Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1991-09-21 / 222. szám
_ (tolnáé , 2 tíepujsag 1991. szeptember 21. A botrány elmaradt Építsük ki a kapcsolatok modelljét Kelet-Európa számára Franz Vranitzky interjúja a Ferenczy-Europressnek (Folytatás az 1. oldalról) Vita nélkül fogadta el a testület azt az előterjesztés, amely módosítja Szőlőhegy rendezési tervét, ami nem csoda, hiszen azért volt szükég a változtatásra, hogy ott Oázis Center néven védőerdővel határolt kereskedelmi, vendéglátó egységek és benzinkút létesítését tervezik. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy Szekszárdon szükség van még egy iskolára, mert változatlanul nagy a zsúfoltság, szinte valamennyi iskolában, több épületben és több szükségtantermekben folyik az általános iskolai oktatás. Ebben a testület egyet is értett, de a részletekben jogi és pénzügyi bonyodalmak miatt vita keletkezett, dönteni ugyanis nem lehet a jövő évi országos költség- vetés, és az ebből következő támogatások ismerete nélkül. Végül is úgy döntöttek, hogy nem döntenek, de deklarálják, hogy a I6 tantermes iskola felépítését mindannyian fontosnak tartják. Egy képviselő javaslatára önálló napirendi pontként került a testület elé az utcanevek kérdése. A levél hangneme miatt. Ebből először szóváltás keletkezett, majd zárt ülést javasoltak, amit úgyszólván tévedésből először megszavaztak - személyi kérdések miatt kellett zárt ülést tartani -, majd különválasztva a két ügyet mégis nyilvánosan tárgyaltak. A várható botrány is elmaradt és mindenki számára megnyugtató megoldás született. A téma ismertetésére a hétfőn megje— A Magyarországon végbemenő politikai, gazdasági és kultúrális változások jó alapot adnak Magyarország és Ausztria - jelenleg is problémamentes, jószomszédi, baráti, partneri - kapcsolatainak továbbfejlesztésére. Lehetővé vált, hogy további cselekvési programokat alakítsunk ki jövőbeni együttműködésünk biztosítására. Ausztria Magyarországgal kapcsolatos politikájában arra törekszik, hogy partnerével együtt kiépítse a kapcsolatok modelljét Kelet-Európa számára. Néhány órával kétnapos magyarországi látogatásának befejezése előtt így összegezte a - szavai szerint - minden szempontból sikeres magyar- országi látogatásának tapasztalatait az osztrák kancellár. A Ferenczy-Europress Budapest főszerkesztőjének, Pálos Tamásnak adott nyilatkozatában kifejtette véleményét az Antall József magyar miniszter- elnökkel folytatott tárgyalásának egyik új témájáról is, nevezetesen arról, hogy Magyarország és Ausztria egységes biztonsági politikát valósítson meg. Az osztrák kancellár nagy nyomatékkai hívta fel a figyelmet arra - nyilván Ausztria semlegességi státuszára gondolva -, hogy ezt az elképzelést nem lehet valamiféle katonai együttműködésnek felfogni. „Antall miniszterelnök úrral arról tárgyaltunk - mondta a kancellár -, hogyan működhetnénk együtt a biztonság nem katonai szférájában. Ilyen területnek tekintettük a terrorizmus, a nemzetközi bűnözés és a kábítószer-csempészés elleni akciót. Mindezek tekintetében bizonyos fokú együttműködés már folyamatban van, de elhatároztuk, hogy azt intenzívebbé tesszük. Ennek érdekében illetékes szerveinknek még szorosabb kapcsolatba kell lépniük, mert az említett területeken a közös fellépés nemcsak lehetséges, hanem szükséges is.” Franz Vranitzky a fentieken kívül nagy hangsúlyt helyezett