Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1991-09-19 / 220. szám

1991. szeptember 19. PÚJSÁG 5 A kullancscsípéstől a Lyme kórig (I.) Itt az ősz, a kirándulások ideje, amely a sok élmény mel­lett néha kellemetlen meglepe­tésekkel is szolgálhat szá­munkra. Az alábbiakban egy ilyen szezonálisan kezdődő beteg­ségről, a Lyme kórról írok, ame­lyet éppen 15 éve fedeztek fel. Az amerikai Lyme kisvárosban - innen az elnevezés - az egyik reumatológus figyelt fel egy ad­dig ismeretlen eredetű izületi gyulladásra, amelyről kiderült, hogy kullancscsípést követően lép fel. A kullancsokról eddig is tudtuk, hogy számos betegsé­get visznek át csípésükkel, így pl. az agyvelőgyulladást keltő vírust, vagy jelen esetben a Lyme betegség kórokozóját, az úgynevezett Borrelia burgdorfe- rit. Ezen spirocheta közeli ro­konságban van a szifilisz kóro­kozójával, bár tudni kell, hogy itt nem nemi betegségről van szó. Mivel a baktérium az egész szervezetet elárasztja, ezáltal nagyon változatos szervi tüne­teket produkálhat, így a beteg nem ritkán orvostól orvosig vándorol, amíg kiderül a diag­nózis. Magát a betegséget há­rom szakaszra lehet felosztani, melyek a kullancscsípést köve­tően, bizonyos lappangási idő után lépcsőzetesen alakulnak ki, néha azonban egymásba is mosódnak. Kezdetben influenzához ha­sonlatos tünetek jelentkezhet­nek, majd ezt követően alakul ki a nagyon jellegzetes bőrbeteg­ség, vándorló bőrpír formájá­ban: ez a csípés helyén látszik, nagyra nő, közepén elhalványul és a széli részén terjed tovább, ritkán viszket is, és 1 -2 hét alatt spontán is elmúlik, ezzel a gyó­gyulás látszatát kelti. Azonban a spirochéták a szervezetben tovább lappanganak és pár hét múlva különböző idegrendszeri tüneteket okoznak, így agyhár­tya- és agyvelő gyulladást, va­lamint arcidegzsábát és végtag­bénulásokat. Ebben a második stádium­ban észleljük a Lyme kór po­tenciálisan halálos szövődmé­nyét, a szívizomgyulladást, mely szívgyengeség, illetve szívritmus zavar formájában mutatkozik, az esetek mintegy 4-10 százalékában. Ritkaság­nak számít a különböző sze­mészeti, fülészeti és nőgyógyá­szati szövődmények fellépte. Jóval később, akár évek múlva alakulnak ki a betegség krónikus szakának tünetei, me­lyek indokolatlannak látszó fá­radékonyságban, feledékeny- ségben, de leginkább nagyízü­leti gyulladásokban nyilvánul­nak meg. Ebben a három stádi­umban már a kezelés is nehéz­kes, elhúzódóbbá válik a gyó­gyulás és gyakoriak a vissza­esések is. A szerteágazó és gyakran más betegségeket imi­táló tünetek alapján a diagnózis nem könnyű, de ha gondolunk rá, ma már az orvos munkáját speciális szerológiai vizsgálat is segíti. Fontos tudni, hogy a minél korábbi diagnózissal és az en­nek megfelelő nagy dózisú an- tibiotikus kezeléssel a betegség maradéktalanul meggyógyít­ható, a veszélyes késői szö­vődmények is megelőzhetők! (Folytatjuk.) dr. Kis Ernő belgyógyász szakorvos Otthonunk Öreg bútor nem vén bútor . . .különösen ha természe­tes anyagból van; igaz, eleink nem is igen használtak olyan anyagot, amely nem természe­tes. A régi fabútorokat - főleg persze azokat, amelyek alkal­masak a használatra, esetleg könnyen javíthatók - tisztítsuk le gondosan, és kenjük át vi­asszal. Soha ne használjunk permetet vagy lakkozott bútor­hoz való „modern” fényezőt, mert árthatúnk vele a régi fá­nak; a viasz viszont jól befedi, és kisebb hibáit is eltünteti. A fonott kosárbútort vagy bam­buszból hajlított hintaszéket mossuk le meleg, szappanos vízzel, öblítsük sima, majd sós vízzel, így nem sötétedik meg. A harmonikus vonalú régi bú­tor tulajdonképpen minden be­rendezéshez jól illik: négy régi szék még a konyhai étkezőben is jól mutat, ha elég tágas a hely, hogy érvényesüljön. A régi hintaszék kényelmes pihenőbútor, népszerűségét szinte soha nem veszítette el. Egy jól szabott steppelt bevo­nat, kárpitként belesimuló párna kivédi a hajlított fa ke­ménységét, egy kispárna pedig kényelmessé teszi az ülést benne. A hajdani kertibútorok „be­szoktak” a szobába. Óriási di­vat manapság fonott bútorból összeállítani egy beszélgető­sarkot. Újabban asztalkát is terveznek fonott vesszőből; sőt ágyat is. Az új fonott ülőbútorok már kárpitozással készülnek, a régiek háttámlájára, ülésére párnákat helyezhetünk, több­féle, cserélhető, mintás huzat­tal. Most a virágos textilbevo­natnak van nagy divatja. Télen például vidám, sárga, egyszínű párnák a napsugár fényét is fel­idézik. Azt a lakást, amelyet termé­szetes összevisszaságban dí­szítenek a régi apróságok, ké­pek, szobrocskák, üvegek, megcsodáljuk. De egy-egy szép formájú darab minden la­kásban helyet kaphat, akár használható formában is! A ke­cses piaci kosár két cserép vi­rágnak adhat helyet, a vizes­korsó vagy akár a zománcos kanna virágvázává válhat. Nemrég betévedtem egy eszpresszóba, ahol barna, ke­rek támlájú tonett székek fogad­tak. Csak amikor ráültem, derült ki, hogy vasból van. Igaz, így nem tudják megrongálni, nem megy tönkre. És ma már talán nincs is' annyi ép tonett szék. . . A problémát oldja az álom Rohanó világunkban, amikor a nap nem elég hosszú arra, hogy minden ügyünket elintéz­zük, az alvás rovására hosz- szabbítjuk meg az időt. Ameri­kai tudósok bebizonyították, aki naponta egy órával többet al­szik, nagyobb teljesítményre képes a munkában, növekszik a koncentráló és teljesítő ké­pessége. Egyes tudósok állítják, hogy az extra alvás olyan álmot biz­tosít, mely segít a problémák leküzdésében. Úgy tartják, az alvás egyenlő a kikapcsolódás­sal. Ez nem így van. Álmainkra bizony jellemző a mozgalmas­ság. Az intenzív álom a reális viselkedést is befolyásolhatja. Egy San-Franciscó-i pszicho­lógus könyvében olvashatunk tanácsokat arra, hogyan oldja meg az álom a problémákat: — Tíz perccel a lefekvés előtt gondoljuk át a problémáin­kat, a lehetőségeinket. — Tegyük fel kérdés formá­jában. Például: „miért félek a sok ember előtti felszólalástól?” „miért bántanak engem?” — Oltsuk el a villanyt, a kér­dést tegyük fel magunknak újra, egészen az elalvásig. — így néhány problémát va­lóban megold az álom. Receptötletek A tészta, mint altató Azok a betegek, akik este szénhidrátban gazdag diétás vacsorát kaptak, jobban és mé­lyebben aludtak, mint azok, akik más vacsorát fogyasztot­tak, tudhatjuk meg egy bázeli egyetemi klinikán végzett fel­mérésből. Az orvosok ezt azzal magyarázzák, hogy a szénhid­rát fogyasztása után az agyban serotonin képződik, mely anyag nyugtató hatású, tehát elősegíti a jó alvást. Ezek után néhány tésztás recept. Spagetti, zöldborsópürével és tonhallal Hozzávalók 4 személy ré­szére: negyed liter húsleves, 30 dkg zöldborsó, fél kiló spagetti, só, 1 pohár tejszín, fehérbors, 1 doboz (kb. 20 dkg) tonhalkon- zerv, bazsalikom. A húslevest felforraljuk, és ebben főzzük a zöldborsót kb. 15 percig. A spagettit forró sós vízben kb. 10 percig főzzük. A borsóból és a húslevesből pürét készítünk, szitán áttörjük, majd hozzáadjuk a tejszínt és az egészet felfőzzük. Ízesítjük. A tonhalról lecsöpögtetjük az ola­jat, kis darabokra vágjuk, a spagettihoz és a zöldborsópü- réhez tálaljuk. Fűszeres spenóttekercs Hozzávalók 4 személy ré­szére: 30 dkg liszt, 3 tojás, 2-3 evőkanál olaj, fél kávéskanál só. A töltelékhez: 1 kg friss spenót, 1 vöröshagyma, 10 dkg füstölt szalonna, 40 dkg túró, 2 tojás, só, bors, szerecsendió. A lisztből a tojással, olajjal és sóval jól nyújtható lágy tésztát gyúrunk, és kb. 30 percig fólia alatt pihentetjük. Á spenótot megmossuk, megtisztítjuk a szárától. A hagymát meghá­mozzuk, és apró kockákra vág­juk. A szalonnát csíkokra vág­juk, és ropogósra sütjük, majd kivesszük a zsírból. A hagyma­kockákat megpároljuk szalon­nazsírban, hozzáadjuk a spenó­tot, és addig pároljuk, amíg összeesik. Ezután kinyomkod­juk. A túrót összekeverjük a to­jással, sóval, borssal, szere­csendióval ízesítjük, hozzáke­verjük a spenótot és a kisült szalonnadarabokat. A tésztát enyhén belisztezett konyharu­hán kinyújtjuk, rákenjük a spe­nót-túró masszát, és a konyha­ruha segítségével felgöngyöl­jük. A konyharuhát a két végén bekötjük, és a masszát forrás­ban lévő sós vízben kb. 30 per­cig puhára főzzük. Majd kivesz- szük a tésztatekercset a vízből, a konyharuhát eltávolítjuk, és a tekercset szeletekre vágjuk. Paradicsomszószt aduk mellé. Széles metélt gombával Hozzávalók 4 személy ré­szére: 3 dkg szárított vargánya gomba, 40 dkg széles metélt, 1 nagy fej hagyma, 2 dkg vaj vagy margarin, 1 pohár tejszín, só, fehér bors, 1-2 teáskanál citromlé, petrezselyem. A gombát negyedliter vízben kb. 30 percig áztatjuk. A tésztát 10-12 percig főzzük. A fok­hagymát és a hagymát meg­hámozzuk, és apró kockákra vágjuk. A zsiradékot felforrósítjuk, megpároljuk benne a hagymát, a fokhagymát és a gombát. A gomba vizével és a tejszínnel felengedjük, és egyszer felfor­raljuk. Sóval, borssal és citrom­lével ízesítjük. A tésztára önt­jük, és petrezselyemmel meg­szórjuk. Divatos fülbevaló- brilliáns, rubin, türkiz - és igazgyöngy fülbevalótól a ma­lomkerék nagyságú karikákig minden divatos.# Ez az év azért mégis a klip­szek és a hosszan lecsüngő fül-ékek éve. Fényes fémekből, csillogó festett kövekből a leg­különfélébb alakzatok eresz­kednek alá a női fülcimpákból. Van közöttük, amelyik szőlőfür­töt idéz, van virágfűzér, levél­forma és geometrikus alakzato­kai felhasználó függő. Ha iga­zán divatos, legalább a vállig ér. Ennek a fazonnak többféle előnye van. A (férfi) szemeket magához vonzza, elterelve a fi­gyelmet az arc némely hibáiról, szabálytalanságairól. Előnyös annak, akinek kicsi és gömbö­lyű arca van, akinek rövid a nyaka, akinek nagy az orra. Jól mutat rövid hajjal, de szép, ha hosszú hajzuhatag közül csillan elő. Divatosak az egészen nagy félgömb fülbevalók. Többnyire arany-ezüst keretben, fehér kö­zéprésszel. Különös harmóniát adhat az öltözéknek egy, a ruházat va­lamelyik hangsúlyos színével egyező fülönfüggő. Mindig ele­gáns a leggyakrabban nem va­lódi arany, ezüst színben csil­logó fém fülbevaló. Jól keretezi az arcot egy gyöngyházszínű, elefántcsont- vagy porcelán-fe­hér fülbevaló. (kádár) A „telezőIdes forgalomirányításról Autósoknak A házi menetrend Megszoktuk, hogy a vonatok, autóbuszok menetrend szerint járnak, s többé-kevésbé az előre megtervezett időben ér­nek céljukhoz. Az indulási és a célállomás közötti szakaszt pe­dig részidőkre bontják, s így fo­lyamatosan ellenőrzik: az adott útszakaszt az előre tervezett idő alatt tették-e meg. A gyakorlott autós mind rö­vid, tíz-húsz kilométeres városi vagy helységközi, mind hosz- szabb útjaira ugyanígy készül. Persze a magánautósnak ne­hezebb a dolga, hiszen több­nyire nem áll rendelkezésére más, mint legfeljebb korábbi ta­pasztalata (Egyes nyugati or­szágokban ma már olyan tér­képek készülnek, amelyeken nem, vagy nem csak a távolsá­gok vannak feltüntetve kilomé­terekben, hanem az időköz is két megjelölt pont között). A tapasztalt autós tudja, hogy hosszabb útszakaszokon mi­lyen átlagsebességet szokott kihozni, s ez alapján tervez. Nem azt nézi, hogy az adott úton a megengedett maximális sebességgel mennyi idő ele­gendő a célbaéréshez. Tudja, hogy a ténylegesen elérhető át­lagsebesség ennél általában jóval alacsonyabb. Ha nem is­meri a határállomásokon ural­kodó szokásokat, erre is jócs­kán rászámol. Nem feltételezi eleve, hogy az autópályán nem lesz for­galmi dugó, hogy a normál úton nem kell kocsikonvojt követnie cammogó tempóban. Azt sem hiszi, hogy belvárosi útszaka­szon nem fog kialakulni for­galmi dugó, ami jelentősen megnöveli a menetidőt. Ha előre tervez, nem fog ide­geskedni, s időben ér el céljá­hoz. Még akkor is, ha ez az időpont későbbi lesz, mint a hebehurgyán, vagy sehogy nem tervezett út során előzete­sen elgondolt időpont esetén. A dunaföldvári Béke tér, s az oda csatlakozó utak forgalmát szeptember 9 óta olyan három­lencsés fényjelzőkészülékek szabályozzák, amelyeknek az eddigi nyíl alakú zöld fénye egész lencsét kitöltő, un. „tele­zőid” formában jelenik meg. Ezzel a tér áteresztőképessége megnőtt, mert a forgalom a ko­rábbi négy fázis helyett három fázisban bonyolódhat le. Az első fázisban Solt felől (a Duna-hídon át) a 6. sz. főközle­kedési útig a Sóház és a Paksi úton (az 52. sz. főútvonalon) és vissza, a másodikban az előbbi útvonalat keresztező, ugyan­csak a 6. sz. főközlekedési út felől a Kossuth és a Mészáros utcán át Bölcske felé és vissza haladhatnak a járművek. A harmadik fázis a Béke tér gya­logos forgalmának ad biztonsá­gos szabad utat úgy, hogy ek­kor a téren át a járműforgalom minden irányból tilos. A Paksi út felől balra beka­nyarodni nem szabad, a többi útról engedélyezett. A téren történő szabályos át­haladást „Balra bekanyarodni ti­los” jelzőtábla, minden irányból „Besorolás rendjét jelző tábla”, és forgalmi sávonként felfestett „Előrejelző nyíl” is jelzi. A fényjelzőkészülékeket minden forgalmi sáv fölé elhe­lyezték. Azon utak felől, ame­lyekről a balra kanyarodás en­gedélyezett, a „Forgalom-irá­nyító fényjelző készülék” ve­szélyt jelző tábla alatt „Forgal- mirend-változás. Telezőid.” ki­egészítő felirat hívja fel a fi­gyelmet a forgalom rendjének megváltozására. Az új közlekedési rend a Béke tér zavartalan, még csúcsforgalom idején is vi­szonylag torlódásmentes for­galmát tenné lehetővé, ha a járművezetők alkalmazkodná­nak a „telezöldes” forgalomirá­nyítás szabályaihoz és a gyalo­gosok is figyelembevennék a forgalmukat szabályozó jelzé­seket. A helyszín több napon át tartó megfigyelése során szer­zett tapasztalatok azonban mindezek ellenkezőjéről tanús­kodnak. A járművezetőknek csak je­lentéktelen hányada tudja, hogy „telezőid" fényjelzés esetén a továbbhaladás minden irány­ban engedélyezett ugyan, ha azt jelzőtábla nem tiltja, de csak a kanyarodási szabályok meg­tartása mellett. „A balra beka­nyarodó járművel elsőbbséget kell adni az úttesten szemből érkező és egyenesen továbbha­ladó vagy jobbra bekanyarodó jármű részére.” (Kresz 31. pa­ragrafus, (5) bek. c./pont.) Ennek ellenére például szep­tember 9-én a Béke téren egyenesen, szabályosan átha­ladni szándékozó, kisgyerme­ket is szállító kerékpáros nő elé úgy kanyarodott balra egy au­tóbusz, hogy a hölgy kénytelen volt kerékpárjáról leugrani a gázolás elkerülése végett. Az ehhez hasonló példákat hosz- szan sorolhatnánk. A gyalogosoknak pedig mint­egy 80 százaléka a fényjelző- készüiékek jelzéseit figyelmen kívül hagyja. A piros fény tartama alatt ugyanolyan nyugodtan kelnek át az úttesten, mint a zöldre, vagy a villogó zöldre. A jármű­vek persze ilyenkor késve in­dulhatnak tovább, s a forgalom lelassul. Reméljük, hogy mindez csak a kezdeti nehézségek múló kö­vetkezménye, s ha az új for­galmi rendhez a közlekedők hozzászoknak, a forgalom zök­kenőmentessé válik még mi­előtt- baleset történne a duna­földvári Béke téren. Piácsek György Divat Fülek ékessége A fülbevaló divatja alighanem a primitív népek népszokását átvéve terjedt el a civilizált or­szágokban. Van is a fül lyu­kasztásának némi kapcsolata a babonás, rituális hiedelmekkel, szokásokkal. A leánycsecsemő fülébe illesztett csöppnyi ékszer megóvja viselőjét a betegség­től, a rontástól. A szívforma fül­bevaló a szívbéli jóságot, a vi­rág a szerénységet, a patkó a szerencsét juttatja a gyerek osztályrészéül. Hosszú évszázadok, évezre­dek népviseletéből és az ele­gáns dámák toalettjének kiegé­szítő ékszereként ismerjük a ki­sebb nagyobb fülönfüggőket. A fülbevalót előszeretettel visel­ték az egyiptomi, görög és a római nők. Nagyméretű, ne­mesfém fülönfüggőket hordtak a középkorban. Különös gaz­dagságban maradtak ránk re­neszánsz és barokk ötvösök, aranyművesek ékszerkészletei között is fülönfüggők. Műanyaggal eljegyzett ko­runkban a nemesfémeket is mesterséges anyagokkal he­lyettesítették és „feltalálták” a műanyag fülbevalókat. Az öt­venes-hatvanas években jött divatba a színes műanyag gömbök, félgömbök, óriás kari­kák fülbe illesztése. Ekkor már nem kellett kilyukasztani a fül­cimpát, hogy díszt aggathassa­nak rá. Évek és divatok változásával hol a nemesfém és többnyire a fülön átszúrt ékszerek, hol a csatos klipszek élveztek előnyt. Méretben is nagy volt a változa­tosság. De soha annyira, mint ma­napság. Amikor is az alig né­hány millimétres valódi drágakő

Next

/
Thumbnails
Contents