Tolnai Népújság, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1991-08-15 / 191. szám

1991. augusztus 15. PÚJSÁG 5 A jó erőnlét titka: Gondolkozz, mozogj, étkezz józanul! Jó kondícióban akar szellemi­leg és fizikailag maradni? A le­hetőségek gazdagok, szinte minden csak rajtunk múlik. Első parancs: csak nyugod­tan. A nyugalom erőt ad. A szel­lemi erőnlét első parancsa a la­zítás. Tévedés azt gondolni, hogy csak fogcsikorgatva lehet valamit elérni. Éppen ellenkező­leg: aki nyugodt és nem „ideg­görcs”, könnyebben arathat si­kert. A síelésben és más, szá­zadmásodperceken múló ver­senyeken, mint a tenisz, beiga­zolódott, hogy nem elsősorban a tudás, hanem a jobb szellemi erőnlét dönt. Ennek igen fontos része a helyes légzéstechnika. Akinek nincs konkrét célja, tévelyeg. Ezért fontos, hogy tudjuk, mit is akarunk. írja föl terveit, ha gyerekes dolognak is tűnik! Dolgozzék munkahelyén is ennek alapján. Mindnyájan ismerünk balsze­rencsés embereket, akik egyre csak veszítenek. Természetes, hiszen mindig azt hajtogatják, hogy nekik nem sikerül semmi. Ez önmagát beteljesítő jóslat. Próbálja meg fordítva: progra­mozza be magát pozitívan! Mondogassa magának, akár zuhanyozás közben, akár mun­kába menet: „Bátor vagyok, nem hagyom magam eltéríteni”. Kerülje a bizonytalan, „ta­lánynál kezdődő megállapítá­sokat, mert ezek csak félelmet szülnek és energiarablók. A fizikai erőnlét feltétele a mozgás. Sohase álljon mozdu­latlan, ha mozoghat, és ne ül­jön, ha állhat! Ugyanis az em­beri test akkor lesz renyhe, ha nem tornáztatják. Hátfájdalmak, izületi panaszok, vérkeringési és emésztési rendellenességek annál lépnek fel, aki nem mo­zog. A rendszeres energia-tréning reggelente nyújtózkodással, légzőgyakorlatokkal kezdődik. Ha lehet, menjünk kerékpárral dolgozni. Munka közben is többször álljon fel! A házbeli te­lefonálgatást helyettesítse személyes látogatásokkal! Ha sokat ül, tornáztassa ülő­izmait. Szorítsa lábait az asztal­lábhoz, egyik karját tegye az asztalra, a másikkal szorítsa le fejét. Ülő helyzetben feszítse meg combizmait, térdeit kézzel szorítsa lefelé, mozgassa jól meg a hasát, hátsófelét, vállait, nyakát és hátát. A gerinc ellazí- tását hajladozással érheti el. Aki órákig komputernél ül, fá­radt szemeit a lecsukott szem­héjon keresztül masszírozhatja meg. Igen eredményes az ún. „harmadik szem” masszírozása is: ezen a két szemöldök kö­zötti, orrnyereg fölötti részt ér­tik. Ha állva, lábujjhegyen telefo­nál, értékes reflexzónákat moz­gat meg. Aki háton fekve torná­zik és igazán jó erőnlétben van, meg tudja fogni behajlított lá­bán az ujjakat. Ez a mutatvány egyébként az agy vérellátását is fokozza. Második parancs: ne edd túl magad! Délidőben sem egész­séges, ha túlságosan kiadósán étkezünk, mivel az ember bio­ritmusa ezután a legalacso­nyabb, és a szervezet igé­nyelné a szunyókálását. Aki ilyenkor vezet, az követi el a legtöbb balesetet. Helyesebb tehát többször, de kevesebbet enni. -A déli ebédszünetet használjuk ki inkább kocogásra, sétára. A nap fennmaradó ré­szében így biztosan jobban érezzük magunkat. Ne kávéval, alkohollal, ciga­rettával vagy csokoládéval akarja ébrentartani magát! Egészségesebb, ha sok zöld­séget, salátát, gyümölcsöt, de kevesebb tésztafélét és húst fogyaszt. A vitaminok és ásvá­nyi anyagok testet-lelket frissen tartják. Különösen az idegerő­sítő B-vitamin fontos, melyet a gabonafélék, tejtermékek tar­talmaznak. A gyümölcs', zöld­ség és a krumpli C-vitaminban gazdag, így növeli a szervezet ellenálló képességét. A zöld és sárgászöld zöldségek, gyü­mölcsök A-vitamint