a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésére, amely messze túl terjedhet az országok közötti kereskedelem bővítésén, s eljuthat közös stratégiák, akciók megvalósításáig az iparban, az energiagazdálkodás és a telekommunikáció terén. Elképzelhetőnek tartja - miként a sajtókonferencián is elmondta -, hogy közös fejlesztések eredményeként a vonat két óra alatt tegye meg a Budapest és Bécs közötti utat. Az osztrák kancellár nyilatkozatában megerősítette, hogy Ausztria fokozza aktivitását a jugoszláv válság megoldása érdekében, azért, hogy az érdekelt felek - „a fegyveres erőszaktól eljussanak a tárgyaló- asztalig”. Ausztria, mint a Biztonsági Tanács tagja, New Yorkban tárgyalásokat folytat a jugoszláv válságnak a Biztonsági Tanács elé viteléről. Mint mondotta, a Biztonsági Tanács más tagjai még nem válaszoltak erre az indítványra. Ferenczy-Europress Katonai szakértőnk írja: Játék a tűzzel... Az utóbbi napokban a magyar közvélemény egyre nagyobb aggodalommal figyeli a Jugoszláviában folyó fegyveres cselekményeket. A Magyar Köztársaság területén már robbant Jugoszláviában kilőtt akna, s fokozott figyelmet és határozott, de körültekintő intézkedéseket igényelnek az eddig alkövetett jugoszláv légtérsértések is. Technikailag könnyen elkö- vethetőek az incidensek, főként, ha a légtérsértő harci gép vezetője tudja, hogy magyar részről - várhatóan - nem indítanak ellene megsemmisítő légvédelmi rakétát, vagy elfogó vadászgépet. Technikailag ugyancsak hamar felfedhető, rögzíthető, dokumentálható és bizonyítható a légtérsértő repülőgép repülési iránya, magassága, sebessége és a magyar területre történő behatolás hossza, mélysége. Ha azonban a légi cél 100 méternél alacsonyabban repül, lokátorral nehéz követni, ezért vizuális megfigyeléssel lehet tettenérni az elkövetőt. Ez utóbbi módszerrel már nehezebb megállapítani és dokumentálni a határsértés adatait, mert csak jó megfigyelési pozícióból, jellemző tereptárgyakhoz viszonyítva lehet a berepülést, illetve annak részleteit megállapítani. Hogyan lehet felismerni, melyik gép hová tartozik? A lokátor (radar-állomás) indikátorán (képernyőjén) feltűnik a saját gép mellett egy olyan azonosító jel is, amelynek segítségével egyértelműen megállapítható, hogy a légi cél sajátunk, vagy idegen. Ami az eddigi magyar katonai intézkedéseket illeti: a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjének közleményei a mérvadók. A Magyar Köztársaság légterének védelmére a Magyar Honvédségnek nagyteljesítményű célfelderítő, célravezető és tűzvezető lokátorai, magasság- mérő és egyéb technikai eszközei vannak. Ezek közül stabil, beépített állomásokban működnek a honi légvédelem korszerű lokátorai és 30 kilométer magasságig ható, irányítható légvédelmi rakétái. Honvédségünk szárazföldi csapatainál nagy hatásfokú lánctalpas járműre szerelt önjáró rakétaegységek vannak rendszeresítve (KUB, KRUG típusú rakéták) és harcjárműre szerelt légvédelmi eszközök (Sztrela-1, Sztrela- 2) is rendelkezésre állnak. Ez utóbbiak kezelése meglehetősen egyszerű, mert a katonáknak csak „nagyjából” kell a kis magasságban repülő célra irányítaniuk a vállukra fektetett rakéta csövét, a rakéta az ellenséges repülőgép hajtóműve által kibocsátott hőre lép működésbe. A magyar elfogó vadászrepülők (MIG-23) kijelölt és váltott gépei állandó őrjáratozást folytatnak a légtér meghatározott részében, különböző magassági szférákban, ahonnan akár 30 kilométer magasságig is felemelkednek. Eközben a polgári és a katonai légiirányítóknak figyelembe kell venniük és biztosítaniuk kell a zavartalan polgári légiforgalmat, amely Magyarországon nyolc légifolyóson bonyoldóik. Ezeknek a gépeknek minden tekintetben prioritásuk van, ezért a katonai repülésirányítóközpont ilyen kritikus helyzetben is fokozott figyelmet fordít a légifolyosók biztonságos használatára. Sajnos a déli szomszédainknál folyó harcok egyre jobban eszkalálódnak, már nemcsak a nemzetközi jogot és a szomszédi viszonyt sértik, hanem olyan veszélyes tűzszerszám került felelőtlen emberek kezébe, amely bármikor lángra lobbanthatja akár Európát is. Ez pedig beláthatatlan következményekkel járhat az egész világra nézve is. Damó László ny. vezérőrnagy, a hadtudományok doktora Ferenczy-Europress Konferencia a szívizom betegségekről Tegnap egésznapos programot szervezett Szekszárdon a Magyar Kardiológus Társaság Szívizombetegségek Munka- csoportja. A szakma nagyjai, többek között budapesti, szegedi, ceglédi, balatonfüredi, mosonmagyaróvári, dombóvári, szekszárdi főorvosok, profesz- szorok találkoztak a megyei kórház kultúrtermében, délelőtt 10-kor, hogy megvitassák a legújabb kutatások eredményeit, kicseréljék tapasztalataikat, meghallgassák egymás előadásait. A szívizombetegségek munkacsoportja évent 4-6 alkalommal tart hasonló konferenciát. A mostanin a nem gyulladásos, nem fertőzéses jellegű megbetegedések felismeréséről, kezeléséről tárgyaltak. A házigazda, dr. Gesztesi Tamás főorvos elmondta, hogy azért választották ezt a témát, mert a szekszárdi kórház 1 -es belgyógyászati osztálya 20 éve foglalkozik e kérdéskomplexummal. A korszerű diagnosztika, a korszerű kezelés jelen esetben szó szerint létkérdés, csakúgy, mint a ritkábban előforduló kórformák felismerése, gyógyítása. Egyre többen halnak meg ma Magyarországon szívbetegségekben. Első helyen az infarktus, másodikon a szívbillentyű hibák állnak, s a harmadik leggyakoribb halálok a szívizom megbetegedése. A tanácskozás érintette valamennyi ma ismert kapcsolódó problémát: elemezte a cukorbaj, a belsőelválasztású mirigyek rendellenes működése, az alkoholizmus stb. hatását a szívre, a szívizomra. A rendezvény előtt és alatt az érdeklődők megtekinthették a diagnosztikában alkalmazható legmodernebb eszközöket bemutató kiállítást. Este fogadást tartottak. - Wy — Útbaigazító - autósoknak (4.) A biztosítás bizonytalanságai Kérdőjelek Erőszak? Henry Kissinger, volt amerikai külügyminiszter, a nemzetközi fejlemények kiváló elemzője a napokban nagy nyilvánosságot kapott cikkében óvta a világot az illúziótól, miszerint elérkeztünk az erőszakmentesség korszakának legalább a kezdetére. Aggályait a Szovjetunióval támasztotta alá. Hol tart most a Szovjetunió? Értékelése szerint a 74 éves szovjet hatalom ellen harcoló erők már a siker kapujában állnak. „De a moszkvai központi hatalom elleni forradalom még éppen csak, hogy megkezdődött. Az etnikai lázadás a 400 éves orosz impértum uralma ellen a második, párhuzamos forradalom”. Ami sok mindent Ígér, békességet nem igazán. Ilyen körülmények között maradjon-e fenn a Szovjetunió? Kissinger felelete: „A nagy orosz sovinizmus, az orosz terjeszkedési törekvések leghatékonyabb erőforrása kevésbé veszélyes egy konföderációs szerkezetű Szovjetunióban, mint egy egyedülálló orosz köztársaságban”. Kimondta: nem biztos, hogy az augusztusi puccs