Tolnai Népújság, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)
1991-08-09 / 186. szám
991. augusztus 9. PÚJSÁG 3 A svédeké a Lehel... A Jászberényi Lehel Hűtőgépgyárat a svéd Elektrolux cég vásárolta meg az Állami Vagyonügynökségtől. Az új „gazda” új követelményeket teremt, már a közeljövőben a svéd gondolkodás, munkatempó és minőség kerül előtérbe. A főprofil a hűtő- és fagyasztógyártás egyelőre megmarad, az értékesítés szempontjából pedig javulás várható, hiszen az Elektrolux 50 országgal áll kereskedelmi kapcsolatban. Hogy csinálják az osztrákok Ott is túltermelés van a mezőgazdaságban Zűrzavaros esztendő elé néz a magyar mezőgazdaság. A gazdák nem tudják, kinek a földjébe kerül a mag - ha majd vetnek egyáltalán. Nem tudják, hogy elvégezzék-e a szaporítással járó munkákat, lesz-e vevő az állatokra, tejre, azt pedig végképp nem tudják, haszon lesz-e vagy csak ráfizetés. Elterjedt a hír; példa nélkül álló, rekord gabonatermés várható, amivel egyszerűen nem fogunk tudni mit kezdeni. Búzaexport - dotációval A szomszédos Ausztriában a mezőgazdasági túltermelés nem újkeletű jelenség. Lassan egy évtizede próbálkoznak úrrá lenni a nehézségeken. Az Agárgazdasági Kutatóintézet két munkatársa, dr. Stauder Márta és dr. Szabó Márton jól ismeri a megoldásra tett különféle kísérleteket. Nyugati szomszédunknál a legnyomasztóbb a gabonatúltermelés problémája. Ausztria 1988-ban 5,3 millió tonna gabonát termelt, ebből a belföldi kereslet hiányában 1 millió tonnát exportálni kényszerült. A kivitel azonban nagyon sok pénzbe - 2,5 milliárd schil- lingbe - került. A gabona ugyanis a világpiacon olcsóbb, mint Ausztriában, ezért az exportot támogatni kellett, hogy versenyképes lehessen. A támogatás összegét fele-fele arányban a gazdák illetve az állam teremtette elő. Ugyanebben az évben 2,2 millió tonna tej került a piacra, noha a szükséglet csak 1,8 millió tonna. A különbözet külföldre szállítása 2,6 milliárd schillinget emésztett fel, ennek negyedrésze terhelte a gazdákat. Sertéshúsból csak időnként jelentkeznek feleslegek, marhahúsból viszont állandóan. A levágott 683 ezer szarvasmarhából 320 ezret kellett exportálni, ennek költsége 1,6 milliárd schilling volt. A túltermelési válság ellenére továbbra is jelentős mennyiségű külföldi marhahús érkezik az osztrák piacra. Hogy az import ne legyen olcsóbb a belföldi termelésnél, a határon import-vámot fizettetnek a megrendelővel, és ezt az összeget az export támogatására használják fel. Alternatív növények A mezőgazdasági termelők védelme jellemző Ausztria agrárpolitikájára. A gabonafeleslegek csökkentésére bevezették és erősen támogatják az ’’alternatív növények” termesztését. A támogatás mértékét az Osztrák Agrárgazdasági Kutatóintézet dolgozta ki és javasolta a kormánynak. A tervezet elkészítését részletes vizsgálatok előzték meg. A termesztésre ajánlott növényeket három csoportra osztották. Az ott használatos elnevezés szerint vannak „nagy" és „kis” alternatívák, valamint „különleges kultúrák”. Az első csoportba került - többek között - a repce, a napraforgó és a szója. A másodikba a gyógy- és fűszernövények - jelentőségük ott sokkal nagyobb, mint nálunk. Ide tartozik még a lucerna, a here, a csillagfürt és a virágmagvak, valamint a mustár, az olajlen, a mák és a lencse. A harmadik csoportba az ipari növényeket, a komlót, a dohányt sorolták. A támogatás feltételeinek részletes leírását a Szövetségi Mező- és Erdőgazdasági Mi- nisztérim teszi közzé. Azok a gazdák, akik gabona helyett a javasolt