Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-22 / 170. szám

1991. július 22. (tolnai) NÉPÚJSÁG 3 Képviselőtestületi ülés Bonyhádon Lemondott az alpolgármester Jövőre helyi adók, emlékműügy, tájmúzeum... (Folytatás az 1 .oldalról.) A város egészségügyi ellá­tása, a városi kórház és rende­lőintézet munkája című írásos anyaghoz egy másik is készült a kórház ezirányú átvilágításá­val, melyhez dr.Bálint Júlia fű­zött szóban, igen tartalmas ki­egészítést. Ebben vázolta, mi­képp készül a kórház az egész­ségügyben bekövetkező válto­zásokra. A testület elfogadta a beszámolót, azzal, hogy októ­ber 31 -ig újfent egy anyagot kell elkészíteni, mely már a konkrét változásokról nyújt kellő infor­mációt a testületnek. A kórház munkájáról a testületi tagok és az ülésen megjelentek egyaránt pozitívan nyilatkoztak. Az 1990.évi adóterv teljesíté­sének értékelése került terí­tékre, valamint a helyi adók be­vezetésére vonatkozó koncep­ció, melyről olyan döntés szüle­tett, hogy ki kell dolgozni a ma­gánszemélyek, vállalkozók kommunális adójára és a helyi iparűzési adó részleteire vo­natkozó rendelettervezeteket, amit szintén október 31-ig kell a testület elé terjeszteni jóváha­gyásra. Az adókat előrelátha­tóan 1992 január 1-től vezetik be, melynek részleteiről nem esett szó. Egy sor bejelentés követke­zett, melyben a Perczel utcai ingatlanok ( volt papír- és villa­mossági üzlet, valamint a Perc­zel utca 28. alatti ingatlan ) ér­tékesítésre kerülnek, utóbbi bontási kötelezettséggel. A lakbértámogatások ügyét, a kormány döntésének érvény- belépéséig levették a képvise­lők a napirendről. A Völgységi Múzeum ez év december 31 -ig a jelenlegi for­mában üzemel, addig viszont lépéseket kell tenni tájmúze­ummá való átminősítésére. A ll.világháborús emlékmű helyének kijelölése megtörtént, a Rákóczi és a Táncsics utca sarkán, a volt zsinagóga előtti területen kerül felállításra. A testület köszönetét mondott Bertalan Sándornak az em­lékmű terveinek elkészítéséért, és kérte a pártokat, üzemeket, magánszemélyeket az em­lékmű ügyének további anyagi segítésére. A szociális és kommunális alapítványhoz újfent nem csat­lakozott a testület, újabb részle­tek felől érdeklődnek a gazda­sági bizottságnál, immár nem először. A városi címerrel kapcsola­tos döntés, hogy az elkészült három grafikai javaslatot be kell mutatni a város lakói­nak, s a közvélemény ismere­tében születhet határozat e kérdésben. A Petőfi gimnázium igazgató­jának, Erdélyesi Jánosnak a lemondását is tudomásul vette a testület, s mivel az igazgatói posztra kiírt két pályázat is eredménytelen maradt, megbí­zást kapott 1992 július 31-ig Dévényi Ferencné az igazgatói teendők ellátására. Az új tűzoltóparancsnok ki­nevezése is megtörtént, mivel a régi elköltözik, akit Kovács Pé­ter jegyző felmentett. A testület kinevezte Gergelics István tűz­oltó hadnagyot városi tűzoltó parancsnokká. A sok napirendre való tekin­tettel a városa- tyák háromne­gyed tizenegyig tárgyaltak. Címerezik a hibridkukoricát A Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát szarvasdi kerületé­ben nógrádi emberek címerezik a kukoricát, ők visszajáró ven­dégmunkások. Most hatvanan jöttek, sokan évi szabadságuk terhére, vagy munkanélküliek. Elmondásuk szerint szeretnek itt dolgozni, elégedettek a