Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1991-09-06 / 209. szám
2 PÚJSÁG 1991. szeptember 6. Kérdőjelek Irredenta? Entz Géza államtitkárnak a napokban, washingtoni látogatásakor hivatalos amerikai helyeken szemére vetettéké, hogy Washington olyan információkat kap, amelyek szerint „Magyarországon irredenta jelenségek is észlelhetők.” Ez visszautasítható? A kormány határon túli magyarsággal foglalkozó titkárságának vezetője minden bizonnyal teljes meggyőződéssel jelentette ki, hogy nálunk egyetlen meghatározó erőnek sincsenek irredenta céljai. Budapest a népek közötti szabad kapcsolatok és a piaci mechanizmusok érvényesülésének előmozdításával a térség demokratikus átalakulásának jegyében akarja építeni a szomszédos országokkal és népekkel való új kapcsolatokat. Van-e mégis tanulsága az ügynek? Vegyük észre: ha a tengerentúl minden eddigi cáfolat ellenére is újból szemrehányásokat hangoztatnak, nem kellene az eddiginél komolyabban vennünk a határközeiből ismétlődő hasonló megjegyzéseket? Hiszen tagadhatatlan, hogy politikus szájából hangzott el például a „trianoni siratófalunknál” való zokogásunk joga, és a parlament falai között a kifogás, mit keresnek még szovjet katonák Kárpátalján. Határaink túlsó oldalán mindenki jószívű megértéssel fogadja ezeket? Nehezen hihető. Legyünk tehát végre óvatosabbak a kijelentésekkel. (FEB) Változatlanul húzóágazat az idegenforgalom Továbbra is az idegenforgalom járul hozzá a legnagyobb mértékben a költségvetés fizetési mérlegének javításához - jelentette ki Kardos Kázmér, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke, aki csütörtökön Nyíregyházán, az Országos Idegenforgalmi Találkozó nyitónapján tartott előadást az ágazat eredményeiről, gondjairól és terveiről. A hivatalvezető kiemelte: a tavalyi rekordév után ugyan csökkent a Magyarországra látogatók száma, de ezt a dollár- elszámolásra való áttérés miatt visszaesett keleti személy- forgalom okozta. Elmaradtak az egy napra, többnyire bevásárlási céllal érkezők, helyettük viszont - július végéig - 9 százalékkal több turista jött. Ők mintegy 17 százalékkal hosszabb időt, öt-öt és fél napot töltöttek el átlagosan hazánkban. Ez különösen örvendetes azért, mert a politikai konfliktusok - az Öböl-háború, a jugoszláviai harcok és a szovjet puccs -, valamint a környezeti károk miatt a világon mindenütt kevesebben utaztak egyik országból a másikba. Magyarország iránt változatlanul nagy a nyugat-európai turisták érdeklődése. Angliából és Franciaországból például mintegy 40 százalékkal többen érkeztek. A tavalyinál jóval nagyobb számú volt a vendég Dániából, Finnországból, Hollandiából, Norvégiából, Spanyolországból és Svédországból is. A korábban többnyire egy napra érkezett osztrák turisták most átlagban két-három éjszakát töltöttek elhazánkban. Az idegenforgalom héthónapos árbevétele így meghaladta a 400 millió dollárt, s a nyereség is jobb a tavalyinál. A németek csonka himnusza (Folytatás az 1. oldalról) Schäuble kertelés nélkül és némi cizinmussal megírja, hogy mulatságos perceket szerzett neki a kelet-németek naivitása: néha az volt az érzése, hogy mintha nem az NDK csatlakozna az NSZK-hoz, hanem fordítva, mintha nem Bonn, hanem Kelet-Berlin szabhatta volna meg a feltételeket. Különösen Lothar de Maiziere, az utolsó miniszterelnök, az egykori ügyvéd és brácsás akadékoskodott sokat, igyekezett minél többet megmenteni a megszűnő NDK szimbólumaiból. Az egyik legfurább ötlete a kelet- és a nyugat-német himnusz „összeházasítása volt”. Az első tárgyalási fordulón közölte, az NDK egyetért azzal, hogy a jövőben minden német himnusznak dallama Joseph Haydn muzsikája legyen, ám első strófának hagyják meg az NDK-himnusz szövegét, Johannes R. Becher alkotását: „feltámadott a romokból és a jövő felé fordult, szolgáljuk boldogulásodat, Németország, egységes haza... Nem Schäuble volt az első, kinek arcára kiült a megrökönyödés. Ugyanilyen megrökönyödés fogadta az NDK-s időkben azt, ha valaki ezzel a szöveggel próbálta énekelni a himnuszt. A „Németország, egységes haza” emlegetése egy időben, amikor az NDK leginkább különbözni akart Nyu- gat-Németországtól, nem volt kívánatos. Sokkal különbül a nyugatnémet himnusz, most már minden német himnusza sem járt. Zenéjét - mint már említettük - Haydntól orozták, szövegét pedig éppen 150 évvel ezelőtt vetette papírra Helgoland szigetén Heinrich Hoffmann von Fallersleben. Helgoland az angolokhoz tartozott, Németországban több tucat hercegség, törpeállam marakodott egymással, von Fallersleben hazafias kötelességének érezte, hogy megírja „a németek dalát”, amely Németország egységét éppenúgy sóvárogta, mint nagyságát, mások fölé emelkedését. A német törpeállamokat „vassal és vérrel” egyesítő kancellár, Bismarck „megvette" a himnuszt, amely az 1990-ben másodszor is egyesített Németországban szintén „nemzeti dal”. Ezt rögzítette az idén nyáron Richard von Weizsäcker államfő és Helmut Kohl kancellár levélváltással. Ám az évtizedeken át félelmet kiváltó első strófát - „Németország, Németország mindenek felett... -, természetesen ők sem vállalták. Eltekintettek a német asszonyokat, a német hűséget és a német bort dicsőítő második versszaktól is, maradt a harmadik, ebben az egység, a jog és a szabadság magasztosul fel. A harmadik versszak megtartását még 1952-ben Konrad Adenauer harcolta ki, a szövet-- ségesek ellenében, akik zenéstől és szövegestül együtt megszabadulni próbáltak a rettenetes célok szolgálatába állított Deutschlandliedtől: Hitler idején ezt harsogták a „második himnusszal” a Horst Wessel dallal együtt. Egyesek Németországban manapság még a csonka himnusz létjogosultságát is megkérdőjelezik. A düsseldorfi történész, Wolfgang J. Mommsen szerint a nemzeti himnuszok a 19. században kialakult nemzeti államok szimbólumai, életben tartásuk anakronizmus, a nemzeti állam a történelem által túlhaladott képződmény. Sarkadi Kovács Ferenc Felülvizsgálják a magyar segélyprogramot is? A Nyugat már „nem tart fordulattól” a kelet-európai térségben A Nyugat már „nem tart fordulattól” a kelet-európai térségben - állapítja meg most közzétett tanulmányában a Német Gazdasági Intézet (IW), mivel „a demokráciák olymértékben megszilárdultak”. Az elemzés része annak a vitának, amit Nyugaton a Szovjetunióban lezajlott augusztusi puccs és annak ösz- szeomlása váltott ki, s amelynek első számú kérdése: az eddig történtek, a térséget jellemző folyamatok és a legfrissebb események ismeretében nem kell—efelülvizsgálni a Kelet-Közép- Európának eddig szánt segítség összegét, tartalmát és magát az elosztást. A német gazdaságkutatók következtetése a Die Welt című lap értékelése szerint modellértékű. Véleményük ugyanis szigorúan a tényekre épül, s ebből a nézőpontból akár rosszabbul is járhat az az ország, amelyben kevésbé súlyos a helyzet, mint amilyen például Magyarország. Az IW-nak az az álláspontja, hogy a Szovjetuniónak „a kényes gazdasági és politikai helyzet, valamint a tél bekö- szöntével kirobbanó éhségveszély miatt kiegészítő támogatásra” van szüksége, ami „együtt járhat a kelet-európai segítség átrendezésével a Szovjetunió javára”. Maga az intézet is elismeri: azzal a véleményével, hogy a Szovjetunió ezen az áron kaphasson a következő időszakban nagyobb támogatást, vitában áll nemcsak jónéhány más tudományos intézettel, de magával az Európai Közösséggel is. Az utóbbiak ugyanis elvetik azt a megközelítési módot, amely hajlamos lenne „büntetni” például Csehszlovákiát, Lengyel- országot és Magyarországot azért, amit a demokratikus átalakulás és a gazdaság átszervezése terén - a maga erejével és támogatással - már elért. Azt azonban még a tengerentúl sem vitatják, hogy indokolt a németeknek az a javaslata, kíséreljék meg a Bulgáriának, Csehszlovákiának, Jugoszláviának, Lengyelországnak, Magyarországnak és Romániának szánt segélyek programját (Jugoszláviáét attól is függővé téve, hogyan alakul ott a belső helyzet) a tényleges beruházási igényekhez és lehetőségekhez igazítani, s ha szükséges, felülvizsgálni. Az IW különböző számításainak végeredményei meghökkentően szélsőségesek: évi 14 és 420 milliárd dollár között változnak, miközben az érintett 6 állam az idén eddig együtt összesen 26 milliárd dollár támogatásra kapott ígéretet. Véletlen, nem véletlen: a 420 milliárd dollár Washingtonban is felmerült. Az amerikai fővárosban működő Nemzetközi Gazdasági Intézet szerint ugyanis évenként ekkora összegre lenne szükségük a kelet-kö- zép-európai „hatoknak” ahhoz, hogy a termelékenység ezekben az országokban egy évtized múlva elérje a jelenlegi nyugati átlagszintet. A londoni Gazdaságpolitikai Kutató Központ viszont abból indul ki, hogy Eupa keleti fele- Így Magyarország - számára az volna a legelőnyösebb, ha a bruttó össztermék, a gyártmányszerkezet reálisan gyors felújításának függvényeként mielőbb átlag évi 7 százalékkal emelkedne. Ehhez viszont mintegy évi 320 milliárd dollárra lenne szükség. A németek által emlegetett 14 milliárd dolláros minimum-szint a britek szerint mindössze arra volna elegendő, hogy a nemzeti össztermék évi 2 százalékkal növekedjék a hat érintett országban: ami azonban nem lebecsülendő, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a Mars- hall-terv készítői annakidején, a második világháborút követően ebből a 2 százalékos elvből indultak ki. Más a véleménye a „Harmincak csoportjának”, vagyis a ki váló bankszakemberekből és tudósokból álló ismert és tekintélyes nemzetközi bizottságnak. Ez a testület a 6 ország fizetési mérlegeinek elemzése alapján megállapította: a külföldről befolyó segélyek és egyéb támogatások és exportjövedelmekkel együtt is csak a külföldi tartozások hiteleit és törlesztéseit fedezik. Ezért kellene 5 évre felfüggeszteni a visszafizetési kötelezettségeket, azzal, hogy az így fennmaradó összegeket kizárólag beruházásokra szabad fordítani. Ebben az esetben elegendő volna mintegy évi 47 milliárd dollár segítség e térségnek, nem számolva természetesen a Szovjetunióval. Mindezekben lehet vitázni, s az is természetes, hogy akiktől tőkebefektetésre számíthatunk, egymással is vitázva számolnak. A Brüsszelben működő Európai Politikai Tudományok Központjának nekünk is címzett „leckéje” azonban aligha kérdőjelezhető meg: „A gyors és következetes reformok jelentik a legjobb utat ahhoz, hogy a lehető legrövidebb idő alatt működőképes piacgazdasági rendszerek alakuljanak ki Kelet-Európábán. Ez épp úgy megnövelné a Nyugat Kelet- Európa iránt