növények valamelyikének termesztésére vállalkoznak, területi és árprémiumot kaphatnak. Ennek összege hektáronként 3500 és 8000 schilling között változhat. Támogatáshoz juthat a gazda akkor is, ha bizonyos területeket parlagon hagy. Ők is elégedetlenek Maguk az osztrák szakemberek is azt tartják, hogy a jelenlegi rendszer túlszabályozott, merev. Kritika nélküli átvételét más országok számára nem javasolják. Ugyanez a rugalmatlanság jellemzi a piaci rendszert is. A felvásárlást és az eladást körzetesítették. A gazdák ugyan önállóan termelnek, de az értékesítésre és a feldolgozásra nagyon sok helyen hoztak létre szövetkezeteket. A tejtermelésben például egy adott vállalat (szövetkezet) csak szigorúan meghatározott körzetből vásárolhatja fel a tejet, és a tejtermékek értékesítésére is csak kijelölt területen jogosult. Minden termelő számára egyenként határozták meg, hogy mennyi tejet adhat le, és ezt át is veszik tőle az államilag támogatott, rögzített, magas áron. Ha valaki többet szállít, az árujáért fokozatosan egyre kevesebb pénzt kap. A tapasztalat mégis azt mutatja, az utóbbi években nem tudtak olyan keveset fizetni, hogy végképp elvegyék a gazdák túltermelési kedvét. A hozzáértők körében egyöntetűen az a vélemény alakult ki, hogy amennyiben agrárpolitikáján nem változtat, a Közös Piacba való belépés után Ausztriának komoly nehézségei lesznek. R. A. A Bankszövetség kifogásai sza a hazai bankrendszerben, mindenképpen csökkenteni szükséges a kereskedelmi bankokban az állami tulajdon részarányát. Indokolt az is, hogy a pénzintézetek ellenőrzését ellátó bankfelügyelet csak a banktörvény végrehajtásával foglalkozhasson, ne hozhasson jogszabályokat. Mit tanuljon a leendő gazda? Beszélgetés az agrárátalakulást kísérő képzésről Lövőpetri, Alsónémedi, Nyir- acsa, Vámospércs neve az „újkori” földfoglalások révén bevonul a magyar történelembe. Törvények híján terebélyesedik a föld után vágyó gazdák mozgalma, s óvatos becslések szerint még az idén 20-25 ezer egyéni gazda próbálkozik a boldogulással. A termelés beindításához a föld nélkülözhetetlen, ugyanakkor nem elégséges feltétel; hiszen eszközökre, tőkére, értékesítő és felvásárló szervezetekre, valamint mindezek működtetéséhez a szaktudásra elengedhetetlenül szükség van. A földfoglalások jelzik, hogy a gazdatudat már létezik a magyar rögön. De pá- rosul-e hozzá a szakmai ismeret? Ez utóbbiról beszélgettünk dr. Wallendus Árpáddal, a Földművelésügyi Minisztérium gazdaképzésért is felelős osztályvezetőjével. — Az agrárátalakulás visz- szavonhatatlanul megindult. Követi-e a képzés a politikaigazdasági folyamatokat? — Nem követi, hanem előtte jár. A gazdaképzést 1989. decemberében hirdete meg az akkori MÉM. Látható volt, hogy a mezőgazdasági struktúra nem marad változatlan, s a várható folyamatoknak elébe mentünk. Gazdabizonyítványt még nem adtunk, a képzés a múlt év őszén kezdődött, s az első végzett gazdák szeptemberben kapnak oklevelet. — Kik és hol koptatják az iskolapadokat? — Az oktatás hat középiskolában kezdődött: Kétegyházán, Jászapátiban, Csurgón, Szek- szárdon, Kőszegen és Pápán. A hallgatók mezőgazdasági szakközépiskolát vagy szakmunkásképzőt végeztek, s most egyéves, bentlakásos, iskolarendszerű képzést kapnak. Nyilvánvaló, hogy nem elméleti szakembereket kell az iskolának kibocsájtaniuk, hanem olyanokat, akik maguk végzik el a mezőgazdasági munkát, s képesek a biológiai-gazdasági folyamatok befolyásolására, irányítására. Ennek megfelelően a tanterv rugalmas, nem egy központi, órákra szabott tananyagra épül. Lehetőség van a konkrét helyhez, a tájkörzethez alkalmazkodni, így a hallgatók speciális igényei kielégíthetők. Tanulmányoztuk a nyugat-európai iskolákat, számos, náluk bevált módszert átvettünk. Hetente 14 óra az elmélet, 26 a gyakorlat. Ez az arány összhangban van a képzés céljával is. A hagyományos mezőgazdasági tárgyakon - állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, gépészet - kívül jelentős óraszámban tanulnak gazdálkodást, falusi életmódot, vendéglátást, idegen nyelvet. — Az intézmények nyíltan hirdetik, hogy a képzés kísérleti. Fél év múltával milyen tapasztalataik vannak? — Röviden azt mondhatnám, szélsőségesek. Az látszik, hogy a gazdákra, a tulajdonosi szemléletre, a hagyományos értékek újra-feifedezésére szükség van; vagyis az új típusú képzés a mezőgazdaság természetes kísérője lesz. Az indulás körzetenként váltakozó sikerű, egyes helyeken túljelentkezés volt, másutt csupán öten-hatan érdeklődtek. Ami érdekes, a hagyományos agrártérségekben sem volt elég jelentkező. Persze, mindezekből érdemi következtetéseket még aligha szabad levonni. Általános tapasztalat viszont, hogy a diákok szívesen, szorgalmasan tanulnak, a fizikai munkától sem riadnak vissza. — Vélhetően paraszti származásúak, földjük van, megszokták az effajta munkát. Készülnek az önálló gazdálkodásra a mostani diákok? — Természetes, hogy egy új iskolatípusba a leginkább elkötelezettek jelentkeznek. Azt azonban nem akarjuk, hogy végzett diákjaink nadrágszíj- parcellás gazdálkodásra készüljenek fel. A magyar birtokszerkezet várhatóan nem is ilyen lesz; a nagyüzemtől a kettő-öt hektáros gazdaságokig sokféle méret megtalálható lesz a jövőben. A mi feladatunk az, hogy a hallgatókat az árutermelésre és a piacgazdálkodási szemléletre készítsük fel. Az így megszerzett ismereteket mindenféle gazdaságtípusban eredményesen alkalmazhatják. — Feltételezve, hogy a kísérlet beválik: milyen lesz a jövendő gazdaképzése? — Várhatóan megmarad a négyesztendős, érettségit nyújtó alapképzés a kertészeti, gépészeti, állattenyésztési és növénytermesztési ágazatokban. Ezt követi az ötödik évben a szakosodás, a tulajdonképpeni gazdaképzés. — A magyar agrároktatást eddig is azzal vádolták, hogy túlszakosodott. Az új koncepció ezt a hagyományt látszik őrizni. A nagyüzemekben még elképzelhető a speciális tudás hasznosulása, ám a magángazdák inkább az általános ismereteket igénylik majd. Az NSZK mezőgazdaságáról igazán nem állítható, hogy nagyüzemi, a speciális oktatás mégis jellemző rá. A kertészeti iskolákban hétféle szakot tartanak fönn, Magyarországon csak négyféle szak létezik. Csupán a példa kedvéért említem: elképzelhető, hogy egy családnak üvegházi kertészete van, s a felnövekvő gyerek erről a szakmáról akar a lehető legtöbbet megtudni. Németországban beiratkozhat üvegházi kertész-szakra, nálunk nincs ilyen. Bizonyos, hogy belátható időn belül a mezőgazdaság minden ágában megmarad a nagyüzem is, tehát a speciális képzés sem idejétmúlt koncepció. Éppen ellenkezőleg, a szakosítást nem szabad politikai célokból feláldozni.- Mikorra várható a módosított képzési rendszer elterjedése?- Semmit nem akarunk az iskolákra rákényszeríteni, az igényekkel együtt változik az oktatás. Tavaly hat osztályban indult a gazdaképzés, az idén várhatóan 20 helyen kezdik el. Csak ott szabad hozzáfogni, ahol érdeklődnek iránta, s ahol az oktatás feltételei megteremthetők. — Ha a mezőgazdaságban kialakul a családi vállalkozás, akkor a gazda mellett a gazda- asszony is tevékeny részese is a termelésnek. Hogyan szerezhetnek ők ismereteket? — Nyolc helyen - Vépen, Szentlőrincben, Zircen, Velencén, Tamásiban, Kenderesen, Jánoshalmán, Marcaliban - kezdődött el a gazdaasszonyok felkészítése. Egy évig tanulnak a mezőgazdasági végzettségűek, másfél évig a gimnáziumban érettségizettek, két évig az általános iskolát befejezők. A tananyag megközelítően három részre tagolódik: mező- gazdasági témákra, a családi ellátásra, és az úgynevezett kiegészítő ismeretekre, mint a varrás, kézimunkázás. Jó elképzelés tehát van, most már csak az a kérdés, mi valósul meg belőle. V. Farkas Parádé és verseny Dunaföldváron Országos motorcsónak-bajnokság lesz a jövő hét végén Dunaföldváron. A vasárnapi ünnepélyes megnyitó előtt - déli egy órakor - sárkányrepülők és vizisíelők bemutatójában gyönyörködhet a közönség. A versenyt - amelyen öt kategóriában küzdenek a résztvevők - a Magyar Motorcsónak Szövetség rendezi a Dunaföldvári Vízi- sportkör, a polgármesteri hivatal és helyi vállalkozók támogatásával. Hétfőn délelőtt ismét parádéra kerül sor dunaújvárosi ejtőernyősök részvételével. Az eredményhirdetés hétfőn délután három órakor kezdődik. Tervegyeztetés Elkészült Dunaföldvár központjának részletes rendezési terve. A munkát a Pécsi Tervező Vállalat végezte. A Béke és az Ifjúság tér környékének terveit jövő pénteken egyeztetik az illetékes hatóságokkal. A terv lehetőséget nyújt a vállalkozóknak, hogy a kisváros központjában üzleteket, szállodát és vendéglátó egységeket létesítsenek. Kulturális napok az Őrségben Hagyományteremtő kulturális és tudományos rendezvénysorozat kezdődik jövő szerdán az Őrségben. Az esemény gazdája az Őrségi Kulturális Egyesület, amely ötven intézmény és szervezet támogatásával hívta életre a sokszínű programot. Az előadásokat úgy válogatták össze, hogy azok bepillantást engedjenek az egymás mellett élő népek, nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális életébe, ugyanakkor emeljék ki annak fontosságát, hogy az együtt élő népek - kulturális kapcsolataik révén - kölcsönösen gazdagítják egymást. A jövő vasárnapig tartó rendezvényen hatalmas vásárrá változik a nagymultú vidék: a falvakat táncegyüttesek járják és hagyományos mesterségek jeles képviselői árulják majd portékáikat. Tűz volt a nagydorogi határban Öngyulladás következtében leégett egy szénakazal szerdán a nagydorogi Új Barázda Termelőszövetkezet szigetpusztai telepén. A helyszínre érkező tűzoltók már semmit sem tehettek: a lángokban tizenegy va- gonnyi széna szeneseden el. A kár mintegy 250 ezer forint. Összehangolják a két kábeltévét Nagymányokon Két kábeltelevíziós rendszert építettek ki a közelmúltban Nagymányokon. Az egyiken már helyi adásokat is közvetítenek. A szakemberek most a két rerfäszer összehangolásán dolgoznak, így rövidesen a település nagy részén fogható lesz a helyi műsor. Önálló falvak, saját szemét Még az idén megkezdik Nagymányokon - az egykori szénbánya fölötti területen - egy szeméttelep építését, egymillió forintos költséggel. A má- nyoki szemetet régebben a volt társközségbe, Váraljára szállították, a különválás óta Bony- hádra viszik. A Bankszövetség szerint több ponton alapvetően módosítani kellene a banktörvény tervezetét, melyet a kormány a Parlament elé terjesztett, s várhatóan az Országgyűlés hamarosan megvitat - mondotta Pillái Miklós, a Bankszövetség főtitkára csütörtökön a Baján rendezett kétnapos bankártanácskozáson. Véleménye szerint nem indokolt, hogy az állam továbbra is a meghatározó szerepet játsz-
