Tolnai Népújság, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1991-08-22 / 196. szám

I 1991. augusztus 22. ,o-^i PÚJSÁG 5 Az ágy A pszichológus válaszol A vő, a meny és az anyós Életünk egyharmada az ágy­ban telik el. A fekvő testhelyzetnek - amely a pihenést, a fizikai ki- kapcsolódást biztosítja - egyet­len vízsziintes felület is megfe­lel. Mai ágyaink divatja két úton indult el. Az egyik út: gazdagon kikép­zett, kisebb-nagyobb rugórend­szerrel ellátott vastag ágybetét, amely különböző beépített eme­lők segítségével magasítható, sőt át tudja venni a test formáját is. A másik út a vékony matrac­cal megpuhított puritán falap, a japán stílusú, igen-igen egy­szerű ágy. Nem csupán vízszintes fel­ületre van szükség azonban: az ágy fejénél jó szolgálatot tesz egy függőleges lap is, amely kényelmes támasztékot nyújt a párnának, védi a falat, segítség a felülésnél, az olvasásnál. A kényelmes ágybetét miatt a mgasabb ágyat általában az idősebbek szeretik, a fiatalab­bak inkább az alacsony, egy­szerűbb kivitelű, kemény, „spor­tos” fekvőhelyet kedvelik. Az ágy milyenségét nemcsak az életkor határozza meg, ha­nem az életmód is: az ifjú pár a széles franciaágy híve még ak­kor is, ha később kiderül: az egyikük hamar elalvó típus, a másik hajnalig olvasó, vagy ép­pen tévéző alkat. Javasoljuk, hogy válás helyett először pró­bálják meg a fekhelyet és az al­vás helyét szétválasztani; s ha mindegyikőjük éjszakája nyu­godt, már nem nehéz a türel­mes megegyezés. Mivel a két (-több) hálószoba nagy luxus, az egyik fekhely a nappaliba kerülhet. A hajdani „nappal fotel - éjjel ágy” he­lyébe ma a kanapék kerültek, amelyek kisebb-nagyobb vál­toztatással ággyá alakíhatók, sőt az ágyneműtartó is elfér bennük. Számtalan variációban kaphatók. A vásárlónak arra kell ügyelnie, hogy kinyitva ne kerüljön nyílás, rossz domboru­lat a gerinc, a derék vonalába. Hol legyen az ágy? Ne le­gyen ablak alatt, huzatban, ne legyen a tűzfal mellett (persze, ha megoldható e kötöttségekkel az elhelyezése). Ezért aki házat épít,' előre gondoljon a háló­szobára (is)! Torday Aliz Ha egy elkeseredett fiatal- asszony csak annyit mond az őt faggató kolléganőinek: „Az anyósom ...!” - mindenki azonnal érteni véli, és átérzi a problémáját. A köztudat át van itatva azzal a szemlélettel, hogy anyós és meny ősi ellenségek, az anyós egy nagy sárkány (a meny pedig egy kis sárkány), és hogy kényszerű együttélé­sük rengeteg probléma forrása. Férfiak is cinkosan kacsintanak össze, ha anyósról van szó. Aki dícsérőleg nyilatkozik anyósá­ról, maga is aláhúzza, hogy ki­vételes esetről van szó. Az egyik leggyakoribb pletykatéma az anyós-meny vagy anyós-vő kapcsolat. Az anyósviccek száma is igen nagy, és az ilyesmi sosem véletlen. A kérdés csak az, mi az oka a fiatal nő vagy férfi és anyósa el­lentétének. Miért élesebb ez a két nő esetében? Miért elha­nyagolható probléma az após és a fiatalok között? Az ellenségeskedés vagy el­lentét forrása a rivalizálás és a féltékenység. Ez nagyrészt egy bizonyos személy körül forog. Az anyák és fiaik között közeli érzelmi kapcsolat van (apák és lányaik között nem