tartalmaz­nak, amelyek a látást javítják és a bőr- és hámréteg erősítését biztosítják. Szellemi és fizikai erőnlét, jó­zan étkezés: ez a jó kondíció és közérzet alapja. A munkaké­pességé, az életörömé és az egészségé is. Nem nehéz megpróbálni - és még csak nem is drága... Ferenczy-Europress Kozmetika Meddig nő a hajunk? Növényvédelem Szüret előtti időszak A gyümölcsfákon pirosló ter­més látványa méltán tölti el jó érzéssel a gazdákat. A növény- védelmi idény ugyan a vége felé jár, de azért van még mit tenni az éredő gyümöcs védel­méért. Az almásokban, költésekben a gombabetegségek közül el­sősorban a varasodás újabb fertőzésére és a monília gyü­mölcsfertőzésére lehet még számítani. Mindkét betegség a már leszedett, elraktározott gyümölcsökön is képes kifej­lődni, esetleg tovább fertőzni a környezetében lévő egészsé­ges gyümölcsöket. Nem mind­egy tehát, hogy a szüret idő­szakában a termés mennyire beteg, ill. milyen szinten fertő­ződött. A hét közepétől várható csapadékosabb időjárás tovább segítheti e két gombabetegség élettevékenységét, mivel mind­kettő fertőzéséhez szükséges a nedvesség. A kártevők közül az alma­molyra kell felhívni a figyelmet, ami az almásokon kívül a diót, a birset és a szilvát is károsítja. E károsító az idei nyáron elhú­zódó rajzást mutat, így a gyü­mölcsöket továbbra is veszé­lyezteti. A moly a gyümölcs fe­lületére teszi a petéjét, amely­ből a kikelt fiatal lárva néhány óra alatt a gyümölcsbe rágja magát. Itt védett helyen károsít, a növényvédő szeres kezelés ilyenkor nem „érheti utol”, ezért szükséges, hogy a kelés pilla­natában a rovarölő szer már a gyümölcsön legyen. Az előbb említett gombabe­tegségek ellen az Orthocid 50 WP (Élelmezésegészségügyi várakozási idő - E.v.i. 10 nap), a Dithane M-45 (É.v.i.: 30 nap) és a kontakt rézkésztít- mények - amelyek fokozzák a gyümölcsök eltarthatóságát is - Miltox Special, Cuprosan Super D, Rézoxiklorid 50 WP (É.v.i.: mindhárom esetben 21 nap), Bordóilé FW, Bordóilé + Kén FW (É.v.i.: mindkettőnél 10 nap) mindkét betegség, ellen, míg a Ronilan 50 WP (É.v.i.: 2 hét) és a Rovral (É.v.i.:10 nap) kifejezetten a monília ellen ha­tékony. Az almamoly ellen a Karate 5 EC (É.v.i.: 3 nap), De- cis 2,5 EC (E.v.i.: 3 nap), Fen- dona 10 EC (É.v.i.: 7 nap), a Zo- lone 35 EC (É.v.i.: 21 nap) és a feltételes forgalmú Nomolt 15 SC (É.v.i.: 14 nap) szerek használatát javasoljuk. Az őszibarackban és a szil­vásokban szintén károsít a csonthéjasokra specializálódott monília. Ellene a már említett szerek - az őszibarack eseté­ben a réztartalmúak kivételével - szintén felhasználhatók. E kultúrákban egyaránt károsító keleti gyümölcsmoly valamint a barack ill. szilvamolyok gyü­mölcskárosítása is gyakorta előfordulhat, még az elkövet­kező érési időszakban, így a védekezés ezen kártevők ese­tében is indokolt az almánál fel­sorolt szerekkel. Meg kell még jegyeznünk, hogy az ilyen éréshez közeli időszakban történő kezeléseket szigorúan a szerek élelme­zésügyi várakozási idejének betartásával végezzük el. Lovász Csaba Egy-egy hajszál két évig nő, három naponként körülbelül egy millimétert. A férfiak hajlamosabbak a hajhullásra, náluk egy-egy haj­szál növekedési ideje, há­rom-négy évre tehető. Általá­ban száz hajszálunk hullik ki naponta. A szülőnek biztosan keve­sebb kiadást, a bakfisoknak ta­lán nagyobb örömet jelenthet egy házilag, egyéni ízlés szerint készült iskolaköpeny. A sza­básminta 160-165 centiméteres testmagasságra, 85-88-as mellbőségre és 90-94-es csí­pőbőségre alkalmas. A sza­básmintán 1 kocka=10 négy­zetcentiméter. Elkészítéséhez dupla