Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1991-09-24 / 224. szám

(tolnai} , , 2 tüpujsag 1991. szeptember 26. Aggódik a NATO Kinek a kezében vannak a szovjet atomfegyverek? Az adócsökkentés legjobb útja ­a költségvetési kiadások mérséklése Csődtörvény Az Országgyűlés által ked­den elfogadott csődtörvény - amely január 1-jén lép életbe - a gazdálkodó szervezetek ellen megindított csődeljárás részle­teinek szabályozása mellett rendelkezik a felszámolási eljá­rásról, illetve a végelszámolás­ról is. A törvény értelmében a gazdálkodó szervezetek akkor jelenthetnek be csődöt, ha egy éven belül esedékessé váló tar­tozásaikat előreláthatóan nem tudják kielégíteni, illetőleg a fi­zetésképtelenség már bekövet­kezett. A bíróság a bejelentés alapján 15 napon belül dönt a csődeljárás megindításáról, és a végzést a Cégközlönyben közzéteszi. A csődeljárásra vonatkozó jogszabály szerint az adós köte­les a fizetőképesség helyreállí­tására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni. Ezt követően - a hitelezők részvételével - egyezségi tár­gyalást kell tartani. A hitelezők érdekeik képviseletére úgyne­vezett hitelezői választmányt hozhatnak létre, de az egyez­ség megkötéséhez a tárgyalá­son megjelent valamennyi hite­lező jóváhagyása szükséges. Az adós tartozásait a hitelezők vagy harmadik személyek átvál­lalhatják, s az adós vagyoná­ban akár tulajdont is szerezhet­nek. Amennyiben nem jön létre megállapodás, úgy a bíróság hivatalból megindítja a felszá­molási eljárást. A felszámoló­ként kijelölhetők körét a kor­mány rendeletben állapítja meg, és a felszámolói névjegy­zékbe való felvételre pályázatot írhat ki. Nem jelölhető ki fel­számolónak az adós hitelezője vagy résztulajdonosa. A fel­számoló felméri az adós va­gyoni helyzetét, a vele szem­ben támasztott követeléseket, illetőleg megállapítja a felszá­molás ütemtervét, az azzal járó költségeket. Eközben jogosult az adós ál­tal kötött szerződéseket azon­nali hatállyal felmondani, az adós követeléseit pedig behajt­hatja, vagyonát értékesítheti. A felszámolási eljárás befejezése bírósági tárgyaláson történik, amelyen döntenek az értékesí- tetlen vagyontárgyak és a be nem hajtott követelések sorsá­ról is. Jogutód nélküli megszű­nés esetén - a felszámolást ki­véve - végelszámolásnak van helye, amelynek előírásairól szintén a most elfogadott tör­vény rendelkezik. EBRD-támogatás Az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank a holland NMB Bank Postabank nevű pénzin­tézettel közösen hitelügynök­séget létesít a közép- és ke­let-európai országok kis- és kö­zépvállalatainak támogatására - jelentették be Londonban, az EBRD székhelyén. A NATO pontos információ­kat követel a Szovjetuniótól az atomfegyverek ellenőrzésének módozatairól, mivel a Nyugat „eddig csak általános, nem pe­dig részletekbe menő felvilágo­sítást kapott”. Magasrangú brüsszeli körök azt állítják, hogy „nem állnak rendelkezésre olyan műholdfelvételek és elektronikus felderítő adatok, amelyek szerint megkezdődött a nukleáris fegyverrendszerek összevonása az orosz köztár­saság területére” - írja feltűnést keltő értesülései szerint a né­met Die Welt. A NATO számára ismert, hogy a tömegpusztító fegyve­rek bevetésének elrendelése a Szovjetunióban az amerikaihoz hasonló kódrendszerre épült, amelyben a két partner - a ka­tonai és a politikai - közül a po­litikai fél a meghatározó. Az au­gusztusi puccskísérlet alatt és azóta sem merült fel atomve­szély vagy a fegyverek jogosu­latlan felhasználásának jele. Ami azonban a jövőt illeti - hangoztatják a NATO főhadi­szállásán „a közelgő tél, a központ és a köztársaságok közötti etnikai feszültségek, va­lamint az átfogó gazdasági vál­ság, a kormányozhatatlanná vá­lással járó szétesés és a pol­gárháború veszélyével szá­molni kell”. Ilyen körülmények (Folytatás az 1. oldalról) Az előadáson a települések jegyzői, a közigazgatási