Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-15 / 164. szám

1991. július 15.-NAI, , „ _ NÉPÚJSÁG 5 Nancy Reagan nem engedélyezett életrajza „Nem Ronald Reagen, hanem valójában Nanqf volt az igazi elnök Reagan elnökségének nyolc esztendeje során” - állítja Kitty Kelley asszony az egykori First Ladyről frissen ki­adott és azonnal botrányt kavaró könyvében. A szó szoros értelmében is lehúzta a keresztvizet a színésznőből lett el- nöknéről. „Nancy Reagan anyakönyvi kivonatában mindösze két sor igaz. Az, hogy nőnemű, valamint a bőrének a színe. Az összes többi kitalált. Mi több, a bizonyítvány kétgenerá- ciós hazugság forrása. Ami a gyermek Anna Frances Rob­bins - mai nevén Nancy Reagan - adatait illeti, az évek so­rán szinte valamennyit megváltoztatták. A születés idejét, he­lyét. Az utóbbit azért, hogy háttérben maradjon az apa. Visz- szaemlékezése szerint a kórház nevét is elfelejtette, ahol a világra jött, mondván, hogy az már régen leégett. A New York-i kórházban azonban sohasem volt tűz..”. Kelly asszony négy esztendő szorgos kitartó kutatása és mintegy ezer interjú alapján írta meg „Nancy Reagan nem engedélyezett életrajzát”, amely érthetően a legolvasottabb könyv manapság az Egyesült Államokban. A szerző által bemutatott, egykori „első asszony”, Nancy nagyon zavaros egyéniség, hideg, felületes, akinek alaptermészete az átve­rés. Aki a hangosan meghirdetett AIDS-alapítvány pénzéből fedezte utazásait. Aki a Fehér Házba költözéskor azonnal szerződtetett két csillagjóst. Akihez a hátsó kapun volt bejá­ratos Frank Sinatra. „S ha a First Lady Sinatrával volt együtt senki sem zavarhatta, még az elnöki telefon sem.” Egyébként a nem engedélyezett életrajzért 3 és fél millió dollárt kaszírozott a szerző, és mielőtt a nyomdába került volna könyve, ügyvédek serege tanulmányozta minden so­rát. Helyesírási hiba maradhatott benne, de támadási lehető­ség nem. Nem kevésbé érdekes Kitty Kelley sem. A 49 éves ír szár­mazású asszony megírta Jackie Kennedyt, Liz Taylor életét, és évek óta gyűjti az anyagot Frank Sinatráról. A saját éle­tébe azonban nem enged bepillantani. Ismeri az életrajzírók módszereit... Hogyan fogyókúráznak a politikusok és a sztárok? Keszthely - az édenkert Néhány ismert közéleti sze­mélyiséget, és filmsztárt arról faggattak, mit tesznek a nemkí­vánatos zsírpárnák ellen, hogy tartják „formában” magukat. Claudia Cardinale igazán so­kat tesz karcsúsága érdekében. Vegetáriánussá vált és több­ször tartott koplaló kúrákat is. így viszont ma is megengedheti magának, hogy néha azt egyen, amit szeret: „A legszí- veseben spagettit eszem, abból egy egész tányérral meg tudok enni.” - nyilatkozta. Mihail Gorbacsovot az orvo­sok fogták szigorú diétára. Nemcsak cukrot és édes gyü­mölcsöket nem ehet, de a szénhidráttartalmú élelmisze­rek, így a kenyér, a rizs és a tésztafélék fogyasztását is erő­sen csökkentenie kell. Helmuth Kohl, német kancel­lár vezeti az ismert személyisé­gek „súlyos” listáját: 115 kilo­grammot nyom, ami még 193 cm-es magasságához képest is sok. Ő évente egy hetet Bad Gasteinben, szanatóriumban tölt, ahol teakúrára fogják. A szigorú diétának meg is van az eredménye: 7-10 kilót szokott fogyni. Aztán visszahízza. Sophie Marceau, az új fran­cia filmcsillag már feladta. Bele­törődött kerekded formáiba. „Hiába is álmodozom arról, hogy újból karcsú leszek. Menthetetlenül imádom a