Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1991-09-27 / 227. szám

1991. szeptember 27. Faxon jöttek- érdekesek... Máté Gyula és barátai elektrografikáiról Máté Gyula Már kora reggel megérkeztek az első telefaxon feladott ké­pek, melyeket serényen felna­gyítottak a fénymásoló gépek segítségével, kasírozták őket, s máris falon volt a xerografiká- nak, electrografic artnak vagy komputergrafikának nevezett képzőművészeti anyag. Sosem látott e város még ilyet, bár már van némi múltba mindennek ha­zánkban. Az Arnyékkötők cím­mel megjelenő negyedéven­kénti folyóirat közli az elektro- grafikusok másológépeken készített alkotásait. Ez a különös, ám sikeres kiál­lítás mintegy előszele is lehet a hamarosan Budapesten meg­rendezésre kerülő, Vasarely múzeumbeli nemzetközi kiállí­tásnak. Az év eleji művelődési házbéli Máté Gyula alkotásait bemutató tárlat után most fran­cia, német, osztrák és termé­szetesen hazai alkotók művei­vel is megismerkedhetnek az érdeklődők. Az ötlet egyedi, méltó huszárvágásként jelzi, nem mindig és mindenben kell és szabad leragadni, a pénzhi­ányra hivatkozva meghátrálni, mert íme, csak akad segítő és támogató akár egy új művészeti ágazat esetében is. Lásd műve­lődési központ, takarékszövet­kezet, vagy éppen a megnyitót mondó képzőművész alkotótárs és népművelő. Az alkotás szent dolog, ké­szüljön ecsetvonásokkal, véső­vel vagy éppen fénymásoló géppel. A vélemény szabad, s ím a lehetőség is adott, hogy megtekintés után bennünket, s rajtunk egyaránt formáljon. Nagyítás fénymásolóval A fotót nehezebben fogadtc el a szakma művészetként mint ahogy ez az elektrografi kával van, így e szempontbó szerencsésnek mondhatjál magukat művelőik. E művésze európai központja hol is lehetne másutt, mint Párizsban. Nézzék meg, érdemes I Fotó: Máté Tárná: Szép hazak, rendes porták... Barangolásaink során Bony- hádon és a völgységi települé­seken nagyon sok szép házzal, rendben tartott portával talál­koztunk. Szándékunk szerint ezekből a hetente megjelenő oldalunkon mindig egyet bemu­tatunk. Szívesen vesszük olva­sóink javaslatait e kérdéskör­ben, s akár azt is elképzelhető­nek tartjuk, hogy az Önök által készített, és szerkesztőségünk címére beküldött fotót is közöl­jünk. Kérjük, a borítékra írják rá a jeligét: „Szép házak, rendes porták.” Címünk: Tolnai Népújság, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Felvételünk Möcsényben készült Kelet-Európábán az első! Zwack és az olaszok Möcsényben Régen nem látott serény munka folyik a bátaapáti he­gyek között. Az egykori ura­dalmi magtár felújított épületé­ben rendezte be borászati labo­ratóriumát dr. Aleksandro Fon­seca és dr.Frederico Staderíni. Az olasz befektető társaság két kiváló szakembere, akik Zwack Péterrel, no és a mőcsényi Völgység Népe téesszel kar­öltve alapították meg Kelet-Eu- rópa első borászati közös cé­gét, azon fáradoznak, hogy ok­tóber 5-re működőképessé te­gyék a most épülő és világszín­vonalat képviselő üzemet. Július 4-én írták alá a 113 mil­liós törzstőkével létrejött közös cég társasági szerződését Pa- dovában. A tulajdonosok - Pi- erro Antinou báró, Zwack Péter, az Agrikon Suiting cég és a mőcsényi téesz - szőlőfeldol­gozásra, borászatra, borérté­kesítésre szerződtek egymás­sal. A szövetkezet apportként vitte be a bátaapáti területet és épületet, 62 milliós, igen jó ér­téken elfogadtatva, szerezve ezzel 55 százalékos részese­dést, míg a befektetők 51 milli­óval szálltak be. Augusztusban még csak puszta föld volt e te­rületen, ma már bontakozik a 480 négyzetméter alapterületű borház, a 2600 hektóliteres ér­lelővel és tároló kapacitással egyetemben. Korábban francia és német partner is jelezte részvételét a közös vállalkozásban, mely a mainál is nagyobb kalibert kép­viselt volna, ám a kialakulatlan magyarországi viszonyokra hi­vatkozva időközben visszalép­tek az üzlettől. (Ugye, akad, aki ezt nem csodálja?) Ehhez iga­zítottan a szövetkezeten belül is átrendeződtek valamelyest a sorok, hiszen egy kisebb cég­nél egyelőre óvatosabb terve­ket is dédelgetnek. Ez nem zárja ki azt, hogy a jövőben a régi koncepcióig is kinövi magát ez a ma már bátran gyöngy­szemnek nevezhető vállalko­zás. A téesz kedvezőtlen adott­ságokkal és bátran valljuk be, bizonytalan jövővel küszködik, Augusztus közepén kezdték a munkát Októberben már átadják bár Síkabonyi Miklós elnök bí­zik az előrelépésben. A kft-ről a következőket mondta el.- A bevitt vagyon a szövet­kezeté, a tagoké marad, és a beruházás is Bátaapátiban. A két fél visszalépése kizárta a mai nagyobb léptékű telepítést, s vele együtt a jelentős bére­melkedést. Béremelkedés így is lesz, de értékarányosan. Az Európai Bortermelők Kft-je 18 alkalmazottal szeptember else­jétől működik. A szőlészeti dol­gozók kezdetben 70 Ft-os óra­bérrel indulnak, míg egy kvalifi­kált műhelymunkás órabére ma 50 Ft. Az embereket megértem, aggódásukra csak annyit: két dolgozónk portás lesz, négy nyugdíjba mehet, akad, aki igénybe veheti az előnyugdíja­zást hátralévő éveire, van két betegünk, aki közül az egyiket leszázalékolják, és hatan a té­esz állományában maradnak. Az elnök jegyzeteiből egyen­ként sorolja a neveket, minden­kinek a sorsát figyelemmel kí­sérik - jelzi. — A tagsági viszonyról: Min­denki szövetkezeti tag marad, háztájit kap. Vagyonjegyek: Aki megkapta, annak tulajdonában is marad, s minden juttatást, ami jár, megadunk. A bérme- léshez annyit, 1989-90-ben 26 százalék volt, a szőlészetben 33-ról 41 Ft-ra nőtt az órabér, ami 1991 őszén 70 Ft lesz. A személyszállításról: Az olasz tu­lajdonos bizonyára nem engedi, hogy négy dolgozóért autó menjen Cikóra. Senkit nem kül­dünk el a szövetkezettől. A ne­vesítés? Ha a parlament dönt... Egy alkalmazottat át­vett a téesz, mert szorgalmas volt, a varrodából valóban el kellett küldeni dolgozókat. A mőcsényi szövetkezet kö­rül kialakult kérdésekről - me­lyet levélben tettek fel nekünk - egyszuszra most talán eny- nyit... A téesz vezetői már tár­gyaltak a levélírókkal. Előny a vevőnél? Átalakul, de szövetkezeti tulajdon marad Átalakítják a bonyhádi áfész- áruházat. A kereskedelemben kialakult és hirtelen felgyorsult versenyhelyzet feladta a leckét mindenkinek, aki a vevők ke­gyeit szeretné elnyerni. Mára olyan erőteljes lett a kínálat, hogy aki egy kicsit is lazít, ül a babérain, - lemarad. A piac- gazdasághoz vezető út bizony rögösnek mutatkozik időnként, rengeteg félelem forrása is egyben, mert az eddigi munka­hely, a biztos állás egy hirtelen- jött változással rögtön billegni látszik, s néha az is bizonyta­lanná válik, aki a sokéves ta­pasztalatokat figyelembe véve nyugodt lehetne állása miatt. Egy-egy átalakulás kapcsán aztán találgatások, szóbeszé­dek ütik föl a fejüket. A bony­hádi áruház viszont továbbra is áruház marad, csupán egyfajta reformszemlélet követelte át­alakulás után, jobban szeretné szolgálni a vevőket. Továbbra is szövetkezeti tulajdon marad, úgy, hogy vállalkozókat fogad be, akiknek a standjait már ké­szítik is. A többféle szemlélet, a vevőhöz több irányból való kö­zelítés vezérelve lesz a mér­vadó, s a vállalkozók az általuk igényelt terület négyzetméteré­ért ötezer forint bérleti díjat fi­zetnek. Ami elképzelhető, hogy a vállalkozó szemszögéből sok, ugyanakkor bizonyára kevés­nek tűnik az áfész előtt. Lényegesnek látszó tény az is, hogy nem fogják másra használni az épületet ezután sem, mint eddig, vagyis keres­kedelem folyik majd itt. Mi lesz az itt dolgozókkal? Akinek a munkájára az egységvezetők igényt tartanak, azok továbbra is maradnak, s bizonyára lesz­nek olyanok is, akiknek az át­szervezést, átalakulást köve­tően másutt kell munkát keres­niük. A verseny a vásárlóért egy házon belül kerül tető alá, s ami ebből leginkább remélhető, mindez a vásárlók érdekeit (is) szolgálja majd. Elkészülte után ismét beszámolunk róla. Meghívás A Bonyhádi Német Ének- Zenei Egyesület Pécsre kapott meghívást október 13-ra. Az egésznapos programban dél­előtt a belvárosi templomban német istentisztelet keretében működik közre a csoport, dél­után a Lenau-ház kulturális programjainak résztvevői. Helyi adó Bonyhádon Interjú Kerekes László osztályvezetővel — A testület a nyáron dön­tést hozott, mely szerint helyi adó bevezetésére kerül sor. — Arról is döntés született, hogy 1992 január elsejétől kerül bevezetésre, s a rendelet meg­alkotása október 24-én történik. Az 1990. évi C. tv. alapján Bonyhádon várhatóan a ma­gánszemélyek, a vállalkozók kommunális adója és a helyi iparűzési adó kerül beveze­tésre. A testület azt is feladat­ként szabta meg, hogy az adó­rendelet-tervezet előkészítése a lehető legszélesebbkörű tájé­koztatással, az érintett állam­polgárok, vállalkozók, gazda­sági szervezetek bevonásával történjen. Október elsején a pénzügyi ellenőrző- és gazda­sági bizottság kibővített ülésen tárgyalja, az előterjesztésre ke­rülő anyagot. — Kik kapnak meghívást a kibővített ülésre? — A vállalatok, szövetkeze­tek, gazdasági társaságok és vállalkozók képviselői, a város­ban működő érdekképviseletek. A hivatal a helyi adóról szóló rendelet-tervezetet eljuttatja a város lakóihoz, s egyben kéri az érintetteket, mondják el, je­lezzék véleményüket. Erre le1 hetőséget kínál a testület októ­ber 10.-i ülése. A képviselő- testület ezen információk birto­kában dönt majd az adók mér­tékéről. — Nem túl nagy öröm ez a már amúgy is terhelt csalá­doknak. Bevezetésére feltét­lenül szükség van? — A döntés nem volt köny- nyű, de az a szándék vezette, hogy továbbra is rendelkezésre álljon a költségvetésben az az összeg, amely a feladatok ellá­tásához elegendő. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk, hogy az állampolgárok adóterhei je­lentősen ne növekedjenek, s a városban működő gazdasági szervezetek és vállalkozók ará­nyosan vegyék ki részüket a he­lyi adóterhek viseléséből. A többszöri véleménynyilvánítási lehetőség a legjobb megoldás keresését célozza. A bűvös kör bezárul? Aki tartozik, mit követ(el)... Bezárják a mozit? - illetve a színháztermet - a mozilátoga­tók előtt?! A hírek szerint köny- nyen előfordulhat, hiszen a Tolna Megyei Moziüzemi Válla­lat többszázezer forinttal tarto­zik a Vörösmarty Művelődési Központnak. Márpedig aki nfem fizet, a mai zordon világban szolgáltatást sem várhat el. Amennyiben nincs szolgáltatás (vagyis nem kapják meg filmve­títésre a termet) nincs mozi sem. Eképp mit követ el, aki tar­tozik? Szerződésszegést? A kérdések megállnak a levegő­ben, csak a kultúra háza körül kezd eképp pénzügyi zűrzavar kialakulni, különösen ha figye­lembe vesszük, hogy vállalko­zói kedvük egyre-másra szen­ved csorbát.. .Nem csak a mozisok tartoznak nekik, de a Komplex Kisszövetkezet is, akiknek a művelődési központ autóbuszával szállítják a mun­kásokat. Fizetnének szegények (lehet, hogy ezúttal szó szerint értendő az írás?), csakhát ne­kik is tartoznak. Hivatalos szak­zsargon szerint annyi a kintlé­vőségük, hogy lassan kinnt jesz az a bizonyos a nadrágból. íme, a mai magyar 22-es csapdája, korszerűsített gazdasági for­mációban. Se mozi, se mun­kásszállítás, se pénz, se kul­túra ...?! Közhírré tétetik Törvénytervezet A Magyarországi Néme­tek Szövetségének elnök­sége kibővített ülést tart a fővárosban. A szeptember 28.-i ülés napirendjén a kö­zeljövőben a parlament elé kerülő nemzetiségi törvény- tervezet legfontosabb kér­déseinek megvitatása sze­repel. A budapesti tanács­kozáson részt vesz Rittinger Antal is, aki tagja az orszá­gos elnökségnek. Klubprogram A német klub őszi munka­tervének szakmai megbe­szélései folynak a napok­ban, s e program részeként a bajorországi német szín­ház vendégszereplését vár­ják Bonyhádon október 24-én. Az Inzell Bühne Hans Sachs háromfelvonásos művét adja majd elő. Adásban Szerdán délután Bea Jó­zsef tartott előadást Kakas- don a földtörvényről, melyet a helyi tv közvetített.

Next

/
Thumbnails
Contents