ka­mara és a vagyonátadó bizott­ság tagjai vettek részt. Az új jogszabály olyan vagyonmoz­gásról rendelkezik, melyre 1948-52-óta nem volt példa. A tanácskozás többségében a felmerülő kérdésekre adott részletes választ, melynek leg­lényegesebb pontjairól dr.Far- kas László megyei főjegyző szólt. A parlament korábban a beépítetlen állami földek ön- kormányzati tulajdonba kerü­lése mellett foglalt állást, mely most kiegészült aképp, ha az ál­lami tulajdonnal beépített ingat­lan értékesítésre kerül, a föld értékének 50 százalékát kapja az önkormányzat. Mindez kétes értékű is lehet, hiszen azt akár bankkölcsön is terhelheti ép­pen, ezért meggondolandó a tu­lajdonba kerülés kérdése is. A közüzemek vagyonával (lásd Víz- és Csatornamű Vál­lalat, Moziüzemi Vállalat) kap­csolatban: a vagyonrész, mely között elengedhetetlennek tart­ják „megelőző információk” gyűjtését, különös tekintettel arra, hogy a szovjet atomfegy­verek 85 százalékát minden bi­zonnyal orosz területen tárolják, a többi azonban rövid idő alatt aligha telepíthető át Ukrajnából és Kazahsztánból Oroszor­szágba. A NATO követelései konkré­tak: 1. Összpontosítsanak min­den atomfegyvert orosz terüle­ten (ami nem egyezik például a kazah vezetés napokban nyil­vánosságra került szándékai­val). 2. Biztosítsák az atomfegyve­rek feletti ellenőrzés központi felelősségét (miközben még nem tisztázott, hol ér véget az orosz politikai vezetés, és hol a szovjet központi döntés joga: miközben Jelcinnek az egész­sége, Gorbacsovnak pedig a politikai befolyása bizonytalan. 3. Tökéletesítsék a politikai és katonai ellenőrzés egész rendszerét (elsősorban a takti­kai atomfegyverek esetén, hi­szen például az atomfegyve­rekkel felszerelt tüzérség esz­közei, benne a lőszerek is had­osztályparancsnokok kezében vannak, pedig a jugoszláv példa mutatja, milyen veszélye­ket rejthet magában, ha a kato­nai vezetés önállósítja magát). kifejezetten egy telephelyre vo­natkozik, helyi önkormányzati tulajdonba kerül, ami a közös működéshez elengedhetetlen, közös tulajdont képez majd, vagy a megyei önkormányzat tulajdonába kerül. A fürdők, strandok kérdése (Gunaras, Tamási, Szekszárd) is felmerült e kérdés kapcsán. A műemlé­kek esetében az Országos Mű­emlékvédelmi Felügyelőség előzetes hozzájárulása szük­séges, de példaként említhető meg, az ozorai vár természete­sen nem lesz önkormányzati tu­lajdon, döntés a vagyonátadó bizottságtól várható. A vizek, közcélú vizilétesít- mények (nem hajózható holtá­gak, vízfolyások) adott telepü­lésre eső része kerül önkor­mányzati tulajdonba. Az egy­házi tulajdon esetében ami 1948 után, kártalanítás nélkül került állami tulajdonba, és azt az egyház visszakéri, az nem lesz önkormányzati vagyon. A Művelődési Minisztériumhoz kell bejelenteni az igényeket. E 4. Nyújtsanak részletes felvi­lágosítást az atomeszközök biz­tonságos tárolásáról, az egyes fegyverzetek bevetésének gya­korlati módozatairól, a vezény­lés rendszeréről (pl. arról, mit jelent a gyakorlatban az, hogy elméletben el vannak választva egymástól a robbanófejek és a hordozó eszközök). Tom King, angol védelmi mi­niszter lényegében ennek az ál­láspontnak a hivatalos szóvivő- jeként a Springer Külföldi Saj­tószolgálat (SAD) által közzé­tett nyilatkozatában kifejtette: a szovjet tájékoztatások ismere­tében „’’eléggé meglepődtünk a szovjet rendszer hatékonysá­gán”, de „minden ellenőrzés csak annyira jó, amennyire lojá­lisak és cselekvőkészek azok az emberek, akik abban köz­reműködnek. Nagyon komolyan kell vennünk, hogy mi történhet akkor, ha ők egy hónapon át nem jutnak élelemhez, vagy nem fizetik meg többé őket”. London katonapolitikáját többek között ezért jellemzi a jövőben is rendkívüli óvatosság. „Remé­lem, hogy sem Nagy Britannia, sem más európai ország, sem pedig a NATO nem keveredik konfliktusokba. De annak is vi­lágosnak kell lenni számunkra, hogy az elkövetkező években kritikus időket élünk majd” - je­lentette ki Tom King. (FEB) törvény alapján kell rendezni az újonnan létesült dekoncentrált szervek (Megyei Munkaügyi Hi­vatal, Fogyasztásvédelmi Hiva­tal, Köztársasági Megbízott Te­rületi Hivatala ...) használati jogát is, melyek nem kapnak tu­lajdonjogot az állami ingatlano­kon, de ingyenesen használa­tukban maradnak, az üzemelte­tési terhek viselése mellett. A vagyonátadó bizottság eljá­rásáról, mely háromféleképp rendelkezik az önkormányzati tulajdonba kerülésről, jó tudni: 1.Törvény erejénél fogva ren­delkezik, 2. Megállapodás jön létre az önkormányzatok között, ez a másik módozat, míg a 3: A vagyonátadó bizottság döntése érvényes vitatott kérdésekben. Az első két módozatról a bizott­ság igazolást ad ki, s tájékozta­tási kötelezettsége is van az önkormányzatokkal szemben. A külterületi állami tulajdonú területek sorsáról is szó esett, melyről majd a földtörvény, il­letve a szövetkezeti törvény fog rendelkezni. -szs (Folytatás az 1. oldalról) Tagadhatatlan, hogy népe­sedési helyzetünk a nagyobb családok fokozott támogatását igényli. Kétségtelen, hogy a ta­lálmányi díj megadóztatása nem a legjobb ösztönzője az innovációnak. Vagy hogy a tő­kejövedelem - ezen belül külö­nösen a vállalkozói tevékeny­séggel párosult befektetési jö­vedelem - adójának emelése visszafogja a befektetési ked­vet. Azt sem nehéz belátni, hogy a munkavállalók jövede­lemadójának emelése, pénzbeli társadalmi juttatásainak növe­kedése előbb-utóbb maga után vonja a bérek és a bérközter­hek növekedését. Erre pedig a versenyben levő vállalkozó e költségek, azaz a foglalkozta­tottság csökkentésével, a mun­kamegtakarító beruházások erőltetett bevezetésével, a munkaigényesebb termékek kínálatból való törlésével vála­szol. A magyar gazdaságban a foglalkoztatást gyors szerke­zetváltoztatás és műszaki, csomagolási stb. újítások köze­pette kell bővíteni. Ilyen feltéte­lek között a vállalkozást terhelő legfontosabb közvetlen (úgyne­vezett egyenes) adó mérsék­lése, új kapacitások üzembe helyezése esetén még a befize­tések egy részének a visszaté­rítése is indokolt. S ha a hazai össztőkén belül a jelenlegi 3-4 százalékról 20-ra akarjuk emelni a külföldi működő tőke arányát, akkor nem a külföldiek kedvezményeinek mérséklésé­vel egyenlíthetjük ki a belföldi tőke arányát, hanem fordítva: a magyar tőkést kell felhozni a külföldiek kedvezményeinek szintjére. A feltaláló életeleme a beru­házási fellendülés. Ekkor való­sulnak meg tömegeseb - s ez­zel feltalálói díjat hozóan - a ta­lálmányok. Ha az újítások iránt jelentősen nő a kereslet, ug­rásszerűen megnőnek az ebből származó jövedelmek, s akkor az adó utáni nagyobb nettó jö­vedelem nem teszi viszály al­májává a jövedelmet. Amíg azonban alacsony a kereslet szintje és a találmányok száma, nem volna szabad az újítók kedvét szegni. Ismeretes, hogy a fogyasz­tási adók nem igazodnak a jö­vedelmekhez, nem veszik figye­lembe a családok között a te­herviselő képességben, az el­tartottak számában, tehát költ­ségeiben meglevő különbsége­ket. A szociális szempontok és a jövedelmi arányok szabályo­zása szükségessé teszi az egyenes, tehát a személyi vagy vállalati jövedelmet közvetlenül megragadó adókat. Sokáig az egyenes adók, elsősorban a személyi vagy összevont (csa­ládi) jövedelemadók progresz- szivitása volt általánosan elfo­gadott követelmény. Kiderült azonban a progresszivitás tel­jesítményvisszatartó hatása, ami miatt jövedelmek sem jön­nek létre, vagyis a társadalmi adóztatható összjövedelem ki­sebb. Mindez azt jelenti, hogy a pénzügyminiszternek címzett javaslatok, követelések volta­képp egymásnak vannak cí­mezve, többségük közvetve vagy közvetlenül felesel egy­mással. Változtatni, illetve fenn­tartani az adóterhek valamiféle megoszlását nagycsaládosok és egyedülállók, találékonyak, és kivitelező típusú emberek, tulajdonosok és munkavállalók, a fogyasztói s a munkavállalói létforma között - miközben vi­lágos, hogy a nagyobb adó utáni munkajövedelem és a vál­lalkozó terhének növekedése a munkahely létét kérdőjelezi meg ... együtt vagy egyide­jűleg mindez megoldhatatlan. Látnunk kell, hogy adott költ­ségvetési kiadások mellett csu­pán az adóterhek egymásrahá- rításáról lehet szó. Hatékonyan, konszenzussal adót mérsékelni csak a költségvetési kiadások csökkentésével lehet. Tegyük hozzá: az állam szerepének ezzel együttjáró csökkenése egyszersmind azzal az egész­séges következménnyel jár, hogy több és tágasabb tér nyílik a magánkezdeményezés előtt. Z—30 FÉNYMÁSOLÓ 49.900,- HELYETT 42.500,- +ÁFA (INDULÓKÉSZLET 20.000,- +ÁFA) SZEKSZÁRD, Zalka Máté u. 2., Tel.: 166-7032; 166-7449 Gazdagodó önkormányzatok? Szakmai tanácsok a tulajdonbavétel kérdéseiről Kína szerény ünneplesre készül Szerény ünneplésre készül Kína: egy héttel a legnagyobb állami ünnep, a Kínai Népköztársa­ság kikiáltásának 42. évfordulója (október 1.) előtt semmiféle jel sem mutat arra a pekingi ut­cákon, hogy szertelenül költséges, külsőségei­ben hivalkodó ünneplésre készülne az ország. Jól tájékozott források szerint elmarad a katonai parádé és sok más, nagy tömegeket megmoz­gató rendezvény is. Ennek egyik oka az állami költségvetés hiánya is lehet éppenséggel, de hi­hetőleg közrejátszanak politikai megfontolások is. Minthogy sokan nem bocsájtották meg a je­lenlegi politikai és állami vezetőknek az 1989 jú­niusi pekingi diáktüntetések leverését, nem kép­telen az a feltételezés, hogy az ünnepségek tö­megrendezvényeit az elégedetlenek felhasznál­hatnák rendszerellenes hangulatkeltésre. Pekingben azt beszélik, hogy - noha a szovjetunióbeli puccskísérlet kudarca után már amúgy is megerősítették a biztonsági erőket Pe­kingben - az állami ünnep idejére további csapa­tösszevonások várhatók. Az elővigyázatosság nem teljesen indokolat­lan, de alighanem túlzott. Pekingi újságírókörök­ben általános az a vélemény, hogy aligha törhet felszínre bármiféle rendszerellenes forrongás az ünnep idején. Azért valószínűtlen az ilyesmi, mert - bár a Tienanmen téri tragédia sokak lel­kén ütött mély sebeket - az utóbbi két esztendő érzékelhető javulást hozott a kínaiak többsége számára életszínvonal és áruellátás dolgában. A politika iránt kevés érdeklődést tanúsító kisem­ber számára mégiscsak ez a legfontosabb. Fel­tehető tehát, hogy a politikailag tudatos ellenzék esetleges megmozdulása elszigetelt maradna. Az ország vezetői mindenesetre nem játsza­nak a tűzzel. A „jobb félni, mint megijedni” elvet követik, mégha ez a szólás aligha létezik is ilyen formában a kínai nyelvben. Kerülik az ünnep túl- ideológizálását, és általában tartózkodnak min­dentől, ami az embereket módfelett felingerel­hetné. Az ünnepet felvezető sajtópropaganda a kétségtelen gazdasági eredményekre összpon­tosít, kerülve az ideológiai konfrontációt a hivata­lostól elütő nézetekkel. Az utcákról elmaradnak az erős ideológiai töltetű jelmondatokat hordozó plakátok. Helyettük meseszépen elrendezett vi- rággulákkal díszítik az ünnep alkalmából a fővá­ros utcáit, s ez politikai beállítottságtól függetle­nül mindenkinek tetszik. Az állami és pártveze­tőség ezúttal minden jel szerint hagyni akarja az embereket, hogy csendesen, családi körben örüljenek az ünneppel együtt járó három munka­szüneti napnak. f' ................... " N M egrendelem a Tolnai Népújság című napilapot......példányban, é s kérem, hogy az alábbi címre kézbesítsék: Név: .................................................. Város, község: ................................ P OSTAHIVATAL Utca, szám, em. ajtó:...................... H ELYBEN (A megrendelőlap átadható a aláírás kézbesítőnek, bedobható az utcai postaszekrénybe és személyesen is ^ Előfizetési díj egy hónapra 245 Ft eljuttatható a helyi postahivatalba.) u

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents