevékenységet folytató vállalkozók esetében a járulék- fizetés ne legyen kötelező, ha­nem csupán lehetséges. A vál­lalkozó maga dönthesse el, hogy e biztosításban részt kí­ván-e venni, ugyanúgy, mint akik a nyugdíjfolyósítás mellett folytatnak hasonló tevékenysé­get. KISOSZ Tolna Megyei Elnöksége Vásárnaptár 1991. november-december Bonyhád: november első vasárnap (XI. 3.), oák, av. december első vasárnap (XII.1.), oák, av. Dombóvár: november második vasárnap (XI. 10.), oák. november harmadik vasárnap (XI. 17.), av. december második vasárnap (XII. 8.), oák. december harmadik vasárnap (XII. 15.), av. Dunaföldvár: november első vasárnap (XI. 3.), av. november harmadik vasárnap (XI. 17.), oák. Gyönk: november második csütörtök (XI. 14.), oák. Hőgyész: november negyedik szerda (XI. 27.), oák. Iregszemcse: november harmadik szerda (XI. 20.), oák. Paks: november harmadik szombat (XI. 16.), oák. Simontornya: november ötödik szombat (XI. 30.), oá. december harmadik szombat (XII. 21.), oá. Szekszárd: november második vasárnap (XI. 10.), oák, av. november negyedik vasárnap (XI. 24.), oák, av. december második vasárnap (XII. 8.), oák, av. december negyedik vasárnap (XII. 22.), oák, av. Tamási: november negyedik kedd (XI. 26.), oá. Rövidítések: oá: országos állatvásár, oák: országos állat- és kirakodóvásár, av: autóvásár. Ipartestületi hírek A biztonságos közlekedés érdekében A Tolna Megyei Közlekedési Felügyelet jelzése nyomán az ellenőrzések, a közúti járművek hatósági műszaki vizs­gálata alkalmával, továbbá a járműjavítást végzők és jármű üzemeltetők tapasztalatai szerint is gyakori a nem megfe­lelő minőségű alkatrészek előfordulása. Annak érdekében, hogy az alkatrészeket, tartozékokat gyártók és felhasználók a követelményeket jobban megis­merhessék, a Tolna Megyei Közlekedési Felügyelet részle­tes tájékoztatót küldött a Szekszárd és Környéke Általános Ipartestületnek. Az érdekeltek a tájékoztatóhoz az ipartes­tületnél hozzájuthatnak. Oktatás Az Oberfalzi Kamara két kitűnő közgazdásza tart no­vember elején két-kétnapos szemináriumot az egziszten­cia-alapítás témakörében a Szekszárd és Környéke Általá­nos Ipartestület szervezésében. A vállalkozásra való felké­szülés, illetve a már működő vállalkqzások sikeres üzlet­menetének biztosítása jegyében konzultációk, egyéni ta­nácsadások, kiváló, magyarra fordított szakanyagok segítik az erre jelentkező vállalkozókat. Szakmai továbbképzés Tíz Tolna megyei fodrász iparos Németországba utazik szakmai továbbképzésre. A legkorszerűbb szakmai fogá­sokat, a legjobb anyagokat ismerhetik meg a németországi Deggendorfban, a Szakmatovábbképzési és Technológiai Központban. Profilváltás előtt a Tornyos Kft Megfelelő termékkel - megfelelő időben Százötvenmílliós munkahelyteremtő beruházás Mi nehezebb: némi induló tőkével és egy kis ötlettel el­indítani egy vállalkozást vagy a változó gazdasági igények­hez igazodva talpon is ma­radni? A kérdésre a választ csak az tudja, aki már bizo­nyított. Amikor a vállalkozások szabad teret kaptak, és kez­detben hozzá a 400 ezer fo­rintos kedvezményes újra­kezdési kölcsönt is, hirtelen megszaporodott a garázsból sebtében kialakított, bálás árut kínáló helyiségek, kocsmák, butikok száma. Több-kevesebb idő elteltével ezek egy része ugyanilyen gyorsasággal tönkre is ment, a tulajdonosoknak azzal a ta­nulsággal szolgálva, hogy nem elég csak elindítani egy vállalkozást, a piacon való térnyerés legalább akkora energiát igényel. Tornyos István vállalkozó már bizonyított. Neve, és az általa kínált építőipari termé­kek fogalommá váltak a me­gye határain kívül is. — Építész dinasztiából származom. Korábban 27 évig egy állami nagyvállalatnál dol­goztam, amikor lehetőségem adódott arra, hogy magánvál­lalkozóként próbáljam a saját egzisztenciámat, jövőmet alakí­tani. Ennek már három éve. Egymillió forintos alaptőkével indultunk, építőipari termékeket kínáltunk, de nem szokványos anyagbeszerzéssel, hanem hi­ánycikkeket forgalmaztunk. Ma már az induló tőkénket megtíz­szereztük, igaz, ez idő alatt há­romszor kényszerültünk profil- váltásra. — Nem lett volna köny- nyebb, ha a Tornyos kft is nyugati, tőkeerős céggel tár­sulva vegyes vállalattá ala­kul? — A kft megalakulása óta sok külföldi partnerrel került üz­leti kapcsolatba. Holland, brazil, olasz, mexikói üzletemberek szívesen társultak volna a pén­zükkel, azzal a feltétellel, ha 51 százalékban a kft nyeresége az övék. Ezt mi elfogadni nem tud­tuk, hiszen ezzel megkötötték volna a kezünket, nem ezért let­tem önálló. — Említette, hogy az eltelt három év alatt háromszor kényszerült profilt váltani. Most mivel foglalkozik a kft? — Január elsejével két üze­met is szeretnénk beindítani. Ez 150 millió forintos beruhá­zást jelent, amely egyben mun­kahelyteremtő is lesz, ötven embernek biztosítunk munkát. Norvég, olasz és német cégek­kel öt évre kötöttem meg azt a szerződést, amelyben parketta szállítására vállaltunk kötele­zettséget. Az építkezéshez kül­földi tőkére is szükségem volt, most a német hitel megindulá­sára várok, aminek a megérke­zését már csak a magyar pénz­intézeti adminisztráció hátrál­tatja. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a hazai bankosok nincsenek érdekeltté téve ab­ban, hogy a vállalkozó kapjon nyugati hitelt. — Úgy tudom, a parkettán kívül más termékek forgal- mazásásával is fogalalkozik. — Vajat, lisztet, húskészít­ményeket, konzerveket is kíná­lok külföldi partnereimnek. — Mi kell ahhoz, hogy a kínálatból üzlet legyen? — Nagyon fontos a termék kiválasztása. Ehhez tudni kell, mi eladható és a következő időszakban miből lesz hiány­cikk. A megfelelő termék kivá­lasztásában nekünk is van „sú­gónk”. — Mikor mondható el egy befektetésről, hogy sikeres? — Ha az üzletember a be­fektetett forintját 15 és 30 nap között meg tudja forgatni. Az első évben ez nekünk 13 nap alatt sikerült. Most, hogy min­denki tartozik mindenkinek, és a tartozások lassan körbe ér­nek, már a 35 napos forgási sebesség is jó eredménynek számít. — Van-e tekintélyük a ma­gyar vállalkozóknak a nyugati piacon? — Sajnos, az látszik, hogy nincs egységes vállalkozói el­képzelésünk. A hazai vállalko­zóknak majd akkor lesz presztí­zse, ha minőségi árut időre tudnak szállítani. Ahhoz, hogy a bizalom is meglegyen, kell egy­két év. A partner mindenről in­formálódni akar, de a magyar félnek is érdeke, hogy jólérte­sült legyen, és ne áron alul kí­nálja a portékáját. — Mikor kell profilt vál­tani? — Amikor még megy az üz­let, de már nem az igazi. A ké­sői váltás tönkreteheti a vállal­kozót. Nem könnyű a megfelelő terméket kiválasztani, ehhez sokat kell utazni, a kapcsolato­kat kiépíteni. Példaként emlí­tem, a Balatonon megismerked­tem egy olasz üzletemberrel. Lisztet, vajat szállítok neki, ő pedig cserébe süteményt ad, aminek az íze kiváló, a csoma­golása mutatós és hat hónap a szavatossága. A találkozásunk után egy hónapon belül már itt volt az első kamion áru. Tudom, nem könnyű a kezdő vállalkozóknak, nehéz hitelből talpon maradni, hiszen a ban­kok, a reklámmal ellentétben, nem segítik a magánszektort. A magyar vállalkozóknak sokat segíthetett volna a világkiállítás, és az általa beáramló külföldi tőke, amely a belföldi piacot is aktiválhatja. Mauthner I. Tornyos István olasz üzletemberekkel Jogszabályfigyelő Jo, ha tudja Vállakozók számára is fontos kiadványok . i, ..... . ,.. ^ <j ' n .'v m.1 .,>— mis Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR l.-ll.-lll. kötet). A Központi Statisztikai Hiva­tal elnökének többször módosí­tott 1/1975 (IV. 16.) számú ren­delkezése értelmében a FEOR számot a statisztikai, a munka­ügyi, a társadalombiztosítási, a pénzügyi és a gazdasági ter­vező munkával kapcsolatos nyilvántartás alapját képező ira­tokban (adatszolgáltatások, elemzések, kimutatások, stb.) minden olyan jogi személy köte­les alkalmazni, amely valakit munkaviszony, tagsági viszony, vagy bedolgozói viszony kere­tében foglalkoztat. A FEOR számjegyek meg­határozásához a KSH fenti há­romkötetes kiadványa nyújt se­gítséget. A három kötetet együtt kell alkalmazni, mivel a nyolc számjegyű jelzőszámot bármelyik kötet hiányában nem lehet megállapítani. A kiadvány megvásárolható a statisztikai és számítástechni­kai boltokban, a három kötet ára 682,- forint. Az Adójogszabályok 1991. című kiadvány tartalmazza az 1991 június 13-án hatályos összes adójogszabályt, az adó­zás rendjéről szóló törvényt, va­lamint az illetéktörvényt. Megrendelhető a Pénzügyi Közlöny szerkesztőségénél (1365 Budapest, Pf. 734.), ára 600,- forint. A Lízing című kézikönyv tar­talmazza a legfontosabb tudni­valókat, jogi és pénzügyi isme­reteket, a gépkocsi-, az ingat­lan-, a visszlízing szabályait, a külföldre történő lízingelés jogi és technikai előírásait, szerző­dés- és iratmintáit. Megrendel­hető a Pénzügyi Közlöny szer­kesztőségénél (1365 Budapest, Pf. 734.), ára 1800,-forint. A Versenyügyeleti Érte­sítő-t - a Gazdasági Verseny- hivatal lapját - bármely gazda­sági társasági formában mű­ködő vállalkozás hasznosítani tudja. Előfizethető a postahiva­talokban, az éves előfizetési díj 480,- forint. A Gazdálkodók és Vállalko­zók Kézikönyve - amely okta­tási anyagként is használható - két kötetben jelent meg a Mü- szi-Duszi Kft kiadásában. Ára 2000,- forint. A Baleseti ellátás és foglal­kozási megbetegedés a tár­sadalombiztosítási jogban című kézikönyv részletes útmu­tatást ad a munkáltatóknak az e területen szükséges teendők­ről. Tartalmazza a hatályos jog­szabályokat, jegyzőkönyv-min­tákat, nyomtatványokat, a gya­korlatban nélkülözhetetlen ta­nácsokat. Az Unió Lap- és Könyvkiadó kötete 1800 fo­rintba kerül. A 118/1991 .(IX.12.) Kor­mány- rendelet a társadalom- biztosításról szóló rendeleteket módosította. A rendelet szerint a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a szakszövet­kezeti járulék, illetőleg a kése­delmi pótlék és rendbírság be­hajtására, továbbá a járuléktar­tozásért felelős személyek kö­rére az adókra vonatkozó ren­delkezéseket kell alkalmazni. A tartozást járandóságból, illető­leg a munkából eredő díjazás­ból, juttatásból, követelésből köteles levoni és a társadalom- biztosítási szervnek a munkál­tató, illetőleg a folyósító szerv átutalni. Amennyiben a végre­hajtás nem vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, ingó- és ingatlan­végrehajtást kell foganatosítani. A Kormány 119/1991. (IX.1.) rendelete az állami vállalatok átalakulásával és az állami tu­lajdon privatizálásával össze­függő munkavállalói beleszó­lásról szól. A rendelet szerint az állami vállalat átalakulásakor a vállalat vezetőjének tájékoztat­nia kell a munkavállalókat lega­lább 15 nappal az átalakulási tervnek az Állami Vagyonügy­nökséghez történő benyújtását megelőzően. A 117/1991. (IX. 10.) kor­mányrendelet az egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségéről szól. E rendelet a belföldi gyártmá­nyú vagy importból származó, belföldön kereskedelmi forga­lomba kerülő új termékekre a jótállási kötelezettség legrövi­debb időtartamát 12 hónapban jelöli meg. A kereskedő ennél ­a vásárlóra nézve - kedvezőbb jótállási feltételeket is vállalhat. A 11/1991. (IX. 4.) IM rende­let a cégekre vonatkozó közle­mények közzétételéről szól. A rendelet szerint a cégbíróságok közleményeit, valamint azokat az egyéb közleményeket, ame­lyeknek hivatalos lapban való közzétételét a gazdasági társa­ságokról szóló törvény vagy más jogszabály a bíróságok, il­letve közvetlenül a cégek fel­adatává teszi, a Cégközlöny­ben, mint az Igazságügyi Mi­nisztérium által szerkesztett hi­vatalos lapban kell közzétenni. A 6/1991. (Vili. 12.) NGKM rendelet az egyes kivitelre ke­rülő termékek minőségellenőr­zéséről rendelkezik. E rendelet 1991 szeptember elsején lépett hatályba. az 1038/1991. (Vili. 12.) kormányhatározat az elmara­dott térségek fejlesztését és a munkahelyteremtést szolgáló 1991. évi területfejlesztési tá­mogatásokról. E támogatá­sokra a vállalkozások is pá­lyázhatnak a megyei foglalkoz­tatási hivatalokban. Az 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejátékok szervezé­séről szól. A 9017/1991. KSH elnökének közleménye a gazdasági tevé­kenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről, ame­lyet 1992. január 1-től kell al­kalmazni. A 22/ 1991. (Vili.23.) IKM rendelet az ipari és kommunális célra szolgáltatott földgáz díjá­nak megállapításáról szóló 10/1991. (V.10.) IKM rendeletet módosítja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents