Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1991-09-12 / 214. szám
(tolnai) , 4 tÍEPUJSAG Paks és környéke 1991. szeptember 12. Bölcske mint profitcenter Az excenter présgép „kissé" zajos Bölcskén az ötvenes évek óta van ipartelep: a múltban a Mezőgép Vállalat majd a Gyár- és Gépszerelő Vállalat működött itt. A Dunai Vasmű 1986- ban tízéves lízing szerződést kötött az utóbbi céggel. Akkor profilváltás történt, most acélszerkezeteket gyártanak az üzemcsarnokban, ez 150 főnek nyújt munkaalkalmat. A gyáregység mai pontos megnevezése: Dunaferr Fejlesztő és Karbantartó Kft. bölcskéi gyáregysége. Itt üzemvezető Botos Tibor, aki 1963-ban Romániában született, és végül Bölcskén telepedett le. — Igen, Érendréden születtem, az Ipari Szakközépiskolát Nagykárolyban végeztem magyar nyelven. Ez az 1977/1981 -es tanévben történt, amikor is 2 magyar nyelvű érettségiző osztály is volt, a román nyelvű 3 osztállyal szemben. Nagykároly régi magyar város. Tele van irodalom- történeti nevezetességekkel, itt született Kafka Margit, és Ady Endre is itt végezte iskoláit. A közelben van Sződemeter, Kölcsey Ferenc szülőházával. Kolozsvárott a politechnikai intézet gépészmérnöki karán román nyelven diplomáztam 1987- ben. — Mi várt Romániában 1987-ben egy műszaki szakemberre? — Az akkori rendszerben a végzős egyetemistákat kihelyezték az ország különböző részeibe. Bukarestben állapították meg, hogy hol van szükség a munkánkra. Ha ez az ország másik részében volt, akkor oda kellett menni. Nekem szerencsés volt, Zilahra kerültem. Ez a város a Dés és Nagykároly közötti vasútvonalon van. Nevezetes gimnáziuma (a Wesselényi kollégium) amelynek tanulója volt Ady Endre. Nos itt a zilahi csőgyárban kezdtem melegüzemi folyamatos munkarendben dolgozni. Akkor a gyár termékeinek 90 százaléka exportra került az NSZK-ba, Olaszországba, Kínába. — És mi nem tetszett az ottani viszonyokban? — Sok minden. Például kihelyezés. Három évet kellett a kijelölt helyen eltölteni, és akár Moldvába is kerülhettem volna! Nem tetszett a bérezési rendszer és az egyéb körülmények, nevezetesen a fűtés és a világítás hiányosságai, az élelmezési nehézségek. — Tehát ez volt Ceaucescu Romániája 1988-ban? — Igen, de Kádár János és Ceaucescu már megállapodott a kishatár-forgalomról - ilyen útlevéllel én rendelkeztem és még egyetemista koromban többször jártam Magyarországon. Megtetszett, hogy menynyire más itt az élet, mindig jól éreztem magam. Eltökélt szándékom volt, hogy itt telepszem le. Erre 1988. október 13-án sor is került - átjöttem Magyarországra. Egy hét múlva már a Karcagi Titásznál dolgoztam, mint műszaki ügyintéző - szolgálati lakással. Tudomásomra jutott, hogy a Dunai Vasmű gépészmérnököket keres felvételre. Vonzott a nagyobb perspektívákat kínáló munka, így 1989. február 6-án a Dunai Vasműhöz kerültem karbantartó techikusnak - Dunaújvárosba. Az év végén felajánlották, hogy a Dunai Vasmű Üzemfenntartási Főmérnökség, bölcskei gyáregységének legyek az üzemvezetője. Ezt nagy örömmel elfogadtam, azóta is itt vagyok, közben megnősültem - feleségem is erdélyi. Mi már itt szeretnénk élni, gyermekeket nevelni. — De közben itt is rendszer- váltás volt, amelynek gazdasági következményei is lettek ... . — Értem a kérdést természetesen. A gazdasági változás a Dunai Vasművet sem hagyta érintetlenül. A nagyvállalati forma itt is megváltozott. Az üzemfenntartási főmérnökség is átalakult kft-vé ez év március 1-én, ugyanúgy mint a többi gazdasági egység a vasműben. A kft profitcenterekre - nyereségközpontokra van felosztva, melyek önelszámolási joggal rendelkeznek. A Dunaferr Fejlesztő és Karbantartó Kft. hat profitcenterrel rendelkezik, az egyik ez a bölcskei gyár. Itt 150 ember dolgozik, az emberek ragaszkodnak a munkahelyükhöz. A megrendelések nagy részét a Dunaferr gazdasági társaságai adják. Ha a vasmű termékeire igény van a piacon, akkor mi is dolgozhatunk. Én bízom abban, hogy az 1986-ban elindult struktúraváltás nem torpan meg. E.G. Nagydorogtól Borjádig Sokszor elgondolkodtam, vajon hány kisdiák tudja, hogy például hol van Sárszentlőrinc, Borjád, vagy Rácegrespuszta. Vajon hány szülő veszi a fáradságot, hogy ezek egy családi kirándulás célpontjai legyenek. A tolnai táj tele van régmúlt idők emlékeivel. Széchenyi István születésének most lesz a 200. évfordulója. Nagydorogon is áll egy volt Széchenyi kastély, amely ma iskola. A következő település - Kaj- dacs, itt van a Sztankovánszky János császári és királyi kamarás által emeltetett kápolna, ez 1876-ban készült, eklektikus stílusban, tervezője Ybl Miklós és Ney Béla. A kupola már rendben van, de még elég távolinak tűnik, hogy kiállítócsarnok legyen, mint ahogy Ordas Iván író újságíró egyszer említette, egy beszélgetésünkben. Alig tudtam felmászni a kápolnához a földbe vájt lépcsőkön. Innen csak egy „ugrás” és Borjádon lehetünk. A 150 lelkes kis településen idegenforgalmi nevezetesség lett az elhanyagolt Sas kúriából. Itt van a borjáéi méhes, ahol Petőfi Sándor írta A négyökrös szekér című versét. Ebben a gyönyörűen rendbehozott környezetben találkoznak az írószövetség tagjai és jönnek ide Stuttgart környéki festők is. A kápolna A vállalkozóval - Molnár Jánossal — beszégetve Kisfaludy Strobl zsigmondról esett szó, aki itt töltötte gyermekkorát - édesapja itt volt néptanító. A művész Petőfi szobrának itt lenne méltó helye. Megtudtuk, hogy a falusi turizmus kedvelői az idén kezdték megismerni eme irodalmi emlékekben és természeti szépségekben bővelkedő helyet. Molnár úr szeretné a kikapcsolódást nyújtó szolgáltatásokat a jövő szezonban lovaglási lehetőséggel, teniszezéssel és egy medencével bővíteni. Ahogy az étterembe benéztem, úgy láttam, a modern vándorok pihenőhelye lehetne a volt Sas kúria. -gh A híres borjádi méhes Paksi pénzügyek Városhoz méltó állapotokat kell kialakítani Az 1991. évi költségvetés évközi felülvizsgálata volt az egyik és talán a legfontosabb napirendi pontja a szeptember 9-én tartott képviselő-testületi ülésenk. Bor Imre polgármestert a város költségvetéséről kérdeztük. — Az év elején 627 millió forint volt a városi önkormányzat bevételi terve. Ez az első félévi adatok ismeretében 703 millió forintra módosul. — Ez miből tevődött össze? — Egyrészt a központi előirányzat módosulásából, másrészt az önkorányzat saját lehetőségeinek kiaknázásából adódott. így az iparűzési adó bevezetése, illetve a hivatal vállako- zási tevékenysége (lakásforgalmazás, telekértékesítés, üzlethelyiségek bérbeadása stb.) jelentős bevételi többletet eredményezett. Ez a 76 millió forint bevétel növekmény önmagában nem tette volna leh- tővé, hogy az év eleji 20 millió forintos hiányunkat kezelni tudjuk, hiszen a központi 31 millió forintos növekmény címzetten folyósított összeg volt. Az, hogy a hiányunkat most a költségvetés módosításakor meg tudtuk szüntetni, annak eredménye, hogy kiadásainkat szigorú számonkérés mellett, ellenőrzésünk alatt tudtuk tartani. Ebben szerencsére az önkormányzat képviselő-testülete, a polgármesteri hivatal és annak intézményei egymás kiváló partnereinek bizonyultak. A fegyelmezett gazdálkodási rend bevezetése olyan jól sikerült, hogy a hiány megszüntetése mellett lehetőségünk nyílt az év elején nem tervezett Rá- kóczi-Györkönyi és Pál utcai útépítés idei megvalósítására. A pincék által okozott károk összege is a kétszeresére emelkedett, ezt is finanszírozni tudjuk. A lakótelepi strand építés ez évi ütemének pénzügyi teljesítése ugyancsak biztosított. — így talán túl szép minden ... — Igen, mindezek azonban nem jelentik azt, hogy Pakson nincsenek nehézségek. Megoldásra váró problémáink közül elég csak az Alvég közművesítését, a dunakömlődi faluház építésének befejezését, a Dózsa György út tehermentesítését, a piac területének végleges rendezését említeni. Szeretnénk a Duna-part hasznosítását, az Erzsébet Szálló felújítását, illetve az építési tilalom alatt lévő ingatlanok rendezését is - sok más mellett - megvalósítani. — A lista hosszú volt, mindehhez az önkormányzat hitelt nem szándékozik felvenni? — Nem, ezt az év elején a testület eldöntötte, és ez a véleményünk nem változott meg. — De úgy tudom — örökségként - jelentős hitelállományt is kaptak? — Ez év január elsején hitelállományunk 76 millió forint volt, ebből az idén 59 milliót kellett visszafizetnünk. — Polgármester úr, ön szerint mit hoz a jövő? — Az első félév eredményei azt mutatják, hogy az önkormányzat alapvetően helyes utat választott közös gondjai megoldására. Ha ezen az úton következetesen végigmegyünk, akkor sikerül az évek hosszú során felhalmozott közvetlen gondokat megoldani. Ezek után lehetőségünk nyílhat arra, hogy hosszabb távon várospolitikai koncepciók kidolgozásával és végrehajtásával a városi ranghoz méltó állapotokat tudunk kialakítani a település teljes területén. E.G. Boldog vagyok, mert azt csinálhatom, amit szeretek Beszélgetés Csercsicsné Illyés Ágnessel A Paksi Energetikai Szakképzési Intézet otthont ad évek óta amatőr képzőművészek bemutatkozásának és tárlatának. Ezzel is az iskolába járó diákok ízlésvilágát kívánják formálni. A jelenlegi kiállítás képeinek alkotója az iskola műszaki tanára, Csercsicsné Illyés Ágnes, aki többek között a BME reaktor- technikai szakmérnöki karán végzett. — Ágnes, hogyan tudod az atomtechnikát összeegyeztetni az ecsettel? — Miért, talán kizárja az egyik a másikat? Én boldog vagyok, hogy azt csinálhatom, amit szeretek. Szeretem a pályám, a hivatásom, de közben, mint bárki más, az életben ész- reveszem ami szép, ami örök - ez pedig a természet. Az évszakok jönnek-mennek, az erdőt hó borítja, hol pedig a levelek színe és formája késztett csodálkozásra. — Sokat kirándultok talán? — Nemcsak kirándulunk, hanem a vadászatot is kedvelem. — Nocsak! — Igen, tagja vagyok a PAV Bérkilövő Vadásztársaságnak. Tavaly januárban a hőgyészi erdőben lőttem életem első szarvasbikáját, májusban pedig a bátai erdőben az első őzbakot. Nagyon büszke vagyok, hogy az állatokat sikerült úgy meglőnöm, ahogy a vadászok nagykönyvében meg van írva. — Tehát képeidhez nagyrészt az erdő adja az ihletet. Hol tanultad a festészetet? — Sehol. Édesanyám is szeretett festegetni, ő mutatta kislánykoromban az ecset és a festékek kezelését. Néhány éve úgy éreztem, én is megpróbálom a vásznon megjeleníteni ami a természetben a szívem megfogta. — Most ősszel mire lehet vadászni? — Vadkacsára, később pedig fácánra, többek között. — Mi lesz az elejtett állatok sorsa? — A vadásztársaság azért neveli az álatokat, hogy a tagok azokat levadásszák, így azért haza is kerül belőle. Tudod milyen isteni a töltött vadkacsa? — Főzni is szeretsz? — Természetesen. Nekem is van férjem, gyermekem, s a legnagyobb öröm a számomra, amikor Attila kisfiam azt mondja: anyu, te sütöd a világ legfinomabb süteményét. — De térjünk vissza a konyhából a hivatásodhoz. Ott milyen élményeid vannak? — Élmény nap, mint nap az iskolában lenni - hisz ezért is választottam ezt a pályát. Az órákon nagy érdeklődéssel hallgatják a fiúk ami az atomerőművel kapcsolatos. Én tanítom nekik a kémiát, a fémipari anyagismeretet, atomeröművi technológiát, sugárvédelmet és a szakmai gyakorlatokat. — Miért csak fiúkról beszélsz, leány nincs az atomerőmű-gépész szakon? — Az eddigi öt évfolyamon csak egy leány végzett: Szabó Ágota, ő most itt tanul a főiskolánkon. a tanításon kívül is szívesen foglalkozom a szakmámmal. Készítettem egy kétrészes videofilmét a fémipari anyag vizsgálati módszerekről, ennek első részét az Országos Videofesztiválon Nyíregyházán mutatták be 1987-ben. Mindkét részt pedig az Országos Vegyipari Napokon 1990. áprilisában Sárospatakon. Ezeket az elkészült videofilmeket az országban szakirányú iskolák, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem is használja az oktatáshoz. Szombathelyen az Országos Kémiai Konferencián 1990. nyarán tartottam előadást az atomerőműről, közel 500 fős szaktanár hallgatóság előtt, azóta nincs lámpalázam, ha nagylétszámú közönség előtt kell beszélnem. — Tudományos díj is van a tarsolyodban? — Nos, hát az is akad, az MTA Pécsi Akadémiai Bizottságának Kémiatudományi Szakbizottsága 1988-ban II. díjjal jutalmazta az „Anyagok szerkezeti vizsgálata” című pályaművemet. Eördögh Élmény az iskolában lenni
