Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-15 / 242. szám

1991. október 15. PÚJSÁG 3 Vas helyett jóléti Függönycsere Európában Két éve múlt, hogy elbon­tották nyugati határszélünkön a vasfüggönyt. Az évfordulón emlékoszlopot avattak a He­gyeshalom és Nickelsdorf kö­zötti határszakaszon. Az em­lékmű talapzatán a következő kétnyelvű felirat áll: „A sza­badság és demokrácia győ­zött az elnyomás és a kom­munizmus fölött. ” A márványtábla megörökíti Alois Mock osztrák külügymi­niszter szavait is, miszerint 1989. nyarán „új történelmi korszak vette kezdetét Euró­pában. ” Az osztrák külügymi­niszter ünnepi beszédében kérte, hogy ez a kő emlékez­tessen a demokráciáért és az emberi jogokért harcolt kelet­európai népekre. A szép szavakon akár meg is hatódhatnánk, lám-lám, a példaképnek tekintett nyugat elismeri a keletiek erőfeszíté­seit, keblére öleli a sokat szenvedett népeket. Egyszó­val örülhetnénk. Örülhetnénk, ha nem látnánk, hogy a ná­lunk lebontott katonai megfi­gyelőállások most a túlolda­lon emelkednek frissen ácsolva, bennük géppiszto- lyos őrszemekkel, akik éber tekintettel fürkészik a határt, lecsapva a keletről érkező menekültekre, mert Nyugat- Európa aggódva figyeli a ke­let-európai menekültáradatot. A parlamentekben törvénye­ket fogalmaznak, korláto­zandó a bevándorlásokat. Ausztria, Németország, ha szigorítva is, de fogad még menekülteket. Nem úgy Olaszország! A napfényes Itá­liában nem olyan régen sza­vaztak meg 30 millió dollárt az Albán rendőrség, katona­ság, határőrség technikai színvonalának fejlesztésére, az őrők még jobb őrökké való kiképzésére. Őrizzék csak az albánok maguk a határaikat, visszatartva a jóléti társada­lomba kívánkozó honfitársai­kat. Nem menekült az, akit a szegénység fojtogat, a koldu­sok maradjanak otthon. Olaszországban csak az aranytorkú Albanot, a hazáját rég odahagyó, jelenleg Ame­rikában élő albán énekest lát­ják szívesen, őt kitörő lelke­sedéssel ünnepük a San- Remói fesztiválon. Albánból nekik ez az egy ember bőven elég. Szegény olaszok, pech- jük van. A tengeren nem lehet vasfüggönyt húzni, kénytele­nek helyette valamilyen mást: jóléti függönyt kitalálni. F. Kováts Éva Ingyenes tízórai minden óvodásnak és iskolásnak Október 7-én rendkívüli testü­leti ülést tartottak Cikón a köz­ség képviselő-testületének tag­jai. Az ülésen Forray Gellért pol­gármester javaslatot tett, mi­szerint az önkormányzat októ­ber 9-től minden egyes óvo­dásnak és általános iskolásnak ingyenes tízórait biztosítana. A képviselők a javaslatot egyhan­gúlag elfogadták. A polgármester megemlí­tette, hogy a tízórai gyerme­kenként és naponként körülbe­lül 18 forintba kerülne és az ön- kormányzat ezt az év végéig vállalná. Amennyiben a napkö­ziotthon étkezdéjének felújítása befejeződik és már nagyobb hely áll rendelkezésre, úgy le­hetséges, hogy az ebédet is va­lamennyi gyereknek térítés- mentesen biztosítják. Előzetes számítások szerint személyen­ként 30 forintért. Erre az évre az önkormány­zat így 240 ezer forinttal do­tálná a gyermekétkeztetést. Hunyadi István A polgármester hatásköre Megyénkben is vannak önkormányzatok, ahol már szinte állandósult az állóháború a polgármester és a testület között. Azokban az önkormányzatokban, ahol pártfrakciók létez­nek még mindig nem alakult ki a kompromisz- szumkészségnek az a foka, amely lehetővé teszi, hogy eleve a település érdekei szerint, józan megfontolás alapján döntsenek. Az ösz- szecsapó érvek mögött gyakran pártérdekek, személyes hiúság, szereplésvágy, sőt uram bocsá', esetenként szimpla butaság a motí­vum. A „kötelező” pártos szócsatákat akkor is megvívják, ha már az elején nyilvánvaló, hogy nincs is alternativa, mert a pénzhiány, vagy az ésszerűség csak egyetlen megoldást tesz le­hetővé. Hogy a meddő vita meddig tart - hány órát vesz igénybe -, az az üléseket vezető polgár- mestereken múlik. A polgármestereken, akik nincsenek könnyű helyzetben. A felelősség a közvélemény szemében az övék, hatáskörük pedig alig van, legalábbis a testületi munká­ban. Az önkormányzati törvény annak idején hat­párti megegyezés alapján született, és ez meg is látszik rajta, ugyanis egymással ellentétes politikai érdekek fogalmazódnak meg a parag­rafusok között. Egy kérdésben lehetett teljes az egyetértés a pártok között, nevezetesen abban, hogy ne fordulhasson még egyszer elő a korábbi helyzet, miszerint, egy, vagy két em­beren múlott települések sorsa. Nyilván ez az oka annak, hogy a polgármesternek a hivatali ügyek feletti „felelősségen” kívül nem maradt „hatásköre”. Szakmai szempontból előnyö­sebb helyzetben vannak a volt tanácselnökök, más kérdés, hogy az ő helyzetük meg politikai­lag nem könnyű. A közigazgatásban járatlan polgármesterek ugyanis ki vannak szolgáltatva a jegyzőnek és az apparátusnak. Ez a helyzet sok belső hivatali konfliktus, sőt nem egyszer tragikus, csendes fojtogatás forrása. Ezek a belső harcok mindaddig rejtve maradnak a közvélemény előtt, amíg nem válnak testületi üggyé. A polgármesternek rengeteg dolga akad a hivatalban, s ha nem ideális az összhang közte és a jegyző között, akkkor kegyetlen csapdába kerülhet. Az önkormányzati törvény II. fejezet 9 § sze­rint a képviselőtestületet a polgármester kép­viseli, de hogy ezt konkrét ügyben miként te­heti meg, azt testületé válogatja. A polgármestereket kezdetben még az ág, il­letve a parlament is húzta, mert nyilván a párt­harcok miatt, a jogállásukról szóló 1990 évi LXVII. törvényben egymásnak ellentmondó paragrafusok kerültek. Az augusztus 23-án ki­hirdetett törvényt szeptember 10-én már mó­dosítani kellett. Először a törvény erejénél fogva megszűnt a munkaviszonyuk, majd pe­dig lehetőségük volt fizetés nélküli szabadsá­got kérni, bizonyos körülmények között tilos volt Kft-ben vezető posztot betölteni, de nem volt tilos állami vállalatnál. Az önkormányzatok megalakulását követő első hónapokban egy sor polgármestert „ké­szített ki” a testület személyes, vagy politikai okokból, anélkül, hogy kiderült volna alkal­masságuk, vagy alkalmatlanságuk. A jó polgármesterek persze nincsenek tét­lenségre kárhoztatva, mert a jogkörük ugyan szűk, de a lehetőségeik azért nagyobbak. Ha tehetségesek, rátermettek, képesek integrálni a testületben kifejeződő eltérő lakossági érde­keket és véleményeket, feloldják a konfliktuso­kat, a személyes ellentéteket. Az a jó polgármester, aki nemcsak dönteni képes, de kompromisszumokra is bármikor kész. Lesz-e jovojuk az áfészeknek? Óriási a konkurrencia (Folytatás az 1. oldalról) egy márka húszat is ígérnek ki­lójáért. Aki csak tudja, most a nyugati felvásárlónak adja el. — A falusi takarmányhálóza­tot pedig meg kell nézni, milyen lehetetlen körülmények között dolgoznak az embereink. Le­robbant épületekét, szükség­megoldásra is alkalmatlan he­lyiségeket örököltünk. — Viszont az áfész sem javí­tott ezen a helyzeten ... — Ez vitathatatlan. De nem szabad elfelejteni, az áfészeket évekig kizárták a városokból. Megosztották a piacot, miénk volt a falu, a tanácsi és minisz­tériumi vállalatoké pedig a vá­ros. Aki keveset foglalkozik a gazdasággal az is belátja: más a forgalom az elöregedő vidé­ken, és más a városokban. Az ebből adódó hátrányt nem lehe­tett ledolgozni. A 70-es évek közepén nyertünk csak teret a városokban, de még ma is pél­dául' Szekszárdon a kereske­delmi forgalomnak csak a 20 százalékát mondhatjuk magun­kénak, pedig van egy jelentős áruházunk, a Skála. A szövet­kezeti boltok hátrányos hely­zetben vannak, voltak és lesz­nek. — Mitől ez a pesszimista megítélés? — A gazdasági döntések következményeként megszűnt az áfész nagykereskedelmi bá­zisa. A volt hangya raktárak ál­lami tulajdonba kerültek. A kül­kereskedelmi vállalatok mono­polhelyzete miatt az utóbbi évekig nem volt lehetőségünk az import tevékenységre, 0,2 százalékos kerettel rendelkez­tünk. Ma már bárki megszerez­heti a külkereskedelmi jogot, de a nagykereskedelemmel szem­beni hátrányokat nem lesz könnyű behozni, mert legalább 10 ezer négyzetméteres rak­tárra és kisebb lerakatokra lenne szükségünk. De ennek a beruházásnak a költsége olyan magas, hogy ezt önerőből nem tudjuk megvalósítani. A másik oldalról pedig ott van a magán- kereskedés, ami óriási konkur­rencia. Sokkal alacsonyabb költségekkel dolgoznak mint mi. Nem szívesen beszélek róla, de nem lehet elhallgatni: a ma­gánkereskedőknek megfogha­tatlan a jövedelmük, sok költ­séget eltudnak számolni és bi­zonylat nélkül is szerezhetnek be árut. Kiváncsi lennék rá, hogy az adóhivatalnál hány magánkereskedő vallott be tíz­ezer forintnál magasabb havi jövedelmet?! Azt hiszem köny- nyen meg lehetne számolni őket. — Egyre több áfész boltot adnak ki önök is vállalkozók­nak. — Anyagi nehézségeink mi­att kényszerülünk erre a lé­pésre. A saját boltunkból sem­milyen szigorítással nem tud­tunk 400 ezer forintnál többet kihozni, mert a vezető bebizo­nyította, hogy a 10 alkalmazott objektív okok miatt kell. Mihelyt maszek bolt lett belőle, a vá­laszték bővült, elég lett két al­kalmazott és az említett adó­zási kiskapuk miatt a nyereség is többszörös lett. — Az új szövetkezeti törvény tervezete szerint, az áfész va­gyonát a tagok között privati­zálni kell. Ezt megelőzően, pon: tos vagyoni leltárra lesz szük­ségük. Mekkora a Szekszárd- Sárköz és Vidéke Áfész va­gyona? — A körzetünkbe 4 ABC áruház, a Skála, két tüzép, 10-15 élelmiszer és iparcikk bolt és hozzávetőleg 100 kis bolt tartozik. Ez a vagyonunk alapja. De a kérdés ennél sok­kal bonyolultabb, hiszen ki tudja azt kibogozni, hogy mi volt az ind dió vagyon és az évek során mennyiben bővitették azt a dol­gozók, az állam, vagy akár a vásárlók. Ugyanakkor a va­gyont a tagság között kellene privatizálni. — Hány tagja van a helyi áfésznek? — Az év elején 6390 tagunk volt, de a közgyűlések alacsony létszáma miatt kértük, hogy erősítsék meg a tagságukat és ezt 3000 forintos részjegy meg­váltásához is kötöttük. Mind­össze 1300 tagunk maradt. Rendszeresen fizetünk oszta­lékot, vásárlási visszatérítést és szerveztünk tagsági akciókat. A múlt évben másfél milliárd kö­rüli volt az árbevételünk és 20 millió forint nyereséget értünk­éi. Ha a közgyűlés úgy dönt, nevesítjük a vagyont és a 6390 tagunknak adunk át vagyonje­gyet. így tartom én igazságos­nak, de a továbbiakban az 1300 embernek kellene irányítania a szövetkezetét. — A szövetkezeti törvény alapján milyennek képzeli az áfészek jövőjét? — Ha megtudjuk teremteni a saját nagykereskedelmi hátte­rünket, akkor versenyképesek leszünk, ha ez nem sikerül, be­szűkülünk és a sorvadás irá­nyába haladunk. Ma a kor­mányzat célul tűzte ki á mono­póliumok felszámolását, pedig azok csak a hiánygazdálkodás­ban okozhatnak gondot, a piac- gazdaságban a racionalitás elve működik. — Ha a törvényt elfogadja az Országgyűlés, az én dolgom az lesz, hogy az elképzeléseimet kidolgozva, az igazgatósággal és a felügyelőbizottsággal egyeztetve, a tagsággal azt megvitassuk. A jövőről a tagság fog dönteni. Mauthner Ilona Kárpótlási tanácsadás Sárpilisen tart előadást a kár­pótlási törvényről október 16-án, szerdán dr. Hadházy Ár­pád, földművelésügyi főfelü­gyelő, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt megyei elnöke. A tanácsadás este 7 órakor, a Rákóczi u. 2. szám alatt kezdődik. Terítéken a gazdaságföldrajz „Gazdaságföldrajz tanítása - ma” címmel háromnapos ta­nácskozás kezdődik csütörtö­kön Pécsett a Kodály Zoltán Gimnázium és a Baranya Me­gyei Pedagógiai Intézet közös szervezésében. A IV. Baranyai Pedagógiai Napokon nem csupán az okta­tással kapcsolatos kérdésekről lesz szó. A résztvevők előadá­sokat hallhatnak - többek kö­zött - a magyar gazdaság álta­lános helyzetéről, a bányászat és az energiagazdálkodás prob­lémáiról, a magyar agrárgazda­ság regionális kérdéseiről. Neves hazai szakemberek beszélnek közlekedéshálóza­tunkról, az átalakuló magyar falvakról, az európai regionális együttműködés lehetőségeiről. Á résztvevők videofilmeket tekinthetnek meg az ipar külön­féle területeiről, és hallhatják Tőkéczky László művelődéstör­ténész gondolatait az értelmi­ség és a kultúra szerepéről. Ne félj: védd magad! Őrző-védő tanfolyam indul Szekszárdon a rendőrség és a CASH-TRADE Kft. közös szer­vezésében, amelyre főként a rendészeket, a gazdasági szer­vek biztonsági embereit és a most alakuló önvédelmi csopor­tok tagjait várják. A hallgatók büntetőjogi, kri­minalisztikai, lőelméleti és ön­védelmi ismereteket sajátíthat­nak el. A hatvannégy órás kép­zést vizsga zárja, melyről bizo­nyítványt kap, aki sikerrel veszi az akadályokat. A tanfolyamra a városi rend­őrkapitányság bűnmegelőzési alosztályán - Várköz u. 4. - le­het jelentkezni. (Telefon: (74) 11-199) Olcsó élelem: nyugdíjasoknak A Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége hol­nap reggel nyolc órától tíz óráig elfogad még előjegyzést burgo­nyára, káposztára, almára, fűz- nivaló és törött paprikára. Az előjegyzett élelmiszert ok­tóber 18-án, pénteken déli 12 óráig lehet átvenni a TESZ Dó­zsa György u. 1. szám alatti he­lyiségében. Ladányi Nikolett Tamási, Szabadság u. 26/A.. Hoffmann Zsanettka Csikóstöttős, Hunyadi tér 11. Mauzinger Gábor Szekszárd, Béri B. Á. 23. Pál Erika Zomba, Kossuth L. u. 120. Gyermekszépségverseny, 1991. Kratzel Kitti Gyönk, Petőfi u. 304. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztősé­günkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszép­ségverseny. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, il­letve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik vissza címünkre. Sokan érdeklődnek, mikor láthaják lapunkban a beküldött fényképet. Előbb-utóbb min­denki sorra kerül. Legközelebb, csütörtöki lapszámunkban a szekszárdi Buda Nikoletta, a jágónaki Sebők Tamás, a szek­szárdi Simon Emese, dombó­vári Szőnyi Zoltán, az alsónyéki Szerencsés Nikolett fényképét közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents