Tolnai Népújság, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)
1991-08-14 / 190. szám
I ULNAU , , 2 NÉPÚJSÁG 1991. augusztus 14. A bányász szeme A tragédia utáni reggelen ragyogóan sütött a nap. Korán léptem ki az ajtón, és megláttam bányász ismerősömet, aki lakásuk erkélyén magába roskadva ült. Éppen csak fogadta köszönésemet, látszott a szemén, hogy most nem beszélhetünk: gondolatban egészen máshol jár. Talán a bánya járataiban: hallja a robbanást, rohan, hogy segítsen. Ott volt, amikor három társa a rögök között lelte halálát. Látszik rajta, hogy nem aludt azóta, sokadik cigarettáját szívja. Szemében elkeseredett düh, tiltakozás az ellen, hogy menetrend szerint emberek halnak mások hibája, a kapkodás, a figyelmetlenség, az ósdi berendezés miatt. A hivatalos jelentések legtöbbször az „eleve elrendelést" jelölik meg okként. Az aláe- reszkedők pontosan tudják, hogy ez mikor nem igaz, mikor, ki adott utasítást a szabálytalan robbantásra . . . A mélybe szállókat nem vigasztalja a Bányásznap jaci- konyhás csinnadrattája. Ők a munkájukból nemcsak megélni, élni is akarnak. Olyan nagy kérés ez? Szabad a bányász szemébe nézni és válaszolni. Nem könnyű állni a tekintetét.- háj Szöul lemondja a gyűlést Szöul elállt annak a diáktalál- egyesülését követeljék. A gyű- kozónak a megrendezésétől, lésre augusztus 15-e, a japán ahol észak- és dél-koreai megszállás alóli felszabadulás egyetemisták gyűltek volna évfordulója alkalmából került össze azért, hogy a két ország volna sor. Megszólal a kormány képviselője is: Indokolatlan a szakszervezetek minimálbér követelése Nem egy alkalommal foglalkoztunk már az Érdekegyeztető Tanácsban folyó vitával^ amelynek középpontjában jelenleg a szakszervezetek követelése áll: emeljék fel 8000 forintra a minimálbéreket. Most megkérdeztük a kormányzati oldal szakértőjét: mi az álláspontja e vitában? Popper László, a Munkaügyi Minisztérium bérmegállapodások főosztályának vezetője elmondta: az előzetes elképzelések szerint csupán augusztusban lett volna időszerű a minimálbérek emelésének idei második lépcsőjét szóbahozni, ehhez képest a szakszervezetek már júniusban felvetettték a kérdést az emlékezetes sztrájk - fenyegetés alkalmával. Tavaly abban állapodott meg a három oldal - a munkaadók, a munkavállalók és a kormányzat -, hogy az idén a minimálbérek reálértékének megőrzésére törekednek, vagyis a legkisebb bérek a mindenkori árváltozásokat igyekeznek majd követni. Ezért nem volt indokolt, hogy a kérdést hónapokkal korábban már napirendre tűzték, sem pedig az, hogy mindjárt ezer forinttal akarták megemeltetni ezt az összeget: az árak az elmúlt félévben nem növekedtek a tervezettnél nagyobb mértékben. A minimálbérek további emelésének leghevesebb ellenzői azonban a munkaadók - állítja a szakértő -, akik közül sokan már a legutóbbi emelést sem tudták kigazdálkodni. Mivel a kormányzat - helyzetéből adódóan - szintérvellát munkáltatói feladatokat, álláspontja az ÉT- tárgyalásokon a munkaadói oldalhoz áll közelebb. A szűkös anyagi források ugyanis mindkét oldalon behatárolják a béremelések mértékét. Gondot okoz az is, hogy a költségvetési intézmények - csakúgy, mint a gyárak, vállalatok - már az év elején elköltötték a bérfejlesztésre szánt összegek nagyrészét, így a további emelések forrását csak központi keretből, vagy az önkormányzatoktól várhatnák. Ez pedig elviselhetetlen terhet jelentene mind a költségvetésnek, mind a már most is pénzhiánnyal küzdő önkormányzatoknak. Ezek szerint a hónap végén kezdődő újabb tárgyalási fordulón éles, hosszú vita várható, amelynek eredménye valószínűleg mégis csak az lesz, hogy mintegy hét-nyolcezer forintra emelik a minimálbéreket. Egy biztos: a tárgyalásoknak ezt a fordulóját legkésőbb szeptemberben be kell fejezni, mert októberben már a jövő évi béralkuk kezdődnek. Riói környezetvédelmi világértekezlet A világ száz országának és háromszáz nem államközi nemzetközi szervezet képviselőinek a részvételével Genfben háromhetes tanácskozás kezdődött annak a környezetvédelmi világértekezletnek az előkészítéséről, amelyet Rio de Janeiroban tartanak 1992 júniusában. A küldöttek megvizsgálják a környezetvédelemmel összefüggő összes kérdést, s munkájuk eredményét „Agenda 21” néven kulcsdokumentumként terjesztik majd a világkonferencia résztvevői elé. Az „Agenda 21” a XXI. századra utal és elveket, akció- programokat tartalmaz az emberiség környezetének védelméhez. A genfi előkészítő tanácskozást az ENSZ környezetvédelmi és fejlesztési szervezetének (CNUED) keretében tartják. Tízmillió forint feletti kár (Folytatás az 1. oldalról) A baleset bekövetkeztéért Kozma Orbán, a mezőgazdasági vontató vezetője okolható, mivel ittasan vezette a járművet és a jobbratartási kötelezettségeknek nem tett eleget. Gergelics Zsóka Fotó: Gottvald Károly Kamion az árokban A traktor csak ennyire serült Kérdőjelek Ki segíthet? A helsinki folyamatban résztvevő országok hétvégi prágai tanácskozásán is kiderült: az újjászülető földrész segítene a vajúdó Jugoszláviának. De igazában nem tudja, mivel. Mert érzi, a legnagyobb kárt azzal okozhatja, ha rosszul segít. Ami Ionosképpen érvényes ránk, magyarokra: országként, államként, kormányként és külön-külön egyénenként is. Mivel segíthet Európa? Tapasztalatokból fakadó tanácsokkal. Megfigyelőkkel, mert több szem tényleg többet lát. Békéltető felhívásokkal, hátha hallgat valamelyikre valaki. Okos közvetítő javaslatokkal (ahogyan azzal például a magyar delegáció sikerrel próbálkozott) kiderülhet, hogy mondjuk, Jugoszlávián belül is ésszerűnek tartják az irreguláris fegyveres erők politikai kontrollját. Aggódó kérdésekkel, például a nemzetiségek biztonságával kapcsolatban. Ez nem kevés. Mivel nem segíthetünk? Minden európaira kötelező a Prágában is megerősített közös vélemény: a Jugoszláviában kialakult helyzetet senki sem oldhatja meg a jugoszlávok helyett. Ez alaptétel. De hol vannak a jugoszlávok? Egyre inkább úgy tűnik, mintha tőlünk délre csak szerbek, horvátok, szlovénok stb. élnének. Csak mítosz lett volna, hogy oly sok közük van egymáshoz? Nehezen hihető. Kocsis Tamás Ferenczy Europress „Szükségállapot” egy amerikai atomerőműben „Szükségállapotot” rendeltek után a vezérlőterem kijelzőinek el a New York állambeli Nine hibája miatt le kellett állítani a Mile Point atomerőműben, mi- kettes számú blokkot. Amíg a pápa misézik: Ügyeletet tart a lelkipásztori szolgálat Hetek óta az újságok első oldalain szerepelnek a pápalátogatás világi előkészületeinek hírei. A katolikus hívek és a papok lelki felkészülése az eseményre már hónapokkal ezelőtt megkezdődött. A pápalátogatás helyszínein - a plébánosok szervező munkájának eredményeként - a családoknál, illetve magukon a plébániákon is számos odalátogató hívőnek sikerült alkalmi szállást találni. Máriapócsra például ahol a Szentatya görögkatolikus misét celebrál, nagyon sok szlovák, erdélyi és kárpát-aljai hívőt várnak, akiket szívesen fogadnak majd a helybeli és környékbeli lakosok. Az egyházi szervek megállapodtak a határőrség képviselőivel, hogy a misére igyekvő külföldieket gyorsított ellenőrzéssel bocsátják át a határátkelőkön. A parkolási díj kifizetését is sok helyen magukra vállalták a plébániák. Budapesten a vendégeket a város több pontján - köztük a három központi pályaudvaron - információs szolgálat fogadja majd, idegen nyelveken beszélő lányok és fiúk vállalták magukra az érdeklődők útbaigazítását. Az egyes miséken a Szentatyának akár több száz helybeli lelkipásztor is segíthet. Hogy ezt megtehessék, elöljáróiktól erre a napra felmentést kaptak az egyéb lelkipásztori szolgálat alól. Halaszthatatlan ügyekben (utolsó kenetért, stb.) az ügyeletes paphoz kell fordulni. Mint megtudtuk, az egyes istentiszteletek más-más jelleget öltenek majd. Az augusztus 16-ai, esztergomi szentmisét a papoknak, a szerzeteseknek és a szerzetes nőknek celebrálja Őszentsége, a rendezvényre minden lelkipásztor és szerzetes meghívást kapott. Az ő részvételüktől függően a Bazilikában akár ezernél több papra is számítani lehet. Másnap, Pécsett és augusztus 19-én Szombathelyen a nemzetiségek összefogásának gondolata jegyében lép a hívők elé a pápa. Augusztus 18-án Debrecenben, a Nagytemplomban ökumenikus istentiszteletre kerül sor. A Hősök terén augusztus 20-án tartandó mise lesz a látogatás hivatalos záróaktusa. domi-somfai Ferenczy-Europress A németek is újratemetnek Mi Kohl szerepe Nagy Frigyes sírjánál? (Folytatás az 1. oldalról) A nagy feltűnést azonban nem az kelti, hogy halálának 205. évfordulóján teljesítik a porosz uralkodó, II. Frigyes végakaratát és Potsdamban, Sans- souci-ban újból eltemetik. Történelmi vitákra még mindig a nép által „vén Fritz”-nek nevezett király 46 éves uralkodása szolgál okot. Nem kevés politikai találgatásra pedig az ad lehetőséget, hogy az éjféli ceremónián Potsdamban Helmut Kohl is részt vesz, sőt a szűk családi körön kívül csak ő lesz jelen. Tény viszont, hogy magánemberként, a Hohenzollern család barátjaként, tehát nem Németország kancellárjaként. A magát filozófusnak tartó II. Frigyes (1712-1786) már halála előtt 34 évvel kelt végrendeletében kikötötte, hogy minden pompa, ceremónia és bebal- zsamozás nélkül temessék el, holttestét ne tegyék közszemlére, hanem egy szál fáklya fényénél, kíséret nélkül, éjfélkor helyezzék a sanssouci kastély teraszán jobb oldalon abba a kriptába, melyet életében még ő készíttetett el. Az utód nélkül elhalt király végakaratát azonban nem teljesítették: állami szertartással, fényes külsőségek közepette helyezték apja mellé a potsdami helyőrségi templomba. A szomszédait többször kegyetlenül lerohanó, országát lángba borító és romba döntő, ugyanakkor azonban vallás- és sajtószabadságot, 10 évvel a francia forradalom előtt egyenjogúságot hirdető és a kínvallatásokat megszüntető II. Frigyes nyugalmát először 1933 március 21-én zavarták meg. Hitler Nagy Frigyes sírja és Hinden- burg előtt mélyen meghajolva „hidat vert” a Második Császárság és a Harmadik Birodalom között. A második világháború vége felé a sokak által a porosz és német militarizmust megtestesítő uralkodó koporsóját az angol-amerikai bombázásoktól és a közelgő szovjet csapatoktól tartva, Nyugatra menekítették. 1945-ben amerikai megszállók találtak rá - apja maradványaival együtt - 563 méter mélységben a föld alatt, egy káliumbányában. A koporsókat ezután egy marburgi templomban helyezték el, majd a Hohenzollern család feje a ma 83 éves Lajos Ferdinánd herceg 1952-ban a Hohenzollern várba, Hechin- genbe szállíttatta azokat. Akkor fogadta meg, hogy amikor Németország békében ismét egyesül, visszaviteti őket Pots- damba. Igaz, az NDK annak idején nem is tartott igényt a császár maradványaira, bár - a porosz történelmi hagyományok ápolásának jegyében - Nagy Frigyes lovasszobrát a 80-as években újból felállították az akkori kelet-berlini Unter den Lindenen. Az újratemetés napi politikai vonatkozása - s ebből a szempontból Kohl részvételének jellege - nagyon is gyakorlatias. Sokan azt kifogásolják, hogy a 20-30 000 márkát felemésztő ceremóniát az adófizetők pénzéből fedezik, mások viszont Németország nemzetközi politikai tekintélyét féltik. Vannak, akik 100.000-es tömegű Frigyes-rajongótábortól, köztük neonáciktól, skinheadektől, Vilmos császár gárdájának első világháborús egyenruhájába öltözött aggastyánok hadától tartanak. Igaz, a német történelem egyik legjelentősebb hadvezérének tiszteletére rendezendő immár sokadik búcsúszertartásra akár irodalom - és zenerajongók seregét is várhatnák. Nagy Frigyes ugyanis, aki többet háborúzott, mint Bismarck, II. Vilmos vagy Hitler - majd 100 fuvoladarabot komponált és többet írt, mint Goethe: irodalminak szánt munkái 31 kötetben jelentek meg. Itt a Vadkelet (Folytatás az 1. oldalról) A napokban nyilvánosságra hozott tervezetben először mondatik ki, hogy az állampolgárnak joga van fegyverrel is megvédeni magát. Elemzők szerint ez az új gondolkodás egyik kézzelfogható jele, hiszen mostmár nemcsak az állam, de a polgárok biztonsága is fontossá vált. Kilenc csoportot állapít meg a dokumentum: katonai, szolgálati, vadász, sport, jutalom, gyűjteményes, imitációs, házi és önvédelmi fegyverek. Mindegyiket beveszik az állami nyilvántartásba, amelyet két részre osztanak: titkos és nyilvános. A titkosak közé csak a hadsereg által használt, illetve az államtitkot képező fegyverek adatait sorolják. Nem elhanyagolható apróság: a tervezet nem zárja ki, hogy a hadsereg számára készülő, illetve a szolgálatinak minősülő fegyvereken kívül a többi típust a köztársaságok saját felügyelete alatt álló üzemek, vegyesvállalatok vagy magáncégek is gyárthatják, ha előzetesen megszerzik a li- cence-t. Igencsak mindennapi jelentősége van annak a pasz- szusnak, amely elismeri a különböző önvédelmi eszközök, például a gázsprayk, gázpiszto- iyok, ütő- és vágóeszközök tartási és használati jogát. Ezeket kijelölt szaküzletekben veheti meg a polgár, a tervek szerint 16 éves kortól. Megállítható-e a fegyverkereskedelem? - kérdezik az aggályoskodók, akik a tervezet azon részére utalnak, amely így fogalmaz: „az állampolgárnak joga van lakásán kívülre vinni önvédelmi fegyverét”. Sokan ezt egyenesen a szabad kereskedelem hallgatólagos engedélyeztetéseként értelmezik. Az egyik belügyi vezető szerint csak egy szűk réteg, a jómódúak érdekei kerülnek előtérbe lehetőséget kapnak saját maguk védelmére. A lakosság túlnyomó többségétől nincs mit ellopni vagy ha lenne is, nem képes megfizetni a védelem árát. A fegyveres önvédelem jogának elismerését egyébként régóta követelik - és nemcsak a gazdagok. Egy nyugdíjas őrnagy például szövetséget verbuvált e jog mielőbbi megszerzése érdekében. Egy szintén nyugdíjas rendőr szenvedélyes hangú levelet írt a minap az Izvesztyijának, s abban azzal indokolta a fegyvertartás jogosságát, hogy volt „kliensei” állandóan életveszélyesen megfenyegetik, mert annak idején fellépett ellenük. Itt van hát a törvénytervezet, vitája elkezdődött. Sikere azon múlik: pontosan szabályozza-e az önvédelem körét, a fegyverkereskedelem kereteit és a gyártás feltételeit. Ha így lesz, jövőre - akkorra tervezik elfogadását - talán sikerül fékezni a gyilkosságok, rablások, betörések, gépeltérítések ijesztő hullámát. Ha nem, úgy ezt a lavinát a törvény szigora sem képes megállítani.
