Tolnai Népújság, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1991-08-08 / 185. szám

1991. augusztus 8. PÚJSÁG 3 Az akció parancsnokának jelentése Hogyan menekültek meg az Oceanosz utasai? Az adatok titkosak r A TAKISZ nem tákol A hajózás történetének az utóbbi időkben talán legdráma­ibb mentőakciója zajlott a hét végén az Indiai-Óceánon, nem messze a dél-afrikai partoktól. Viharban, 12 órás hősies pár­bajban a természettel sikerült partra szállítani a katasztrófa sújtotta 7.554 tonnás Oceanosz görög luxushajó mind az 580 utasát és személyzetét. Lega­lábbis remélhetőleg. A hivatalos névsort mindmáig nem ellenő­rizték, de - szerencsére - úgy tűnik, senki sem hiányzik. „Bámulatos csoda, hogy sike­rült mindenkit megmenteni. A víz 14 fokos volt és mindenütt nyüzsögtek a cápák. A pilóták a fergetegben újból és újból a tenger fölé szálltak, minden al­kalommal 15 utassal. Aztán kezdték elölről. Fantasztikus munkát végeztek, 6 órán ke­resztül”. Andre Botes, a men­tési akció parancsnoka közvet­len azután mondta tollba a je­lentését, hogy teljesítették a feladatot. Az SOS jelzést vasárnapra virradóra fogták először az „Ezüst bányában”, Dél-Afrika egyik legszigorúbban őrzött tit­kos katonai objektumában. Az atombiztos, a legkorszerűbb technika minden varázseszkö­zével felszerelt támaszpont egyik feladata, hogy képernyőin nyomon kövesse Dél-Ameriká- tól Ceylonig a hajókat. Amikor az Oceanosz látható kicsiny pontja felől a rádió hangja végső életveszélyt bip-bip-pelt, a támaszpont meteorológiai ál­lomása 140 kilométeres órán­kénti szelet jelzett az SOS irá­nyából. A dél-afrikai haditengerészet és a légierő mégis elindította a reménytelennek látszó mentési hadműveletet. A hurrikán eb­ben a térségben a szárazföl­dön, már pénteken halálos ál­dozatot követelt és 60 sebesül­tet kellett kórházba szállítani. Andre Botes parancsnok első kérdése: ki a felelős a TFC uta­zási irodánál, amely a pén­tek-szombati viharos időjárás ellenére megengedte, hogy londoni kikötőjéből kifusson a 38 éves Oceanosz, fedélzetén többszáz jórészt idős ember­rel”. A második kérdés: kik a fele­lősek a nem éppen ifjú hajó műszaki állapotáért? Nem titok, 3 év alatt az Oceanosz a har­madik a görög Epirotiki Lines hajói közül, amelyik a hullámsí­rokban végezte. Mindez vélet­len? Szombat éjjel a tenger erő­sen háborgott, annyira, hogy sokan inkább a kabinokban re­méltek menedéket találni a kel­lemetlen időjárástól. De mások még vidáman ropták a táncot a fedélzeti kívánság-hangverse­nyen, amikor a kapitány rádöb­bent a katasztrófára. A hajó va­lamiért léket kapott, a gépter­met elárasztotta a víz. Amikor kialudtak a fények, pánik tört ki és elszabadult a pokol. Mindenki bizonyítja utólag is: a főként görögökből álló sze­mélyzet zöme helytállt, de nem tudták megfékezni a félelmet és a kétségbeesést. A tenger úgy háborgott, hogy képtelenség volt vízre bocsátani a mentő­csónakokat. „Egyszer csak azt látom, hogy elindul felém a zongora” - emlékezett vissza a történtekre az egyik utas. Ami­kor felkelt a nap, 15-en nem bír­ták a feszültséget, a hullá­mokba vetették magukat. A ka­pitány nem tehetett mást, kény­telen volt elrendelni a mentő­csónakok vízrebocsátását. Február eleje óta működnek a megyékben a tanácsi költ ségvetési elszámoló hivatalok helyébe lépett - nem kevésbé megjegyezhetetlen nevű - terü­leti államháztartási és közigaz­gatási információs szolgálatok. A Tolna megyei intézmény igazgatóját, dr. Kádár