volt a végső. S - végül - számíthatunk-e erőszakra? „A gátszakadás túl gyorsan zajlott le a Szovjetunióban. Gorbacsov nagy szolgálatot tett a történelemnek, de ezzel olyan erőket szabadított fel, amelyek számára a legkevésbé fontos, hogy a szovjet ejnök jól kijön-e Jelcinnel. Ők mást akarnak. S ez nem biztos, hogy jót tesz a békének és a világ előrehaladásának”. Ez az utolsó mondat a következő évekre megfogalmazott kissingeri jóslat. Igaza lesz-e? Eddig feltűnően ritkán tévedett. De jó lenne, ha az élet rácáfolna. ^ Kocsis Tamás Ferency-Europress A Tolna megyei Kárrendezési Hivatal értesíti ügyfeleit, hogy szeptember 26-án és 27-én az ügyfélfogadás szünetel. Kérik az érintettek szíves megértését. A felelősségbiztosítás bizonytalanságai számos autóst bosszantanak. Sorozatunkban dr. Ragály István, az Állami Biztosító üzletigazgatója igyekszik kényes kérdéseinkre is őszinte választ adni. Beszélgetésünk előző fejezeteiben kiderült, hogy könnyen bajba kerülhetünk, ha a kárt okozó nem ismeri el felelősségét, s az is kitűnt, hamarosan tovább emelkednek majd a biztosítási díjak. Ennek egyik oka azt infláció. És a többi? — Nem érdekünk az egekig emelni a biztosítási díjakat, egyrészt mert az emberek fizetőképességének is vannak határai, másrészt mert úgyis visz- sza kell majd fizetni a többlet- bevételt a biztosítottaknak ... — Majd a következő évben, amikor kiderült, hogy az előzőben indokolatlanul magasra emelték a mércét. Addigis a pénzünket a biztosítók használják ___ — Ha valaki tud jobb megoldást, mint a mienk, örömmel fogadjuk. Ki tudja ma megmondani, hogy jövőre mennyi lesz egy autó ára? Gondoljon csak a Merkúrnál álló eladatlan kocsik százaira! Ki tudja megmondani mennyibe kerülnek majd az alkatrészek? Ma már nemcsak az autóknak, hanem az alkatrészeknek is más-más ára van. Mondja meg nekem valaki, mennyi lesz az ára jövőre? Ha majd kiderül, hogy többet kértünk a kelleténél - visszaadjuk, s a következő évben annyival kevesebb lesz a biztosítási díja. — A kamatról ne is beszéljünk! De ha jól tudom, három tényező határozza meg a felelősségbiztosítás díját. Az egyikről, az alap kiszámításáról már beszéltünk. Mi a másik kettő? — A bonus és a malus. Az utóbbi az a díjnövelés, amit a károkozókra kivetünk, az előbbi a balesetmentesen közlekedők kedvezménye. A rendszer lényege, hogy szankcionálja a kárt és jutalmazza a vétlent. A bonus és a malus mértékét mindig egy elmúlt időszak tapasztalatai alapján lehet a következő időszakra megállapítani. — Tudtommal ez azt jelenti, hogy aki egyszer okoz kárt, az elveszíti a bonust, aki kétszer az a következő évben már 25 százalékkal többet fizet. Aki balesetmentesen közlekedik, annak 12, esetleg 16 százalékkal csökkentik a díját... —így van. De mindig a következő esztendőre megállapított felelősségbiztosítási díjat véve alapul! — A bonus miért ennyivel kevesebb, mint a malus? — Tíz autós közül csak kettő okoz kárt, nyolc hála Istennek baj nélkül közlekedik. Akkora többletet nem lehetne a kárt okozóktól követelni, ami a nyolc magasabb értékű bonust fedezné. Egyszerűen nem tudnánk megfizetni. — Úgy hírlik, készül egy „kármegosztási kódexük” is, amelynek alapján önök, a biztosítók, bizonyos esetekben maguk dönthetnék el, hogy ki, milyen százalékban vétkes a balesetben. — Vannak olyan közlekedési szituációk, amikor nem egyértelmű, hogy ki a hibás. Mondjuk egy parkolóból egyszerre tolat ki két kocsi és egyik vezető sem veszi észre a másikat, összecsattannak. Többek között ilyenkor fogunk kármegosztást alkalmazni. Hadd mondjak el egy kuriózumot: ha egy bizonyos ügyben a büntetőjog alapján bírói ítéletben mondják ki az egyik felet kizárólagosan felelősnek a balesetért, a polgári jog nem kell, hogy elismerje ezt. Következésképpen: a biztosító úgy is megítélheti, hogy a felek mondjuk 50-50 százalékban fejelősek a balestért. — Úgy értsük: a biztosító felülbírálhatja a bíróságot? — Igen. — Ki védi a biztosítottat, hogy mindez ne „takarékosságból” történjék? — Polgári bíróságnál másik pert lehet indítani. — Ki vagyunk téve annak, hogy a biztosító adott esetben az olcsóbb kocsikat részesíti majd előnyben a drágábbak kárára ... — Ez egyetlen biztosítónak sem lehet érdeke. Mi azt mondjuk a kárfelvevőknek: minden jogos kárt az utolsó fillérig mosolyogva fizessenek ki, de egyetlen olyan fillért se, ami nem járt az ügyfélnek. — És itt következik a biztosítók üzleti érdeke ... — Az a biztosító, amelyik így gondolkodik, előbb-utóbb elveszíti ügyfeleit. Ne feledje: ma már a biztosítások piacán is konkurencia harc van! Koós Tamás Ferenczy-Europress Tolnán megkoszorúzták Széchenyi emléktábláját Széchenyi István születésének kétszázadik évfordulója alkalmából tegnap délután koszo- rúzási ünnepség volt Tolnán, a Marx utca 1-es számú ház épületén lévő emléktáblánál, a megyében működő Széchenyi Körök, a városi önkormányzat, és a selyemgyár szervezésében. A táblát - annak felirata szerint - az MSV hajdani aranykoszorús, és a legnagyobb magyarról elnevezett brigádja helyezte el. Az épület arról nevezetes, hogy a reformkor nagy alakja 1830-ban itt szállt meg, amikor a Duna szabályozásának ügyében járta az országot. Tolnán egyébként sikertelenül, mert a város polgárai nem adtak pénzt a szabályozáshoz. Az ünnepség vendége és szónoka dr. Benczédy József, egyetemi tanár, a város szülötte volt. A Himnuszt és Ady Endre A tűz csiholója című versét követően Mayer Márton alpolgármester köszöntötte a szép számmal megjelent helybélieket és a megyében működő Széchenyi Körök képviselőit, majd Benczédy professzor beszélt a reformkor és a ma történelmének hasonlóságáról, hangsúlyozva, hogy a kor két nagy alakját Kossuthot és Széchenyit nem lehet szembeállítani, mert mindketten ugyanazért az ügyért harcoltak, dolgoztak. Az ész és a szív csak együtt értelmezhető, s ha voltak is vitáik, ezek csak a reformkor gondolatkörén belül voltak. Mindketten harcoltak és dolgoztak a társadalmi haladásért, egyetértettek a liberalizmusban, egyenlő jogokat és kötelességeket akartak a társadalom minden tagjának, következésképpen követelték a nemesség vám-és adómentességének az eltörlését. Ma tisztelegni Széchenyi István emléke előtt annyit jelent, mint képviselni azt a szellemiséget, amely összekapcsolja a haza és a haladás gondolatát. Különösen jelentős- ezt tenni éppen Tolnában, ahol ebben a korban sokan voltak, akik nemcsak kiálltak, de tettek is a haladásért, úgy, mint Csapó Dániel, Bezerédj István, Aguszt Antal, avagy éppen Tolnán Fes- tetich Leó, aki megalakította 1837-ben az ország első kisde- dóvó-képzőjét. Az ünnepségen közreműködött a Bartók Béla női kar, szép műsorukat Váci Mihály Még nem elég című költeménye követte. Mimdhárom rendező szerv képviselője elhelyezte a megemlékezés virágait az emléktáblán. A tiszeteltadás a Szózat eléneklésével ért véget.
