Tolnai Népújság, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)
1991-08-24 / 198. szám
2 ÍPÚJSÁG 1991. augusztus 24. Mohács és Pécs fölött Katonai gépek a légtérben Leváltották a szovjet kormányt Jugoszláv felségjelzésű katonai repülőgépek csütörtökön 17,30 és 19,30 óra között három alkalommal légi határsértést követtek el Jugoszlávia irányából Pécs és Mohács déli térségében. Először 5, majd 1, ezt követően pedig 2 vadászrepülőgép hatolt be a magyar légtérbe néhány percig, 100-300 méter magasságban és 1-3 kilométer mélységben. Mindezt Bíró József vezérőrnagy, a Magyar Honvédség vezérkari főnökének első helyettese jelentette be tegnap. Bíró József utalt arra, hogy június 1-je és augusztus 23-a között összesen nyolc alkalommal történt berepülés Jugoszláviából, ebből öt esetben katonai gépek követték el a határsértést. A magyar katqpai vezetés jóindulattal feltételezi, hogy nem Magyarország ellen irányuló szándékos katonai akciókról van szó, a berepülések elsősorban a pilóták fegyelmezetlenségéből, tájékozatlanságából következhettek. Ezzel együtt a berepülésekkel kapcsolatban nem zárható ki a katonai felderítési célzat sem. Különösen nyugtalanító mozzanat, hogy csütörtökön a magyar légtérben repülő egyik behatoló harci gépről egy levegő-föld rakétát lőttek ki a jugoszláviai Lőcs községre. A vezérőrnagy elmondta: a jugoszláv vezérkari főnök Ígéretet tett a határsértések megakadályozására, illetve a berepülésekért elnézést kért. A történtek példanélküliek, ezért Bíró József csütörtökön este telefonon felhívta Jugoszlávia magyarországi nagykövetségének katonai és légügyi attaséját. Tájékoztatta az újabb eseményekről, s arról, hogy a légi határsértések rendkívüli módon aggasztják a magyar lakosságot, a legfelsőbb állami és katonai vezetést. Kérte az attasét, hogy haladéktalanul tájékoz♦ tassa a jugoszláv vezérkari főnököt a berepülésekről, s érdemben intézkedjenek a határsértések megelőzésére. A jugoszláv katonai attasé - a vezérőrnagy tájékoztatása szerint - meglepetéssel vette tudomásul a berepülésekkel kapcsolatos új információkat, és Ígéretet tett ara, hogy haladéktalanul kapcsolatba lép a vezérkari főnökkel, s jelentést tesz a magyar észrevételekről és kifogásokról. Bíró József vezérőrnagy hangsúlyozta: a helyzet arra kényszeríti a magyar politikai és katonai vezetést, hogy nagyon megfontoltan, a körülményekre tekintettel szigorító rendszabályokat léptessen életbe. Ezek esetleges súlyosabb következményeit feltétlenül el akarjuk kerülni, és semmi módon nem kívánunk beavatkozni Jugoszlávia belügyeibe - jelentette ki Bíró József. Hozzátette: azt azonban minden szomszédunknak tudomásul kell vennie, hogy az ország határát és légterét nem hagyhatjuk védelem nélkül. Ennek teljesítését elvárja a lakosság a honvédségtől, s az önvédelemre jogunk van. A vezérőrnagy elmondta: a berepülésekkel a Nemzetbiztonsági Kabinet folyamatosan foglalkozik. A Magyar Honvédség a testület tudtával tervezi és teszi meg a szükséges katonai intézkedéseket. Szólt arról is, hogy a magyar vezérkar kapcsolatban áll az osztrák vezérkarral - ugyanis az jugoszláv-osztrák határszakaszon több berepülés volt, mint a jugoszláv-magyar határon -, és szükség szerint cserélnek véleményt, illetve információt. Az osztrák katonai attaséval legutóbb éppen csütörtökön folytattunk megbeszélést a Honvédelmi Minisztériumban a berepülésekkel kapcsolatban - mondta Bíró József. (Folytatás az 1. oldalról.) A puccskísérletben való részvételük miatt letartóztattak korábban parlamenti mentességük miatt szabadlábon hagyott képviselőket. Moszkvában pénteken is folytatódott a kommunistaellenes tüntetések sora. Mindegyik megmozdulás békés volt, a rendőrségnek sehol sem kellett beavatkoznia. Délben mintegy háromezer ember gyűlt össze a KGB székháza előtt, többen újabb mázolmányokat festettek a hajnalban eltávolított Dzserzsinsz- kíj-szobor talapzatára és követelték a KGB azonnali feloszlatását. Borisz Jelcin koradélután a helyszínre sietett és mérsékletre intette a tömeget. Nemsokkal ezután az emberek elhagyták az épület környékét. Az általános moszkvai hangulatra a feszült jelző illik. Ezt támasztja alá Jelcin megjelenése a KGB előtt. Antall József miniszterelnök pénteken magához kérette az Európai Közösségek, a G-7 csoport, valamint a Szovjetunió és Ausztria nagyköveteit, illetve ügyvivőit, akiknek együttes táDemokráciát Albániában is A konzervatív vonal szovjetunióbeli visszavonulását követően Albániában is támadásba lendültek a demokratikus pártok, és tegnapi nyilatkozatukban az „igazi demokrácia” megteremtését követelték a kis balkáni országban - jelentette bécsi keltezéssel az AP amerikai hírügynökség. Az albán Köztársasági Párt, a Demokrata Párt és a Szociáldemokrata Párt közös nyilatkozatukban követelték a sztálinista elemek eltávolítását a biztonsági szolgálatból, a diplomáciai testületből és a sajtóból. Szerintük a lehető leggyorsabb személycserékre van szükség a nagykövetségeken és a külügyminisztériumban egyaránt. A pártok sürgetik továbbá a kommunista emblémák eltávolítását, az elítéltek rehabilitálását. jékoztatást adott a szovjet puccskísérlet meghiúsítása után kialakult helyzettel kapcsolatos magyar álláspontról. A magyar kormányfő hangsúlyozta: térségünkben a jövőben is számolni lehet kritikus helyzetekkel. Méltatta Jelcin pozitív szerepét és megelégedettségének adott hangot, hogy helyreállt az alkotmányos rend a Szovjetunióban és Gorbacsov visszatért hivatalába. Hiba lenne azonban, mondotta a magyar kormányfő, ha most úgy vélekednénk, hogy minden probléma megoldódott. A korábbinál méginkább szükséges az, hogy a Szovjetunió megsegítésére széles körű nemzetközi koordináció keretében kerüljön sor. Az amerikai kormány véleménye szerint - és ez egybeesik más nyugati értékelésekkel - meggyengült Mihail Gorbacsov pozíciója. Washington egyébként változatlanul igen bizonytalannak tartja a szovjet helyzetet. A Fehér Ház egyik vezető munkatársa újságíróknak elmondotta, hogy Washington a történtek ellenére sem tervez gazdasági segélyt a „Nincs ok ügyészi intézkedésre a vasutas szakszervezet által kiadott tagdíjfizetési nyilatkozatok kapcsán” - tudtuk meg a legfőbb ügyész nyilatkozatából. A MSZOSZ-hoz tartozó vasutas szakszervezet elnöksége mégis úgy érezte, sajtótájékoztatón kell kifejtenie álláspontját a szakszervezetek között egyre jobban elmérgesedő tagháború eme legújabb fejleményéről. Papp Pál, a szak- szervezet elnöke a Fe- renczy-Europress kérdésére elmondta: — Szeretnénk végre pontot tenni annak a vitának a végére, amelyet a Vasutasok Szabad Szakszervezete az ügyészi feljelentéssel kezdeményezett. Az általunk kibocsátott nyilatkozatok azok a formanyomtatváSzovjetuniónak - amint több európai politikus, elsősorban Helmut Kohl nyugatnémet kancellár sürgeti. Az amerikai politikus megerősítette, hogy washingtoni vélemény szerint Borisz Jelcin helyzete lényegesen erősebb, mint korábban, míg Mihail Gorbacsov pozíciója meggyengült. Amerikai kormánykörökben ismételten jelezték, változatlanul igen cseppfolyósnak tartják a szovjetunióbeli helyzetet, és távolról sem