kere­settel. — Nekünk azért is megéri - mondják -, mert terményben kapjuk a fizetséget. Ez szemé- lyenkén egy mázsa vegyesta­karmányt jelent - búzát, kukori­cát, árpát - napi tíz órai mun­káért. Egy nap alatt körülbelül harminc hektárt tudnak meg­tisztítani. Vége az ebédidőnek Nagyon”távol a túlsó vég Tudósítás elsőkézből Napirenden: az önprivatizáció. Beleszólhat-e a munkavállaló a privatizálásba? Az erre vonat­kozó kormányrendelet terve­zete szerepelt az Érdekegyez­tető Tanács privatizációs bi­zottságának ülésén. A meglehetősn feszült lég­körben kezdődő tanácskozáson töbek között az önprivatizációs modellről csaptak össze a né­zetek. A kormány által beter­jesztett javaslat kiemelte, hogy minden privatizációs szándékot meg kell vitatni az adott mun­kahelyi kollektívával is, ki kell kérni az érdekképviseletek vé­leményét, sőt olyan humánpoli­tikai tervet kell mellékelni az előterjesztésekhez, amelyben részletesen elemzik a privati­záció nyomán előálló foglal­koztatási és szociális problémá­kat is. Már az ülés első perceiben kiderült, hogy a munkavállalói oldal számos kérdést másképp lát, mint az előterjesztők. Hely­telenítik, hogy az önprivatizáció szabályozásával ismét jelentős vállalati kör sorsáról születik döntés anélkül, hogy előbb el­készült volna az átfogó kor­mányprogram és a privatizációs törvény. A vitára bocsátott előterjesz­tés sokkal hamarabb eljutott másfórumokhoz, mintsem arról az ÉT illetékesei nyilatkozhat­tak volna, pedig az anyagban jónéhány olyan passzus is sze­repel, amely ellentétes a mun­kavállalók érdekeivel. Többek között szorgalmaz­ták, hogy maguknak a dolgo­zóknak is biztosítsanak jogsza­bályi lehetőséget munkahelyük privatizálásának kezdeménye­zésére^ privatizációból szár­mazó állami bevételeknek pe­dig legalább a 15 százalékát fordítsák a munka nélkül mara­dók anyagi támogatására, s kü­lönítsenek el bizonyos össze­geket átképzésre, munkahely- teremtésre is. Bizonyos fenntartásai a mun­kaadói oldalnak is voltak, noha alapvetően nem vonták két­ségbe a kormány szándékainak helyességét. Kifogásaik között azonban nyomatékosan aláhúzták: elfo­gadják azt az előírást, hogy az önprivatizációt választó vállala­tok vezetői konzultáljanak az érdekképviseletekkel, de tekin­tettel a különböző szakszerve­zetek között dúló politikai vi­tákra, jobban szerették volna, ha csak egyetlen „szószólóval” kell egyezkedniük. Nem titkolt iróniával jegyezte meg a kormány képviselője: a Munka Törvénykönyve ma még törvény - tehát a munkahelyen jelenlévő minden érdekképvise­letet bizony meg kel hallgatni a végső döntés megszületése előtt. S noha a tanácskozáson nem született minden kérdés­ben egyetértés, mind a kor­mány, mind az ÁVÜ jelenlévő képviselői megígérték: megfon­tolják az észrevételeket, s a végső álláspont kialakításakor figyelembe fognak venni min­den elfogadható módositó ja­vaslatot is. S.P. Ferenczy-Europress Zöldség-gyümölcs konferencia A nyugat-európai piacokon könnyen vezető szerephez jut­hatnának a magyar zöldségfé­lék és gyümölcsök - jelentette ki Kurt Ehrenstorfer, a bajoror­szági Gyümölcs Agentura tulaj­donosa, hivatásos piaci szak­értő szombaton, a nyírbátori városházán tartott zöld­ség-gyümölcs konferencián, melyet a német CSU-hoz közelálló Hans Seidel alapít­vány, valamint a helyi polgár- mesteri