Tolnai Népújság, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1991-08-07 / 184. szám

1991. augusztus 7. Kisvállalkozók oldala PÚJSÁG 5 Vállalkozás, piac, tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, adózás Hol tart a Gemenc Expo előkészítése? Rohammunka minden téren Vállalkozási kislexikon Az adósság is örökölhető Az érdekes, félköríves épületben lesz a konferenciaterem. Nem túlzás azt állítani, hogy Szekszárd és a megye életé­ben igen nagy jelentőségű lehet a szeptemberben nyíló Ge­menc Expo, amely Kanalovics László vállalkozásaként a volt városi kertészet helyén épül. Éppen ezért igyekszünk folya­matosan nyomon követni az eseményeket, és tudósítani az előkészületekről, arról a ro­hammunkáról, amelyre a rend­kívül szűk határidő kényszeríti a szervezőket. Amint ottjártunkkor tapasztal­tuk, szinte minden egyszerre készül a 60 ezer négyzetméte­res területen, sőt, azon kívül is, hiszen sokszáz autót befogadó parkolókat is kialakítanak a te­lephely környékén. A szorosan ütemezett munkálatokat ráadá­sul jelentősen - egy héttel - hátráltatta az, hogy az elmúlt időszak nagy esőzései követ­keztében a terület határán hú­zódó patak kiöntött, a nem megfelelő karbantartás, meder­kotrás miátt a víz 10-12 méte­res szakaszon áttört a gáton és iszaptengerré változtatta a mé­lyen fekvő területet. — Ezt az egy hét késést túl­munkával négy napra le tudjuk faragni - mondta Kanalovics László -, így az eredetileg ter­vezett augusztus 15-e helyett augusztus 19-én lesz a mű­szaki átadás. — Milyen munkák folynak most?, — Épül a fogadóépület, amelyben lesz átriumos fogadó­tér, konferenciaterem, irodák és szociális helyiségek. Nyolc al- vállakozó mondta vissza ezt a munkát azzal, hogy ilyen rövid idő alatt képtelenség befejezni, így most kénytelenek vagyunk házon belül, saját építőbrigád­dal megoldani ezt a feladatot, és a jelek szerint menni fog a dolog. A tereprendezés után a Pécsi KÉV megkezdte a térbur­kolatok, utak, járdák, felvonu­lási tér, szabadtéri kiállítási te­rületek kivitelezését. Befejezé­séhez közeledik az infrastruk­túra kiépítése, a kiállítóknak nemcsak a csarnokokban, ha­nem a szabad téren is teljes inf­rastruktúrát - út, víz, villany, te­lefonvonal - biztosítunk. A volt Domus bútorraktárat a veszprémi Szupervakolat Kft egy új, igen gyors technológiá­val kívül-belül bevakolta, ez lesz a legnagyobb zárt kiállítási csarnok, az üvegházat nem számítva. Ezen kívül a kisdo- rogi Metalbau Kft épít egy könnyűszerkezetes csarnokot. Az üvegház rekonstrukciója most indul, itt a kertészettel kapcsolatos termékek, gépek berendezések, technológiák ki­állítása, bemutatója lesz majd szeptemberben. — Mi a helyzet a kiállítók szervezésével, milyen érdeklő­dés tapasztalható a Gemenc Expo iránt? — Több, mint száz kiállítónk van eddig, ez 35-40 százalékos foglaltságot jelent. Nemzetközi reklámkampányunk - több, mint hárommillió forintos költ­séggel - most indult be, s bí­zunk a nagy érdeklődésben. A szerződéskötések a leendő kiál­lítókkal most is mindennapo­sak. Nagy kár, hogy a jugoszláv belpolitikai helyzet ilyen rosszul alakult. Szekszárd közel van déli szomszédunkhoz, így ter­mészetes volt, hogy számítot­tunk az onnét érkező kiállítókra. Akik eddig jelentkeztek, azok azt mondják, hogy a belső prob­lémáik ellenére eljönnek szep­temberben, de én azért bizony­talannak érzem a részvételüket. A magunk részéről a feltétele­ket biztosítjuk, a határidőket tar­tani tudjuk, nem lehet akadálya annak, hogy egy hónap múlva megnyissa kapuit Szekszárdon a Gemenc Expo. -áa­fotó: Gottvald Károly Még jól látszanak az árvíz nyomai. Ipartestületi információk Autós szakosztály alakul Ma igen nagy szükség van a szakma összefogására Hírét vettük, hogy a megyé­ben működő ipartestületek au­tós szakmai kört kívánnak lét­rehozni megyei szinten. Módos Istvánt kérdeztük erről, aki a Szekszárd és Vidéke Általános Ipartestület elnöke, s egyben maga is szakmabeli, autósze­relő mester. — Valóban volt egy összejö­vetelünk a kollégákkal ebben a tárgyban, s mindannyian egyet­értettünk abban, hogy szüksé­ges a szakmai kör megalakí­tása. Csak azért nem került máris sor erre, mert hiszen nyár közepe van, nyaralási szezon, ilyenkor nehéz a tagságot kellő számban összeverbuválni. Ősszel azonban mindenképpen létrehozzuk ezt az új szakmai szervezetet. Nagyon nagy szükség van most a mi szakmánkban az összefogásra, egymás segíté­sére, több okból is. Az országot elárasztották a legkülönbözőbb típusú új és használt nyugati gépkocsik, amelyek az autójaví­tással foglalkozók számára ko­rábban jószerével ismeretlenek voltak. Tehát tanulnunk kell, Módos István szükség van szakoktatás, át­képzés megszervezésére, szakirodalom beszerzésére. Ebből a szempontból is igen fontos a külföldi - elsősorban német - szakmai érdekvédelmi szervezetekkel felvett kapcso­lat. Ez részünkről is szervezett­séget igényel, feltételez. Nagyon fontos a jó kapcsolat a kereskedőkkel is, akik a gép­kocsi-alkatrészeket forgalmaz­zák. Szeretnénk a megalakí­tandó autós szakosztályt arra is felhasználni, hogy szervezet­tebben felléphessünk az erre a szakmára jellemző fusizás el­len, és úgy gondolom, hogy megtaláljuk erre a hatásos esz­közöket. Etikai szempontból is egyértelműen helyre kellene tenni a szakmát, tehát a szak­osztálynak - egy megfelelő eti­kai bizottságon keresztül - sze­lektáló feladatokat is vállalnia kell. Országos . szinten, az lposz-on belül létezik már egyébként ilyen szakmai szer­vezet, amelyhez természetesen csatlakozni kívánunk, és ezen keresztül szeretnénk beleszólni az autózással, az autójavító szakmával kapcsolatos általá­nos kérdésekbe, jogszabályal­kotási folyamatokba. Helyi és országos szinten is nagyon sok tényező indokolja tehát, hogy megyénkben is létrejöjjön az ipartestületen belül autós szak­osztály. _gg_ f otó: Gottvald Károly Mivel a tapasztalatok szerint a vállalkozások egyharmada még az indulás évében tönk­remegy, nem árt tisztában lenni azzal, hogy az egész életre szóló eladósodás helyett ho­gyan lehet még idejében fel­számolni az ipart. (Tulajdon­képpen a vállalkozásokról szóló 1990. évi V. törvénnyel párhu­zamosan szükség lett volna a csődtörvény bevezetésére is, de ezt még csak most tárgyalja a parlament!) Minden változást írásban kell közölni az önkormányzattal, a társadalombiztosítóval és az adóhatósággal - például új te­lephely létesítését, üzemi bal­esetet stb. -, így a vállalkozás megszűnését is. A vállalkozói engedélyt az önkormányzat­nak, az év eddigi hónapjairól szóló adóbevallást pedig az adóhatóságnak kell leadni. Az év végi adóelszámolásnál azu­tán figyelembe kell venni a tö­redék évre már beküldött beval­lást. Célszerű akkor csődöt je­lenteni, amikor a raktárkészle­ten, gépeken, berendezéseken túladott a vállalkozó, tartozásait - amennyiben ez lehetséges! - kiegyenlítette, s ezeket a köny­velésbe pontosan bevezette. Ezek könnyítik és gyorsítják a felszámolást. Ha az adóhatóságnál és a társadalombiztosítónál fennálló adósságait nem tudja rendezni, ez az állammal szembeni tarto­zásnak minősül. Ennek megfe­lelően a későbbi munkahelyein járó fizetéséből letiltja az adóhi­vatal, illetve későbbi táppénzei­ből a Tb. Mivel a fizetés 50 szá­zalékát nem haladhatja meg a levonások összege, hosszú évekig is elhúzódhat, amíg az állam behajtja követelését. Ha valamilyen oknál fogva nem hajtható be a volt vállalkozón - például olyan nagy összegű a tartozás, meghal vagy elhagyja az országot -, végrehajtó által szerez érvényt a törvénynek az állam: elkobozza az ingó és in­gatlan vagyonát, illetve, ha ilyen nincs, a családdal fizetteti meg a tartozást! Késedelmes fizetéskor évi 44 százalék pót­lék is terheli az adóst. A vállalkozó - üzlete életben- tartása, illetve föllendítése ér­dekében - különböző banki hi­teleket igényelhet. Érdemes azonban jól megfontolni ezt a lépést, mert a törlesztés olyan anyagi megterhelést jelent, amit csak jól jövedelmező vállalko­zások bírnak el. A legtöbb hitelformát az jel­lemzi, hogy pénzt nem kap kézhez az igénylő, csupán bi­zonyos költségeinek, beszer­zéseinek, beruházásainak fi­nanszírozását vállalja át a bank. A kérelem elbírálásához üzleti tervet kell készíteni, amelyből kitűnik, hogy az igé­nyelt pénzügyi segítséggel bi­zonyos időn belül jelentős profit érhető el. Feltétlenül hasznos, ha e terv összeállításában szakember segít. Itt jegyezzük meg: jövőre várhatóan jelenté­kenyen változnak az adójog- szabályok, az idén elkészített terveket, pénzügyi számításo­kat tehát minden bizonnyal felül kell vizsgálni. Hasznos ajánlólevél a hitel elbírálásánál egy-egy nagyobb megrendelést dokumentáló szerződés valamelyik jól pros­peráló céggel. A legtöbb bank egyébként még a vállalkozásra kötött biztosítási kötvényt is el­lenőrzi. A kisvállalkozók által jelenleg fölvehető főbb hitelformák a kö­vetkezők: E-alap: az ÁVÜ által meghir­detett állami vagyon megvéte­lére hozták létre. A szükséges saját forrás mértéke: 5 millió fo­rintig 2 százalék, 10 millióig 15 százalék, 50 millióig pedig 25 százalék. A futamidő az első összegnél 1 év türelmi idő + 5 év törlesztés, a másodiknál 1+7 év, a harmadiknál 2+8 év. A kamat 20,5 százalék. Feltételei: banki hitelbírálat, versenytár­gyalás, vállalkozói igazolvány vagy a megvett vagyonrész tár­saságba történő bevitele. Vállalkozói Hitelklub (posta­banki konstrukció). Célja: for­góeszköz finanszírozása a VOSZ tagja részére. A hitel 20 százalékát letétként postataka­rékjegyben folyósítják. Futam­idő: 1-6 hónap. Kamat: 34 százalék + 0,5 százalék keze­lési költség. Feltételek: sikere­sen zárt gazdasági év, mini­mum 1,8 millió forint árbevétel, egyszeri hitelképesség-vizsgá­lat. Devizabetét-fedezetre nyúj­tott kölcsön: devizaszámlával rendelkező vállalkozók kérhe­tik, 1-3 éves lejáratra. A kamat és a kezelési költség a deviza- fedezet mértékétől függ. Eseti rövidlejáratú hitel: For­góeszközök finanszírozását szolgálja. Futamidő: 1-12 hó­nap, a kamatot a folyósító bank határozza meg. IPOSZ - Budapest Bank konstrukció: ipartestületi tagok részére forgóeszköz finanszí­rozására vehető fel. Lejárata fél év, értéke 500 ezer forint, ka­mata 16,5 százalék. A világbanki kölcsönök közül a kisvállalkozói rész igényel­hető, amely fejlesztésre, forgó­eszközök beszerzésére fordít­ható. 25 százalék saját forrást igényel. A futamidő: 2 év tü­relmi idő + 3 év törlesztés. A kamat 26 százalék. Pályázni a kisvállalkozói kézikönyvvel ren­delkező bankoknál lehet, ma­ximum 150 ezer USD értékben. Ferenczy-Europress Ahol a kalapácsé az utolsó szó Általános árverési áruház Szekszárdon Gyakran szerepelnek a hír­adásokban a nagy nyugati auk­ciós házak - mint például a Christie’s, vagy a Shotheby’s - árverései. Ezek az árverések - amelyeken egyedülálló ritkasá­gok, felbecsülhetetlen értékű műkincsek cserélnek gazdát fantasztikus összegekért - az egyszerű