András- nét az eddigi tapasztalatokról kérdeztük. — Mi a különbség a két in­tézmény között? — A TAKEH a megyei ta nács felügyelete alatt működött, míg a TÁKISZ esetében a Bel ügyminisztérium látja el az álta­lános felügyeletet, a közvetlen szakmai irányítást pedig a Pénzügyminisztérium végez. — Milyen feladatokat örököl­tek a TAKEH-től? — Továbbra is végzünk il­letményszámfejtést, könyvviteli feldolgozást és lakossági adók­kal kapcsolatos munkát. — Az elnevezésben a „hiva­tal” szót „szolgálatra” változtat­ták. Mitől nevezheti szolgálat­nak magát a TÁKISZ? — Az állami feladatokon túl különféle szolgáltatásokkal „kí­náljuk meg” az önkormányzato­kat. A kistelepüléseknek ko­moly gondot okoz a költségve­tés elkészítése, a finanszíro­zási, gazdálkodási, zárszáma­dási és egyéb feladatok elvég­zése. Mi elsősorban ezeken a területeken szeretnénk segít­séget nyújtani. — Van-e minderre pénzük az önkormányzatoknak? — Nagyon sok ingyenes szolgáltatásunk van, mint pél­dául a különféle állami támoga­tásokkal, a településfejlesztés­sel és a költségvetési tervezés­sel kapcsolatos információs szolgálatunk. Szintén díjmente­sen szakmai tanácsokat adunk A jelenlegi közigazgatasi struktúra nem tartható sokáig az önkormányzatoknak a köte­lező feladatokkal összefüggő szakmai kérdésekre. Ugyanak­kor összekötő kapocsként mű­ködünk a települési önkor­mányzatok és a két miniszté­rium között. — Mit végeznek vállalkozás­ként? — A 109 önkormányzatnál és a felügyeletük alá tartozó in­tézményekben zajló valameny- nyi igazgatási és pénzügyi munkához számítástechnikai segítséget tudunk adni. Infor­matikai irodánk nemcsak kész programokkal látja el az ön- kormányzatokat - amelyeket a jogszabályok módosítása ese­tén a megváltozott körülmé­nyekhez igazít-, hanem meg­rendelés alapján készít szoftve­reket. Talán az sem elhanya­golható szempont, hogy a piaci árnál lényegesen olcsóbban. — Önök - az állami felada­tukból adódóan - rengeteg in­formációval rendelkeznek az önkormányzatokról. Ki juthat hozzá ezekhez az adatokhoz? — Csak az adott település önkormányzata kaphatja meg a róla szóló információkat, illetve a kormányzati szerveknek a költségvetési irányszámod tel­jesítéséről, a bér- és munkaü­gyi helyzetről, valamint az adókról adunk felvilágosítást. — A szolgálat az önkor­mányzatok megbízásából vé­gezhet költségvetési gazdálko­dáselemzést. Az ennek során feltárt adatok is eljuthatnak a minisztériumokhoz? — Ez teljesen kizárt, hiszen ezt szolgáltatásként végezzük és erről kizárólag a megbízó kaphat felvilágosítást. — Az információ hatalom. Önöknél pedig van belőle bő­séggel. Nem lesz a szolgálatból ismét hivatal? — Mi nem vagyunk adat­gazdák, így természetesen az információkat titkosan kezeljük. Munkánk kifejezetten szakmai és technikai. Belügyminisztéri­umi kollégáimmal tárgyalva azonban az a véleményem, hogy a jelenlegi közigazgatási struktúra nem tartható hosszú ideig. A minisztériumok nehe- .zen boldogulnak a több mint háromezer önkormányzat ope­ratív pénzügyeinek kezelésé­vel, nekünk pedig nem adtak érdemi hatáskört. A minisztéri­umokban egy íróasztal mellől nehéz például eldönteni, hogy a többezer pályázó közül ki kap­jon és ki ne kapjon pénzt. — Szükség lenne tehát is­mét a középszintű elosztásra? — Talán, de ezt a jogosít­ványt bizonyára sem a megyei önkormányzat, sem a TÁKISZ nem fogja megkapni. — Hanem? — Nem mernék jóslatokba bocsátkozni... - háj ­„Nyelvtanulás egy életen