Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-03 / 154. szám

1991. július 3. Kisvállalkozók oldala io^ PÚJSÁG 5 Vállalkozás, piac, tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, adózás A verseny nem fenékig tejfel Mi lesz, ha belépünk a Közös Piacba? Nem csak nagyvárosban lehet... A Mucska-féle Renault szerviz Mórágyon Jg 'jfrMfefgí- ....;---i---rfiriiinniíiii ír i MiomnnofiomnMMi „ A vállalkozókról akar mindenki hét bort Iphurm” Mucska Ferenc: „Még a kezdeteknél tartunk, sok a tennivaló.” Hitek és tévhitek keringenek a közvéleményben arról, hogy mit is remélhetünk a közös piaci tagságból a magyar mezőgaz­daság számára. Ezért különö­sen fontos az a tanulmány, amelyet az Agrárgazdasági Ku­tatóintézet készített az EK-tag- ság várható hatásairól. A tanulmány leszögezi, hogy a közös piacihoz képest na­gyon előnytelen a hazai üze­mek méret szerinti megoszlása. Nálunk csak nagyok és törpék vannak, holott az EK-ban a 20-50 hektáros gazdaságok a jellemzőek. Kevés a gép, a traktorszám például a németor­száginak a tizedét sem éri el ezer hektáron. Hátrány, hogy a meglevő gépek nagyüzemre tervezettek, és felerészben el­használódott példányok. Ala­csony a hazai munka termelé­kenysége, s a szakértők ráadá­sul attól tartanak, hogy az elkö­vetkező néhány évben a vár­ható tulajdoni átalakulás követ­keztében ez átmenetileg még csökken is. Minden érdekelt számára megfontolandó körülmény, hogy a Közös Piacba nem lehet félig belépni. Nem lehet csak az előnyöket elfogadni a korláto­zások nélkül. A mai anarchikus hazai mezőgazdasági termelést - amiből azért nagyon sokan nagyon jól élnek - alapjaiban át kell majd formálni az EK agrár­piaci rendtartása szellemében. Ez értékesítési garanciát és ha­tárok között tartott árakat jelent. Ugyanakkor, egy ma még el­képzelhetetlenül erős ver­senyre kell a hazai élelmiszer- termelőknek felkészülniük. Ftá- adásul nemcsak a Közös Piac határainál, hanem itthon, Ma­gyarországon is. Nemcsak azt kell tudomásul venni, hogy mi­ránk is kíméletlenül kötelezőek lesznek a belépés után az igen szigorú egészségügyi, környe­zetvédelmi, eredetvédelmi sza­bályok, amelyek nélkül nem le­het árut bevinni az EK-ba. A hazai termelőket talán ennél is súlyosabban érintheti majd, hogy a magyar boltokban meg­jelennek a mienknél lényege­sen szebb kivitelű, magas fel­dolgozottságé, többnyire egészségesebb közös piaci élelmiszerek. Meglehet, kez­detben drágábban. De csak kezdetben, mert egy átmeneti időszak után - ami legfeljebb néhány év - a magyar élelmi­szerek is a közös piaci áron ke­rülnek majd forgalomba a mi üz­leteinkben is. Ekkor pedig már valóban csak a minőség - vagy esetleg a hazafiúi érzés - kész­teti a vevőt hogy hazai húst, va­jat, tejterméket vásároljon. Sokakat érdeklő és érintő kérdés, hogy mely ágazatoknak van esélye a közös piaci áruk kíméletlen versenyében. A ga­bonák, az olajos növények, to­vábbá a vetőmagvak és a hüve­lyesek jó eséllyel indulnak. A friss kertészeti termékekkel vi­szont nagyon nehéz bejutni, ehhez a mi adottságaink nem igazán jók és igen jelentős olasz, görög, spanyol zöldség­importra is számítani kell. Kér­dés, hogy a hazai piac elis- meri-e majd a mi korai paradi­csomunk fólia alatti termelésé­nek pluszköltségeit, amikor az olasz paradicsom ugyanak­kora a szabadföldön ért be? Legkétségesebb a szőlő és gyümölcstermesztés jövője. Ami az előbbit illeti, itt a keleti piacok összeomlása az elsőd­leges veszély, hiszen a termés legnagyobb része szovjet pi­acra került. Annak pedig kevés esélye van, hogy ezt a hatal­mas borexportot a Közös Piac átvállalná. Az állattenyésztés ágazatain belül a legnagyobb eséllyel a kisállattenyésztők indulhatnak. A pulyka, a nyúl, továbbá a te­nyésztett vadak kelendőek. A juhexportnak is komoly esélyei lehetnek, de a hagyományos ágazatok termékei, a sertés és baromfi, valamint a marha csak a mainál lényegesen jobb mi­nőségben számíthatnak „bebo­csátásra”. P.