Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-10 / 160. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. július 10. Parázs vita a szakszervezeti vagyonról Jeszenszky Géza - Jugoszláviáról (Folytatás az 1. oldalról.) A határozati javaslat általános vitájá­ban a képviselők nem is elsősorban a szóban forgó tervezetről, hanem a tár­sadalombiztosítás tervezett reformjával kapcsolatban fejtették ki nézeteiket. A társadalombiztosítás továbbra sem rendelkezik önálló vagyonnal, és gaz­dálkodását veszélyezteti, hogy kintlé­vőségei behajtására sem történt ez idáig határozott intézkedés, miközben bevételei is elmaradnak a tervezettől. A következő napirendként az állami és szakszervezeti vagyon szétválasztá­sáról és a szabad szakszervezeti szer­vezkedést biztositó vagyoni feltételek megteremtéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját kezdték meg a képvi­selők. E tervezet - mint arra az előter­jesztő MDF-es képviselő, Palkovics Im­re is utalt - a szakszervezeti vagyon megosztásával az újonnan létrejött szakszervezetek és munkástanácsok esélyegyenlőségét kívánja biztosítani az üzemi tanácsi választásokon. Ennek velejárójaként a vagyont az egyes üze­mekhez, munkahelyekhez köti, azt a felfogást előtérbe helyezve, miszerint a Kérdőjelek Változó szomszédok Magyaroszág két világhábo­rú és az azokat követő béke1 szerződések útján jutott állami szomszédaihoz. Ezt az öröksé­get sokszor - a helsinki záróok­mányhoz való csatlakozással is - felvállaltuk. Ezt szomszé­daink is tudhatják. Kik a szomszédaink? A válasz általános iskolai feladatként is a könnyűek közé számított: Csehszlovákia, Szovjetunió, Románia, Jugoszlávia, Auszt­ria. Ennyi. De manapság... Kik is a szomszédaink? Auszt­riával és Romániával a helyzet alapjában változatlan. De a ma­gát már Cseh és Szlovák Köz­társaságnak nevező Csehszlo­vákiában a közvetlen szom­széd Szlovákia. A Szovjetunió­hoz tartozó közvetlen szom­széd pedig Ukrajna. Délen Ju­goszláviával vagyunk határo­sak, de a szomszédságban Szlovénia, Horváthország, Bácska irányában pedig hogy még bonyolultabb legyen - Szerbia illetve a Vajdaság he­lyezkedik el. De akkor kik a szomszédaink? Erre a történelem, a többféle szerződés és mai valós helyzet együtt adja meg a választ Azt azonban mindig tudnunk kell, hogy hol a határ! KOCSIS TAMÁS szakszervezeti vagyon a munkavállalók osztatlan tulajdona. A törvényjavaslat általános vitájában szót kérők - a szo­cialista képviselők kivételével - vala­mennyien támogatták a tervezetben körvonalazott intézkedéseket. A szokásoknak megfelelően az Or­szággyűlés tegnap délután interpellá­ciók tárgyalásával folytatta munkáját. Horváth Tivadar (SZDSZ) az agrár­kutatás csődje miatt kongatta meg a vészharangot a földművelésügyi mi­niszterhez címzett interpellációjában. Az általánosabb érvényű tájékozódás során kirajzolódott a kép: a felére csök­kentett költségvetési támogatás, a be­szűkült megrendelések miatt a tönk szélére jutott a magyar agrárkutatás, s ezzel veszélybe került a magyar mező- gazdaság jövőjét megalapozó szellemi töke is. Csehák Judit (MSZP) a közlekedési miniszterhez interpellált a MÁV társa­dalombiztosítási járuléktartozása ügyében. A képviselő érdeklődött, milyen in­tézkedéseket terveznek az elmaradt befizetések elmaradása érdekében. Tegnap reggel nyolc óra harminc- nyolc perckora Somogyszob-Balaton- szentgyörgy vasútvonalon közlekedő személyvonat Segesd külterületén ösz- szeütközött egy fával megrakott Kamaz tehergépkocsival. Az ütközés miatt a két kocsiból álló szerelvény a pálya­testről kisiklott, és felbontotta a teher­gépkocsit A baleset következtében a vonat mozdonyvezetője, a 49 éves Ré­téi József csurgói lakos kórházba szál­Rendőrségi felhívás Tájékoztatjuk Szekszárd város pol­gárait, hogy az elmúlt héten a Gemenc Szálló melletti „Bagoly" bolt előtt B. Ist­ván szekszárdi lakos rablást követett el. A cselekmény elkövetése után rend­őreink a gyanúsítottat elfogták, jelenleg örizetbevétele mellett folyik ellene eljá­rás. 1991. július 8-án az esti órákban S. Lajos szekszárdi lakos ugyanezen bolt előtt követett el garázdaságot, melynek során rendőri intézkedésre került sor. 4Ö Ft-ért kívánt vásárolni 80 Ft-os pálinkát majd közölte a boltosok­kal, hogy vegyék el tőle, ha merik. Az intézkedés során előállítottuk, el­lene garázdaság miatt indult eljárás. Állampolgári bejelentésekből és ter­mészetesen saját tapasztalatunkból is tudjuk, hogy a „Bagoly" bolt körül gya­koriak a rendbontások, az erőszakos, garázda jellegű cselekmények. Úgy tű­nik, itt alakult ki Szekszárd egy veszé­lyes pontja, ennek megszüntetésére in­tézkedési tervet hagyott jóvá Szek­szárd város kapitánya. Ezen túl a polgármesteri hivatal se­gítségével és támogatásával, közterü­let-fenntartókkal együtt, állandó rend­őri jelenlétet biztosítunk e városrész közrend jének-közbiztonságának fenn­tartása érdekében. Rendőrkapitányság, Szekszárd Siklós Csaba közlekedési miniszter vé­delmébe vette a vasutat, amely a koráb­bi időszakban - az infrastruktúra har- madlagos rangsorolása miatt - soha­sem kapta meg a működéséhez szük­séges költségvetési forrásokat. A képviselő elfogadhatatlannak Ítél­te miniszter válaszát, amely véleménye szerint semmilyen konkrétumot nem tartalmazott. Az Országgyűlés viszont egyetértett Siklós Csaba válaszával. Páris András (SZDSZ) a honvédelmi minisztert interpellálta azzal kapcsolat­ban, hogy a kiürített szovjet objektumok bizonyos ingatlanrészei rejtélyes mó­don társasági vagyonná alakultak át. A kérdés vizsgálatát az alkotmányügyi, valamint a gazdasági bizottságnak utalták áL Az interpellációk és kérdések után a képviselők folytatták a szakszervezeti vagyonnal kapcsolatos törvénytervezet általános vitáját. Este a vitát megszakították, s a mó­dosító indítványok benyújtásának idő­tartamára megkezdték a vitát a munka- vállalói érdekképviseleti tagdijfizetés önkéntességének ügyében. litás után meghalt. Az utasok közül egy súlyos, életveszélyes sérülést, négyen súlyos sérüléseket, további öt utas köny- nyü sérülést szenvedett: őket a nagy­atádi kórházban ápolják. Bebizonyoso­dott, hogy a fénysorompó piros jelzése ellenére a gépkocsi vezetője nem állt meg; későbbarra hivatkozott, hogyfék- hiba miatt nem tudta leállítani járművét. Az anyagi kár az elsődleges becslések szerint másfél millió forint. Újabb szennyeződésekről ér­keznek hírek Olaszországból: az egyik oldalon, a Liguri-tengernél még mindig fenyeget az olaj, a „csizma” másik felén, az Adria nyu­gati partjánál pedig megint jelent­keztek a kellemetlenkedő algák. Genova partjai előtt - amint kide­rült - hosszú ideig befolyásolja a tengervíz összetételét, élővilágát az a 150 ezer tonna kőolaj, amely a Haven nevű tartályhajóból tavasz- szal ömlött a vízbe. „Vérzik a ten­ger" - igy fogalmaznak az olasz szakértők, amin az értendő, hogy a szétterült olajból naponta mintegy 1000 liter leszáll a tengerfenékre, s helyenként fél méter magas iszapszerü lerakódást alkot Sze­rencse a szerencsétlenségben, hogy a Liguri-tenger strandjait ez a szennyeződés eddig nem érte el. A tenger azonban ebben a tér­ségben csak mintegy 10 év múlva éri el a tankhajó katasztrófája előtti tisztasági fokot - állapította meg a Menekültek a Vajdaságban Hétfőn éjszaka, tizenegy óra kö­rül Bacska Palanka és lloka között ismeretlen személyek aknavetőből tüzet nyitottak a jugoszláv néphad­seregnek a „május 25.” Duna-hidat őrző katonáira. A hídnál az újvidéki laktanya katonái teljesítettek szol­gálatot. A Tanjug jugoszláv hírügy­nökség jelentése szerint már több mint hétezer menekült tartózkodik Vajdaságban. Az utóbbi három hó­napban kétezer menekült érkezett oda, az utóbbi napokban főképpen a szlavóniai, a baranyai és a nyu- gat-szeremi szerblakta falvak vidé­kéről. Keresik az elrabolt szegedi leányt A vártnál kevesebb lakossági bejelentés érkezett eddig a rend­őrségre a június 27-én elrabolt szegedi Farkas Helga ügyében. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság illetékese elmondta, hogy minden lakossági bejelentést ko­molyan vesznek és alaposan utána is járnak, sőt amennyire a lehető­ségük engedi, a városban terjengő rémhíreket is vizsgálják. A nyomo­zás egyébként változatlanul nagy erőkkel folytatódik. A rendőrség azért nem adhat bővebb informá­ciót a végzett munkáról, mert az esetleg károsan befolyásolná a nyomozás eredményességét. A rendőrség illetékese ígéretet tett arra, hogy amint lehet, részletes tá­jékoztatást adnak a hazánkban rendkívülinek számító bűnügyről. A lakossági bejelentéseket to­vábbra is várják a 62/23-011-es telefonon a 10-55-ös melléken, vagy bármely rendőri szervnél. világszerte ismert Greenpace kör­nyezetvédelmi mozgalom, amely­nek egyik hajója „feltérképezte” a környéket. A tapasztalataikról szó­ló tanulmány csak a hónap máso­dik felében lát napvilágot, de előze­tesen már ismertették tudományos kutatásaik legfontosabb eredmé­nyeit. Ezek szerint a tengervízben literenként 5-15 mikrogramm van, ami jelentős mértékben csökkenti a mikroorganizmusok mennyisé­gét a tengerekben. A tenger felszínén egyetlen milli­méter vastagságú olajfilm elegen­dő ahhoz, hogy csökkenjen a viz oxigénfelvétele, befulladjanak a halpeték és eltűnjön a mikrobák egy része. A legújabb példa szerint a ka­tasztrófa sújtotta tenger gyógyítá­sa is járhat kellemetlen mellékha­tásokkal. így az a próbálkozás, hogy a tengervízbe keveredett ola­jat ún. „olajevő” baktériumokkal tüntessék el, nem egészen a ter­(Folytatás az 1. oldalról.) A magyar diplomácia tevékenységé­nek másik jellemzője a folyamatos nemzetközi konzultáció, vélemény- egyeztetés. Lényegében ebbe a sorba illeszkedett a hétvégi hármas külügymi­niszteri találkozó is, amelyre Cossiga olasz köztársasági elnök látogatása adott alkalmat. A megbeszélések hátte­rét megvilágítva Jeszenszky Géza is­mételten eloszlatta azt a félreértést, mi­szerint Magyarország Budapestre invi­tálta volna a Jugoszláviával szomszé­dos országok külügyi vezetőit. Ilyen meghívás nem volt, s nem is készültek ilyen konzultációra. Ugyanakkor a fél­reértésre jellemző volt, hogy váratlanul a horvát külügyminiszter is bejelentke­zett Budapesten a megbeszélésre. A válságkezelés legutóbbi fejlemé­nyeit értékelve Jeszenszky Géza