hivatal rendezett a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei termelőknek. A német kereskedő kifejtette: megnőtt a közös piaci országok vásárlóinak igénye a természe­tes körülmények között előállí­tott termékek iránt. Egyre keve­sebben vásárolják az üveg há­zakban és a fóliasátrak alatt termesztett, különböző mester­séges eljárásokkal lerövidített tenyészidejű zöldségféléket és gyümölcsöket, amelyeknek az íze, zamata messze elmarad - a kétségtelneül dekoratív - kül­sejüktől. Kurt Ehrenstorfer sze­rint ez a fogyasztói szokásvál­tozás nem mindennapi lehető­séget teremt a magyar áruknak, hiszen azok minősége a ked­vező ki ima eredményeként messze felülmúlja a másutt termesztettekét. Véleményét példákkal is alátámasztotta: a magyar paprika, paradicsom, cseresznye és sárgabarack verhetetlen a piacon, ma már mindenekelőtt azt keresik a nyugat-európai vevők. Hansú- lyozta viszont: a jó ízű árut a jö­vőben vonzóvá kell tenniük a magyar exportálóknak. A gyűlésen javaslatként hangzott el, hogy az export-mi­nőség ellenőrzésére indokolt lenne egy hivatal felállítása. Tájékoztatás, és módosítás Szekszárdon, a megyeháza nagytermében tartja soron kö­vetkező ülését 1991. július 25-én - csütörtökön - délelőtt 9 órai kezdéssel a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése. A napirendi pontok között tá­jékoztató, szóbeli előterjesztés hangzik el az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről. Jóváhagyásra kerül a Tolna Megyei Önkormányzat és a fel­ügyelete alá tartozó intézmé­nyek 1990. évi pénzmaradvá­nya. A Közgyűlés megtárgyalja, majd felosztja a megyei önkor­mányzat fejlesztési célú címzett állami támogatását. Beszámoló hangzik el a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése rendelettervezete a Tolna Megyei Önkormányzat költségvetéséről, végrehajtá­sának rendjéről, fejlesztési cél­kitűzéseiről szóló 1/1991. (II.28.) sz. rendeletének módo­sításáról. Orgonakoncert Szekszárdon Szekszárdon, a Művészetek Házában szerdán, július 24-én, este fél nyolckor Piet Peters (Hollandia) orgonakoncertjét hallgathatják, láthatják a részt­vevők. Műsorában Bach, Jean Lang- lais, Pikéthy Tibor, Cor Kee művei szerepelnek. Nyári szünet Kaposszekcsőn, a negyven személyes idősek klubjának nyári szünete július 15 és 30-e között arra biztosított lehetősé­get, hogy az itt dolgozók a szo­kásos nagytakarítás után ma­guk is szabadságra mehesse­nek. A klub mindennapos látogatói azonban a zárva tartás ideje alatt sem kell, hogy nélkülözzék az étkeztetést. Döntenek a támogatások odaítéléséről A Tolna Megyei Munkaügyi Tanács ülésére 1991. július 31-én, délelőtt 9 órakor kerül sor a Szakszervezetek Háza I. emeletén, a 101 .-es tárgyalóte­remben. A napirendek között szerepel a megyei Foglalkoztatási Alap munkahelyteremtő pályázatai­nak elbírálása, valamint a tá­mogatások odaítélése. Tájékoztató hangzik el a me­gyei Foglalkoztatási Alap 1991. első félévi felhasználásáról. Terjeszkedés külföldön is Változások várhatók Interjú a Springer új elnökével, Günter Wille-vel Az Axel Springer Kiadó El­nökségének most hivatalba lé­pett új elnöke, a 48 éves Günter Wille a napokban „bemutat­kozó” nyilatkozatot adott a hamburgi „Spiegel"-nek. Wille eredeti foglalkozása gépész- mérnök. Edig a Philip Morris német