Tolnai Népújság, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1991-08-13 / 189. szám

2 PÚJSÁG 1991. augusztus 13. Hétfőtől: Kárrendezési Hivatal Zavart okozott a félinformáció „Van egy unokám, nem egy eldobni való gyerek, nekj szeretném a földet” A tamási kapitányjelölt pontosít (Folytatás az 1. oldalról) — Kérem, hogy néhány gya­korlati tanácsot mondjon el. — A szükséges igazolások beszerzése után - aminek a többségéhez a földhivatalokban jutnak hozzá az emberek - a postán megvásárolt egység- csomagot kell kitölteni, majd a kettőt együtt kell eljuttatni a kár- rendezési hivatalba. Nagyon fontos, hogy minden egyes helyrajzi számmal jelölt ingant- lant, földet külön adatlapon kell benyújtani. Ehhez nem kell a teljes csomagot megvásárolni, hanem csak a megfelelő lapot. Az ügyfélfogadási rendünk a következő: hétfőtől csütörtökig 8-12 illetve 13-16 óráig, pénte­ken 8-12 óráig vagyunk nyitva. Hangsúlyozni szeretném, hogy postán is el lehet hozzánk jut­tatni az említett iratokat. Mi minden esetben visszajelzőnk, igazolást adunk róla. A bekül­dött vagy behozott eredeti ok­mányokat díjmentesen lemásol­juk és visszaküldjük. A pontat­lanul kitöltött papíroknál hiány­pótlást kérünk. Vitás eseteknél a kárpótlásra jogosult másodfo­kon az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz, har­madfokon pedig a polgári bíró­sághoz fordulhat. Ezek az eljá­rások is illetékmentesek. Sze­retném felhívni az emberek fi­gyelmét arra, hogy nem az ere­deti tulajdonukat kapják vissza, illetve a törvény kimondja, ha az értékesítésre kijelölt terü­letbe beleesik az adott birtok, akkor a volt tulajdonosnak elő­vásárlási joga van. A területe­ket egy bizottság fogja kijelölni, melynek tagjai a kárrendezési hivatal, a tsz, a helyi polgár­mesteri hivatal és a jogosultak 1-1 képviselője lesz. Ez a ga­rancia arra, hogy az átlagos minőségi követelményeknek a kijelölt terület megfeleljen. A hivatal asztalán kézzel raj­zolt vázlatok egy sárguló papír­lapon. Történetek, feltépett se­bek, megaláztatások idéződnek fel. Tamásiból két idősebb hölgy utazott Szekszárdra, hogy végre rendezzék a család­jukat ért igazságtalanságot. — Értény határában volt egy 350 négyzetméteres kúriánk, nagy birtokkal - kezdi a történe­tet Pete Józsefné -, onnan mint kulákokat kitelepítettek ben­nünket, utána öt helyen is lak­tunk, mindenhol útban voltunk. A szüleimnek más házában kel­lett meghalni. Szeretnénk most a földünket visszakérni, de a földhivatalból eltűntek a ben­nünket érintő iratok. A házunkat már régen lebontották, amink volt, azt széthordták, a tsz ki­vágta a maradék fákat is. Eddig bárhol érdeklődtünk, senki nem tudott semmit mondani. — Mi a teendő ilyenkor? - kérdeztem dr Vöő Lászlóné jo­gászt. — Valami nyomot kell, hogy találjunk. Ha máshol nem, a le­véltárakban vagy az Országos Térképészeti Hivatalban. Végső megoldás lehet a tanús­kodás, szomszédok, volt alkal­mazottak megjelölésével. Ez a bizonyítás a helyi polgármesteri hivatalban zajlik le. A két néni esete is bizonyítja, hogy bonyo- lúltabb helyzetekre is fel kell készülnünk, ezért talán szeren­csésebb lett volna, ha mi, a hi­vatal munkatársai, nem hétfőn, az ügyfélfogadás kezdetével vesszük fel a munkát, hanem legalább egy héttel korábban. Idős néni, papírokkal a kezé­ben, Iregszemcséröl jött. Kér­désemre szívesen válaszol. — Van egy unokám és gaz­dálkodni akar, neki szeretném a földet, 70 hektárunk volt. Min­den papírom rendben van. Tudja, aranyoskám, még csak 20 éves ez a fiú, de nem egy eldobni való gyerek. Traktort vett, disznót tart, szereti a földet és a paraszti munkát, pedig le­velezőn főiskolára jár. Nagyon büszke vagyok rá. Hatvan-hetven év körüli há­zaspár tétován álldogál a folyo­són. — Államosították a házun­kat, majd néhány év múlva erő­sen lelakva visszaadták. De csak rövid ideig örülhettünk, mert újból államosították, mi pedig az utcára kerültünk. Ké­sőbb felajánlották megvételre, így 1958-ban százezer forintért megvehettük a saját házunkat. Nem tudjuk, erre jár-e kárpót­lás?! Tandi Mihály megnyugtató szavai után megkönnyebbülten hagyják el az épületet. Bead» hatják a kárpótlási igényüket. Magabiztos férfi kér útbaiga­zítást. Azzal kezdi, hogy ismeri a rendeletet csak egyvalami „nem tiszta" a számára: — Kitelepített svábok vol­tunk. 48-ban átraktak benőnket egy másik faluba, de később, 49 után az elvett földünkből 8 holdat itt megkaptunk, de ezt a téeszesítéskor elvették tőlünk. Kérdésére ő is megnyugtató választ kap, a téeszesítéssel elvett földet most kell kérnie. Mauthner Ilona Folytatás az 1. oldalról) — Az augusztus 2-i cikk olyan tálalásban jelent meg, ami végső következtetésben nem az objektív tájékoztatást szolgálja, hanem az egyik jelölt ellen szól. Vagyis ellenem, mi­vel az én nevem szerepel a címben is. Az egész cikk tar­talmában számomra azt mondja, hogy van itt két egy­mással rivalizáló jelölt, közülük a Szoboszlai őrnagy, aki 23 éve rendőr, ami valószínűleg már maga csúsztatás, mert ha jól tudom, 54-ben született, a má­sik meg egy polgáriperes bíró. De én nem vele akarok most foglalkozni, mert nyilván ő is győzni akar, és ennek érdeké­ben teszi, amit tesz. A cikk azonban amikor engem mutat be, az már elég durva csúszta­tás. Ugyanis az egyik bekezdés azzal kezdődik, hogy: „Vajon a jogszabályok útvesztőiben két­ségtelenül jártas polgáriperes bíró alkalmasabb a bűnüldözői munkára, mint a 23 éves rend­őri tapasztalattal rendelkező ve- télytársa?” A cikkíró szerint fel­tételezett jártasságot megkö­szönöm, de hát nem egészen ez jellemző az én munkámra. Á cikk azt nem írja meg, hogy én 1972-től 1985-ig a tamási ügyészségen büntető ügyész­ként dolgoztam, a tamási rend­őrkapitányságot felügyeltem, annak a nyomozásfelügyeletét láttam el és a nyomozóosztály vezetőjével - merem azt mon­dani - , neki segítve irányítot­tam is a bűnüldözői munkát. Még hozzáteszem azt is, hogy 1974 óta a tamási járás terüle­tén - ha még szabad így mon­dani — a fogvatartásokról, elő­zetes letartóztatásokról, 74-től ügyészként, majd amióta a bí­rósághoz tartozik, bíróként is én döntöttem. A másik, hogy nem kizárólagosan polgári bíró vagyok, mert ma is tárgyalok büntetőügyeket is, de az igaz, hogy többségében nem ezeket. Ezzel együtt tiszta ez a kép, és ezzel együtt mutatja be azt a je­löltet, akit - legalábbis az én meglátásom szerint - egy hozzá nem értőnek, és egy al­kalmas rendőrrel szembeni rivá­lisként jelenítenek meg, olyan­nak, aki ennek ellenére a főka­pitány jelöltje. Ez azért is érde­kes, mert mindaz, amit a cikk 'elővezet, nem ezt a következte­tést igényelné, hanem azt, hogy egy tényleg hozzáértő ember legyen itt a kapitány. Mindenképpen hozzáértő­nek kellene lenni, mert attól lesz jobb a munka. . . Ehhez még azt is hozzátenném, a hozzáértésről döntött a bizott­ság. Tehát ha azt mondják, hogy van egy 23 éve rendőr je­lölt, meg van egy polgári bíró, és a kettő közül az utóbbi győz, holott hát ugye a kiválogatás­nál, a bizottsági minősítésnél sem lett első, ha ezt mondják, akkor elgondolkoztatja az em­bereket: megint az győzött, aki jobb vagy alkalmasabb? És mi­után megformálják 'a vélemé­nyüket, gyanítom, hogy úgy te­szik, ahogy a cikk ezt megelő­legezi és egy kicsit el akarja érni. Arról szó nem esik, és a főkapitány úr sem említi meg, hogy a bizottság két alkalmas személyt talált, s az egyik én voltam. A főkapitány úr nem ki­zárólag azért javasol engem, ha engem javasol az önkor­mányzatoknak elfogadásra, mert velük a demokrácia jegyé­ben jóba akar lenni, hanem azért, mert én is alkalmas va­gyok. Hogy végül is az első fordu­lóban volt eljárási hiba, én abba most nem mennék bele, de ez olyan úgynevezett eljárási hiba volt, mely nemcsak az első eljá­rásban hatott, azóta is hat. Nem pusztán egy jogi baki volt, ha­nem egy durva - azt is mond­hatnám, otromba - eredményt hozó beavatkozásról volt szó. Azt én nem mondom, hogy szándékosan okozták vagy tör­tént volna ez, és azért nem részletezem, hogy itt most miről van szó, és nem is akarom a jö­vőben sem, mert elfogadom, hogy jóhiszemű volt az, aki az első fordulóban ezt a fajta eljá­rásjogi hibát vétette. Ezért jobb ezt a dolgot a továbbiakban nem bolygatni. Erről nekem ez a véleményem. Ezenkívül még azt is el kívá­nom mondani, hogy ezt az egész cikket egyfajta üzenet­nek látom, amit az önkormány­zatoknak címeztek. Ugyanis azok az önkormányzatok, akik nem ismernek engem, azok ebből a cikkből azt tudhatták meg, hogy itt valami zűrzavar van a kapitányválasztás körül. Én mindenesetre azt szeret­ném, ha az önkormányzatok megismernék azokat a jelölte­ket, akik kapitánynak alkalmas­nak találtattak, mert csak így dönthetnek felelősségteljesen. Ennyi lenne hát a kommentár nélkül közreadott kiegészítés, a hallgattassák meg a másik fél elve alapján. (ékes) Ügyeletesünktől kérdezték Hol a friss tej? Simontornyáról telefonált Tóthné Zubor Ágnes, hogy a helyi 4.sz. ABC-ben augusz­tus 8-án 5.-6.-7-Í tejet lehetett kapni. Minden nap 8 és 9 óra kö­zött jár vásárolni - mondta - és az a tapasztalata, hogy két hét óta nincs friss tej, legfel­jebb néhány zacskónyi a láda alján, tartós pedig egyáltalán nincs. Többször szóvá tette - állí­totta -, de azt mondták neki: „ez van”. A panasszal megkerestük Hajnal Zoltánnét, a Siómenti Áfész kereskedelmi osztály- vezetőjét, aki, miután meg­vizsgálta a bejelentést, annyit közölt munkatársunkkal, hogy a bolt személyzete nem tud ezekről az észrevételekről, mivel nem szólt nekik olva­sónk. Az osztályvezető elmondta azt is, hogy amíg meg nem érkezik Székesfehérvárról az újabb tejszállítmány, addig az előző napi tejet viszik ki el­adni. Teszik ezt azért is, mert azt hűtőkamrában tárolják és a nagyközségbe megérkező tej két napig forgalmazható. Hajnal Zoltánné azt kéri olva­sónktól, ha bármilyen prob­lémája, panasza lesz a jövő­ben, jelezze a helyszínen és ha ott nem sikerül megoldást találniuk, akkor forduljon biza­lommal a kereskedelmi osz­tályhoz. Felülvizsgálják a korkedvezményes nyugdíjakat A nyugdíjkedvezmények megszüntetéséről szóló törvény ér­telmében június 30-ával beszüntették a társadalombiztosítási jog­szabályoktól eltérően megállapított nyugdíjak folyósítását. Mint köztudott, a korengedménnyel nyugdíjazott vállalatvezetők is ilyen nyugdíjakat kaptak, amelyet a kormány felhatalmazása alap­ján a Munkaügyi Minisztérium egyedi eljárással engedélyezhetett. Mint azt a Népjóléti Minisztérium illetékesétől megtudtuk, a kor­engedménnyel nyugdíjba vonult vállalatvezetők nyugdíját a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felülvizsgálja, s a ma érvényben lévő általános rendelkezések szerint újra megállapítja mindazok­nak az ellátmányát, akik június 30-ával már betöltötték a korha­tárt, illetve azokét is, akik ugyan még nem érték el a törvényes nyugdíjkort, de jogosultak az ellátásra. A hatályát vesztett rendelet lehetővé tette, hogy e nyugdíjakat úgy számolják ki, mintha az illető korhatárig dolgozott volna, s szolgálati időnek vették az elengedett éveket is. A most érvényes törvény szerint azonban csak a ténylegesen letöltött szolgálati idő lehet mindenféle nyugdíj alapja. Az újra számolt és esetleg csök­kentett szolgálati idő következményeként sokak nyugdíja keve­sebb lesz a korábbinál. (Ferenczy-Europress^ Vannak, akik számára „dino­szaurusz”, aki makacsul ra­gaszkodik a történelem előtt megbukott politikához és meg­tagadja népétől a szabadságot. Mások számára még mindig az időközben immár csaknem utolsó hős, aki igyekszik valóra váltani az igazságos társada­lomról szóló álmot, és a szegé­nyek és kizsákmányoltak nevé­ben magasra emeli az amerikai imperializmus elleni harc zász­laját. Fidel Castro, Kuba állam­fője, a Kubai Kommunista Párt vezetője kedden, augusztus 13-án tölti be 65. életévét. Személye már életében legen­dává vált. Ez a születésnap egyáltalá­ban nem rózsás időkben kö­szöntött Fidel Castróra. Kuba az 1959. évi forradalma óta legsúlyosabb gazdasági válsá­gát éli át, mert leállították a ke­let-európai országokból érkező segélyeket, a Szovjetunió belső problémái miatt csak egy töre­dékét tudja nyújtani az eddigi évenkénti mintegy ötmilliárd dolláros segélynek és az Egye­sült Államok vasszigorral kitart a szigetország ellen 30 évvel ezelőtt életbe léptetett bojkott mellett. A gondok és az évek bizony nyomot hagytak Cast- rón. Harcos lendületét ennek el­lenére nem veszítette el és semmi jel sem mutat arra, hogy a kubai szocializmust annak döntő pontjain, mint amilyen az egypártrendszer és a tervgaz­dálkodás, szándékában állna megváltoztatni. Jelszava ma is ez: „Szocializmus vagy halál!” És makacsul ragaszkodik ah­hoz, hogy „Senki sem változott meg jobban, mint mi. Ezeket a változásokat nem fogjuk visz- szacsinálni.” Jóllehet Castro a maga rend­szerével időközben teljesen egyedül maradt az amerikai kontinensen, népszerűsége la­tin-amerikaiak millióinál mit sem változott. Jelek mutatnak arra, hogy a szubkontinens országai fenn akarják tartani, sőt, erősí­teni kívánják kapcsolataikat Kubával. És megfigyelők sze­rint Fidel Castro - minden prob­léma ellenére - továbbra is számíthat a kubaiak jelentős többségének a támogatására. Változatlanul igen nagy tiszte­letnek örvend hazájában és a kubaiak többsége ma sem teszi őt személy szerint felelőssé a gazdasági problémákért és a rendszer hiányosságaiért. A szigetországon kívül élő megfigyelők úgy vélik, hogy a problémákra és hiányossá­gokra való tekintettel Fidel Castro - minden ellenkező állí­tásával ellentétben - nem ke­rülheti el, hogy Kubát legalább­elindítsa a reformokhoz vezető úton. Éppen ezért nagy érdek­lődéssel várják a Kubai Kom­munista Párt 4. kongresszusát, amely október 10-én nyílik meg Santiago de Cubában. Az Austria- Lottó nyereményei A Szerencsejáték Rt. közlése szerint 32. heti osztrák lottó nyereményei az illeték levo­nása után a következők: 6 találatos 8 darab, nyere­ményük egyenként: 1.569.302 schilling, 5 plusz 1 találatos 13 darab, nyereményük egyenként: 321.908 schilling, 5 találatos 1390 darab, nye­reményük egyenként: 4.515 schilling, 4 találatos 338.111 darab, nyereményük egyenként: 30 schilling, 2 db Joker, egyenként 4.010.253 schilling Nyerőszámok: 5, 8, 9, 28, 34, 40, pótszám: 7. Jokerszám: 90661.5. (Hétfőn azért nem közöltük a nyertes számokat, mert lapzár­táig nem érkeztek meg.) Nekrológ a Berlini Falról „Senkinek nem áll szándéká­ban, hogy falat építsen Berlin két fele közé. Az NDK építőipari munkásai a lakásépítéssel vannak elfoglalva, s ez a fel­adat maximálisan igénybe veszi munkaerejüket.” E szavakkal válaszolt 1961 júniusában Wal­ter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára egy kelet-berlini sajtó- konferencián feltett kérdésre. A kérdező újságöró azt tuda­kolta a kecskeszakállas politi­kustól, vajon az NDK részéről 1961 nyarán gyakran emlege­tett szovjet követelés, hogy tudniillik Nyugat-Berlint alakít­sák át demilitarizált, szabad vá­rossá, az államhatárnak a Brandenburgi Kapu mentén való meghúzódását jelenti-e. Ulbricht „freudi elszólása” álta­lános meglepetést keltett, ám a jelenlévő tudósítók közül senki sem sejtette, amit a keletnémet pártvezér és államfő már bizo­nyosan tudott: hogy két hónap múlva az NDK hermetikusan körülzárja Nyugat-Berlint, s megszületik a Berlini Fal, a hi­degháború legcsúfabb „gyer­meke”. Ulbricht utóda, Erich Hone- cker 1989 januárjában még azzal kérkedett (vagy fenyege­tőzött), hogy „a Fal még 50, vagy akár 100 évig is állni fog, ha nem szűnnek meg azok az okok, amelyek megépítését szükségessé tették”. Nos, Ho- neckernek - aki 1961 augusz­tusában belbiztonsági KB—tit­kárként a Fal megtervezésének és létrehozásának fő szerve­zője volt - nem lett igaza. Alig tíz hónappal hetvenkedő „jós­lata” után rés támadt a beton­monstrumon. A vértelen októ­beri forradalomtól megrettent ál­lampárt kinyitotta a határokat az NDK lakossága előtt, s a tö­megek - megkóstolván a sza­badság mámorító ízét - hamar rájöttek: az utazási korlátok le­döntése csak az első lépés volt a „főiegyenesedve járás” (Ste­fan Heym író kifejezése) és az igazi önrendelkezés felé. A Ho- necker-korszak záróakkordjait eljátszó Modrow-kormány újabb és újabb belpolitikai en­gedményekre kényszerült, s az 1990 márciusi választáson már nemis az NSZEP súlyos vere­sége,. hanem a CDU egyér­telmű győzelme volt az igazi meglepetés. Azóta sok víz lefolyt a Spree folyón. A mai Berlinbe látogató turistának bizony nyakába kell vennie a várost, ha eredeti ma­radványokat akar látni az egy­kor 160 kilométer hosszú be­tonfalból. A legnagyobb (1,3 ki­lométer hosszú) egybefüggő rész a Friedrichshain kerületi Mühlenstrassen található, pon­tosan a Warschauer Strasse és a Főpályaudvar (Hauptbahn­hof) között. A több mint három méter magas, masszív betonfa­lat tavaly nyár óta színes fest­mények díszítik: 21 országból összesen 118 művész (köztük több magyar is) így mondta el véleményét. Közlemény A Magyar Műsorszóró Válla­lat értesíti a rádióhallgatókat, hogy II. János Pál pápa ma­gyarországi látogatására tekin­tettel augusztus 13-a és 21-e között felfüggeszti a solti nagy­adó karbantartását. Ebben az időszakban a Kossuth Rádió programját középhullámon a korábbi teljesítménnyel Solt su­gározza. A Volánbusz értesíti az uta­zóközönséget, hogy a pápa magyarországi látogatásának programjai miatt augusztus 20-án, üzemkezdettől 11.00 óráig az Erzsébet téri pályudva- rát nem üzemelteti. Fidel Castro születésnapja

Next

/
Thumbnails
Contents