Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1991-09-24 / 224. szám
1991. szeptember 26. PÚJSÁG 3 Tanácsok, észrevételek Még mindig a kárpótlásról (3.) Mire használható fel a kárpótlási jegy? 1. / Az állami ingatlantulajdon privatizációja során, továbbá részvény, üzletrész megvásáro- lására. A Vagyonügynökség, amely kijelöli a privatizálásra kerülő állami ingatlanokat, azt is meghatározza, hogy milyen arányban kell kárpótlási jegyet elfogadni. Ez általában 10% - de lehet több is. Ilyen célra bárki, bárkitől megvásárolt kárpótlási jegyet is felhasználhat, így tehát a károsultak ezen a piacon értékesíthetik, pénzzé tehetik kárpótlási jegyeiket. 2. / A kárpótlási jegyen lehet termőföldet vásárolni. Itt azonban csak a saját jogon megszerzett kárpótlási jegy használható fel. Mástól vásárolt, de még ajándékba kapott kárpótlási jeggyel sem lehet földingatlant venni. Lehetőség van azonban arra is, hogy például lakóház-ingatlanért kapott, de saját jogon szerzett kárpótlási jeggyel licitáljunk a földárverésen. 3. / Lakás, lakóház vásárlásához is felhasználható, de csak a saját jogon szerzett kárpótlási jegy. Itt fordul elő reprivatizációs lehetőség, mert a volt tulajdonos elővásárlási jogot élvez, ha a bent lakó nem kívánja az ingatlant megvenni. Tájékoztatásul szeretném elmondani azt is, hogy csak privatizálásra kijelölt, értékesítésre felajánlott állami lakások megszerzéséhez lehet a kárpótlási jegyet felhasználni, az OTP vagy egyéb szervezetek által építtetett lakások, lakóházak vásárlásánál nem. 4. / Egzisztencia hitel felvételnél elfogadják sajáterőrésznek. 5. / Felhasználható életjáradékra, de ennek részletes szabályai nem ismertek. Azt már tudjuk, hogy az életjáradék nem örökölhető. Csak a saját jogon szerzett kárpótlási jegy váltható át életjáradékra. 6. / A mezőgazdasági termelőszövetkezetek is felhasználhatják a termőföldek árverése során megszerzett kárpótlási jegyüket élelmiszeripari vállalati részvények megvásárlására. Kárpótlásai kapcsolatos kérelmeket mikor és hova kell benyújtani? A kérelmeket a törvény hatálybalépésétől számított 90 napig lehet beadni a megyei kárrendezési hivatalokhoz, mégpedig a volt ingatlan fekvése szerinti közigazgatási területen működő hivatalhoz. A külföldieknek a Fővárosi Kárrendezési Hivatal intézi kárpótlási ügyeiket, kérelmet ide kell benyújtani, de a szükséges igazolásokat a területileg illetékes szerveknél szerezhetik be közvetlenül, ugyanúgy, ahogy a magyar állampolgárok. A 90 napos határidő elmulasztása jogvesztő hatályú, ezért azt tanácsoljuk, hogy a kérelmet a megadott határidőn belül akkor is nyújtsák be, ha a szükséges igazolásokat még nem sikerült beszerezni. Ilyenkor hivatkozni kell arra a tényre, hogy megkezdték ugyan az igazolások begyűjtését, de az illetékes hivatal még nem tudta a szükséges adatokat megadni. A kérelmeket csak a postán megvásárolható nyomtatványon és borítékban lehet beküldeni, vagy esetleg személyesen bevinni. Jobbnak tartjuk a postai elküldést, mert a kis létszámú kárrendezési hivatalok képtelenek mindenkivel személyesen foglalkozni. Ha valami adat hiányzik, vagy probléma van, úgy is kérik a kiegészítést. Sőt, talán jó együttműködéssel azt is el lehet érni, hogy a kárrendezési hivatal az illetékes földhivataltól, esetleg levéltártól vagy önorkmányzati hivataltól, stb. kérje meg a hiányzó adatot. így ha az állampolgár közvetlen részvétele nem indokolt, akkor az eljárás meg is gyorsítható. A egységcsomagok kitöltési útmutatót is tartalmaznak. Kérjük, olvassák el, mert sok olyan kérelmet küldenek be, amelyben az A lapot nem töltötték ki. Ezt pedig mindenkinek ki kell tölteni. F lapon a földek kártalanítását lehet kérni. Itt, sajnos, annyi pótlapot kell a postán beszerezni, ahány helyrajziszámon volt a föld nyilvántartva. A H lapokon a házak, üdülők, tanyák kárpótlása kérhető. A V lapok a vállalatok, műhelyek, stb. kárpótlási igénybejelentésére szolgálnak. A kérelem önmagában nem elegendő. Mellékelni kell hozzá minden olyan igazolást, amely a tulajdonjogot, az államosítás tényét, a földmegváltást, a kárpótlás jogosultságát (pl. tulajdonos, örökös, házastárs) igazolja. Földeknél az aranykorona értéket (kataszteri tiszta jövedelem), művelési ágat is igazolni kell. Nem kell igazoltatni, de fel kell tüntetni, hogy hova került a termőföld, melyik tsz-be, állami gazdaságba. Hol szerezhetők be a szükséges igazolások? Elsősorban a saját meglévő okmányokat kell felhasználni. Ilyenek pl. államosítási határozatok, megváltási határozatok, (ha nincs rajta a helyrajziszám, nem akadály), halotti bizonyítványok, házasságlevelek, az esetleges névváltoztatási okmányok (pl. nagyszülők óta a lemenő hozzátartozók magyarosították a nevüket). Ha az iratok elvesztek, akkor a földhivataloknál, mégpedig a körzeti és nem a megyei földhivatalnál, önkormányzati hivataloknál, gazdálkodó szervezeteknél, megyei levéltárnál stb. lehet a szükséges iratok másolatát vagy hatósági bizonyítványt kérni. A földhivataloknál rendelkezésre állnak a régi telekkönyvi betétek, telekjegyzőkönyvek, térképi anyagok, stb. A betétmásolatokat ingyen adjuk ki, a hatósági igazolásokért 300,- Ft. illetéket kell fizetni. 300,- Ft-ba kerülnek a hivatalos térképmásolatok is. Ez utóbbit azért említettem meg, mert többen kérik lakóépületek, üdülők területi adatait. A térképeinken mi feltüntetjük az épületek léptékhelyes alaprajzát, de ebből pl. többszintű házak lakótere nem állapítható meg. Ezért ilyen igazolásokért az építési hatósághoz kell fordulni. De lehet kérni pl. a számbavételi adatlapokról is igazolást pl. az önkormányzati hivataloktól. (Ezen iratoknak csak egy része került be a földhivatalokhoz). A megváltási határozatok a földhivataloknál, de a termelőszövetkezeteknél is megtalálhatók. Az államosítási határozatok önkormányzatoknál, esetenként földhivataloknál, de a levéltárban is fellelhetők. Sorolhatnám tovább, de úgy gondolom, hogy az előzőekkel is sikerült érzékeltetnem, hogy amit lehet, helyben kell beszerezni, mert gyorsabb és levelezni, utazni sem kell érte. Mi van olyanokkal, akik vásároltak ingatlant, de különösen az ötvenes években uralkodó politikai hangulat miatt már nem Íratták nevükre. Ténylegesen birtokolták is pl. a földet, de a begyűjtési adók miatt néhány éven belül felajánlották az államnak... Ha a szerződés megvan, akkor azt kell a kérelemhez csatolni. A jog szerint ugyanis a szerződés aláírásával válik az ingatlan tulajdonosává az állampolgár és ez a tulajdonjoga nem függvénye annak, hogy az ingatlannyilvántartásba azt bejegyezték-e vagy sem. Előfordulhat, hogy semmiféle igazolást nem tud a károsult produkálni. Mit tehet ilyenkor? Végső megoldás, hogy tanukkal igazoltatja a volt tulajdonjogát. Hogyan lehet ezt megoldani? Legegyszerűbb módja, ha az önkormányzati jegyző előtt tesznek a tanuk vallomást. A jegyző hitelesíti és ez az okmány lesz az alap. Farkas István A Tolna Megyei Földhivatal vezetője Szégyellje magát a Magyar Fórum? „Hosszú évekig nem lesz jobb élet” Interjú Pető Ivánnal Pető Iván, az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetője a „miként látja a hazai belpolitikai helyzetet?” kérdésre röviden és tömören csak így válaszolt: — Kellemetlenül. A szabaddemokrata politikus azonban nem maradt adós a témakör bővebb kifejtésével sem. — Egyrészt rossz a gazdaság helyzete, másrészt az ország közvéleménye még mindig nem tudja elfogadni azt, amivel pedig szembe kell néznie. Nemcsak az ország, hanem a körülöttünk dúló konfliktusok miatt a térség megítélése is rendkívül ellentmondásos ... — Véleménye szerint mivel kell szembenéznie a magyar társadalomnak? — Azzal, hogy itt hosszú évekig nincs és nem is lesz jobb élet. Az ezzel kapcsolatos érzelmek, indulatok természetszerűleg a legmegfoghatóbb dolgokba kapaszkodnak bele. Ebből származik az, hogy a meglévő politikai intézmény- rendszert, a képviseleti demokrácia megtestesítőit, az országgyűlési képviselőket tartják sokan a bajok okozóinak, s őket teszik felelőssé azért, mert nem javul a helyzet. — Ezzel azt akarja mondani, hogy nincsenek felelősök? — Azt gondolom, hogy jobb lenne differenciálni. A kormányzatnak van felelőssége, nem is jelentéktelen, de az alaphelyzet az adott volt. Egy világrendszer, egy gazdasági rendszer omlott össze, s ezzel kellene szembenézni. Mindezen belül lehetne különbséget tenni az ellenzéki, illetve a kormánypártok között. Ezen belül kellene megvizsgálni, hogy miként képesek helytállni a különböző politikai szervezetek. Az emberek azonban általában abszolút mércével mérnek, ezért a szociális jellegű feszültségeken túl társadalmi feszültségek is adódnak. Mert miközben a magyar társadalom elméletben hitet tesz a piacgazdaság mellett, ugyanakkor az ebből származó következményeket már irtózatos ellenszenvvel fogadja. Nevezetesen azt, hogy magas jövedelmek alakulnak ki, mások pedig anyagilag leszakadnak a többiektől... — Fizetni fogunk tehát a változások miatt, még többet, mint eddig? — Azt hiszem, igen. Nem attól félek, hogy az utcára mennek az emberek, hanem attól tartok, hogy nálunk meg lehet tenni olyasmit, amit egy tényekkel egyértelműen szembePetö Iván néző társadalomban nem lehetne. A kormányzat nálunk a demokratikus intézmények látszatát megőrizve kiterjeszti a hatalmát olyan területekre, ahova nem lenne szabad. Olyan légkört lehet teremteni, hogy a félelem miatt a hatalmon lévők elfogadása más, mint egy klasszikusan demokratikus társadalomban. — Minden bizonnyal ez is közrejátszhatott abban, hogy Pető Iván csatlakozott a Nyilvánosság Klub felhívásához, mely a sajtószabadság védelmében, az antidemokratikus jelenségek ellen lép fel. — Ez egy másik ügy, de valóban, látom annak veszélyét, hogy a kormányzat ki akarja terjeszteni a hatalmát olyan területekre is, melyekhez nincs joga. Ezért is éreztem fontosnak azt, hogy levélben csatlakozzam a Nyilvánosság Klub felhívásához, így is kifejezve szolidaritásomat. — Nemrég az MDF hetilapja, a Magyar Fórum megrótta önt, amiért bírálta a televízió Híradó műsorát. A cikk szerzője szerint bezzeg az Aczél Endre vezette Híradó idején Pető Iván tartózkodott ilyesmitől... — Nem vagyok a Magyar Fórum rendszeres olvasója, de ezt a cikket éppenséggel én is láttam - a Magyar Fórum nagyobb szégyenére.- A rágalmakat ugyan lehet vadul szórni, de a cikkben megfogalmazott kitétel cáfolatára bizonyítékokkal is rendelkezem. Még az Aczél Endre vezette Híradó korszakában két vagy három alkalommal is feltűntem a képernyőn, s számonkértem az információk eltorzításának okait. Ha minderre nem emlékszik a lap kiadója, Csurka István, az az ő baja. Szeri Árpád Fotó: Gottvald Károly Kiállítás nyílik Várdombon A várdombi általános iskola galériájában október 1-jén délután négy órakor nyílik Könyv István János simontornyai grafikus kiállítása. A kiállítást Decsi Kiss János nyitja meg. A bemutatott anyagot október 14-ig láthatja az érdeklődő közönség. Hősök emlékére Magyarkesziben, az Emlékműbizottság és a II. világháborús Tolna megye halottaiért alapítvány kuratóriuma szeptember 28-án, délelőtt 10 órakor tartja a II. világháború hősei és áldozatai tiszteletére állított emlékmű avatási ünnepségét. Az eszköztelen gyógyításról Bonyhádon, a VITANOVA Természetgyógyász Klub ösz- szejövetelt tart. A találkozóra október 3-án 17 órakor kerül sor a városi könyvtárban, ahol Bie- gelbauer Pál természetgyógyász lesz a vendég. Előadásában az eszköztelen gyógyításról hallhatnak az érdeklődők. Idősek világnapja Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési házban október 1-jén, az idősek világnapján 9-től 14 óráig ingyenes egészségvédő programokat szerveznek. Ezen belül optimális testsúly-meghatározás, táplálkozási-, életmód-, életvezetési és lélekvédő, majd infarktusmegelőző, cukorbetegséget megelőző és kezelő tanácsadás lesz. Kérhetik a házipatika átvizsgálását, javaslatot is kaphatnak annak kialakítására. A program részeként délelőtt 10 órától a nyugdíjasklub-veze- tők megyei találkozójára, majd délután két órakor kerül sor az ünnepi köszöntőre és műsorra. Ekkor a bátaszéki színjátszó csoport bemutatja G.B.Shaw Pygmalion című darabját. Fellép még a műsorban a bátaszéki német nemzetiségi együttes is. Fogászati problémákról A szekszárdi postás-nyugdíjas- klub tagjai szeptember 27-én, pénteken, délután négy órakor találkoznak Szekszárdon, az 1. Sz. Postahivatal második emeleti nagytermében. Ekkor dr. Szórni Éva fogorvos tart előadást az időskori fogászati problémákról. Ocsovay Tina Szekszárd, Hunyadi u. 3. Sütő Gábor Alsónána Oláh Beáta Tolna, Széchenyi u. 21/A. Koszter István Fadd, Rákóczi u. 43. Szűcs Lilla Sióagárd, Zrínyi u. 90. Gyermekszépségverseny, 1991. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebbnek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztőségünkbe. Egy borítékban több fotő is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszépségverseny. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik vissza szerkesztőségünk címére. Sokan érdeklődnek, mikor láthaják lapunkban a beküldött fényképet. Előbb-utóbb mindenki sorra kerül. Legközelebb, szombati lapszámunkban a sióagárdi Szűcs Enikő, a szekszárdi Gáspár Kata, a faddi Ba- laskó Tibor, az őcsényi Katona Ildikó, a bátaszéki Szabó Ákos fényképét közöljük.
