Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-08 / 133. szám

12 NÉPÚJSÁG 1991. június 8. Ez-az (Francia diákok dolgozataiból) Történelem Az emberiség három nagy korszaka a következő: kő­korszak, bronzkorszak és nyugdíjas korszak. A kőkor­szak két részre osztható, éspedig a pattintott kőkor­szakra és a habkő kor­szakra. Ószövetség A leghíresebb zsidót Mó­zesnek nevezték, és a Biblia első részében élt. A sinai hegyen tíz parancsnokot kapott. Napóleon Bonaparte nagy generális volt. Fiatalon vette el Joze- fint, de aztán hamarosan, jó stratégaként belátta, hogy mivel nincs gyereke, újból meg kell nősülnie. Elzavarta tehát Jozefint, és elvette Szent Ilonát. Földrajz Az Amerikai Egyesült Ál­lamok 48 ország uniója, melynek fővárosa Washing­ton. Plusz ott van Alaszka, melyet a cár eladott Ameri­kának, mert szüksége volt költőpénzre. Biológia A szív egy üres és lapos csont, amely a szerelemhez szükséges. Női pilóták Tajvanon TAJPEJ: Szabályos tisztel- tanévben kezdik meg a kikép- géssel és hagyományos keleti zést a női pilóták számára, mosollyal üdvözlik az első női akik a kétévi katédiskolát katonai pilótajelöltek a fotó- négyévi katonai szolgálattal sokat a kiképzőközpontban. A folytatják. (MTI KÉPSZER- tajvani légierőnél az 1991-es KESZTŐSÉG) A világ számos helyén kiter­melt kőolaj és földgáz túlnyomó többsége több száz millió évvel ezelőtt keletkezett. Most a Kali­forniai-öbölben olyan olajra bukkantak, amelynek kora leg­följebb 4240 év. A pontos meg­határozást a radiokarbon-mód­szer tette lehetővé. Ez a kor azt az időpontot jelenti, amikor a szénhidrogének alapanyagául szolgáló tengeri szervezetek ra­dioaktív szenet tartalmazó széndioxidot vettek fel a légkör­ből. így aztán elképzelhető, hogy még az említett kornál is fiatalabb a keletkezett kőolaj, hiszen az is jó időbe telt, míg ezek a szervezetek leülepedtek, betömődtek a tengeraljzat üle­dékeibe. Olaj megfelelő nyomás és hőmérsékleti viszonyok közt ke­letkezik a szerves anyagot tar­talmazó üledékekből. Ha ez a hőmérséklet 50-175 fok közötti, évmilliók telnek el, mire kőolajjá válik. A Kaliforniai-öbölben talált olajnyomok azonban különleges helyen képződtek. Ez egy törés­zóna, amelynek mentén új óceáni kéreg képződik, ezért jó­val magasabb hőmérsékletű, mint az átlagos. 300-400 fokon, 10-30 méteres mélységben pár évezred is elég volt ahhoz, hogy az olaj létrejöjjön. Mennyisége messze nem elegendő a gazda­sági felhasználáshoz, viszont nagyon alkalmas tanulmányte­rület a geológusok számára. A gyapjú közvetlen termelési költségének mintegy negyedét teszi ki a birkák nyírása, és ráa­dásul hiány van jól képzett bir- kanyírókból - állítják ausztrál termelők. Ez adta az ötletet a déli kontinens kutatóinak a „biológiai birkanyírás” módszerének ki­dolgozására. Az eljárás lényege, hogy ha a birkák egyetlen injekciót kapnak egy növekedést befolyásoló fe­hérjéből, az mintegy 24 órára le­állítja a gyapjúszálak növekedé­sét, pontosabban azoknak a sej­teknek a képződését, amelyek gyapjúszállá alakulnak. Noha a sejtek keletkezése röviddel az injekció után megáll, a szőrtüsző folytatja a meglévő szál kitolását a birka szőrének felszíne felé, ezért négy-hat héttel később a szálak természetes törése meg­jelenik a felszínen. Ekkor a gyapjú egyszerűen lehúzható a birkáról. Két ember naponta akár több száz birka gyapját tudja lehúzni. A kísérletek szerint az injekció hatása egy-két nap után elmúlik, és a gyapjú képződése újból megindul. A kezelésnek csak kevés mellékhatása van: a vem- hesség korai szakaszában nö­veli a spontán vetélést. A biztató kísérletek után remlélik, hogy a birkanyírás új módja jelentősen csökkenti a gyapjútermelés költ­ségét. De bármennyire látvá­nyosak is a tudomány eredmé­nyei, valószínűleg igen távol va­gyunk még attól, hogy a birkákról kész norvégmintás pulóvert tud­junk lehúzni! Ha elterjed ez a legújabb módszer,- hazánkban az Alföl­dön szerveződött csapatok- el­dobhatják a birkanyíróollót. A biológiai birkanyírás jámbor „áldozatai” egy ausztrál kísérleti telepen (MTI-Press) Ismét egy „legmelegebb” év A Föld felszínének átlaghő­mérséklete magasabb volt 1990-ben, mint bármely más esztendőben, mióta az időjárási adatok rendszeres észlelése és feljegyzése a 19. század köze­pén megkezdődött. A múlt évre vonatkozó globális felszíni hő­mérsékletértékek emelkedést mutatnak, állapították meg, az Egyesült Királyság meteoroló­giai szolgálatának és a Kelet- Anglia Egyetem (UEA) klímaku­tató csoportjának szakemberei. A felmelegedés tavaly megha­ladta a korábbi 1988-as rekordot 0,05 C-fokkal. Mindezek elle­nére