cso­koládét és a bort. Azt hittem, az úszás formában tart, de attól megerősödtem, ezért abba­hagytam, mielőtt férfias vállaim lettek volna”. Isabella Rossellini, Ingrid Bergman és - Roberto Rossel­lini gyönyörű lánya, napjaink legfelkapottabb fotómodellje jó­gával szeretné megőrizni szép­ségét. „Nem iszom alkoholt és megpróbálok ellenállni a süte­mények, tejszínhabok csábítá­sának is, bár átkozottul nehéz.” Ha Sylvester Stallonénak a Rockyból, vagy a Rambo soro­zatból megcsodált izmos tes­tére gondolunk, nem csodálko­zunk azon, amit mondott: „Napi öt óra kemény testedzésre van szükségem ahhoz, hogy jó for­mában legyek.” Stallone is is majdnem vegetáriánus, legföl­jebb néha eszik egy kis halat, de húst sohasem. Egyébként is az egészséges táplálkozást ré­szesíti előnyben, nem iszik és nem dohányzik. „Kenésétől Keszthelyig terjed el a Balaton. Ott az éden ka­puja, itt az édenkert vagyon”. - írták a múlt században. A kert már nem az igazi. Megritkultak a fák az ősparkban is, melyet a város a kastélydombért kapott. A Balatonon nem látszik a kor, a 22-25 ezer év. Hajnalon­ként ezüstösen csillog, s úgy övezik itt a dombok, mint két ölelő kar, melyek a Szent Mi­hály-kápolna mögött szinte összeérnek. A rómaiak idején Keszthely határában vezetett az anyaországot Aquincummal összekötő út. Lakták ezt a vidé­ket régebben is. Időszámítás előtt 250 táján kelták éltek itt. A rómaiak ezen a területen létesí­tettek a kiszolgált katonáknak táborhelyet. Az itt lakó rómaiak nem menekültek el, amikor 433-ban hunok és Volga menti szarmata törzsek települtek ide. 454-ben germán törzsek, keleti gótok találtak itt hazát, ahogy 568-ban az avarok. A 7-8. szá­zadban virágzó ipar és keres­kedelem nyomai voltak fellelhe­tők. A honfoglalók már sűrűn lakott vidékre jöttek. A város neve a castellum szóból eredeztethető. A kastély helyén állt az erőd. 1247-től a történelmet már írásos emlékek őrzik. Királyi birtok volt, Nagy Lajos 1346-ban az Arany János Toldijában említett Laczfy Ist­vánnak adta. Ő telepítette ide a ferences szerzeteseket, akik 1386-ban építették a ma is álló gótikus templomot. A gönyörű freskók azt a kort idézik. A Festeticsek Pethő Jánostól 1739-ben 24 ezer forintért vá­sárolták meg a birtokot. A kas­tély 1745-től épült. Gróf Feste­tics Pál 1722-1782 a nagy- szombati majd a lipcsei egye­temen folytatott tanulmányokat. Fia, Festetics György (1755-1819) a bécsi Therezia­Tíz évvel ezelőtt százmilliók tapadtak a képernyőkre, hogy lássák, amikor örök hűséget esküszik egymásnak a brit tró­nörökös, Charles herceg és az akkor még csaknem ismeretlen fiatal lány, Lady Diana. Azóta nemcsak a brit alattvalók zárták a szívükbe a páratlanul ele­gáns, mégis mindig kedves, közvetlen hercegnőt, hanem vi­lágszerte is érdeklődés és ro- konszenv kíséri minden lépé­sét. Most egyre több aggoda­lom övezi a leendő királyi párt, hiszen immár egészen egyér­telműek a pletykák, miszerint csak a kötelező etikett tartja őket együtt a nyilvánosság numban szívta magába a felvi­lágosodás eszméit, a szabad­kőművességet. Tudott latinul, németül, olaszul, angolul, fran­ciául. A magyar gazdálkodás fellendítésére 1797-ben alapí­totta a Georgikont, az első ma­gyar mezőgazdasági tanintéze­tet. 1810-ben készítette Kerbst János keszthelyi asztalosmes­ter tölgyfából a könyvtár míves polcrendszerét, amely nyolcvanezer kötetet őriz. A gróf - Csokonai pártfogója - a magyar szellemi élet felpezsdí­tésén is fáradozott. Az akkori irodalmi élet jeleseit 1817-ben találkozóra hívta. Eljött Berzse­nyi, Kisfaludy, Pálóczy Horváth Ádám, Dukay Takách Judit. A Georgikon 1848-ban zárta be kapuit, újra csak 1866-ban nyi­totta. A főiskolából 1906-ban Gazdasági Akadémia lett. A ferencesek gimnáziumá­ban tanult Batsányi János. Keszthelyi származású például előtt, valójában ágytól és asz­taltól különváltan sőt külön kas­télyban él Charles és Diana. A tízéves házassági évfor­duló - július 29 - közeledtén egyre többen arra tippelnek, hogy megismétlődik az, ami a közelmúltban a botrány határát súrolta: Diana harmincadik szü­letésnapján, Charles nem ült ott az ünnepi asztalnál, mert egy templomrestaurálási bizottság ülésén vett részt. A közvélemény Diana pártján van. A londoni lapok már akkor szívtelenséggel vádolták le­endő királyukat, amikor az né­hány hónapja a kis William her­ceg iskolai balesete után mind­A keszthelyi Helikon könyvtár Goldmark Károly világhírű ze­neszerzőnk. 1810-ben ugyan­csak itt született Nagy Ignác, a honi újságírás, első jelese, 1850-ben Schwarz Dávid, a merev rendszerű, kormányoz­ható léghajó feltalálója. Az ő tervei alapján készítette el Zep­pelin repülő monstrumát. Itt született Asbóth Sándor, Kos­suth szárnysegédje, aki az amerikai polgárháború kiemel­kedő katonai vezetője lett. Itt kötött ki 1846-ban a Bala­ton első gőzhajója, a Kisfaludy. 1862-ben épült az első nyaraló, az első kőszínház - a mai sza­badtéri színpad helyén -, az első szigetfürdő, a „negyvenkét szobából álló vetkőző épület”, melynek két tornya Hever Antal tervei szerint 1892-ben készült. A kastély 1883-ban nyerte el mai formáját. Felépült a város­háza 1887-ben (ma művelődési központ), 1892-ben pedig a Ba­laton és a Hullám Szálló, a part ősze 42 percet töltött fia bete­gágyánál. Lady Diana viszont egész éjjel a gyermek mellett virrasztóit. Charles-ról egyébként rossz hírek járnak: nem egyszerűen lumbágója van, hanem súlyos gerincsérve, ami egyre veszé­lyesebben nyomja az idegszá­lakat. Mindez nagyon nagy fáj­dalmakkal jár, Charles alig bír ülni, ráadásul egy rossz mozdu­lat bénuláshoz vezethet. Az or­vosok szerint elkerülhetetlen a gerincműtét, ami nem is biztos, hogy teljes sikerrel jár. Ez pedig akár örökös tolószéket is je­lenthet az alig 41 éves trónörö­kös számára. két ékessége. A város tele volt pezsgő közösségi élettel, szín­házzal, egyletekkel, a század első évtizedeiben Keszthelyen két hírlap is megjelent rendsze­resen. Századokig három torony magasodott a zöldes-kék he­gyek előtt. Megszaporodtak a magas házak. A partra is szál­loda épült. Tarkult a kép. Az újonnan épült házakon sok a hivalkodó dísz, az oda nem illő tornyocska, sok a tetőablak. Napjainkban is vonz a nyári Balaton, s egész évben Hévíz közelsége és a sok látnivaló centrumában: a kastély. Fő idényben alig hallani magyar szót. Forog az idegen. Sétál és nézeget. Keresi - s itt-ott meg is találja - a kisváros régi báját, szépségét, melyet őriznek még egy-két helyen az utcák, a há­zak, a park és a part, a minden évszakban tündéri Balaton. Beleszóljak Igen is, nem is... Csak meg tudjam állni, hogy ne szóljak bele... - mondja barátnőm. — Mibe ne szólj bele? — Ági lányom ismét „ha­lálosan szerelmes". A fiú, aki valóban kedves, okos, rendes, jó szakmája is van - úgy látom, szintén szereti Ágit. — Akkor mi a