széles anyagból 110 cen­Szőkéknek finomabb szálú a hajuk, és több hajszáluk van, körülbelül 140 .ezer, barnáknál ez a szám 100 ezret tehet ki. Ha a férfiak nem vágatnák le hajukat, az 40-50 centiméter hosszúra is megnőne. Nőknél a haj hossza a 70-80 centimétert is elérheti. timéter szükséges. A köpeny hátul gombolódik, derékban többsoros gumirozás fogja ösz- sze a bőséget. A nagy rátett zsebeket, a nyak és karkivá­gást elütő színű paszpólozás díszíti. Fehér vászonból, pikéből varrhatunk hozzá külön egy-két rágombolható gallért, s alatta a szegélyezés anyagából készült kis masnival nagyon üdén hat. Iskolaköpeny - nagydiáknak Receptötletek Nyári paradicsom A paradicsom Amerikából került hoz­zánk. Őse a cseresznyeparadicsom volt, amelyből már indián művelői értékesebb és változatosabb fajtákat nemesítettek ki. Európában először kerti dísznövényként termesztették, mert mérgezőnek gondol­ták. A 18. században elsősorban Olaszor­szágban - már mártásként, sőt, nyersen is fogyasztották. A paradicsomban kevés ka- rotin mellett jelentős mennyiségű B- és C- vitamint is találunk. Rostanyaga könnyen emészthető. Savtartalma élénkíti az emésztést. Sült paradicsom tojással Hozzávalók: 4 közepes nagy paradi­csom, só, bors, 2 kávéskanál szárított ba­zsalikom, 8 tojás, 30 dkg ementáli sajt, 2 fej hagyma, 1 evőkanál olaj. A paradicsomot megmossuk és szárazra töröljük, majd félbevágjuk. Magját kiszed­jük. Belsejét megsózzuk és borsozzuk. A paradicsomok kivájt belsejébe egy-egy to­jást teszünk. A sajtot vékony szeletekre vágjuk, és a tojással töltött paradicsomok tetejére teszünk egy-egy szeletet. A para­dicsomokat tűzálló edénybe tesszük és előmelegített sütőben 18 percig sütjük. Közben a hagymát megtisztítjuk, karikákra vágjuk, és forró olajon megpirítjuk. A sült paradicsomokat tálra tesszük, és hagymá­val díszíítjük. Paradicsomos uborka Hozzávalók: másfél kg uborka, fél kg pa­radicsom, 1 hagyma, 10 dkg császársza­lonna, só, bors, 1 kávéskanál cukor, 4 evő­kanál fehérbor, 1 csomag kapor, 30 dkg virsli, 3 evőkanál olaj, liszt. Az uborkát meghámozzuk, hosszában félbevágjuk, a magját eltávolítjuk és felda­raboljuk. A paradicsomot 8 részre vágjuk. A hagymát is megtisztítjuk és felvágjuk. A császárszalonnát kockákra vágjuk, a zsír­ját kiolvasztjuk, és a hagymát ebben a zsi­radékban megpároljuk. Majd beletesszük az uborkát, és szintén megpároljuk. Hoz­záadjuk a paradicsomot, fűszerezzük és ráöntjük a bort. 10 percig fedő alatt puhít­juk. Közben a virslit feldaraboljuk, és kevés olajban megsütjük. Kevés liszttel megszór­juk. Belekeverjük a virslit, és apróra vágott kaporral megszórjuk. Sós vízben főtt bur­gonyát adunk mellé. Újdonság: a rongypartvis Idővel még a jó minőségű partvis szőrszálai is kihullanak, elkopnak. Kár lenne ezért a partvis ép falapját és nyelét ki­dobni, mert remek takarítóesz­közt barkácsolhatunk még be­lőle. Szedjünk össze erősebb szálú kelméből maradék rongy­darabokat és körülbelül egy méternyi, 2-5 milliméter széles, lapos műanyaggal bevont vil­lanykábelt, de megfelel a véko­nyabb dróthuzal is. Az anyag­ból - ez lehet flanel, barchend, puha szövetmaradék - szab­junk ki 70x28 centis darabokat. A darabok mindkét hosszanti oldalát 2 centi széles csíkokban végig bevagdossuk, úgy, hogy középen mintegy 5 centi széles sáv bevágatlan maradjon. Ek­kor 3-4 ilyen kirojtozott, ponto­san egymásra illesztett darabot középen, hosszában egybefér- celünk, majd erre a középvo­nalra illesztjük a hosszú, erős huzalt. (1. ábra) Most filcből, posztóból, vagy műbőrből vágjunk ki egy 5 centi széles, 70 centi hosszú csíkot, és hosszában hajtsuk félbe. Ugyancsak hajtsuk félbe a rongyrojtos rétegeket is, ennek tetejére húzzuk rá a keskeny csíkot, majd zsákvarrótűbe fű­zött vékony cukorspárgával, nagy fércöltésekkel varrjuk vé­gig rá ezt a filccsíkot (2. ábra). Ezt követően az így előkészí­tett rojtos darabot hozzáilletszt- jük a partvis lapjának széléhez, és kis, vékony szögekkel körbe rászögezzük. A huzalt össze­kötjük, a felesleges darabot le­vágjuk (3. ábra). Rongy helyett felhasználha­tunk habszivacs lapot is. Táplálkozás Mennyit főzzünk egyszerre? Gyakorlott háziasszony könnyen kiszámítja, miből mennyit vegyen, mennyit főz­zön, hogy a család minden tagjának jusson az ételből, s lehetőleg ne maradjon más­napra. A kevésbé gyakorlott vagy az új asszony gyakran túlméretezi az ebédet, a va­csorát. S aztán ha nem akarja másnap is feltálalni ugyanazt az ételt, sok érték kárba vész. Mi most a gazdaságos vá­sárláshoz, főzéshez adunk néhány tanácsot. Már vásárláskor döntsük el, tervezzük meg, mit akarunk az asztalra adni. Ha csak le­vest főzünk, elegendő a ki­sebb üveg konzervbabot megvennünk, ha főzeléket, kibonthatjuk a nagy üveget is. De ha például sok a konzerv­dobozban, mirelittasakban lévő mennnyiség, tegyük el vacsorára, s készítsünk belőle salátát. Mindenféle zöldség­ből ízletes salátát, köretet tá­lalhatunk - csak a vízben megfőtt zöldséget le kell csur­gatnunk, és ízesítenünk só­val, borssal, ecettel, kevés cukorral, egy kanál étolajjal. De elkészíthetjük tejfellel, to­jássárgájával, mustárral is. A főzéshez felhasznált élelmiszerek tisztításakor meglehetősen sokat veszíte­nek súlyukból. A burgonya például 30- százalékot, a tök 25, a vöröshagyma 10, a fe­jeskáposzta 25, a sárgarépa, a karalábé, a kelkáposzta 30 százalékkal lesz kevesebb. Egy kiló zöldborsóból mind­össze fél kilónyi marad tisztí­tás után. A gyümölcsök álta­lában súlyuk tíz százalékát vesztik el. A húsfélék közül a csirke 45, a marha 25, a disz­nóhús 20, a halak 40 száza­léka esik áldozatul a tisztítás­nál. Mindezeket már vásár­láskor erdemes figyelembe vennünk. De jó, ha tudjuk, hogy a különböző ételekből mennyit kell főznünk egy-egy személyre. íme, a hozzávető­leges mérce: levesből előétel­ként negyed liter, fő/egytál/ ételként fél liter. Mártásból egy személyre 1,5 deciliter, zöldségből 25 deka, burgo­nyakörethez 25 deka, rizskö­retnek 5-7 deka, levestészta 1-2 dekta /személyenként egy kávéskanálnyi/, tésztaféle kö­retnek 5 deka, tészta főétel­nek 8 deka. Húsfélékből a kö­vetkező mennyiség ajánlatos; csontos húsból 15 deka, csont nélküli húsból 10 deka; halból 20 dekát, halfiléből 15 dekát számítsunk személyenként. Ha mégis elszámítottuk magunkat, és maradt a főz- tünkből, ne dobjuk ki, de lehe­tőleg még aznap, vagy legké­sőbb másnap fogyasszuk el. Csak egy kis lelemény kell hozzá, hogy megváltoztassuk a maradékot, és új fogásként tálalhassuk. Kelkáposzta fő­zelékből jóízű frankfurti levest készíthetünk, a megmaradt pörköltet szaporítsuk gombá­val, és tálaljuk rizseshúsként, a főtt marhahúst dobjuk re­szelt hagymára, vagy megda­rálva, sertéshússal keverve fasírt alapanyag lehet. A főze­lékmaradékokból általában levest készíthetünk - ételíze­sítővel, pirosarannyal, húsle­veskockával dúsítva. A salá­tákhoz bármiféle zöldséget adhatunk. A főtt krumplit hagymával, paprikával ízesít­jük, a megmaradt rizs rakott káposzta, tök, zöldbab tölte­lékanyaga lehet. Semmikép­pen ne tegyük el másnapra, még megfőzötten sem a gombát, vagy a gombával ké­szült ételeket, a halakat, a fel­nyitott tojást, a főtt tésztát.

Next

/
Thumbnails
Contents