É. Azon ma már senki sem cso­dálkozik, hogy a nagy nyugati autógyárak egymás után nyitják meg Magyarországon a képvi­seleteket, autószalonokat, már­kaszervizeket, természetesen először a nagyvárosokban. Az viszont mindenképpen érdekes, hogy egy eldugott kis faluban, Mórágyon Renault márkaszer­vizt nyitott egy vállalkozó, aki ráadásul nem is szakmabeli. — Hogyan jut eszébe valaki­nek itt egy olyan vállalko­zásba kezdeni, amely nyil­vánvalóan nem épülhet a he­lyi igényekre? — Számomra ez egy termé­szetes folyamat eredménye - kezdte Mucska Ferenc, a Mucska és Társa Betéti Társa­ság ügyvezető igazgatója. - Mindig vonzott a vállalkozás és érdekeltek az autók, annak el­lenére, hogy nem ez a szak­mám. Villanyszerelő vagyok, tehát autószerelő-műhelyt nem nyithattam. Két és fél éve kerül­tem kapcsolatba - kitelepített rokonaimon keresztül - Wolf­gang Budesheim úrral, aki Re- nault-kereskedő Németország­ban, és éppen partnereket ke­resett nálunk. Nem sokat teke­tóriáztunk, egy hónap múlva már egy alkalmazottammal kint voltunk Budesheim úrnál, beta­nulni a Renault kocsik szerelé­sét. Ma már négy megyéből járnak hozzánk, Mórágyra a Renault-tulajdonosok. — Milyen most a műhely fel­szereltsége? — Nemrégiben fejeztük be a bővítést, most négy kocsiállá­sunk van. A szervizmunkához szükséges alapfelszereléssel rendelkezünk. Ha jól tudom, van olyan terv, hogy a Renault Hungária a hálózatához tartozó RENAULT CI.HI egységeket - s mi is ezek közé tartozunk - ellátja célszerszá­mokkal, műszerekkel, amelyek megkönnyítik a Renault típusok diagnosztikáját, szerelését. A részleteket azonban még nem ismerem. — Miből sikerült ezt a ko­moly fejlesztést finanszí­rozni? — Kizárólag saját erőből és sa­ját munkával. A szomszédban örököltünk a szülőktől egy há­zat, azt eladtuk, így nyílt lehe­tőségünk az építkezésre. Hitelt ilyen kamatok mellett nem mer­tem volna felvenni. Sajnos, ma mindenki a vállalkozókról akar hét bőrt lehúzni, s ez nem ked­vez a fejlesztésnek. Azért nincs például táblám kint a mórágyi elágazásnál, mert a KM is hor­ribilis összeget kért volna, hogy kitehessem. — Jó az alkatrészellátás? — A körülményekhez képest megfelelő. A gyakran szüksé­ges „fogyóeszközökből”, külön­böző szűrőkből, ékszíjakból, fékbetétekből van készletem. Egyéb alkatrészekből nem tu­dok nagyobb mennyiséget tar­tani, ehhez komolyabb forgó­tőke kellene. Ha ilyen igény felmerül, akkor megrendelem, és rövid időn belül megküldik a kért alkatrészeket. Szegeden van egy Renault autószalon és alkatrészbázis. Az alkatrészka­talógus mikrofilmen van, erről olvasom le a kódszámot, ami a megrendeléshez szükséges. — Milyen Renault típusokból fut a legtöbb nálunk? — Sorrendben a 9-es, a 11-es és az 5-ös van a legnagyobb számban, és ezen belül is sok a dízel kocsi. Most igen népsze­rűek és gyorsan terjednek ná­lunk is az új 19-esek és a Clio-k, ez utóbbi kiskocsi az év autója lett az idén. — Gondolom, ma már nem autóápoló műhely néven fut ez a vállalkozás. Hogyan ka­pott engedélyt márkaszerviz létesítésére, ha nincs meg a szükséges végzettsége? — Ma már társasági formában működünk, hiszen Budesheim úrral betéti társaságot alapítot­tunk 500 ezer forintos törzstő­kével. így elegendő, ha egy al­kalmazott rendelkezik a megfe­lelő képesítéssel. Két fiatal munkatársam van, az egyikük mestervizsgát is tett. De nem elsősorban a papíron múlik a dolog, sokkal fontosabb a rend­szeres kapcsolattartás a német szervizzel, az új technikák meg­tanulása, a szakirodalom isme­rete. A tanulmányutak fontosak, van mit tanulnunk a német kol­légáktól, s nem csak a szakmai ismeretek tekintetében. — Vállalnak más típusokat is, vagy csak Renault