halandó számára tá­voli, kuriózumszámba menő je­lenségek, amelyeknek nem sok közük van a mai magyar való­sághoz. Pedig van. Ma ugyanis már Szekszárdon is működik egy aukciós ház. Igaz, itt nem Rembrandt-ok és Van Gogh-ok árverésére készülnek - egye­lőre -, hanem egészen egy­szerű, hétköznapi tárgyak ke­rülnek kalapács alá. Egy új ér­tékesítési formával ismerkedhe­tünk meg tehát hamarosan a Kalapács Betéti Társaság jóvol­tából. A részletekről Fenyvesi Jenővel, az egyik alapító taggal beszélgettünk: — Ez a szisztéma biztosítja, hogy az eladó a mindenkori pi­aci árat kapja meg az áruért, a vevő pedig csak annyit fizet érte, amennyit az neki megér - mondta Fenyvesi Jenő. - Úgy gondolom, hogy ez az új érté­kesítési forma önmagában is érdekes, egy-egy árverés felér egy jó showműsorral, ezért re­mélem, hogy nagy érdeklődés kíséri majd á hetente ismétlődő aukciókat. — Milyen jellegű árucikkekre számítanak? — Biztos, hogy sok nem használt, feleslegessé vált használati tárgy van a lakosság tulajdonában, amelyeket ilyen módon be lehet vonni újra a ke­reskedelem vérkeringésébe. Példákat, azt hiszem, nem ér­demes sorolni, egyszerűbb, ha azt mondom: mindennel foglal­kozunk, amit eladásra felkínál­nak, a megúnt ruhaneműtől a műszaki cikkekig, az autóktól a több milliós értékű ingatlanokig. A kínálat azonban nem tőlünk függ, mi csak az eladó és a vevő között létrejövő üzletnek szabályozott kereteket és he­lyet biztosítunk. — Mit jelentenek ezek a szabályozott keretek? Mit kell tennie annak, aki eladni, s an­nak, aki vásárolni akar? — A volt pártszékház har­madik emeletén bérelünk helyi­séget, amely átvételi és raktá­rozási célokat szolgál. Aki el­adni szeretne, annak ide kell bejönnie, itt megismerkedhet az üzleti feltételek részleteivel. Ami a legfontosabb: az eladó maga határozza meg a kikiál­tási árat, mi legfeljebb figyel­meztethetjük, ha irreális össze­get mond, a döntés azonban az ő kezében van. Az összegyűlt holmikat minden héten szerdán délután öt órakor árverezzük a második emeleti konferenciate­remben. Aki tehát vásárolni szeretne, vagy egyszerűen csak érdekli az aukció, annak ide kell eljönnie. Az eladásra kínált árukat előtte egész nap meg lehet tekinteni ugyanitt, s minden alkalomra katalógust is kiadunk, amely a kalapács alá kerülő holmik rövid leírását és kikiáltási árát tartalmazza. — Nem tartanak attól, hogy akik eladni akarnak, túlértékelik saját javaikat, és a valóságtól elrugaszkodott kikiáltási árak alakulnak ki? — Ez a veszély fennáll. A fogyasztói társadalmak jellem­zője - s remélhetőleg Magyar- ország is lassan ilyenné lesz hogy a vásárlás pillanatától kezdve zuhan a használati tár­gyak értéke. Ehhez még hozzá kell szokniuk nálunk az embe­reknek. A túlértékelést azzal próbáljuk fékezni, hogy négy százalék kezelési költséget előre kérünk az eladótól, s ezért cserébe azt vállaljuk, hogy két egymást követő alkalommal bocsájtjuk árverésre a felkínált árut. Ha pedig különösen nagy értékű dologról van szó, és az értékítéletünk nagyon nagy mértékben eltér, akkor öt szá­zalék bánatpénzt is kérünk, amely az eladót abban az eset­ben nem terheli pluszként, ha mégis őt igazolja az árverés, azaz elkel az illető holmi. — Egyébként milyen jutalék­kal dolgozik a Kalapács BT? — Az eladó és a vevő olda­lán is általában tíz-tíz százalé­kot, plusz ennek áfáját számít­juk fel, de nagy értékű javak - műalkotások, gépkocsik, ingat­lanok - esetén ez lehet akár egy százalék is, ez egyedi megállapodás kérdése. — Mikor lesz az első árve­rés? — Pontosan egy hét múlva, a jövő héten, szerdán.- árki -

Next

/
Thumbnails
Contents