bizalmát, mint a készségét beruházásra. ENSZ - Kuvait Vendéglátósoknak, kereskedőknek szakmai utazást szervezünk a MILÁNÓI VÁSÁRRA 1991. október 25-28. (4 nap) Részvételi díj: 18000 Ft/fő plusz költőpénz Utazás: autóbusszal. Szállás félpanzióval, 2-3 ágyas fürdőszobás szobákban. A kiállítás és az utazás részletes programja felől érdeklődni lehet irodánkban. Minden további információval készséggel állunk rendelkezésükre. Jelentkezési határidő: 1991. szeptember 15. Ne feledjék; a szakmai utak költségként elszámolhatóak! VÁRJUK JELENTKEZÉSÜKET: Express Utazási Iroda Tel.: 74/12-934; 12-398. Fax: 74/12-629 (66) ' SZÜRETRE MINDENT EGY HELYRŐL! Az AGROMIX Gazdabolt ajánlata:- horganyzott szüretelőputtonyok- műanyag szüretelőládák- darálók, bogyózók- szőlőprések- műanyag hordók, ballonok, marmonkannák- üvegballonok (25 és 50 l-es), kosaras kivitelben is- fonott bevonatú demizsonok, különféle méretben- tölcsérek, lopok, csapok, hordódugók NAGY VÁLASZTÉKBAN! A Fürdőház utcai lerakatunkban (volt szakcsoporti pince) szeptember 9-től kínálunk:- akácfa hordókat 50-440 liter közötti űrmértékben- műanyag szüretelőkádakat 100-1000 literig, rászerelhető csapos kivitelben is. A Fürdőház utcai lerakatunkban szüreti ügyeletet tartunk: hétfőtől péntekig: 8-15 óráig, szombaton: 8-11 óráig SZEKSZÁRDON A PIACTÉREN, MINDENT AZ ÖN ÉRDEKÉBEN! (63) Az OTP és Kereskedelmi Bank Rt Tolna Megyei Igazgatósága (Szekszárd, Mártírok tere 5-7.) szombaton is ügyfelei rendelkezésére áll 7.45-11.30 óráig.- átutalási betét ki- és befizetés,- betétkönyvforgalom,- értékpapír- és értékcikkeladás,- valutavétel,- rövid és hosszú lejáratú hitel, szaktanácsadás,- nyomtatványokkal való ellátás. OTP és Kereskedelmi Bank Rt Tolna Megyei Igazgatósága (57/40) Szíves figyelmébe ajánlunk egy MINDENTUDÓ KÖNYVET, amely nem hiányozhat az ön könyvtárából sem. Az Akadémiai Kiadó gondozásában ez év őszén jelenik meg a világhírű francia LAROUSSE ENCIKLOPÉDIA első magyar nyelvű kiadása, a MAGYAR LAROUSSE. Ez a háromkötetes remekmű a kultúra és a tudomány világából minden olyan ismeretet tartalmaz, amelyet a korunk műveltségével lépést tartani szándékozó embernek tudnia érdemes. A családnak szellemi vagyon, értékes meglepetés. Az enciklopédia kb. 1300 oldalas, 1200 színes képpel illusztrált első kötetére előfizetőinknek a bolti árnál 500,- Ft-tal olcsóbb vásárlási lehetőséget kínálunk. Az első kötet bolti ára 2500,- Ft. Előfizetőinknek 2000- R Az első 1000,- Ft-os részlet a MEGRENDELÉS alapján küldött befizetési csekken, a maradék 1000,- Ft a könyv átvételekor postai utánvéttel fizetendő. A könyv kézbesítése díjtalan! A várható nagy érdeklődésre, valamint a korlátozott példányszámra való tekintettel jelentkezéseket csak szeptember 30-ig tudunk elfogadni az alábbi címen: OPK INTERKER-DM ÜZLETÁG Bp„ Pf.: 1.1426 Előfizetőinknek az 1992-ben megjelenő második, és az 1993-ban megjelenő harmadik kötet megvételéhez is adunk kedvezményt. Megrendelem a MAGYAR LAROUSSE első kötetét ......példányban. Ké rem a könyvismertetőt és a befizetési lapot. Név:............. Po ntos cim: Irányítószám: (7/40) Az ENSZ katonai megfigyelői nem tudták megerősíteni Kuva- itnak azt az állítását, miszerint a múlt héten közel 80 iraki katona szállt volna partra a Kuvaithoz tartozó Bubijan-szigeten - áll az ENSZ szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében. Az ENSZ-nek az öböl-háború után felállított Iraki-kuvaiti Megfigyelő Csoportja széleskörű vizsgálatot folytatott ez ügyben.