kocsik­kal foglalkoznak? — Természetesen vállalunk, de csak a Renault típusokhoz tudjuk az alkatrészeket is ga­rantálni. — Ha jól tudom, a Mucska és Társa BT nemcsak márka- szerviz, hanem autókereske­dés is egyben, ugyanakkor sehol sem látok eladásra váró Renault-kat, vagy bemu­tató kocsikat... — Valóban, új Renauft sze­mélygépkocsik és haszonjár­művek forgalmazása is célunk, de egyelőre még csak ügynöki formában végzem ezt. Ha ide­jön egy érdeklődő, akkor kata­lógusból be tudom mutatni a kapható típusokat, árajánlatom is van, de a vevőt el kell külde- nem - vagy el kell vinnem - a szegedi autószalonba. Később majd hozunk ide, Mórágyra is bemutató kocsikat, s a vevő itt rendelheti meg a kívánt autót, amelyet az igénye szerinti fel­szereltséggel hat héten belül átvehet. — Van elég munkája a mórá­gy i Renault szerviznek? Meg­térül majd ez a beruházás? — Munkánk van, emiatt nem panaszkodhatom. Menet köz­ben azonban előfordult, hogy nekem is elegem volt, nem vol­tam biztos abban, hogy érde- mes-e fejleszteni. De már tu­dom, hogy megállni, visszalépni nem szabad. A magyar autós társadalom villámgyorsan átáll a nyugati típusokra, és nekünk ezt követni kell ugyanilyen gyorsan. Aki ebben a szakmá­ban most nem tanul, nem lép tovább, az végérvényesen le­marad. -árki­Fotó: Bakó Jenő A minimálbérhez Toyota jár? Miért baj, hogy adót csalunk? Kislexikon - vállalkozóknak Az engedély kiváltása Az APEH múlt heti sajtótájé­koztatóján elmondták, hogy a magyar állampolgárok tavaly becslések szerint mintegy 100-150 milliárd forint jövedel­met titkoltak el. Ez a költségve­tést mintegy ötvenmilliárd forint­tól fosztotta meg. A tavaly befizetett 117 milli­árd forint szja több mint 90 szá­zaléka az alkalmazottaktól származik, akik - ha hinni le­hetne e számoknak - a legjob­ban kereső réteghez tartoznak. Megjelent a Tolnai Vállalkozó Megjelent a Kereskedők, Vál- • lalkozók Tolna Megyei Szerve­zetének folyóirata, a Tolnai Vál­lakozó második száma. A tartalomból: vélemények a nyugtaadásról, jogszabályfi­gyelő, gépjármű-költségtérítés: csak minnél bonyolultabban!, gondolatok az előprivatizáció­ról, hazai és külföldi vásárnap­tár, hírek a vállalkozásfejlesz­tési alapítványról. Persze, kevesen hisszük el, hogy a valóságban is ez a hely­zet. Elgondolkodtató, hogy a nyugdíjasok - akiknek járadéka elvben adómentes - több szja-t fizettek be, mint az egyéni vál­lalkozók. A furcsa adatok mögött az a mindannyiunk által ismert gya­korlat húzódik meg, hogy az „ál­lami” munkahelyeken szinte ki­zárt az adócsalás, a privát szfé­rában és az árnyékgazdaság­ban viszont a legtermészete­A 75/1991 .(VI.13.)Korm. ren­delet a területfejlesztési támo­gatásokról rendelkezik. Az el­maradott térségek fejlesztését és a munkahelyteremtést szol­gáló beruházások elsőbbséget élveznek a pénzügyi eszközök odaítélésénél. A támogatás vissza nem térítendő tőkejutta­tás, felső határa az elmaradott térségekben munkahelyteremtő beruházás esetén a fejlesztési költség 30 százaléka, infrast­rukturális beruházás esetén 50 százaléka, az egyéb kedvez­ményezett területeken a fejlesz­tési költség 20 százaléka. sebb dolog. Amikor a szerelő azt kérdezi, hogy számlával vagy anélkül, szinte habozás nélkül „anélkült” mondunk. Csakhogy ez sokkal hama­rabb visszaüt ránk, mintsem gondolnánk. A költségvetés ugyanis minden évben beter­vezi az szja-ból származó be­vételeit. Minél többet nem val­lanak be azok, akik megtehetik ezt, annál többet vetnek ki azokra, akik bérből és fizetés­ből élnek. A 12/1991 .