különben). Az anya büszke a fiára, és erő­sen vonzódik hozzá. Évekig szorongva gondol arra, hogy fia felnő, messze kerül tőle, és őt más személy kiszoríthatja a fia szívéből, olyan, aki esetleg nem is lesz méltó hozzá. Ezért, amikor eljön a harmadik, azt ve- télytársként éli meg, és valósá­gos féltékenység alakul ki benne. Ha a lány nem tűnik megfelelőnek a fiához, akkor a féltés kerül előtérbe. Az anya igyekszik legyűrni negatív érzé­seit, végül belenyugszik az élet rendjébe, és örül a kapcsolat­nak. Azért a hamu alatti parázs fel-fellobban, és rejtett feszült­ségeket vagy nyílt vitákat gyújt be. A lány is úgy érzi, hogy tár­sának az anyja vetélytárs szá­mára, hiszen ő „az első nő” a fiú életében, az örök példa, mérce és ideál, melynek nehéz megfe­lelni, és akivel nem szívesen osztozik a fiú szeretetében. Ugyanez az apák és lányok vi­szonylatában is megvan. A fe­szültséget fokozza a nemze­déki ellentét is. Miért élesebb az ellentét a két nő, mint a két férfi között? Ezt pszichológiai és társadalmi okok magyarázzák. A nők álta­lában erősebben átérzik az ér­zelmeiket, és ezeket jobban kimutatják, kevésbé képesek leküzdeni. Másrészt az anyós és meny hétköznapi összeüt­közéseihez az élet sokkal több színteret ad (főzés, takarítás, divat, pénz stb. - főleg ha egy lakásban élnek), mint a vő és apósa esetében. Harmadszor: a közvéleményben még mindig „szerencse”, ha egy lány elkel, és nem marad pártában; a fiú­nál ezt másképp látják. Enyhí­tené a kellemetlen feszültsége­ket, ha a felszínen jelentkező konfliktusokat és a mögötte rejlő ellentéteket megbeszél­hetnék egymással a felek. Ez nehéz, mivel a féltékenységnek és vetélkedésnek az érintettek általában nincsenek tudatában. Igen fontos lenne a kölcsönös alkalmazkodás, ezen belül a menyt az idősebb iránti tiszte­let, az anyóst a fiatalabb iránti megértés vezérelhetné. Egy­más elfogadása nagyon meg­könnyítené a békés egymás mellett élést. A fiatalasszony azt tisztelhetné anyósában, hogy egy ilyen férfit nevelt fel, az anyós pedig örülhetne an­nak, hogy menye boldoggá te­szi a fiát. Beleélhetnék magukat egy­más helyzetébe: az anyós is volt meny, a meny is valószínű­leg lesz még anyós. Szegény fiúnak (a másik esetben: sze­gény lánynak) sem könyű, két tűz között pörkölődik. Mindkét felet szereti, és nehezére esik, ha neki kell igazságot tennie párja és szülője között. A jó anyós tudja, hogy ha nem kese­ríti meg féltékenykedésével fia szerelmét, ha kritikáival nem ingatja meg a lány iránti meg­becsülését, ő is jól jár. így fiá­nak anyja iránt érzett tisztelete és szeretete nem szenved csorbát, sőt erősödni fog. Dr. Ignácz Piroska Asztma ellen hagymalé Tudományos vizsgálatok szerint a hagymának jótékony hatása van az egész szervezet számára. így például megaka­dályozza a baktériumok és gombák növekedését, serkenti a véráramlást. Most egy új, fon­tos hatását állapították meg egy müncheni klinikán: a hagyma igen hatásos asztma ellen. Egy szokatlan recept: Vágjuk apróra a vöröshagymát, és préseljük ki a levét. Hagyjuk fél óráig állni, majd igyuk meg a jótékony ha­tású hagymalét. Egészségünkért A fogak és az infarktus Ritka az olyan ember, aki szívesen megy fogorvoshoz. Érdemes azonban akkor ellenő­riztetni a fogak állapotát, amikor még egészségesnek érezzük azokat. A félévenkénti rendsze­res fogorvosi ellenőrző vizsgá­lat és megelőzés kevésbé fáj­dalmas (és költséges), mint a kezelés. A beteg fog nemcsak helyi fájdalmat okozhat, hanem az egész testet megviseli. És rossz hatással van a szívre is. Ha egy lyukas (szuvas) fogat hosszabb ideig nem kezeltet a beteg, és a fogínye is gyulla­dásban van, könnyen szívin­farktust kaphat. Erre a felfede­zésre finn kutatóorvosok jutot­tak nemrégiben. Megállapítása­ikat német kollégáik is megerő­sítették. Az ok abban rejlik, hogy a szuvas, beteg fogak ál­tal termelt baktériumok olyan mérgező anyagokat juttatnak a véráramba, amelyek megviselik a szívet. A kutatók kizárásos alapon állapítoták meg, hogy sok megvizsgált páciensnél csak a szuvas fog lehetett a szívinfarktus kiváltó oka. Vi­gyázzunk fogainkra! Házilag olcsóbb Tornadressz nagylányoknak Az iskolában kötelező torna­ruhák olyan drágák, hogy ép­pen elég évente egyszer ki­nyögni az árát. A vékony anyagból készült mez elég ha­mar tönkremegy. Aki tud varrni, annak nem nagy dolog összeál­lítani egy ilyen eyszerű fazont. A maradékboltokban gyakran kapni féláron olyan rugalmas, hurkolt illetve selyemdzsörzé anyagot, ami eléggé nyúlik, és biztosítja a biztonságos moz­gást. A megadott szabásminta (melyen 1 kocka = 10 négyzet­centiméter) 160-165 cm-es testmagasságra, 84-88 cm mell- és 92-96 cm-es csípőbő­ségre készült. A szabásminta szerint készülhet rövid ujjú, hosszú ujjú (itt egy kicsit meg­hosszabbítjuk az ujjarészt) vagy ujjatlan tornaruha. Kisza­básnál a karöltőre és az ujja felsőrészére 1 cm-t, a többi var­rásra és elszegésre 2 cm-t ha­gyunk. Kiszabás után minden darabot cik-cakköltéssel eltisz­tázunk, ezután varrjuk össze. A varrás legyen rugalmas, az öltést ne vegyük picire, az anyagot kicsit húzni kell a gépe­lés során. A nadrág szárát 1 cm-re visszaszegjük, és vékony kalapgumit fűzünk bele. Receptek Marinált savanyúságok Marinált sárgarépa Hozzávalók: 80 deka zsenge sárgarépa, 8 evőkanál olívaolaj, 3-4 deci száraz fehérbor, egy kevés borecet, 1-1 kiskanál só, cukor, egy Cayenne-bors, kés­hegynyi kakukkfű, 1 gerezd tört fokhagyma, 1 csokor petrezse­lyem. A sárgarépát megtisztít­juk, és a vastagságától függően egészben hagyjuk, illetve félbe vagy négyrészbe vágjuk. A többi hozzávalót összekever­jük, felforraljuk, és a répát bele­rakjuk. Ha a folyadék nem lepné el, egy kevés vízzel vagy borral pótoljuk. Fedő alatt, kis lángon nem túl puhára főzzük, majd ebben a lében hagyjuk ki­hűlni. Néhány napig a hűtő- szekrényben érleljük, majd tála­lás előtt leszűrjük, úgy rakjuk a hideg vagy meleg sült hús köré a tálra. Marinált hagyma télire Hozzávalók: 2 kiló apró szemű vöröshagyma, 2 csokor kapor, 10 szem bors, 2-3 szeg­fűszeg, 4 babérlevél, a 1 mok- káskanálnyi kakukkfű, 1 pici hegyes, csípős zöldpaprika, 1 szál torma, ecetes, cukros-sós páclé, só. A hagymákat megtisztítjuk, és tésztaszűrőbe téve, lobo- góan forró sós vízbe engedjük. Két-három percig főzzük, majd leszűrjük. Egy uborkásüveg al­jára tesszük az egyik csokor kaprot, beletöltjük a hagymát, rétegenként közészórva a fű­szereket, majd a tetejét a tor­mával és a másik csokor kapor­ral leszorítjuk. Az ece- tes-sós-cukros páclevet felfor­raljuk, lehűtjük, úgy öntjük a hagymára. Azonnal lekötve a kamrába rakjuk, és télen, ha ki­bontjuk, néhány kanál olajat is adunk a levébe. Jobb, ha ki­sebb üvegekbe töltjük, hogy csak annyit bontsunk ki, amennyi egyszerre elfogy. Marinált paprika Hozzávalók: 2 kiló piros pa­radicsompaprika, 2-3 gerezd fokhagyma, 3 evőkanál olaj, 2 csapott evőkanál só, szemes bors, ecet. Alaposan megmossuk, ki- csumázzuk a paprikákat, és vagy egészben hagyjuk, vagy félbe, illetve négyrészbe vág­juk. Közben három liter vizet fel­forralunk, sóval, borssal, fok­hagymával meg olajjal ízesítjük, és annyi ecetet öntünk bele, hogy kellemesen pikáns legyen az íze. Apránként kifőzzük benne a paprikát, mintha főtt tésztát készítenénk, majd szű­rőkanállal kiszedjük, alaposan lecsurgatjuk, és egyliteres üve­gekbe rakjuk. Ha valamennyi paprikát kifőztük, a maradék le­vet újra felforraljuk, és az üve­gekbe rakott paprikára öntjük. Azonnal lekötjük, és száraz­gőzben hagyjuk kihűlni. Télen, ha kibontottuk, ajánlatos a hű­tőszekrényben tartani. Régi minta, fal védő szőnyegre Nagyon régi és érdekes a faliszőnyegre ajánlott motívum, mely azonban más jellegű kézimunkák - például nagyobb terítő szé­lére, függöny aljára, párnaminta - díszítésére is alkalmas. Ki­sebb munkákhoz vászon kongrét és perié hímzőfonalat aján­lunk, nagyobb munkákhoz - mint a falvédő szőnyeg - nagyobb lyukú műszálat, szőnyegkongrét és természetesen hozzávaló vastag fonalat. Szép színhatású munkát kapunk például, ha fe­hér alap közé csokoládébarna mintát hímezünk. Gyermekeink érdekében „Iskolaérett szülök” figyelmébe! Szeptember... Az iskola- kezdés évről-évre visszatérő hónapja, amely - minden ellen­kező híreszteléssel szemben - nem csupán a kis- és nagydiá­kokat tölti el izgalommal, vára­kozással, szorongással, hanem a szülők legtöbbjét is. Az iskolaérettség fogalma sem csupán az első osztályba lépőkre vonatkozik, hanem azokra az édesanyákra és édesapákra is, akik ettől a szeptembertől már így dicse­kedhetnek: iskolás lett a gye­rek! Tanszervásár, füzet, könyv, bekötés, évnyitó, uzsonnaké­szítés, tisztasági csomag, sza­ladgálás tornaruha, tornacipő után, szülői értekezlet, ki men­jen a gyerek elé, kik az osztály­társak? - megannyi új gond és feladat, kérdés és izgalom. A szülők „iskokaérettsége” ott kezdődik, hogy milyen képet festettek gyermekük elé az is­koláról, a rendszeres feladatok­ról, az eddigi teljes és játékos szabad életet felváltó, minden­napos fegyelemről... Valljuk be, sokunknak vannak kelle­metlen emlékei az iskoláról, s ráadásul egyre többen és töb­bet beszélnek, írnak napjaink magyar oktatásügyének beteg­ségeiről. Ez azonban nem ok arra, hogy a saját gyerekünk­nek mumusként emlegessük az iskolát: „majd móresre taníta­nak! „neked se legyen jobb, mint nekem volt!”... Félreértés ne essék: rózsa­színű képet festeni legalább olyan káros, mint koromfeketét. Az iskolást már a kezdet kezdetén rá kell nevelni, hogy maga végezze el saját, iskolá­val kapcsolatos feladatait. Nem olcsók a tanszerek, de egy régi, öreg ceruzát oda lehet neki adni: hadd próbálja kihegyezni. A füzetek és könyvek beköté­sében is részt vehet, legfeljebb régi újságpapírral próbálkoz­zon; azért akkor sem kár, ha el­szabdalja. Reggelenként ké­szítse el a saját uzsonnáját, az előre levágott kenyeret próbálja maga megvajazni... Ha meg­kínlódott vele, s végül sikerél­ménnyel zárult a munkája, jobb kedvvel eszi majd meg, s nem hozza haza kicsomagolatlanul, vagy nem dobja suttyomban a kukába! A legtöbb baj ott kezdődik, ha a szülőknek - akár kisiskolás, akár már nagyobb diák a gye­rekük - nincs türelmük a gyerek iskolai élményeinek meghallga­tására, megbeszélésére. A nem kommunikáló, vagyis az egy­mással nem beszélgető, egy­mást jóformán meg sem hall­gató családtagok - bármeny­nyire is szeretik egymást - előbb-utóbb elhidegülnek, ön­magukba fordulnak. Már csak vér szerint családtagok, gyakor­latilag inkább egy lakásban élő - de egymást egyre kevésbé ismerő - „társbérlők”! Szülőnek lenni komoly fel­adat. Iskolásgyerek szülőjének lenni még komlyabb és bonyo­lultabb. „Majd megneveli az is­kola - hiszen azért van! - hangzik el sokszor a felelőssé­get és pluszfeladatot elhárítani igyekvő mondat, s aki ki­mondja, végig sem gondolja, milyen rossz bizonyítványt állít ki önmagáról, mint szülőről. Nehezednek a családok anyagi terhei. Többe kerülnek az iskolások is, s a szülőknek pluszmunkát kell vállalniuk, hogy nagy nehezen egyensúly­ban tartsák a család költségve­tését. A gyerekek azonban nem tehetnek erről! Nem őket illeti sem a szemrehányás, sem a sok iskolai kiadás felhánytorga- tása. Amit pénzben nem tudunk nekik adni, azt adjuk meg oda­figyelésben, szeretetben, őszinte esti beszélgetésekben. A szülők ezzel bizonyíthatják „iskolaérettségüket”. (Somos Ágnes) Nyári hajápolás Nyáron még fontosabb a megfelelő hajápolás, mert a vál­tozó időjárás, az intenzív napo­zás, a sós és (vagy) klóros víz, de a helytelen hajápolás (pél­dául túl forró hajszárítás, hajsü­tés, frottír törölközővel való dörzsölés, stb.) tönkre teheti a hajat. Mindennek az lehet a kö­vetkezménye, hogy hajunk ki­szárad, töredezik, elveszti fé­nyét. A protein-lipidfilm, mely az egészséges hajat bevonja, megsérül. Ha azt akarjuk, hogy hajunka nyaralás alatt és után is szép, egészséges maradjon, ügyeljünk a következőkre: - A nyaralás alatt is ugyanolyan gyakran mossunk hajat, mint egyébként szoktunk. A hajmo­sás megtisztítja a hajat és a fej­bőrt a piszoktól, portól, zsírtól, napolaj és krém maradványok­tól. Ügyeljünk azonban arra, hogy hajtípusunknak megfelelő sampont használjunk. Hajmo­sáskor ne dörzsöljük, tépjük a hajat. - A sampont alaposan öblítsük ki a hajból. - Mosás után használjunk hajbalzsamot. A hajbalzsam simává teszi, a hajat, ezenkívül a megsérült, porózus hajrészeket elzárja. - Óvatosan itassuk le hajmosás és öblítés után a hajunkat, soha ne dörzsöljük, tépjük. - A haj­szárítót ne állítsuk túl forró fo­kozatra. -v-

Next

/
Thumbnails
Contents