leányvállalatának a fő­nöke volt. Most Peter Tamm visszavonulása után került a Springer legmagasabb poszt­jára. A „Spiegel” munkatársai „bemelegítésül” arról kérdezték az új média-elnököt, hogy megmarad-e a Springer „rend­kívül konzervatív és német-na­cionalista” irányvonala. Ezt Wille csak a múltra vonatkoz­tatva találta helytállónak, és ki­jelentette: „Újságíróink munká­ját inkább polgári liberális irányzatúként jellemezném”. Majd hozzátette: „Ez a demok­rácia erőssége: a különböző nézetek ütközése gondolko­dásra, meggondolásra, sarkall. Mi is sokat tanultunk. És a cé­günk bizonyos dolgokban pragmatikusabb lett.” Arra a kérdésre, hogy mit ért polgári liberális irányultásgon, az új Springer-főnök kijelentette: „Ki­adványainkban lehetőséget biz­tosítunk a különböző vélemé­nyek kifejtésére, a vitákra. Plu­ralisták és nyiltak szeretnénk lenni. Az újságírói munkának is sokszínűnek, változatosnak kell lennie. A lapjainknak a legjobb újságírókat kell foglalkoztat­niuk.” A Springer élén történt válto­zás következményeiről az új el­nök elmondta, hogy személyé­ben generációváltás követke­zett be, és ez természetszerű­leg új vezetési stílust is jelent. A legfontosabb feladatnak a cé­gen belüli nyílt és konstruktív dialógus megkezdését, és a csapatszellem kialakítását ne­vezte. Az elnök szólt arról is, hogy a Springer csak négy-öt éve jelent meg külföldön is. En­nek oka az volt, hogy annakide­jén a konszern alapítója, Axel Springer tudatosan csak az NSZK-ra korlátozta a konszern tevékenységét. Hozzátette, a külföldi beruházások kocká­zata, persze, mindig jóval na­gyobb, mint a belföldieké. Az elnökváltás kapcsán nyil­vánosságra került egy sor tény is a Springer-konszernről: A német újságok közül a Springer 100 százalékos tulajdonában van: Bild, Bild am Sonntag, Bild der Frau, Auto-Bild, Sport-Bild, Welt, Welt am Sonntag, Ham­burger Abendblatt, Funk Uhr, Hörzu, B.Z., Berliner Morgen­post, Journal für die Frau, Bild­woche, Ostsee-Zeitunk (Ros­tock), Leipzinger Volkszeitung. A külföldi újságok közül (a tu­lajdonhányadot a zárójeles szám mutatja) Ausztriában a Der Standard (50 %), a Tiroler Tagezeitunk (65 %), Magyaror­szágon a TVR-Hét (70 %), Autó-Extra (70 %), Lakáskul­túra (70 %), a hét vidéki napilap (85 %), Ferenczy-Europress; Spanyolországban a Carlo (100 %), Joyce (50 %), továbbá au­tós- és sportlapok Franciaor­szágban, Angliában és Cseh­szlovákiában. A tv-társaságok közül a Springer résztulajdonos a SAT 1-ben (27 % + Kirchen keresz­tül 43 %) és a Tele 5-ben (25 %), valamint több helyi rádió- és tv-adóban. Három könyvki­adó 50 %-os tulajdonosa: Ver­lag Ullstein, Ullstein-Lan- gen-Müller Verlag és Ostberli­ner Sportverlag. A konszern kiad kilenc sport-szakmagazint; regénysorozatokat és több hir­detési újságot is. Ferenczy-Eurpress Vegyesbolt nyílt Kisszékelyben Kisszékelyben, a közelmúlt­ban átadásra került egy élelmi- szerjellegű vegyesbolt. Az üzletet egy kisvállalkozó nyitotta meg: a lakosság jobb ellátását igyekszik megterem­teni. Lakossági kívánságra Új gázcseretelepet adtak át Kaposszekcsőn. Lakossági kí­vánságra az önkormányzat nemsokkal ezelőtt határozta el a gázcseretelep áthelyezését. A terület lebetonozása már megtörtént, hamarosan nyithat egésznapos üzemeléssel az autósmozi közelében.

Next

/
Thumbnails
Contents