(VI.13.) KTM-BM-MüM-PM együttes rendelet a területfejlesztést és a munkahelyteremtést szolgáló támogatásban részesíthető te­lepülések 1991. évre vonatkozó kijelöléséről szól. A rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a gazdasági-társadalmi szem­pontból elmaradottnak nyilvání­tott térségek településeinek névsorát. Ezek Tolna megyében a kö­vetkezők: Bátaapáti, Belecska, Csibrák, Diósberény, Dúzs, Grábóc, Gyulaj, Kalaznó, Kisz- székely, Kisvejke, Lengyel, Szakemberek körében ma­napság vita van azon, hogy ta­lán nem is a szja-val, hanem a forgalmi adóval kellene a látha­tatlan jövedelmeket megfogni. Ez azt jelenti, hogy nem a jöve­delem megszerzésekor adóz­tatnák a polgárt - hiszen ez a jelek szerint igen gyakran látha­tatlan esemény -, hanem a jö­vedelem elköltésekor. így vagy úgy, mindenképpen igazságot keltene tenni adó­ügyben. Lehet ugyanis a költ­ségvetést nem szeretni, akkor is fenn kell tartani. Márpedig ma ezt egyre kevesebb állampol­gár, egyre nagyobb arányban kénytelen megtenni. Ami ugye nem igazán demokratikus megoldás. P.É. Miszla, Mőcsény, Mórágy, Mucsfa, Mucsi, Murga, Nagy­székely, Udvari, Varsád. A rendelet 2. számú mellék­lete tartalmazza a munkahely­teremtő beruházások szem­pontjából támogatható foglal­koztatási körzetek településeit. Ezek Tolna megyében az aláb­biak: Belcska, Bikács, Diósbe­rény, Dúzs, Értény, Felsőnyék, Kalaznó, Keszőhidegkút, Kö- lesd, Koppányszántó, Magyar- keszi, Miszla, Mucsi, Nagydo­log, Nagykónyi, Nagyszékely, Újireg, Fürgéd, Gyönk, Györ- köny, Hőgyész, I regszemcse, Kajdacs, Ozora, Pálfa, Regöly, Nagyszokoly, Sárszentlőrinc, Szakadát, Szakály, Szárazd, Tamási, Udvari, Varsád. Mielőtt vállalkozásba kezd valaki, sok mindent meg kell fontolnia. Mindenekelőtt azt, hogy van-e, lesz-e igény a ter­vezett tevékenységre? Gyakran tapasztalható ugyanis, hogy egy utcában 2-3 cukrászda, bu­tik, fodrász, stb. üzemel, rontva egymás üzletét, miközben odébb mindebből esetleg hiány van. Érdemes olyan tevékeny­séget választani, amiből nem telített a piac. Ha ez a feltétel adott, számolni kell azzal is, hogy egy kezdő vállalkozás ál­talában egy-két évig vesztesé­ges, tehát megfelelő anyagi tar­talékokat kell fölhalmozni. Aki nulláról indul, annak mi­nimum 3 év alatt térül meg a be­fektetése, s aki ezt a nehéz idő­szakot átéli, az hosszú távon sikerre számíthat. A vállalkozá­sok nagy része azért hal el az indulás évében, mert ezt a piaci törvényt nem veszik figyelembe a vállalkozók. Ami a gyákorlati teendőket il­leti: először is érvényes erkölcsi bizonyítvány kell. Ennek birto­kában a vállalkozás székhelye szerint illetékes önkorányzati hivatalban váltható ki a vállal­kozói igazolvány. Fontos tudni, hogy a tevékenység végzésé­hez nem feltétlenül a vállalko­zónak van szüksége szakképe­sítésre, elég, ha az alkalma­zottja rendelkezik vele. Ha vi­szont egyedül kívánja végezni az adott tevékenységet, feltét­lenül megfelelő képesítéssel kell rendelkeznie. Erről az 5/1990. KEM-rendelet (31. sz. Magyar Közlöny), valamint a 7/1991. IKM-rendelet (37. sz. Magyar Közlöny) rendelkezik. A vállalkozói igazolvány bir­tokában az adószámot az ille­tékes adófelügyelőségen kapja meg a vállalkozó, miután beje­lentkezik a személyi jövedelemadó, illetve a vállal­kozói nyereségadó (VÁNYA) hatálya alá, valamint választ az általános forgalmi adó és az ez alól történő mentesség között. Ezek érdemi eldöntéséhez né­hány dolgot tudni kell. Ha pél­dául a „ványát” választjuk, ak­kor is szükséges személyi jövedelemadót fizetni; az ÁFA alóli mentességet csak 300 ezer forint éves bevétel alatt le­het kérni. Aki viszont bejelent­kezik az ÁFA hatálya alá, an­nak valamelyik bankban szám­lát kell nyitnia. A különféle adó­fajták fizetésének eldöntéséhez előzetes gazdaságossági szá­mításokat kell végezni, amelye­ket ugyan külön senki nem kér, de a válallkozás első nagy buk­tatója lehet az ennek hiányában hozott rossz döntés. Tehát: mi­előtt elmegy az adóhivatalba, számoljon! Ferenczy - Europress Jogszabályfigyelő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents