Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-15 / 242. szám
1991. október 15. PÚJSÁG 3 Vas helyett jóléti Függönycsere Európában Két éve múlt, hogy elbontották nyugati határszélünkön a vasfüggönyt. Az évfordulón emlékoszlopot avattak a Hegyeshalom és Nickelsdorf közötti határszakaszon. Az emlékmű talapzatán a következő kétnyelvű felirat áll: „A szabadság és demokrácia győzött az elnyomás és a kommunizmus fölött. ” A márványtábla megörökíti Alois Mock osztrák külügyminiszter szavait is, miszerint 1989. nyarán „új történelmi korszak vette kezdetét Európában. ” Az osztrák külügyminiszter ünnepi beszédében kérte, hogy ez a kő emlékeztessen a demokráciáért és az emberi jogokért harcolt keleteurópai népekre. A szép szavakon akár meg is hatódhatnánk, lám-lám, a példaképnek tekintett nyugat elismeri a keletiek erőfeszítéseit, keblére öleli a sokat szenvedett népeket. Egyszóval örülhetnénk. Örülhetnénk, ha nem látnánk, hogy a nálunk lebontott katonai megfigyelőállások most a túloldalon emelkednek frissen ácsolva, bennük géppiszto- lyos őrszemekkel, akik éber tekintettel fürkészik a határt, lecsapva a keletről érkező menekültekre, mert Nyugat- Európa aggódva figyeli a kelet-európai menekültáradatot. A parlamentekben törvényeket fogalmaznak, korlátozandó a bevándorlásokat. Ausztria, Németország, ha szigorítva is, de fogad még menekülteket. Nem úgy Olaszország! A napfényes Itáliában nem olyan régen szavaztak meg 30 millió dollárt az Albán rendőrség, katonaság, határőrség technikai színvonalának fejlesztésére, az őrők még jobb őrökké való kiképzésére. Őrizzék csak az albánok maguk a határaikat, visszatartva a jóléti társadalomba kívánkozó honfitársaikat. Nem menekült az, akit a szegénység fojtogat, a koldusok maradjanak otthon. Olaszországban csak az aranytorkú Albanot, a hazáját rég odahagyó, jelenleg Amerikában élő albán énekest látják szívesen, őt kitörő lelkesedéssel ünnepük a San- Remói fesztiválon. Albánból nekik ez az egy ember bőven elég. Szegény olaszok, pech- jük van. A tengeren nem lehet vasfüggönyt húzni, kénytelenek helyette valamilyen mást: jóléti függönyt kitalálni. F. Kováts Éva Ingyenes tízórai minden óvodásnak és iskolásnak Október 7-én rendkívüli testületi ülést tartottak Cikón a község képviselő-testületének tagjai. Az ülésen Forray Gellért polgármester javaslatot tett, miszerint az önkormányzat október 9-től minden egyes óvodásnak és általános iskolásnak ingyenes tízórait biztosítana. A képviselők a javaslatot egyhangúlag elfogadták. A polgármester megemlítette, hogy a tízórai gyermekenként és naponként körülbelül 18 forintba kerülne és az ön- kormányzat ezt az év végéig vállalná. Amennyiben a napköziotthon étkezdéjének felújítása befejeződik és már nagyobb hely áll rendelkezésre, úgy lehetséges, hogy az ebédet is valamennyi gyereknek térítés- mentesen biztosítják. Előzetes számítások szerint személyenként 30 forintért. Erre az évre az önkormányzat így 240 ezer forinttal dotálná a gyermekétkeztetést. Hunyadi István A polgármester hatásköre Megyénkben is vannak önkormányzatok, ahol már szinte állandósult az állóháború a polgármester és a testület között. Azokban az önkormányzatokban, ahol pártfrakciók léteznek még mindig nem alakult ki a kompromisz- szumkészségnek az a foka, amely lehetővé teszi, hogy eleve a település érdekei szerint, józan megfontolás alapján döntsenek. Az ösz- szecsapó érvek mögött gyakran pártérdekek, személyes hiúság, szereplésvágy, sőt uram bocsá', esetenként szimpla butaság a motívum. A „kötelező” pártos szócsatákat akkor is megvívják, ha már az elején nyilvánvaló, hogy nincs is alternativa, mert a pénzhiány, vagy az ésszerűség csak egyetlen megoldást tesz lehetővé. Hogy a meddő vita meddig tart - hány órát vesz igénybe -, az az üléseket vezető polgár- mestereken múlik. A polgármestereken, akik nincsenek könnyű helyzetben. A felelősség a közvélemény szemében az övék, hatáskörük pedig alig van, legalábbis a testületi munkában. Az önkormányzati törvény annak idején hatpárti megegyezés alapján született, és ez meg is látszik rajta, ugyanis egymással ellentétes politikai érdekek fogalmazódnak meg a paragrafusok között. Egy kérdésben lehetett teljes az egyetértés a pártok között, nevezetesen abban, hogy ne fordulhasson még egyszer elő a korábbi helyzet, miszerint, egy, vagy két emberen múlott települések sorsa. Nyilván ez az oka annak, hogy a polgármesternek a hivatali ügyek feletti „felelősségen” kívül nem maradt „hatásköre”. Szakmai szempontból előnyösebb helyzetben vannak a volt tanácselnökök, más kérdés, hogy az ő helyzetük meg politikailag nem könnyű. A közigazgatásban járatlan polgármesterek ugyanis ki vannak szolgáltatva a jegyzőnek és az apparátusnak. Ez a helyzet sok belső hivatali konfliktus, sőt nem egyszer tragikus, csendes fojtogatás forrása. Ezek a belső harcok mindaddig rejtve maradnak a közvélemény előtt, amíg nem válnak testületi üggyé. A polgármesternek rengeteg dolga akad a hivatalban, s ha nem ideális az összhang közte és a jegyző között, akkkor kegyetlen csapdába kerülhet. Az önkormányzati törvény II. fejezet 9 § szerint a képviselőtestületet a polgármester képviseli, de hogy ezt konkrét ügyben miként teheti meg, azt testületé válogatja. A polgármestereket kezdetben még az ág, illetve a parlament is húzta, mert nyilván a pártharcok miatt, a jogállásukról szóló 1990 évi LXVII. törvényben egymásnak ellentmondó paragrafusok kerültek. Az augusztus 23-án kihirdetett törvényt szeptember 10-én már módosítani kellett. Először a törvény erejénél fogva megszűnt a munkaviszonyuk, majd pedig lehetőségük volt fizetés nélküli szabadságot kérni, bizonyos körülmények között tilos volt Kft-ben vezető posztot betölteni, de nem volt tilos állami vállalatnál. Az önkormányzatok megalakulását követő első hónapokban egy sor polgármestert „készített ki” a testület személyes, vagy politikai okokból, anélkül, hogy kiderült volna alkalmasságuk, vagy alkalmatlanságuk. A jó polgármesterek persze nincsenek tétlenségre kárhoztatva, mert a jogkörük ugyan szűk, de a lehetőségeik azért nagyobbak. Ha tehetségesek, rátermettek, képesek integrálni a testületben kifejeződő eltérő lakossági érdekeket és véleményeket, feloldják a konfliktusokat, a személyes ellentéteket. Az a jó polgármester, aki nemcsak dönteni képes, de kompromisszumokra is bármikor kész. Lesz-e jovojuk az áfészeknek? Óriási a konkurrencia (Folytatás az 1. oldalról) egy márka húszat is ígérnek kilójáért. Aki csak tudja, most a nyugati felvásárlónak adja el. — A falusi takarmányhálózatot pedig meg kell nézni, milyen lehetetlen körülmények között dolgoznak az embereink. Lerobbant épületekét, szükségmegoldásra is alkalmatlan helyiségeket örököltünk. — Viszont az áfész sem javított ezen a helyzeten ... — Ez vitathatatlan. De nem szabad elfelejteni, az