zárják ki a lehetőséget, hogy a hatalomátvételi kísérlet csak az első volt a hasonló próbálkozások sorában. Zbigniew Brzezinsi szerint immár nem csak a szovjet kommunizmus, hanem a Gor- bacsov-féle peresztrojka is a múlté. A volt nemzetbiztonsági tanácsadó egy lapban azt írta, hogy a párt minden hitelét elvesztette, a KGB-t feltehetően felszámolják, a szovjet fegyveres erők demoralizálódása pedig végképp nyilvánvalóvá vált. A szovjet hatalom mindhárom pillérét elvesztette, így a központi irányítás helyreállítása valószínűtlen, a Szovjetunió bomlási folyamata felgyorsul. nyok, amelyeket a 29. számú törvény megjelenése után a MSZOSZ a Munkaügyi- és az Igazságügyi Minisztériummal egyaránt véleményeztetett és jóváhagyatott, tehát minden tekintetben megfelelnek a törvényes előírásoknak. Az eddig beérkezett és aláírt 62 ezer fizetési meghatalmazás tehát érvényes, és szabályosan járnak el mindazok, akik ezekkel vállalják a tagdíjbefizetéseket. Azt is megtudtuk, hogy a MÁV 114 ezer aktív dolgozója közül eddig. 100 ezer tagja volt a MSZOSZ-hoz tartozó vasutasszakszervezeteknek, a nyugdíjasok közül pedig mintegy 55 ezren tartoztak soraikba. Elhódításukért megindult a harc. (FEB) Kérdőjelek Ez ugyanaz a Gorbacsov? A repülőtéren szokatlan öltözékben, megviselten nyilatkozó, a sajtóértekezleten gyakran megindultan visszaemlékező Gorbacsov sokunkban keltette azt az érzést, hogy a mai szovjet elnök valahogy más, mint a puccs előtt volt. Ezek csak az átélt dráma külső nyomai - mondhatná valaki. Részben így van, de végighallgatva sajtótájékoztatóját és televíziós beszédét, rájön az ember, hogy ennél többről van -szó. i Mi hat rá a legerősebben? Az, hogy szembe kell néznie súlyos politikai felelősségével azért, hogy a peresztrojka a legszélesebb néprétegek számára távolról sem hozta meg a sürgető és kívánt, főként gazdasági változásokat? Szembesülnie kell pártfőtitkári tevékenységének gyengeségeivel, hiszen az elmúlt hét legnehezebb óráiban a párt és legfelsőbb vezetése tehetetlennek bizonyult? Bizonyára igen nagy súllyal nehezedik rá az a tény, hogy félreismerte számos közvetlen munkatársát, hiszen ő emelte a legmagasabb posztokra azokat, akik most ellene fordultak. S ha mindebből le akarja vonni a tanulságokat - már pedig így nyilatkozott -, akkor már nem folytathatja ott, ahol nyári vakációja előtt abbahagyta. Csak keserű tapasztalatokat szerezhetett? Nem. Bizonyos fokig személyében őt is erősítheti, hogy a szovjet reformok mellett elkötelezett politikusok és híveik fullasztották kudarcba bátor akcióikkal a puccsot. A jövő szempontjából erőt meríthet abból is, hogy az oroszok mellett más nemzetiségek képviselői is készek voltak a konzervatív kalandorok útját állni. Újabb tanújelét kapta annak is, hogy változatlanul élvezi a nemzetközi politikai tényezők rokonszenvét és támogatását. Itthon és külföldön is azt kérdezzük, képes-e Gobacsov sikeres reformpolitikával válaszolni a legnagyobb kérdésre: abba az irányba tart-e a Szovjetunió, amelyet népei elvárnak tőle és amit a világ remél? Tanácsok munka vállalóknak Információ - elsőkézből Dúl a szakszervezeti tagháború Ausztráliába, Új-Zélandba, Japánba jól képzett szakembereket várnak Európai Közösség - félbehagyott dossziék Ausztráliában a kormány minden évben a munkaerőpiac szükségleteinek megfelelően határozza meg a külföldi munkavállalók arányát. A kontinensen mindenekelőtt a magas képzettséggel rendelkezők remélhetnek munkát. Erről bővebb felvilágosítást Ausztrália budapesti nagykövetségén (VI. kér. Délibáb utca 30.) adnak. A munkát keresőktől többnyire részletes életrajzot kérnek, amihez mellékelni kell egy olyan írást is, amelyben a pályázó felsorolja azokat az adatokat, amelyben a munkaadót általában érdekelhetik. A bizonyítványok angol fordítását és két angol nyelvű referenciát is ajánlatos beszerezni. Figyelni kell az angol mintára: a táblázat-formában megírt önéletrajz összeállításánál arra, hogy a felsorolás azzal a tevékenységgel kezdődjék, amelyet a pályázó utoljára végzett. A munkafeltételeket Ausztráliában messzemenőleg törvények és munkaügyi bíróságok szabályozzák. A munkaszerződésnek a következő pontokat kell tartalmaznia: a tevékenység kezdetének időpontja, a feladat leírása, alá- illetve fölérendeltség, felmondási idő, a munkaidő hossza, éves szabadság. Ausztráliában általában ötnapos a munkahét, a törvényes munkaidő heti 35-40 óra között mozog. Minden munkavállalót évente legalább három hét fizetett szabadság illeti meg, a négy hét azonban az általános. A felmondási idő mindkét fél részéről igen rövid. Megegyezik a fizetési periódussal, vagyis ahol hetente fizetnek bért, ott egy-két hét, illetve ahol havonta, ott egy hónap. Néhány hasznos tanács: a rangok Ausztráliában - sem az üzleti, sem a magánéletben - nem játszanak nagy szerepet. Fontosak azonban a klubok. Az ausztrálok munka után szívesen térnek be kollégáikkal egy sörre, a meghívást illetlenség visszautasítani! Aki Új-Zélandban kíván munkát vállalni, hasonló előírásokkal számolhat, mint amelyek Ausztráliában érvényesek. Magyarországon Új-Zéland képviseletét az ausztrál nagykövetség látja el. Akik Japánban kívánnak dől-» gozni, azoknak szükségük van az illetékes japán hatóság engedélyére. Ezt azonban csak akkor kapják meg, ha a jövendőbeli Japánban működő munkaadó a japán hatóságnak igazolni tudja, hogy a foglalkoztatás az üzem érdekeit szolgálja, mivel azt a bizonyos tevékenységet japán munkavállaló nem tudja elvégezni. Á munkaszerződés a szükséges engedély nélkül érvénytelen. A munkavállalásra feljogosító beutazó vízumot az illetékes japán külképviseletnek (Budapest, II. kér. Rómer Flóris u. 58.) kell megadnia. Ferenczy-Europress (Folytatás az 1. oldalról) A pénzügyi unió - teljes megvalósulásával - nem kevesebbet tűz ki célul, mint egyetlen, közös európai pénzt megteremtését. E valóban merész és nagy kihatású (hiszen ezzel már de facto a Közösség egyetlen közös állammá válását is feltételező) terve voltaképpen csak néhány éve van „hivatalosan” is napirendben, és az ellene ber- zenkedők - elsősorban Nagy- Britannia - éppen nagyszabású volta miatt érzik becsapva magukat. Végül is a hetvenes években emlékezetes módon rengeteg gond volt a közösségi nemzeti valutákkal, egymást követték a leértékelések, válságok. Amikor a pénzügyi rendszer reformja útjára indult, eredetileg e krízisek kivédését és a nemzeti valuták megerősítését szolgálta. És most hirtelen kiderül, hogy a végső cél nem hogy megerősítésük, hanem egyenesen megszüntetésük ... Az unióhoz egyébként három fázison át vinne az út: az első, a tagállamok nemzetgazdaságainak közelítése (a „konvergencia”) 1993 végéig tartana, mintegy megalapozva a második szakasz 1994-es megnyitását, mindenekelőtt a központi jegybankok közösségi föderatív rendszerbe foglalását. Ez utóbbinak kellene azután fokozatosan közös központi bankká válnia, elvezetve a harmadik fázishoz, a nemzeti valutákat felváltó egyetlen közös valuta kibocsájtásához. E menetrendet a Tizenkettek állam- és kormányfőinek tavaly év végi római csúcstalálkozóján fektették le (11 „igen” és 1 - a brit - „nem" szavazat mellett), s bízták meg egyúttal a tagállamok illetékes minisztereit, hogy kormányközi konferenciák sorozatán fokozatosan egyeztessék és tisztázzák a részleteket. A vitákban sokáig a brit vétó tűnt a legsúlyosabb kerékkötőnek. „A brit Alsóház és a közvélemény sohasem fogadja el, hogy a fontsterlinget közösségi pénz váltsa fel” - hangsúlyozta még kormányfőként Margaret Thatcher, s ha utóda kevésbé kategorikusan is fogalmaz, a lényeget tekintve a brit „nem” továbbra is érvényes. Ezt a csomót vágták át a közösségi miniszterek májusi, „informális” tanácskozásán, leszögezve, hogy London kimaradhat, ha akar, a többiek ettől még nem állnak el tervüktől. A júniusi EK-csúcsra beterjesztett munkaokmány már ennek szellemében deklarálta az új hármas alapelvet: egyetlen tagállam sem akadályozhatja meg a többit a pénzügyi unió létrehozásában, viszont egyetlen tagállam sem kényszeríthető, hogy csatlakozzék hozzá. És végül: egyetlen tagállam előtt sem zárható ki annak lehetősége, hogy a későbbiekben mégiscsak bekapcsolódjék annak rendszerébe. Nehezebben feloldhatónak tűnik az a különleges Németország által hangsúlyozott - de más fővárosokban is osztott - alapvető feltevés, amely szerint nem választható el egymástól a pénzügyi és politikai unió sorsa: az utóbbi híján az előbbire nem kerülhet sor. Bonnban azzal érvelnek, hogy a közös bank, a közös pénz, így a közös pénzügyi politika csak a demokratikus intézményrendszerek által közvetített politikai akarat akadálytalan megjelenésével együtt fogadható el. (Kinek tartozzon például beszámolással a közös központi bank vezetése? Logikusnak tűnik az Európai Parlamentre gondolni, csakhogy ez egy, a maitól sok szempontból eltérő jogosítványok alapján működő közös parlamentet feltételez - mutatnak rá szakértők.) Enélkül a pénzügyi unió „demokratikus deficitben” szenvedne, felvetve annak veszélyét, hogy akár holmi technokrata csoport, akár valamely tagország akarata dominálhat e nagyon is fontos területen. A probléma csak az, hogy az efféle „árukapcsolás” lelassíthatja a pénzügyi unió kialakítását is, felborítva az egész elképzelt menetrendet. Bár ez utóbbival amúgy is gondok vannak: miközben Párizs, Róma és Brüsszel továbbra is a „második fázis” 1994-es megnyitására szavaz, Görögország és az ibériai államok ezt legalább 1996-ig halasztani szeretnék, mondván: hosszabb átmeneti szakaszra van szükségük. Tény, hogy Henning Christophersen bizottsági alelnök július eleji jelentése szerint az inflációs ráta, a költségvetési deficit és a külső tartozások szempontjából nem hogy csökkent, de még nőtt is egyes tagországok között a távolság - és ezen a téren különösen Görögország és Portugália kapott rossz osztályzatot (kiegészülve még Itáliával). E három országot fel is kérték egy konszolidációs, gazdasági csomagterv kidolgozására és a Bizottságnak történő beterjesztésére. (Valójában Luxembourg és Franciaország kivételével gyakorlatilag mindenki dorgálásban részesült valamiért - költségvetési deficitje és tőle szokatlan, növekvő inflációs rátája miatt még Németország is.) A júniusi luxembourgi közösségi csúcs végül is elnapolta a döntést a még nyitott kérdésekben, s ebben megfigyelők szerint nem kis szerepe volt annak, hogy nem kívántak nehezíteni az akkoriban - éppen Európával szembeni „engedékenysége” miatt - heves belpolitikai támadásoknak kitett John Major brit kormányfő helyzetét. Ha azonban a „menetrendet” tartani akarják, akkor újabb halasztásra már nincs lehetőség. Ezért is lehet sorsdöntő a következő nekifutás - decemberben.