üdvö­zölte, s Magyarország támogatásáról biztosította a Brioni szigeten született kompromisszumokat. Ennek egyik leg­fontosabb eredményeként említette, hogy megindult a politikai tanácskozás Jugoszlávia jövőjét illetően. A brioni tár­gyalások azzal a reménnyel kecsegtet­nek, hogy végre kirajzolódnak egyfajta jugoszláviai New Deal körvonalai, s a kompromisszumkeresés lesz a megha­tározó. Ami a várható megoldásokat il­leti, Jeszenszky Géza a megegyezés kulcselemei közé sorolta a nemzeti ki­sebbségek helyzetének megnyugtató rendezését. A hármas külügyi csúcs megbeszélései is arról tanúskodnak, hogy az olasz diplomácia vezetője, De Michelis is osztja azt a magyar megkö­zelítést, miszerint a nemzeti kisebbsé­gek jogait, státusát egységes formában kell rendezni. Ebbe az általános keret­be ágyazódna a magyar kisebbség helyzetének rendezése is. Az „egymásba gabalyodott" jugo­szláviai nemzetek problémái erőtelje­sen ráirányítják a figyelmet a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos felfogá­sok újragondolására is. veknek megfelelően sikerült: a fel­használt miniélőlényekről kiderült ugyanis, hogy nemcsak olajat esz­nek, hanem más, a tengerben lévő tápanyagokat is. Ennek hatására e tápanyagok nagy része eltű nt a víz­ből, s ennek egyik következménye az algásodás, például az Adrián. A szakemberek most Rimini tér­ségében jeleznek algaveszélyt. A Daphne II. kutatóhajó, amely rend­szeresen ellenőrzi a tengervíz mi­nőségét, Rimini és Cattolica körze­tében fedezte fel a tengerfenéken a part felé közeledő algatömeget. A riadó jogosságát igazolták a halá­szok is. A hirtelen adriai algásodást az­zal is magyarázzák, hogy egyszer­re forró lett Olaszországban a nyár, s a hőmérséklet még északon is meghaladja a 35 fokot, árnyékban. A Daphne II. jelzése azonban egye­lőre csak „korlátozott mennyiségű algás anyag” megjelenéséről szól. Ferenczy-Europress Ilyen újragondolandó probléma a nemzetiségi kisebbségek kollektiv jo­gainak kérdése, amitől sokan ódzkod­nak. Ugyanakkor, ha létezik kollektív fé­lelem, kollektív diszkrimináció, akkor a kollektiv jogvédelemnek is helye van. Nem szeparatizmusról, illetve privilé­giumokról van szó, hanem olyan, a ki­sebbségeknek nyújtandó töbletjogok- ról, ahogyan azt például Jászi Oszkár javasolta. (Az autonómia, az önigazga­tás egyébként sem ismeretlen a jugo­szláviai politikai életben; csak meg kel­lene valósítani a gyakorlatban.) Az olasz diplomácia irányítója egyébként jelezte azt is, hogy az Euró­pai Közösség hajlandónak mutatkozik anyagi forrásokkal támogatni a nemzeti kisebbségek helyzetének átfogó ren­dezését, a szükségessé váló többletin­tézkedések megvalósítását. Ami a Jugoszláviában élő magyar ki­sebbséget illeti, az a súlyos helyeztben akarata ellenére megosztottá vált. Míg például a szlovéniai és a horvátországi mágyarság úgy érzi, hogy a magyar kormány nem áll ki kellő súllyal ügyük mellett, s nem támogatja a köztársasá­gok függetlenségét, addig a Vajdaság­ban élő magyarok általában óvatos­ságra intenek az állásfoglalásokban. A nemzetiségi kérdésről elmondot­takkal kapcsolatban érdeklődtek arról: mi következik Antall József kormányfő kijelentéséből, miszerint a Vajdaságot nem Szerbiához, hanem a Szerb-Hor- vát-Szlovén Királysághoz, majd Ju­goszláviához csatolták az első, majd a második világháborút lezáró békeszer­ződésekben. Jeszenszky Géza hang­súlyozta: félreértelmezett beállítás len­ne e szavakat úgy interpretálni, mintha ezzel Magyarország valamiféle területi igényeket formált volna. A miniszterel­nök csupán a .nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésére kívánta fel­hívni a figyelmet, a vonatkozó történel­mi, nemzetközi jogi tények megvilágítá­sával. Sorkatonákat bántalmazott két tiszt Kirívóan súlyos bűntettet köve­tett el a Magyar Honvédség két tisztje - tájékoztatta az MTI-t Keleti György ezredes, a HM szóvivője. A hódmezővásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár egyik századparancsoka és sza­kaszparancsnoka vasárnap este a tatárszentgyörgyi lőtéren tettleg bántalmazott négy sorkatonát. Az elrendelt parancsnoki vizs­gálatot követően az ügyet tegnap átadták a Szegedi Katonai Ügyész­ségnek. A Magyar Honvédség parancs­noka - az eset súlyosságára való tekintettel - gyorsított ügyészi eljá­rást kezdeményezett, melynek eredményeképpen rövid időn be­lül bírósági ítélet várható a katonai bűncselekményt elkövető két tiszt ügyében. Súlyos vasúti baleset Somogybán Olaszországba utazók figyelem! Olaj és alga fenyegeti a tengereket Kelet-Európának hiányzik évi 3 milliárd dollár - és a telefon Erősödő verseny a bankok között Mibe fektessük megtakarított pénzünket? A kelet- és közép-európai orszá­goknak 1995-ig legalább évi 9 mil­liárd dollárra lenne szükségükfize- tési mérlegük egyensúlyban tartá­sára, 6-7 milliárdnál többhöz azonban mindeddig nem tudtak jutni - állapította meg Moeen A. Qureshi, a Világbank alelnöke. Az ipari országokban minden le­hetőt meg kellene tenniük, hogy több tőke érkezzék Európa keleti felébe. A szükséges források azonban csak a magánbankok és vállalkozások köréből biztosítha­tók, mivel a Világbank és a Nemzet­közi Valutaalap átlag évi 4, a többi nagy nemzetközi bank pedig leg­feljebb évi 3 milliárd dollárt képes nyújtani. A Világbank másik gondja Kelet- Európával: atávközlés katasztrofá­lis helyzete. Egy most elkészült tanulmányuk rámutat: „A távközlés radikális megjavítása nélkül semmiféle gaz­dasági fellendülés sem képzelhető el a térségben”, vagyis a gazdasági segítségnek is erre kell összponto­sulnia. Elemzésük szerint Kelet- Európában 100 főre mintegy 10 te­lefonvonal jut A helyzet éppen Ma­gyarországon a legrosszabb, ahol 100 fő mindössze 7,5 vonallal ren­delkezhet Ahhoz, hogy az itteni or­szágok telefonviszonyai legalább a görög színvonalat megközelítsék, a következő 10 évben 22-38 mil­liárd dollárra lenne szükség. A Világbank elemzése óv a volt szocialista országokban a túlságo­san gyors privatizálástól. Az éssze­rűség azt diktálja, hogy először ve­zessék be a szükséges reformo­kat, és csak ez után privatizálják az állam tulajdonában lévő nagy- vállalatokat - hangzik a jelentés. A kelet-európai reformállamok fejlődését elősegítő tényezőnek minősíti a Világbank azt hogy - el­térően a világ sok más térségétől, elsősorban a harmadik világ or­szágaitól - itt viszonylag magas a munkaerő képzettsége. A reformok azonban mindennek ellenére fájdalmasak lesznek, mi­vel munkanélküliség és áremelke­dés kötődik hozzájuk, ami - együtt a jövedelmek közötti megnövekvő különbségekkel - szociális feszült­ségekkel jár. Ferenczy-Europress A biztonság jó árucikk A biztonság költséges, de kifize­tődik. Ezt a gondolkodásmódot szeretnék elterjeszteni a magyar vállalatok között - mondta a hol­land-magyar biztonsági vegyes vállalat, a Group 4 Securitas Hun­gária Kft. ügyvezető igazgatója a cég tegnap, budapesti sajtótájé­koztatóján. A közel egyéves vállalat eddigi tevékenysége főként a volt szovjet és munkiásör laktanyák őrzése volt. Ezt a szolgáltatást nonprofit alapon végzi a kft. De készek több, más vállalkozás beindítására is, s ezek eredményeképpen a jövő hónaptól már nyereségesen működik a ve­gyes vállalaL 1991 -re 500 millió fo­rintos árbevételre számítanak. A holland partner szakmai ta­pasztalatára támaszkodva, a cég szolgáltatásaiban az európai szín­vonal megközelítését tervezi: 48 óra alatt vállalják országon belüli pénzküldés esetén, hogy az ösz- szeg megjelenik a címzett számlá­ján. A benzinkutak bevételeinek begyűjtésére egy biztonságos pénzgyűjtő rendszer beindítását tervezik. Tevékenységük, amely ki­terjed a személyek őrzésére, vé­delmére, valamint a biztonsági be­rendezések telepítésére is, 9 terü­leti központjukon keresztül is be­hálózza az egész országot. Sok jel mutat arra, hogy a ban­kok között erősödő verseny indult a - szaknyelven szólva - forrás- bevonásért, azaz a lakossági be­fektetésekért. Erre utal például az, hogy mind több külföldi részese­désű, úgynevezett vegyes bank kezdi meg működését; folyamato­san bővül a fiókhálózat és gyarap­szik a különféle pénzügyi művele­tek ellátására létrehozott, szerve­zetileg önállósult leánybankok száma. Az egészséges versenyt közvetve-közvetlenül ösztönzi az értékpapírtörvény is, amely előírja, hogy az értékpapír-forgalmazást le kell választani a kereskedelmi ban­kok tevékenységi köréről. A pénzintézetek szolgáltatásai, s ezzel együtt a pénzbefektetési le­hetőségek skálája az utóbbi idő­ben jelentősen bővült: a takarék- betétek mellett megjelentek töb­bek között a letéti jegyek, a pénz­tárjegyek, az értékjegyek és a disz­kontjegyek. A hitelviszonyt meg­testesítő banki értékpapírok sokfé­leségében közös, hogy - amint azt a központi szabályozás kimondja - a 6 hónapon belüli lekötések ka­mata nem haladhatja meg a 26 százalékot. (A 6 hónapon túli lekö­tések maximális kamatáról a ban­kok egymás között állapodhatnak meg, ez - jelenlegi megegyezésük szerint - 33 százalék.) Különböző értékpapír-konst­rukciók más-más előnyt ígérnek a befektetőknek, ezért előfordul, hogy az azonos időtávú lekötések­re - a megszabott határokon belül - egymástól jócskán eltérő kama­tokat fizetnek. A viszonlag alacso­nyabb kamattal kecsegtető bank azonban igyekszik pluszszolgálta­tásokat nyújtani ügyfeleinek. Pél­dául úgy, hogy kiterjedtebb fiókhá­lózata révén bármikor és bárhol elérhetők értékpapírjai. Esetleg úgy, hogy a lejárat előtt visszavál­tott papírok után fizetendő kama­toknál az általánosnál enyhébb szankciót, kisebb levonást alkal­maz. De szerepel a tárgynyere- mény-sorsolás és sokféle más eszköz is a befektetők, illetve a leendő befektetők kegyeiért folyó harcban. A bővülő befektetési „választék” és nem utolsó sorban az inflációs folyamat, amely a legrosszabb üz­letek közé sorolja a megtakarított pénz otthoni „tárolását”, arra fi­gyelmeztet, hogy a kisebb-na- gyobb megtakarításokkal rendel­kezőknek érdemes körültekintően tájékozódniuk a pénzügyi művele­tek lehetőségeiről. Sorozatunk kö­vetkező részeivel, amelyekben az olvasó megtalálhatja a különböző befektetési konstrukciók előnyei­nek, hátrányainak ismertetését, ehhez az eligazodáshoz igyek­szünk segítséget adni. Ferenczy - Europress

Next

/
Thumbnails
Contents