Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1991-09-18 / 219. szám
tolnai) , 2 népújság 1991. szeptember 18. Segítség a kárpótláshoz Ahogy a tsz-ek vezetői látják (Folytatás az 1. oldalról) Bölcskén 567 a tsz-tag, ebből csak 200 az aktív dolgozó. Törjék István tsz-elnök az aktuális gondokról beszélt.- Kigyűjtettem a tagi és a behozott földterületeket, tisztán akartam látni a helyzetünket. Összesen 4297 hektár földünk van, ebből 1100 a tagi tulajdon, 2500 hektárt érint a kötelező elkülönítés, 100 állami tartalék, a fennmaradó a nem megváltott föld, amely kívülállók tulajdona. Az első licitálást mi januárra várjuk. Addig is háromféle földalapot kell elkülönítenünk, az említett 1100 hektárt, ami tagi tulajdon, egy másik földalapot, melyből a tsz-tagoknak kell biztosítanunk 30, az alkalmazottaknak 20 aranykorona értékű földet, ez nálunk 600 hektár körül lesz, és az árverésre kerülő földalapot. Hogy az pontosan mennyi lesz, nem tudjuk, még az is előfordulhat, hogy nem lesz annyi földünk, mint amennyire szükség lesz.- Szóba került már a vezetőségi ülésen, hogy melyik dűlőt szánják a kárrendezésre?- Mi békességben szeretnénk továbbra is együtt gazdálkodni, ezért remélem, hogy még a licitálás előtt meg tudunk állapodni az egyeztető bizottsággal, melyet az önkormányzat, a tsz, a földhivatal és a károsultak egy-egy képviselője alkot. Van itt nálunk egy dűlő a Duna mellett, sokan ragaszkodnak hozzá, mert ott volt részhányaduk, ezért lehetőséget szeretnénk adni arra, hogy akár arra is licitálhat az, akinek kedve van hozzá. De megoldhatatlannak tűnű problémát is látok, képzelje el, hogy egy adott területen megtörtént a licitálás, mi történik akkor, ha 30 emberből 8 úgy dönt, ho^y a tulajdonjoghoz ragaszkodik ugyan, de a földet művelésre bérbe adja a tsz-nek. Hogyan lehet felparcellázott területen nagyüzemi gazdálkodást folytatni?!- Felmérték már, hogy mekkora igény mutatkozik az önálló gazdálkodásra?- A vezetőség egy kérdőívet állított öásze, de még nem juttattuk el az emberekhez. Vannak elképzeléseink, mivel a jövőben meg fog szűnni a háztáji, ezért úgy gondolom, sokan lesznek tagjaink közül is olyanok, akik a földjük egy részét családi művelésre kikérik.- Ön szerint a föld bérleti díja összegszerűen mit jelent majd?- Úgy tudom elképzelni, hogy 10, 15 vagy 20 kiló búza piaci árát fizetnénk aranykoronánként. Úgy gondolom, ez megállapodás kérdése. A kárpótlásban érintettek közül többen aggódnak a föld tulajdonbavételének magas költségei miatt. Egyrészt fizetnek a földhivatalnak a kimérésért, majd fizetnek a tsz-nek a mezei leltárért.- A nagyüzemi gazdálkodást nem lehet szüneteltetni, hiszen vetni, földet művelni továbbra is kell. Természetesen figyelembe kell venni a kárpótlást, az érintett földeken őszi alapműtrágyát már nem szórunk ki. Ennek ellenére nem tudom elképzelni, ha valaki üres földet kap, olcsóbban jutna veteményhez. Nézzük számszerint a költségeket egy hektárra kivetítve: a felszántás 600 forint, a tárcsázás szintén ennyi, a vetés 500, a hengerezés 200, a vetőmag 3000, a nitrogén műtrágya 1200 forintba kerül. Ez összesen 6100, járulékos költségek nélkül. ,- Mi lesz, ha valaki nem tudja ezt megfizetni és inkább megvárja a betakarítást, csak akkor kéri az üres földet?- Nálunk ez is megeggyezés kérdése lehet.- Beszéljünk a jövőről, a törvénytervezet szerint a szövetkezetek önkéntes társulásként működnek majd. Mi lesz ennek az alapja?- A vagyonjegy és a föld. Az átalakulás első felében sor kerül a vagyon nevesítésére. Ez fele részben már meg is történt, ezért minden tsz-tagunk vagyonjeggyel rendelkezik. Bölcskén háromféle formát tudok elképzelni. Marad a szövetkezet, de kisebb önelszámoló szervezeti egységekre felosztva. Maguk döntik el, mit, hogyan termelnek, kik a vezetőik. Az egységeket egy mane- ger típusú gárda irányítaná, akik a termelési, szakmai, értékesítési, banki, finanszírozási feltételeket biztosítanák. A másik forma a kis szövetkezetekre való felaprózódás, a harmadik a gazdasági társasággá, kft-vé, vegyes vállalattá való átalakulás, amely a „kinek mennyi vagyona, annyi szavazati joga” elven működne.- Mennyit ér ma a vagyonjegy?- Jelenleg semmit, ha konkrét összegre gondol. Felajánlható a tsz-nek, ahol 5 éves részletre átveszik, vagy egy tagtársnak megvételre. Az átmeneti törvény már nagyobb Útbaigazító - autósoknak (1) A biztosítás bizonytalanságai mozgást tervez a vagyonjegyeknek, de erről nem érdemes beszélni, mert minden bizonytalan. Még több munkanélküli Kölesden 260 tsz-tag, ebből 110 aktív dolgozó, várja az új szövetkezeti törvényt, amelynek július elsejével már hatályba kellett volna lépnie. Az elhúzódó kárrendezés és átalakulás csak nehezíti a tsz-ek helyzetét. Varga Sándor elnökkel a felmerülő problémákról beszélgettünk.- Segíti-e adatszolgáltatással a tsz a kárpótlásra jogosúl- takat?- Ez nekünk is érdekünk, mert legalább végre tisztázódik, mekkora is a területünk. Állami gazdasággal határos tsz vagyunk, és legalább 500 hektárunk van, ami után fizettünk földjáradékot, adtunk csereföldet, de nagy valószínűséggel a gazdaság használatában van. Ez a bizonytalanság a legtöbb Á.G.-vel határos tsz-ben fennáll, mert a téeszesítés elején előfordult: amit nem tudtak megművelni, azt a területet felajánlották az államnak.- Hogyan készülnek a kárrendezésre, tudják-e már, hogy melyik földterületet jelölik ki erre a célra?- Az első licitálást február közepére várjuk. De nekünk most egy hónapon belül vetni kell az őszi búzát, mtre az árverésre sor kerül, az őszi vetésű növényeket már be is takarítjuk. Ami a jövőnket illeti, nagyon sok a kérdőjel. Az új szövetkezeti törvény tervezete a foglalkoztatási kötelezettséget nem ismeri. Véleményem szerint még több lesz a munkanélküli. Mauthner Ilona Senki sem állítja, hogy az autósok nagy örömmel fogadták a gépjárművek kötelező baleset- biztosítását. Valljuk be őszintén, új helyzetet teremtett, s nemcsak az autóstársadalom zsebére van kihatással, hanem következményei az utakon, a mindennapi közlekedésben is jelentkeznek. Az új biztosítás bizonytalanságai számos autóst bosszantanak, sokan nem is tudják pontosan, mikor, miként védi őket a sokezer forintért megvásárolt kötvény. Sorozatunkban erről beszélgetünk dr. Ragály Istvánnal, az Állami Biztosító főosztályvezetőjével, aki a sokszor kellemetlen kérdésekre is igyekezett őszinte választ adni. A jelenlegi kötelező biztosítás egyik, eddig nálunk ismeretlen eleme, hogy a kár okozásának - bármilyen kicsi is legyen az - anyagi konzekvenciái vannak. Ez sok embert óhatatlanul arra ösztönöz, hogy igyekezzen a felelősség elől elmenekülni. — A napokban magam láttam: egy Skoda és egy Ford ütközött, az utóbbiban tetemes -kár keletkezett (Mellesleg a Fordos fizet magasabb biztosítási díjat! - a szerk.) Mindkét gépkocsivezető a másikat okolta, majd amig a Ford tulajdonosa a sérüléseit vizsgálta, a Skodás beugrott a kocsijába és elhajtott. A helyszínen bámészkodók közül egyikünk sem írta fel a rendszámát. Ilyenkor mi a teendő? — Ha nincs meg a kárt okozó gépkocsi tulajdonosa nincs mit csinálni. Ha a károsultnak van saját Cascoja, akkor arra megcsináltathatja a kocsiját, ha nincs, akkor bizony mélyen a zsebébe kell nyúlnia. — Tegyük fel, vitatkoznak, nem tudnak megegyezni a felek. Ilyenkor mi a teendő? — Mindenképpen el kell dönteni a felelősség kérdését. Ha nem tudnak dűlőre jutni, rendőrt kell hívni. Tudniillik arról van szó, hogy a kötelező biztosítás „pontos” neve: felelősségbiztosítás. Ennek értelmében a biztosító a kárt okozó felelősségét vállalja át, mert a törvény úgy szól, hogy aki másnak kárt okoz, köteles megtéríteni azt. Ahhoz, hogy helyette a biztosító fizessen, el kell ismernie, hogy ő okozott kárt. Ez ugyan így volt az előző biztosítási rendszerben is. — Azt gondolom, a biztosítók is tudják, hogy a rendőrségnek aligha van kapacitása minden apró vitás ügyet a helyszínen kivizsgálni, eldönteni. Mikor nélkülözhetetlen a rendőr jelenléte? — A rendőri eljárás csaknem biztosan hozzásegíti a károsultat kára megtérüléséhez, hiszen a hatósági határozat alapján a legtöbben belátják hibájukat ... — És ha mégsem? — Akkor nincs felelős - és nem fizet a biztosító. Ilyen esetben bírósághoz kell fordulni. Abban az esetben, ha a bíróság megítéli a kártérítést - fizetünk. KJ. Az Országgyűlés keddi munkanapja Feltárulnak a moszkvai puccs titkai (2) Ahogy a „kis” Hruscsov látta Az Országgyűlés kedden 10 órakor folytatta munkáját. Mécs Imre (SZDSZ) és több mint 100 képviselőtársa önálló indítványt nyújtott be az 1956-os emlékérem és emléklap alapításáról, a törvényjavaslat kivételes és sürgős tárgyalását kérve. Mécs Imre rövid indokolásában közölte: 1956 közös ügy, nem pártügy. A törvényjavaslatot az 1956-os társadalmi szerveA kirgiz kábítószercsempészek felfedezték az aranytojást tojó tyúkot. A nevezetes haszonállat négy lábon jár és juhnak, közismertebb nevén birkának hívják. A leleményes drogtermesztők és -kereskedők ugyanis rájöttek, hogy Félelmetes lángok a sokemeletes ház tetején, tűzoltók küzdenek a tűzzel, majd egyikük egy megmentett kisgyerekkel a karjában kirohan a balkonra, fantasztikus a feszültség, de ez nem tántorítja el a szóbanforgó életmentőt attól, hogy lekacsintson az utcán álló fiának, majd fél perc múlva felrobban, a tűzoltónak csak a sisakja zuhan le, pontosan gyermeke lába elé. így kezdődik a ’’Lánglovagok” című amerikai film, melyhez Robert De Niro és Kurt Russell is nevét adta. Bár ne tették volna ... Azt már eddig is tudtam, hogy milyen az igazi belevaló „amcsi” katona, újságíró, orvos, üzletember, csavargó, stb., de kimondhatatlan hiányérzetem volt eddig. Álmatlan éjszakáim során sem tudtam rájönni, mitől van ez, viszont most engem is elért a megvilágosodás. Hát persze, a tűzoltókról még zetek előterjesztése alapján az Igazságügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium dolgozta ki. Az SZDSZ-es képviselő kérte az Országgyűlést,, hogy az előterjesztést minél hamarabb fogadja el, hogy már a 35. évfordulón méltóan megemlékezhessenek azokról, akik kiérdemelték a nemzet kései háláját. Mécs Imre bejelentette: mivel ő volt ennek a törvényjavaslatnak megspórolhatják a vadkender hasissá történő bonyodalmas feldolgozását, és sajátságos technológiát dolgoztak ki a hasis természetes előállítására. Ennek lényege, hogy alaposan kiéheztetett birkákat hajtanak a vadkenderföldekre. Az igénytenem láttam filmet! Végre valakinek eszébe jutottam. Milyen is a klassz amerikai fecskendező? Először szögezzük le: hős/mert az Egyesült Államokban mindenki az lehet, aki becsülettel végzi munkáját. (Pajtás, csak így tovább! Hu!) Aztán meg tud küzdeni az elszabadult tömlővel is, pedig az a lángok között ugrál. (Az én öcsém! - büszkélkedik ezt látva, a súlyosan sebesült testvér.) Ismerik a „Vadállat” (értsd, tűz) minden rezdülését, és olyan bátrak, hogy még a helyszínre haladva is tréfákoznak, miközben szól az autóban a „mjuzik”. (Fekete, fehér itt barát.) Az amerikai tűzoltó állhatatos is, bár apja, testvére meghal, ő mégis ekkor döbben rá: „Tűzet fogok oltani, mert erre vagyok hivatott”. És néz elszánt szemekkel a semmibe. Émelyítő. KRZ az előterjesztője, ezért - bár ő is jogosult lenne rá - ezennel összeférhetetlenség miatt lemond az emlékéremre való jogáról. Ezután a T. Ház megszavazta a törvényjvaslat kivételes és sürgős megtárgyalását. A napirend ismertetése után megkezdődött a csődtörvény részletes vitája, majd más témakörökről foíyt a vita. lenségükről ismert jószágok szorgalmasan felfalják a takarmánynak még nagy jóindulattal sem nevezhető növényt. Az értékes melléktermék végül főtermékké lép elő golyócskák formájában... A kábítószerkereskedőket még csak felelősségre sem lehet vonni, hiszen a juhtrágya-kereskedést nem tiltja a törvény. Új nyitva tartási rend A Tolna Megyei Kárrendezési Hivatal értesíti az érintetteket, hogy szeptember 17-től a délutáni ügyfélfogadását megszüntette. Az intézkedésre azért volt szükség, hogy még a határidőn belül, a benyújtott kérelmeket el tudják bírálni. Á hét minden napján 8 és 12 óra között várják a kárrendezésre jogusúltakat. Szergej Hruscsov - az egykori szovjet „első ember”, az 1964-ben puccsal megdöntött Nyikita Szergejevics Hruscsov fia - számára ismerős és világos, ami 1991. augusztusában a Szovjetunióban történt. „Ugyanazok az emberek ugyanazt csinálták, amit annakidején apámmal tették, csak éppen tévedtek egy korszaknyit”. Az ifjú Hruscsov megfogalmazásai jól érzékeltetik, hogy ismeri a különbségeket a 30 év előtti és a mai Szovjetunió között, s tudja azt is, ami ezekben az évtizedekben a világban lejátszódott. „A nagy különbség, hogy apám meg akarta változtatni a társadalmat, amelyet akkor még nem tudott a szocialista látószögön kívül elképzelni. Ma viszont tudjuk, hogy ez a rendszer gazdaságilag zátonyra futott. A reformokat fenyegető veszélyek azonban még mindig nem szűntek meg, s ez éberségre int” - mondja, s ez az a pillanat, amikor szükségesnek tartja emlékeztetni a világot: 1991. augusztus 19-én reggel azonnal 1964. augusztusára kellett gondolnia. „Ez természetes - mondotta -, hiszen hogyan is történhettek volna a dolgok másként? Ezek ugyanazok az erők voltak - csakhogy az akkoriak karikatúrái -, akik ugyanazt a módszert alkalmazták, mint annakidején. Hozzáteszem, aggódtam, a családomért, a hazámért”. Az aggodalom a puccsisták emlékezetes moszkvai sajtóértekezletén váltott át némi bizakodássá az ifjú Hruscsovban. „Éreztem, hogy már megbuktak. Ők még nem ébredtek ennek a tudatára. Még mindig azt hitték, hogy az apparátus kis bűnszövetkezetével mindenkit megdönthetnek, akit csak akarnak. Úgy gondolták, hogy senki sem reagál arra, amit tesznek. Megismétlem, tévedtek egy korszakot”. Szergej Hruscsov sok hasonlóságot lát apja és Mihail Gorbacsov között. Az általa készített mérleg közös egyenlege, hogy mindketten alapjában akarták megváltoztatni a létező szocializmus által lebénult társadalmat. S mindketten őrlődtek azok között, akik az egyik oldalon nagyon gyorsan és nagyon sokat akartak változtatni, a másik oldalon pedig védelmezték az államhatalomban és a pártban meglévő pozíciókat. „Apám idején azonban a változtatás igénye még csak felül, a pártapparátus csúcsán volt érzékelhető. A demokráciának, ahogyan azt ma értjük, nem volt még számunkra semmi értelme”. Az ifjú Hruscsov szerint Gorbacsov megtette azt a bizonyos második lépést, amelynek célja már a demokrácia megteremtése, de az események dinamikája túlhaladt rajta. A demokratikus fejlődést fenyegető veszélyek biztosan léteznek még. Itt van mindenekelőtt a gazdasági válság, ami bármiféle meglepetéssel járhat. A szovjet és orosz elnök nagyon gyorsan meg kell, hogy egyezzen egy olyan szükségprogramban, amellyel nemcsak ők, de az emberek politikailag is azonosulni tudnak, mert ha nem, itt a tél, a maga balát- hatatlan veszedelmeivel. S akkor azokat a reakciós erők manipulációi kihasználják”. Szergej Hruscsov óva inti a mai vezetőket attól, hogy újabb válsághelyzetek kirobbanását tegyék lehetővé, mert „válság idején” nagyon könnyű bűnbakkeresés címén ellenségeket találni”. • Ami a Szovjetunió jövőjét illeti, Hruscsov fia - aki a nemzetközi sajtó legutóbbi értesülései szerint egy moszkvai tudományos intézet igazgatóhelyettese - ugyancsak korszerűen gondolkodik. „Minden köztársaságnak magától értetődően függetlennek kell lennie. De a köztársaságok közötti gazdasági és politikai szálak megszakítása nagyon sokba kerülhet”. Sőt, elképzelhetőnek tartja az unió teljes szétesését is, de amit épp úgy nem szeretne, mint Hruscsov. (FEB) PC-BÉR O Teljeskörű bérszámfejtés, adóvégelszámolás, SZTK, személyzet-munkaügy, teljesítménybérezés TÖBB MINT 2 00 REFERENCIAHELY! ' Tel:202 0973, 201 8361 201 2011 / 671,658 Cím: 1027 Bp. Fő u. 68. bemutató:621 -es szoba Kaposváron forgalmazza a SZÁM-ADÓ BT. Tel.:82-13111/166 Biohasis mint aranytojás A moziban Az „amcsi” fecskendező