áfészeket évekig kizárták a városokból. Megosztották a piacot, miénk volt a falu, a tanácsi és minisztériumi vállalatoké pedig a város. Aki keveset foglalkozik a gazdasággal az is belátja: más a forgalom az elöregedő vidéken, és más a városokban. Az ebből adódó hátrányt nem lehetett ledolgozni. A 70-es évek közepén nyertünk csak teret a városokban, de még ma is például' Szekszárdon a kereskedelmi forgalomnak csak a 20 százalékát mondhatjuk magunkénak, pedig van egy jelentős áruházunk, a Skála. A szövetkezeti boltok hátrányos helyzetben vannak, voltak és lesznek. — Mitől ez a pesszimista megítélés? — A gazdasági döntések következményeként megszűnt az áfész nagykereskedelmi bázisa. A volt hangya raktárak állami tulajdonba kerültek. A külkereskedelmi vállalatok monopolhelyzete miatt az utóbbi évekig nem volt lehetőségünk az import tevékenységre, 0,2 százalékos kerettel rendelkeztünk. Ma már bárki megszerezheti a külkereskedelmi jogot, de a nagykereskedelemmel szembeni hátrányokat nem lesz könnyű behozni, mert legalább 10 ezer négyzetméteres raktárra és kisebb lerakatokra lenne szükségünk. De ennek a beruházásnak a költsége olyan magas, hogy ezt önerőből nem tudjuk megvalósítani. A másik oldalról pedig ott van a magán- kereskedés, ami óriási konkurrencia. Sokkal alacsonyabb költségekkel dolgoznak mint mi. Nem szívesen beszélek róla, de nem lehet elhallgatni: a magánkereskedőknek megfoghatatlan a jövedelmük, sok költséget eltudnak számolni és bizonylat nélkül is szerezhetnek be árut. Kiváncsi lennék rá, hogy az adóhivatalnál hány magánkereskedő vallott be tízezer forintnál magasabb havi jövedelmet?! Azt hiszem köny- nyen meg lehetne számolni őket. — Egyre több áfész boltot adnak ki önök is vállalkozóknak. — Anyagi nehézségeink miatt kényszerülünk erre a lépésre. A saját boltunkból semmilyen szigorítással nem tudtunk 400 ezer forintnál többet kihozni, mert a vezető bebizonyította, hogy a 10 alkalmazott objektív okok miatt kell. Mihelyt maszek bolt lett belőle, a választék bővült, elég lett két alkalmazott és az említett adózási kiskapuk miatt a nyereség is többszörös lett. — Az új szövetkezeti törvény tervezete szerint, az áfész vagyonát a tagok között privatizálni kell. Ezt megelőzően, pon: tos vagyoni leltárra lesz szükségük. Mekkora a Szekszárd- Sárköz és Vidéke Áfész vagyona? — A körzetünkbe 4 ABC áruház, a Skála, két tüzép, 10-15 élelmiszer és iparcikk bolt és hozzávetőleg 100 kis bolt tartozik. Ez a vagyonunk alapja. De a kérdés ennél sokkal bonyolultabb, hiszen ki tudja azt kibogozni, hogy mi volt az ind dió vagyon és az évek során mennyiben bővitették azt a dolgozók, az állam, vagy akár a vásárlók. Ugyanakkor a vagyont a tagság között kellene privatizálni. — Hány tagja van a helyi áfésznek? — Az év elején 6390 tagunk volt, de a közgyűlések alacsony létszáma miatt kértük, hogy erősítsék meg a tagságukat és ezt 3000 forintos részjegy megváltásához is kötöttük. Mindössze 1300 tagunk maradt. Rendszeresen fizetünk osztalékot, vásárlási visszatérítést és szerveztünk tagsági akciókat. A múlt évben másfél milliárd körüli volt az árbevételünk és 20 millió forint nyereséget értünkéi. Ha a közgyűlés úgy dönt, nevesítjük a vagyont és a 6390 tagunknak adunk át vagyonjegyet. így tartom én igazságosnak, de a továbbiakban az 1300 embernek kellene irányítania a szövetkezetét. — A szövetkezeti törvény alapján milyennek képzeli az áfészek jövőjét? — Ha megtudjuk teremteni a saját nagykereskedelmi hátterünket, akkor versenyképesek leszünk, ha ez nem sikerül, beszűkülünk és a sorvadás irányába haladunk. Ma a kormányzat célul tűzte ki á monopóliumok felszámolását, pedig azok csak a hiánygazdálkodásban okozhatnak gondot, a piac- gazdaságban a racionalitás elve működik. — Ha a törvényt elfogadja az Országgyűlés, az én dolgom az lesz, hogy az elképzeléseimet kidolgozva, az igazgatósággal és a felügyelőbizottsággal egyeztetve, a tagsággal azt megvitassuk. A jövőről a tagság fog dönteni. Mauthner Ilona Kárpótlási tanácsadás Sárpilisen tart előadást a kárpótlási törvényről október 16-án, szerdán dr. Hadházy Árpád, földművelésügyi főfelügyelő, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt megyei elnöke. A tanácsadás este 7 órakor, a Rákóczi u. 2. szám alatt kezdődik. Terítéken a gazdaságföldrajz „Gazdaságföldrajz tanítása - ma” címmel háromnapos tanácskozás kezdődik csütörtökön Pécsett a Kodály Zoltán Gimnázium és a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet közös szervezésében. A IV. Baranyai Pedagógiai Napokon nem csupán az oktatással kapcsolatos kérdésekről lesz szó. A résztvevők előadásokat hallhatnak - többek között - a magyar gazdaság általános helyzetéről, a bányászat és az energiagazdálkodás problémáiról, a magyar agrárgazdaság regionális kérdéseiről. Neves hazai szakemberek beszélnek közlekedéshálózatunkról, az átalakuló magyar falvakról, az európai regionális együttműködés lehetőségeiről. Á résztvevők videofilmeket tekinthetnek meg az ipar különféle területeiről, és hallhatják Tőkéczky László művelődéstörténész gondolatait az értelmiség és a kultúra szerepéről. Ne félj: védd magad! Őrző-védő tanfolyam indul Szekszárdon a rendőrség és a CASH-TRADE Kft. közös szervezésében, amelyre főként a rendészeket, a gazdasági szervek biztonsági embereit és a most alakuló önvédelmi csoportok tagjait várják. A hallgatók büntetőjogi, kriminalisztikai, lőelméleti és önvédelmi ismereteket sajátíthatnak el. A hatvannégy órás képzést vizsga zárja, melyről bizonyítványt kap, aki sikerrel veszi az akadályokat. A tanfolyamra a városi rendőrkapitányság bűnmegelőzési alosztályán - Várköz u. 4. - lehet jelentkezni. (Telefon: (74) 11-199) Olcsó élelem: nyugdíjasoknak A Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége holnap reggel nyolc órától tíz óráig elfogad még előjegyzést burgonyára, káposztára, almára, fűz- nivaló és törött paprikára. Az előjegyzett élelmiszert október 18-án, pénteken déli 12 óráig lehet átvenni a TESZ Dózsa György u. 1. szám alatti helyiségében. Ladányi Nikolett Tamási, Szabadság u. 26/A.. Hoffmann Zsanettka Csikóstöttős, Hunyadi tér 11. Mauzinger Gábor Szekszárd, Béri B. Á. 23. Pál Erika Zomba, Kossuth L. u. 120. Gyermekszépségverseny, 1991. Kratzel Kitti Gyönk, Petőfi u. 304. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebbnek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztőségünkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszépségverseny. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik vissza címünkre. Sokan érdeklődnek, mikor láthaják lapunkban a beküldött fényképet. Előbb-utóbb mindenki sorra kerül. Legközelebb, csütörtöki lapszámunkban a szekszárdi Buda Nikoletta, a jágónaki Sebők Tamás, a szekszárdi Simon Emese, dombóvári Szőnyi Zoltán, az alsónyéki Szerencsés Nikolett fényképét közöljük.