túl korai kijelenteni, hogy a- jelenlegi melegedés milyen kap­csolatban van az üvegház-gá- zok légköri feldúsulásával. Az adatsorokban található legmelegebb évekből hat a nyolcvanas években figyelhető meg, így az elmúlt évtized volt az eddigi legmelegebb. A kutatók most a megfigyelt melegedés és az üvegház-gázok koncentráci­ója közötti összefüggést próbál­ják kideríteni. Egymagában az átlaghőmérséklet változásának ismerete túl kevés információt je­lent, így az egyetemi kutatók a hőmérséklet-eloszlás kiszámí­tásán dolgoznak. A Föld felszí­nének hálózatosán beosztott régióinak jelenlegi és korábbi adatait vetik össze a jövőre vo­natkozó számítógépes modell előrejelzéseivel. Az UEA kutatói szerint ugyan a felső légkör melegebb, aho­gyan az üvegházmodell jósolja, de van néhány kisebb ellent­mondás: a sztratoszféra mele­gedése lassúbb a vártnál, és a felszín melegedése nagyobb a közepes földrajzi szélessége­ken, és kisebb a pólusok közelé­ben, mint a modellből követ­kezne. A brit meteorológiai hivatal és a Kelet-Anglia Egyetem átlag­hőmérséklet-számításhoz használt adatbázisa a legmeg­bízhatóbbak közé tartozik, szá­razföldi és tengeri megfigyelőál­lomások észlelésein alapul. Ha­sonló értéket számított ki a NASA Goddard Intézetének ku­tatócsoportja szárazföldön mért értékek felhasználásával. Az, hogy milyen éghajlatvál­tozásra számíthatunk, ma még nem jósolható meg egyértel­műen, de a világ meteorológiai szolgálatának egyre bővülő ada­tai lehetőséget nyújtanak hosz- szú távú folyamatok megértésé­hez is. De az már ma is bizonyos, hogy ha a változások a jelenlegi ütemben folytatódnak, az üveg­ház-gázok (mint például a szén­dioxid) légkörbeli koncentrációja 40 éven belül az iparosítás kora előtti érték kétszeresét éri el, és ismét megkétszereződik, még mielőtt a 21. század véget érne. A Föld éghajlatára vonatkozó egyes modellek szerint számol­nunk kell azzal, hogy még az egyszeri megduplázódás is a globális hőmérséklet néhány fo­kos emelkedését eredményezi. Becslések szerint a Föld hő­mérséklete 1,5-4,5 fokkal meg­emelkedne. Ez a kicsinek tűnő hőmérsékleti eltolódás azonban összevethető a legutóbbi, 18 000 évvel ezelőtti jégkorszak, és a mai éghajlati viszonyok kö­zötti különbségekkel.-dns­Tovább nő a világ energiafelhasználása 1990-ben a világ energiafo­gyasztása ismét rekordot ért el. Ezt állapítja meg az ESSO olaj­konszern tanulmánya, amelyet az egész világból összegyűjtött adatok felhasználásával állítot­tak össze. A világ 1989-ben 10115 millió tonna kőszénegységnyi energiafogyasztása (1 kőszé­negység 0,7 tonna kőolajnak fe­lel meg) 2,1 százalékkal nőtt, és 1990-re elérte a 10 325 millió tonnát. Az ipari országok ener­giafogyasztása 1980-hoz ké­pest azonban csökkent. Az Észak-Amerikáé 30,5 százalék­ról 27 százalékra, Nyugat-Euró- páé 17-ről 16 százalékra. Az ESSO tanulmánya azt az ipari országok kisebb, átlagosan évi 0,6 százalékos népességszapo­rulatával indokolja. A kelet-eu­rópai országokra, a Szovjetuni­óra és Kínára a világ energiafo­gyasztásának 34 százaléka jut. Az energiahordozók legfonto­sabb exportőrei továbbra is az Öböl-államok. Innen származott az elmúlt évben világszerte fel­használt kőolaj 25 százaléka. Az energiahordozók között pedig továbbra is a kőolaj vezet 40,4%-os részesedéssel. Hulladék­faló Az Egyesült Államok Geoló­giai Szolgálatától származó hír szerint az urániumfaló baktéri­umokat csupán néhány évvel ezelőtt fedezték fel a washing­toni Potomac folyó vizében. A baktériumok onnan nyerik az életműködéshez szükséges energiát, hogy az eredetileg ol­dott formában létező urániumot oldhatatlanná alakítják át. Az el­képzelések szerint az uránbá­nyák környékén keletkező szennyezett vizek tisztítására alkalmasak. A „bioreaktoron” ke­resztül átvezetett vízből a bakté­riumok kicsapják az urániumot. Művészi hivatás Megfejtésként Romain Rol­land gondolatát küldjék be ked­ves rejtvényfejtő olvasóink a Tolnai Népújság szerkesztősé­gének címére: 7101 Szekszárd, LisztF.tér3. Pf.:71. Beküldési határidő: június 14. A borítékra, levelezőlapra kérjük feltétlenül írják rá: Rejtvény! A május 25-i rejtvény helyes megfejtése a következő: Ha a házban nincs szeretet, akkor semmi sincs. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Mayer Rozália 7140 Bátaszék, Lajvér puszta 12., Hegyi Attiláné 7100 Szekszárd, Wosinsky Itp. 22., Gergits Ferenc 7200 Dombóvár, Tulipán u. 1., Novák Gyula 7052 Kölesd, Zsámbék u. 30., Jasze- novics Géza 7100 Szekszárd, Gróf P. u. 2. Szénhidrogének csecsemőkorban Gyapjú - birkanyírás nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents