Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-11 / 161. szám
1991. július 11. PÚJSÁG 3 A vegyesvállalat sem fenékig tejfel Válságmenedzselésre vállalkoznak Könyv: Nyugat magyarja Elképesztően nehéz, alig 10 íves, kötetet jelentetett meg a Szépirodalmi Könyvkiadó Gergely Ágnes tollából. Az „Esszénapló William Butler Yeatsról” alcímet és egyben műfaj meghatározást viselő könyv nem azért nehéz, mintha a kitűnő József Attila-díjas írónőnek a stílusa lenne gondot okozó. Erről szó sincs. Édeskeveset tudunk az írek múltjáról és arról se többet, hogy szabadság- mozgalmaikban a költők, bár- dok, toliforgatók mennyire rokon szerepet játszottak a mieinkkel. Azzal a különbséggel, hogy ezek a szabadságmozgalmak hét évszázadon át tartottak és amennyire az IRA-ról érkező esetenkénti információk tudni engedik, máig se értek véget. Yeats Nobel-díjas volt, nemcsak népe, hanem a század egyik legnagyobb költője is. Bonyolult élete, szimbolikája megértéséhez szakavatott szerző segítsége szükségeltetik - Gergely Ágnes két évtizedet fordított arra, hogy az olvasók segítségére siessen. Akik aligha tépik majd egymás kezéből ezt a könyvet, melynek címe egyébként Yeats saját mondását adja vissza, cseppet se jogtalanul. Irodalom kedvelőknek, tanároknak és azoknak a keveseknek, akik a minálunk manapság elfogadható színvonalon alig-alig mívelt esszét kedvelik, nehéz és nehezen letehető olvasmány. A versfordítások nem akárkitől, hanem Nagy Lászlótól, Illyés Gyulától, Szabó Lőrinctől, Orbán Ottótól, Vas Istvántól és magától a szerzőtől származnak, mint például ez alábbi is: „A nagy nap Forradalom van éljen! Csügg- jünk az ágyuszón! Lovas koldus korbácsa üt gyalogos kolduson. Forradalom van, éljen! Az ágyú hangja vad a koldusok helyet cserélnek, a korbács megmarad. ” A birtokomban lévő példány a szerző dedikációjával ékes, ezzel akár hivalkodhatok is. És azzal a kéréssel, hogy a korábban neki küldött utolsó kötetemből fényképeztessek ki három oldalt. Szeretné a megfelelő helyre beragasztani, hála a Babits-kiadónak. A Szépirodalminál se sokkal különb a helyzet. Az egyébként szép kiállítású kötet nyüzsög a sajtóhibáktól. Kötetem értékét az is növeli, hogy ezeket Gergely Ágnes saját kezűleg javította. Csak éppen nem az ő dolga lett volna... Ordas Iván Karcsú, szőke férfi, Sashalmi László, akit ismeretlenül megszállott kutatóorvosnak, vagy akár öttusázónak nézne az ember. Ő ezzel szemben egy sikeres üzletember, a miskolci SEM Holding Kft. 33 éves ügyvezető igazgatója. Az alig több mint egy éve, mindössze egymillió forinttal beindult vállalkozás az elmúlt esztendőt 13 milliós nyereséggel, egymilliárd forintos forgalommal zárta. Elsősorban pénzügyi szolgáltatással és kereskedelemmel foglalkoznak - lízingelnek, hitelt közvetítenek, exportálnak és importálnak. Emellett azonban néhány olyan üzletágat is kialakítottak és terveznek, amelyek valóban unikumnak számítanak a gazdasági életben. Erről kérdeztük Sashalmi László ügyvezető igazgatót. — Eszak-Magyarország a talán legtöbb bajtól sújtott válságövezete a magyar gazdaságnak. Százszámra vannak ebben a körzetben már tönkrement, vagy a tönk szélén tántorgó vállalatok, vállalkozások. Ezek privatizálása különösen nehéz lesz, hiszen mai állapotukban csak a valódi értékük töredékéért találnának vevőre. Az egész privatizálás egyik lassí- tója lehet, hogy vidéken, de különösen ebben a régióban igen kevés a pénzügyi és közgazda- sági szempontból jól felkészült menedzser. Holdingunk egyik kft-je ezért a privatizációra szakosodik, az Állami Vagyonügynökségtől válságmenedzselésre kapunk megbízásokat. Szekembereink megbízásos alapon vesznek részt a privatizáció folyamatában, szaktudásukon kívül jelentős helyismeretüket is hasznosítva. Az önkormányzatok ugyancsak súlyos szakemberhiánnyal küzdenek, sokszor még a meglévő szerény gazdálkodási lehetőségeikkel sem tudnak élni, mivel nincs aki használható tippeket adjon nekik. Ilyen szaktanácsokra is vállalkozik holdingunk Menedzser kft-je. — Észak-Magyarország részben elmaradott, részben válság sújtotta terület. Ahol ilyen sok hátrány összpontosul, lehet-e egyáltalán bízni a gazdaság gyors talpraállásában? — Tapasztalataink szerint a vállalatok még most is a túléléssel vannak elfoglalva, pedig most már át kellene állniuk a piaci világ szabályaira. Mindenképpen szükség lenne arra is, hogy adókedvezmények segítsék a vállalkozásokat. Enélkül ugyanis nagyon sok mai és leendő cégnek szinte semmi esélye sincs az életbenmaradásra. Meggyőződésem, hogy nálunk gyakran misztifikálják a nyugati menedzserek képességeit. Persze összehasonlíthatatlan előny, hogy ott a vállalkozások alapvető feltételei régóta stabilak. De ezen túl ott is csak emberek élnek, és nem is biztos, hogy mindig felkészültebbek, pláne tisztességesebbek. Ott is van a becsületes mellett szélhámos, és nálunk se mindenki gengszter. Egyébként épp a vegyes vállalakozások kapcsán sok magyar vállalkozónak volt „peche” megismerni azokat a nyugati kollegákat, akik nagyjából kétheti kosztpénzzel szálltak be az új magyar cégekbe, és a haszon besöprésén kívül másra nemigen voltak hajlandók, de esetleg alkalmasak sem. P. É. Cece Ott, ahol a Dunántúlt észak-déli irányban átszelő 63-as meg a nagyjában kelet-nyugati irányú 61-es fő-közlekedési útvonal metszi egymást, egy ismerősen csengő falunév köszön vissza a térképről: Cece. Ezt a két egyforma szótagot nyilván még az is hallotta emlegetni, aki azt sem tudja, hol folyik a Sárvíz, s hogy egyáltalán, merre bújhat meg ez a falu. Cecériek a kitűnő minőségű paprika adta hírét. Két jellegzetes fajtáját is kinemesítették ennek az Európába az 1500-as években elérkezett növénynek. A cecei édes volt az egyik - ezt a fehér színű, hegyes, csőrös étkezési paprikát a kiváló növénynemesítő, Angeli Lambert terjesztette el -, a másik pedig az úgynevezett cecei korai csípős, az égő piros fűszer alapanyaga. A bolgár kertészeknek hála, hamarosan egész körzetté nőtte ki magát a cecei paprikás birodalom: 7-8 ezernyi kataszt- rális holdon termesztették. Aki útját a Sárvíz tektonikus völgyébe kanyarítja, láthatja, hogy hatalmas táblákban termesztik ma is! Paprikaszüret után, a csípősebb őszi, téleleji időkben egyrészt az ereszek alatt felfűzött paprikafüzérek tanúskodnak a vidék jelegzetességéről, másrészt meg azok a kis asztalkák, amelyeken az őrölt paprikát zsákocsban kinálgatják pap r Cecének más nevezetessége is van: tábla hirdeti a két főútvonal találkozásánál, miszerint a mögötte álló ház kiváló festőművészünk, Csók István egykori otthona. A Züzü-sorozat jólismert és népszerű alkotója lakta egykor ezt az oszlopos kúriát, ahol most képeinek meglehetősen gazdag válogatását őrzik. Csók István 1865-ben született a közeli Sáregresen, s miután előbb a pesti Mintarajziskolában, majd Münchenben, ezt követően pedig Párizsban elsőrendű piktorrá érett, újból meg újból visz- szatért szülőföldjére. Hanem aki a szintén a Sárvíz menti, tarkaságával, túldíszítettségével híressé lett sárközi ikája népviseletet keresi Csók István képein, annak csalatkoznia kell. Noha kézenfekvő lett volna, hogy az ő szülő- és lakhelyétől délebbre elnyúló vidék messze földön ismert és valóban ecsetre való selyemrokolyáit, rojtos kötényeit, aranyszállal hímzett pártáit örökítse meg. Mégis ő inkább a sokác népesség asszony- és leányalakjait vitte vászonra. Igaz, ez a népviselet sem szűkülködik színekben - jó példa rá Csók egyik leghíresebb képe az Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre, de korántsem annyira tobzódó textíiliákból áll össze, inkább nagy, egységes foltok jellemzik. A.L. Őrölt paprikát árulnak a főutcán BÚCSÚ Grábócon Grábócon vasárnap, 14-én, délelőtt kerül sor a görög-keleti szerb búcsúra. A program délelőtt tíz órakor az istentisztelettel kezdődik. Délután kalácsszegés, főtt búzaosztás lesz, melyhez bort kínálnak a vendégeknek, akiket az ország egész területéről várnak. A templom előtt a délutáni program részeként szerb táncosok szórakoztatják az ide érkezőket. Kell-e atomfütőmű? Az utóbbi időben egyre jobban felforrósodott a levegő a Szekszárdon létesítendő atom- fűtőművek körül. A velük kapcsolatos problémákról, környezeti és egyéb hatásokról pénteken, 12-én, este fél hat órai kezdettel Erőss Zoltán tart előadást a szekszárdi önkormányzati klubban (Garay tér 16.). Az előadásra mindenkit tisztelettel vár a szekszárdi Narancs Klub. Tájékoztató a kárpótlásról Kapitány Ferenc országgyűlési képviselő szombaton, 13-án este hét órai kezdettel Pakson, a polgármesteri hivatal nagytermében tájékoztatót tart a kárpótlási törvényről. Az előadásra minden érdeklődőt szeretettel várnak. Árusítási lehetőségekről Dunaföldvár város önkormányzatának képviselő-testü- lete július 11-én, csütörtökön, este hét órakor tartja soron következő testületi ülését. Többek között javaslat hangzik el a Dunaföldvári Általános Iskola kezelésében lévő épületek új célú hasznosítására. De megtárgyalják az őstermelőknek a Béke téren történő árusítási lehetőségére tett javaslatot is. Lemondták az előadást Szekszárdon első alkalommal vendégszerepeit volna a Montevideoi (Uruguay) Tánc- együttes július 22-én, hétfőn este a Babits Mihály művelődési ház színháztermében. így hirdették a plakátok, prospektusok. A nagy érdeklődéssel várt együttes forró hangulatúnak ígérkező folklórműsora azonban elmarad, az előadást az Uruguay-i együttes mondta le. Gyermekszépségverseny, 1991. Horváth Anita Szokodi Veronika Váci Tibor Pál Miklós Bognár Beáta Dunaszentgyörgy, Rózsa 59. Tolnanémedi, Dózsa u.30. Kajdacs, Kossuth L. u. 200. Dunaszentgyörgy, Óvoda 8. Bonyhád, Lenin u. 6. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebbnek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztőségünkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, kérjük, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszépségverseny. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik hozzánk. Sokan érdeklődnek, hogy mikor láthaják lapunkban a beküldött fényképet. Még több százan várakoznak, de előbb- utóbb mindenki sorra kerül. Legközelebbi, szombati számunkban a tolnai Fojdl Kittike, a dombóvári Horvát Nikolett, a kajdacsi Schüszler Zsolt, a dalmandi Németh Nikolett, a nagyszokolyi Papp Zsolt fényképét közöljük. Csók István lakóháza, - ma emlékmúzeum