baj, mibe kell vagy nem kell bele­szólni? Mély sóhaj: — A fiú tíz évvel fiatalabb nála. Most én hallgattam mé­lyen. Tudom, hogy szere­lemben, sikerült vagy rosz- szul sikerült házasságok­ban nincsenek örökérvényű szabályok. Még azt is elhi­szem, hogy egy harmincé­ves, szép, fiatal nőbe sze­relmes lehet, egy jókülsejű, koránál többet is mutató húszéves fiú. De mi lesz, tíz, húsz év múlva? Tudom a választ: mi a biztosíték akkor, ha ösz- szeillenek korban? Akkor is hány szépnek indult házas­ság bomlik fel? De persze ilyen nagy korkülönbséggel biztos, hogy több az esély. Barátnőm sürgetett: — Szólj már valamit! Mi­ért hallgatsz? Beleszólha­tok, vagy nem szólhatok bele?! Csak ennyit feleltem: a véleményedet, a gondodat elmondhatod, de bele nem szólhatsz. Arra az újabb kérdésre, hogy ez maga már nem be- leszólás-e, igazán nem tud­tam válaszolni! sm. Mindig tudja hányat üt az óra A patinás lóversenyenre érkező hölgy órát formáló széles ka­rimájú kalapjával bűvöli el a verseny közönségét Angliában. Ezen a versenyen a díszes kalapoknak is kijár az ünneplés Koko 2000 forintért Az utóbbi időben több, viszonylag nagy „fo­gása” volt a kábítószercsempészet és- keres­kedelem ellen küzdő magyar rendőri szervek­nek. Tonhauser László rendőr-alezredestől, a Nemzetközi Szervezet- és Kábítószer Bűnö­zés Elleni Szolgálat helyettes vezetőjétől a legutóbbi - majd egy kilónyi - heroin-zsák­mány kapcsán kérdeztük: Hol áll hazánk a nemzetközi kábítószer kereskedelem listáján? — Szerencsére még a nemzetközi közép­mezőnybe sem tartozunk. De csöppet sem le­hetünk nyugodtak, mert a kemény drogok itt vannak Magyarországon. Korábban az volt a feltételezés, hogy nálunk nincs valutában fizetőképes kereslet. Konkrét ügyek kapcsán azonban kiderült, hogy a do- rogokhoz sajnos forintért is hozzá lehet jutni. A „legnépszerűbb” a hasisgyanta, egy adag - azaz körülbelül egy gramm - 6-700 forint, a heroin és a kokain 1500-2000 forint. A bűnüldözésben gyakorlott nyugati rend­őrökkel való együttműködés révén ma már mintaanyagokat kapunk, oktatásokon, tapasz­talatcseréken veszünk részt. Ez komoly ered­ményekhez is vezetett, megtörtént például, hogy a mi információink alapján fogtak el csempészeket Ausztriában. Nálunk sokáig tabu-téma, sőt, „nem létező” probléma volt a drog. Ezt a szervezett bűnö­zés kihasználta, s Magyarország kurrens kábí­tószerszállító útvonallá vált. A magyar fölvá­sárlók zömmel nyugatról szerzik be a drogo­kat. Leggyakrabban Hollandiából, ott ugyanis nem büntetik a drogfogyasztókat. A kereskedők csupán megrendelők, a szállí­tást mások, „amatőrök”, kábítószeresek vég­zik. Az emlékezetes öt és fél kilós heroin-fo­gásnál is olyan nő vállalta a kockázatot, aki kábítószerfogyasztó, s AIDS-beteg. Profi ma­gyar szállítókkal még nem találkoztunk, a kül­földiek annál inkább azok. Pontosan tudják például, melyik határsza­kaszon érdemes próbálkozni. — Előfordult, hogy a magyar hivatalos személyek is segítettek nekik? — Sajnos, akadtak, akik nagy pénzek reményében átáll­tak a bűnözők oldalára, s aki egyszer átállt, azt többé nem engedik ki a markukból. — A csempész-ügyletek hány százalékáról értesülnek? — Véleményem szerint minden száz szállí­tásból egyelőre sajnos csk tízről tudunk, s ötöt-hatot el is kapunk. K.Gyurkó Rita Ferenczy-Europress Együtt ünnepli-e Charles és Diana tízéves házassági évfordulójukat

Next

/
Thumbnails
Contents