át” Nemrég éppen a Tolnai Né­pújság hasábjain olvastam, hogy Burgenlandban a szőlős­gazdák nem kapálják a szőlőt, nincs vegyszeres gyomirtás sem, hagyják a gazt derékma­gasságig nőni. Hasonló tapasz­talatokat szereztem magam is néhány évvel ezelőtt Eszak- Olaszországban. Hallottam ar­ról is, hogy Franciaországban sem zavarja a termelőket a tő­kék alatt tenyésző gaz. Vajon kiszámolta-e már va­laki, hogy Magyarországon há­nyán szereznek derékfájást az évről-évre ismétlődő szőlőkapá­lástól? Lehetséges, hogy telje­sen felesleges erőfeszítés órá­kon át szenvedni, hajladozni a tűző napon, sőt, egyenesen ká­ros? A szőlő a legszívósabb kul­túrnövényünk, több tíz méter mélyre nyúló, követ málasztó gyökerével veszi föl a tápanya­gokat, abból a rétegből, ahová a gyomok gyökere már nem ha­tol le. A gyom el sem tudja nyomni a szőlőt, különösen a ma általánosan alkalmazott magaskordonos művelés mel­lett. Mondhatná bárki, hogy a gyomnövények elszívják a vizet a szőlő elöl. Csakhogy éppen a talajt borító növényzet az, amely meggátolja az esővíz gyors lezúdulását a dombolda­lakon, lelassítja, megfogja a csapadékot, lehetővé téve an­nak a talajba szivárgását. Ezzel egyben a növénytakaró meg­védi a talajt az eróziós lemosó- dástól is. Ugyancsak évenként hall­ható, hogy a gyomok elveszik a szőlőtől a tápanyagot. Először is, mint említettem, a gyökérze­tük nem azonos zónában he­lyezkedik el. Másodszor a gyom tavasszal annyi tápanya­got vesz el, amennyit ősszel a pusztulásakor vissza is ad. A természet örök körforgásáról van itt szó, semmi másról. Ugyanakkor az elpusztuló gyomnövények elbomlása ré­vén növekszik a talaj szerves­anyag tartalma. A legostobább dolog tehát a szőlő alól a gyo­mot kikapálni, azután össze­gyűjteni és az egészet meg­gyújtani, hiszen az elégetéssel csupán a levegőt szennyezzük, ugyanakkor csökkentjük a talaj szervesanyag tartalmát, növel­jük az eróziós talajveszteséget, hagyjuk lezúdulni, elfolyni a csapadékvizet haszontalanul. Szekszárd környékén az eró­ziós károkat és a vízelfolyást egyébként is felerősíti a szinte általánosan alkalmazott helyte­len agrotechnika, vagyis a sző- lősoroknák a lejtéssel párhu­zamos, és nem arra merőleges kialakítása. Mindezt csak tetéz­zük szorgalmas és fáradtságos szőlőkapálásunkkal, nehogy megszóljon a szomszéd. Talán e téren is tanulhatná­nak szőlősgazdáink a burgen­landi, az olaszországi, a fran­ciaországi, szőlősgazdáktól... Gazdag László Most, augusztus 10-15 kö­zött kerül megrendezésre Pé­csett a XVII. FIPLV Világkong­resszus. A FIPLV (Fédération Internationale des Professeurs de Langues Vivantes) az Élő Nyelvek Tanárainak Nemzet­közi Szövetsége 60 évvel ez­előtt Franciaországban alakult. Ma már a csúcsszervezet a vi­lág minden részén működő tagszervezeteket, nyelvoktató­kat, nyelvészeket tömörít. A szervezet központja Zü­richben található, míg a hírleve­lük szerkesztősége a Philipps- Universität a németországi Marburg Lahn városkában mű­ködik dr. Reinhold Freudenstein professzor vezetésével. A pécsi világkongresszus központi témája és egyben mot­tója: „Nyelvtanulás egy életen át”, hisz az iskolán kívüli nyelv- tanulás ifjúsági és felnőtt kor­osztályok esetében egyaránt rendkívül fontos szerepet ját­szik. A konferencia napirendjén szerepel majd olyan lényeges kérdések megvitatása is, mint például a nyelvoktató intézmé­nyek közötti kölcsönös kapcso­latok, tanárképzés, tantervké­szítés, az alkalmazott nyelvé­szet hozzájárulása a nyelvtaní­táshoz, valamint a nyelvi poli­tika. A kongresszus munka­nyelvei: angol, finn, francia, német, magyar, olasz, orosz, horvát, szerb, és spanyol. Egyébként jelenleg 30 nem­zeti konföderativ egyesület mű­ködik az égisze alatt, továbbá figyelemreméltó megemlíteni, hogy súlyánál fogva konzultatív státusszal, azaz tanácskozási joggal rendelkezik az ENSZ kul­turális szervében az UNESCO-ban. Ennélfogva ha­tékonyan részt vesz annak konkrét programjában a Lingu- apaxban, ami a népek közötti barátság, jobb megértés és béke elérését és megőrzését hivatott szolgálni. Magyar Sándor Kárpótlási tanácsadás Dr. Hadházy Árpád földműve­lésügyi főfelügyelő augusztus 8-án, csütörtökön este hét órai kezdettel a nagydorogi művelő­dési házban, augusztus 9-én, pénteken este hét órai kezdettel pedig a bátaszéki polgármesteri hivatal tanácstermében tájékoz­tató előadást tart a kárpótlási törvényről. A tájékoztató célja, hogy pártállástól, munkahelytől függetlenül, minden érdeklődő a lehető legtöbb információhoz jusson a kárpótlással össze­függő kérdésekben. A Német Katolikus Akadémia felhívása A Német Katolikus Akadémia (Der Katolische Akademische Ausländer Dienst, KAAD) felhí­vást tett közzé a Die Welt című német lap hasábjain Kelet-Eu- rópa programjának kibővítése kapcsán ösztöndíjasok jelent­kezésére. A felhívás - amely a Németországban folytatandó tanulmányokokhoz kíván anyagi hozzájárulást biztosítani - Magyarországot említi első helyen azon országok között, ahonnan jelentkezőket várnak. A program nem tömeges: ta­valy a KAAD összesen 440 hallgató németországi tanulmá­nyainak költségeihez járult hozzá, legutóbb 218 új kérés teljesítését fogadták el. A ke­let-európai program keretében eddig 38 ösztöndíjast segítet­tek. Bővebb információk az alábbi címen kaphatók: KAAD, 5300 Bonn 1. Hausdorff str. 151 .Telefon V49-228/-230-007 Szocialisták megyei találkozója Iregszemcsén kerül megren­dezésre - immár második alka­lommal - a szocialisták Tolna megyei találkozója, augusztus 10-én a helyi nevelőotthon park­jában. A rendezvény több ne­ves vendéget fogad a szocia­lista párt elnökségének, frakció­jának tagjai közül. Az egészna­pos rendezvényre szeretettel várják a szocialistákat, család­tagjaikat, ismerőseiket. Alvanosban a Kapos Táncegyüttes Július 29-én vendégszerep­lésre utazott a dombóvári Ka­pos Táncegyüttes a törökor­szági Alvanosba, ahol a Nem­zetközi Kézműves és Táncfesz­tivál vendégeként képviselte - többek között - a magyar tánc­művészetet. A harminc tagú együttes és négy tagú zenekara augusztus 8-án érkezik haza. Gyermekszépségverseny, 1991. Mányik Anita Müller Szilvia Tünde Lackner Péter Folmeg Mónika Ettig Előd Szekszárd, Zrínyi u. 61 /a. Tolna, Határ u. 38. Nagydorog, Rákóczi u. 44/a. Tamási, József A. Itp. 17/B. Szekszárd, Tartsay Itp. 39.1 3. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztősé­günkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszép­ségverseny. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, il­letve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik hozzánk. Sokan érdeklődnek, hogy mi­kor láthatják lapunkban a be­küldött fényképet. Előbb-utóbb mindenki sorra kerül. Legközei lebbi, szombati számunkban az i regszemcséi Szabó Zsófia, a faddi Ember Nikolett, a báta­széki Szalai Viktor, a magyar- keszi Pintér Anikó, a nagydo­rogi Lackner Krisztián fotóját közöljük. Kell-e a szőlőt kapálni?

Next

/
Thumbnails
Contents