Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-29 / 151. szám
6 NÉPÚJSÁG 1991. június 29.- Az Európai Közösség PHARE Alapítványa a ke let-európai országok gaz daságának fejlesztését hivatott elősegíteni. Az onnét érkező támogatás felhaszná fására a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány pályázatot írt ki, amelyen megyénk is indult. Köztudott, hogy az „önkéntes" csapat jó munkát végzett, hiszen Tolna megye elnyerte a jo got, hogy a PHARE Alapítvány anyagi és módszertani segítségével vállalkozási központot hozzon létre. Gyorsan zajlottak az események, egy dán tanácsadó cég szakembereinek közreműködésével egy hónap alatt elkészült régiónk vállalkozásfejlesztési stratérgiája, és a leendő vállalkozási központ üzleti terve, amit változtatás nélkül el is fogadtak. A terv 3 évre szól, s erre az időszakra nem kis összeget, 437 millió forintot kap vissza nem térítendő alapítványi juttatásként a vállalkozási központ a PHARE Alapítványtól. Maga a Tolna Megyei Vállalkozási Központ még nem létezik, létrehozása most zajlik. Az eddigi előkészítő munkát egy ideiglenes alapítvány, illetve annak kuratóriuma végezte, amelynek elnöke dr. Solymosi József, a bonyhádi Pannónia Mgtsz, elnöke volt. Amint arról lapunkban is olvashattak, június 4-én történt meg a Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány létrehozása és a végleges kuratórium megválasztása, amely 13 tagot számlál. Mint megtudtuk, néhány nappal később ez a kuratórium összeült és megválasztotta elnökké dr. Solymosi Józsefet, alel- nökké Bányai Henriket. Ez a választás is hasonlóan viharos volt, mint a kuratórium megválasztása?- Nem, ez egészen simán zajlott. Azon az ominózus, hosszúra nyúlt alapítói közgyűlésen, miután száz százalékos szavazataránnyal kerültem a kuratóriumba, már többen megkérdezték, hogy vállal- nám-e az elnöki tisztet. Igazából tehát nem külső személyekkel kellett hadakoznom, hanem magamban kellett megvívnom azt a csatát, hogy el merjem-e vállalni.- A kuratórium a napokban már pályázatot írt ki a vállalkozási központ állásainak betöltésére, a szervezet hamarosan feláll és megkezdi működését. A vállalkozók viszont még mindig nem tudják, hogy mit várhatnak majd ettől a vállalkozási központtól, nagyrészt a találgatás szintjén mozognak az elképzelések.- Igen, ezt én is tapasztaltam. Sokan azt gondolják például, hogy belépett a Közös Piac Tolna megyébe és szívlapáttal szórják majd a pénzt a vállalkozóknak. A másik jellemző nézet a szkepticizmus, vagyis lemondanak a lehetőségről. Az igazság természetesen a két véglet között van. Igaz, hogy Tolna megye egy óriási lehetőséget kapott ezzel a programmal, hiszen a PHARE Alapítvány százmilliós összegeket áldoz arra, hogy jó irányba orientálja a megye gazdasági fejlődését. De nem fogják szórni a pénzt. Kemény feltételek teljesítése árán lehet csak hozzájutni. Biztosítják majd a vállalkozási központ működésének anyagi feltételeit, másrészt a vállalkozók, vagy vállalkozni szándékozók a szokásos magyar kondícióknál kedvezőbb feltételekkel kaphatnak milliós nagyságrendű hiteleket, és végül - bár ebben még nincs végleges döntés - lehetőséget kapunk úgynevezett mikro kredit, vagyis rövid lejáratú, néhány százezer forint összegű, áthidaló kölcsönök nyújtására is. Ez utóbbinak egy része lehet akár vissza nem térítendő juttatás is.- Hogyan történik a hitel- kérelmek elbírálása? A központ, vagy a kuratórium nem kér a bankokhoz hasonlóan 150-200 százalékos fedezetet?- A vállalkozási központ ezután jön csak létre, működésének pontos koreográfiája még nincs készen. A frissen megválasztott kuratórium első és legfontosabb feladata éppen az, hogy elkészítse a szervezeti és működési szabályzatot, amely majd választ ad a részletkérdésekre. Alapítványunk lényegében együtt született ezzel a vállalkozási központ elmélettel, nincs tehát minta, előzmény, itt nekünk kell az elmélet alapján a részleteket kidolgozni.- Vállalkozási vagy befektetési tanácsadó, vállako- zásszen/ező cégekből már elég sok működik, ilyenekből nincs hiány. Miben fog különbözni a vállalkozási központ ezektől? Olcsóbb, vagy esetleg ingyenes szolgáltatásokat nyújt?- Szeretném hangsúlyozni, hogy a központ semmiképpen sem lesz az említett cégeknek konkurencia, sőt, munkát fog adni nekik. Nyilvánvaló, hogy a néhány fős apparátus képtelen lenne ilyen feladatokat ellátni, de ez nem is cél, inkább koordináló feladatokat kell vállalnia. Gondoskodni kell például vállalkozási ismereteket nyújtó tanfolyamokról. A központ a megszervezést, végrehajtást rábízza olyan cégekre, amelyek már bizonyították, hogy ebben profik, s részben vagy egészében finanszírozza a tanfolyamokat, hogy minden vállalkozó számára elérhetőek legyenek. Erre meglesz a szükséges anyagi fedezet, s nemcsak erre, hanem például különböző kiadványok, kiállítások finanszírozására is. Ezeket a feladatokat a vállalkozási központ nonprofit jelleggel végzi majd.- Tudjuk, hogy a szekszárdi központ mellett a megye több pontján alközpontok létrehozása szerepel a tervek között. Hogyan működnek majd ezek, és milyen lesz a kapcsolatuk a központtal?- Öt helyen, Tamásiban, Dombóváron, Simontornyán, Pakson és Bonyhádon lesz al központ. Azt szeretnénk, ha a helyi önkormányzatok biztosítanának egy irodát, valamint azoknak a szakembereknek a segítségét, közreműködését, akik különben is ezzel a területtel foglalkoznak a polgármesteri hivatalokban. Az alközpontok legfontosabb feladata, hogy információkkal lássák el a hozzájuk forduló vállalkozókat, mégpedig ugyanolyan információkkal, mint a központ. Ehhez természetesen meg kell szervezni a megfelelő információáramlást a központ és az alközpontok között. Ennek az alközpont-rendszernek a kiépítéséhez tehát az önkormányzatok segítségét kérjük, s úgy gondolom, hogy ezzel nem is lesz probléma, hiszen minden önkormányzat elemi érdeke a vállalkozások segítése. Azt hiszem jobb, ha a munkanélüliek nem a polgár- mester ajtajánál állnak sorba segítséget várva, hanem a vállalkozási központ kihelyezett irodájának ajtaja előtt, s itt keresik a továbblépés lehetőségét.- A vállalkozási központ üzleti tervében az szerepel, hogy az alapítványhoz csatlakozók befizetéseiből évi 4,5 millió forint folyik be. A kezdet anyagi szempontból nem éppen bíztató, hiszen az eddig belépett hetven- egynéhány alapító tag ösz- szesen mintegy 2,5 millió forintot fizetett be...- Minden megye, amely részt vesz ebben a programban, másképp oldotta meg ezt a kérdést. Mi nem kértünk sok pénzt senkitől, örültünk a tízezer forintos befizetéseknek is, és nem félünk attól, ha akár 100-150 tagja lesz az alapítványnak. Persze, nem bánnánk, ha nagyobb cégek esetleg több millió forinttal is hozzájárulnának az alapítvány működéséhez, hiszen valamilyen módon még a legnagyobbak is találkozni fognak a vállalkozási központtal, ha másképp nem, hát a dolgozóik vállalkozásain keresztül. A viszonylag szerény befizetések hátterében nyilván ott van az is, hogy egy kicsit már mindenki megcsömörlött a rengeteg alapítványtól. Különböző alapítványok anyagi támogatásra vonatkozó kérelmeiből most éppen öt fekszik az íróasztalomon. Rangsorolni kell, s ezt remélem megteszik mások is. Egyébként én nem érzem rossznak a helyzetet, mert igaz, hogy egyelőre csak körülbelül 3 millió forint van az egyszámlánkon, de van számos komoly ígéretünk eddig még nem csatlakozott cégek részéről. Azt hiszem, hogy korábban nem kaptak kielégítő információkat az érdeklődők az alapítvány céljairól, de úgy érzem, ez most változóban van és sokan ezután csatlakoznak majd hozzánk. Az alapítvány nyitott, tehát ezt később is bármikor, bárki megteheti, cégek, vállalkozások, magánszemélyek egyaránt. A közeljövőben személyesen is elmegyünk a megye különböző térségeibe az érdeklődőkkel beszélgetni. Ma még kell a propaganda, hiszen a kezdeti lépéseknél tartunk. Később a munkánkkal bizonyítjuk majd, hogy ez a vállalkozási központ valóban hatékony segítséget tud nyújtani a megye gazdasági fejlődéséhez és személy szerint mindenki hasznát látja majd, nemcsak a vállalkozók, hanem áttételesen valamennyi itt élő ember.-árkiA HIT VILÁGA „Példa mutatja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen.” Pál I. levele a korinthusbeliekhez, 14,10. Ismerjük meg a Bibliát (6.) Isten szavának hirdetői Az ószövetségi könyvek második csoportja azoknak az embereknek tanítását őrzi, akiket prófétáknak nevezünk. A próféta név a görög prófétész szóból ered, amely a héber Biblia nabi kifejezését adja vissza. A nabi (próféta) értelme lehet „aki beszél, aki hirdet”, és lehet „hívott, meghívott”. Az utóbbit szokták előnyben részesíteni, s így az Ószövetség nabi-nak nevezi azt a személyt, aki Istentől meghívást kapott arra, hogy szavát hirdesse Izrael népének. írópróféták, akik prédikáltak A próféták a történeti könyvek tanúsága szerint már Kr. e. a 11. századtól megtalálhatók Izraelben (pl. Sámuel, Nátán, Illés, Elizeus), de csak a 8. század közepétől jelent meg az ún. klasszikus prófétaság, amely Kr. e. a 4. századig tartott. A klasszikus próféták igehirdetését olvashatjuk a Bibliában. Ezért nevezik őket íróprófétáknak, ami nem egészen szabatos, minthogy a próféták nem írásban, hanem élő szóban, prédikációban hirdették Isten szavát. Az írott könyvek az elmondott beszédek összegyűjtéséből alakultak ki a próféta tanítványai vagy hagyományozó körök munkája nyomán. A próféták küldetésük igazolásaként arra hivatkoztak, hogy közvetlenül Izrael Istene szólította és állította őket szolgálatába (Iz 6; Jer 1; Ez 1; Ám 7,14). Nem saját gondolataikat hirdették, hanem egyedül és kizárólag a meghívó Isten szavát. Csak neki tartoztak számadással, s rajta kívül nem érezték magukat alávetve semmiféle tekintélynek. Az Istennek való találkozást olyan erőnek élték meg, amely ellenállhatatlan és egész életüket gyökeresen átalakította. A meghívás kiragadta őket eredeti életkörülményeikből is és olyan útra vezette, amelyet esetenként vállalni sem akartak. Ennek jellegzetes példája Jeremiás élettörténete. A meghívás független volt eredeti foglalkozásuktól és származásuktól is; Ámosz pásztor, Izajás arisztokrata volt, Jeremiás a papsághoz tartozott és korának „értelmiségi” rétegéhez állt közel. Tanítottak és bíráltak A próféták küldetése egész Izraelhez szólt. A hit és erkölcs kérdéseit nem elvontan, hanem konkrét megnyilvánulásaiban nézték, ezért figyelmük az emberi életnek szinte minden területére kiterjedt. Tanításukban foglalkoztak a kultusszal, az állam kül- és belpolitikájával, a társadalom szociális vonatkozásaival, sőt a‘környező népek sorsával is. Koruk viszonyai gyakran kemény kritikára késztették őket. Taglalták a hitnek és a hitből fakadó erkölcsi cselekvésnek a megnyilvánulásait, amelyekre Izraelt választott- sága és az Istennel való szövetsége kötelezte. Az eljövendő pusztulást gyakran drámai képekben írták le. Ám a fenyegető ítéletet nem látták elkerülhetetlennek, mindig megmaradt a lehetőség a bűnös életvitel megváltoztatására, s így Istenhez térve az üdvösség ajándékának reményére. Ezért a próféták tevékenységében kiemelkedő szerepe volt a megtérésre való felhívásnak, az isteni megbocsátás és az üdvösség új lehetőségének. Kritikájuk, főként pedig az ítélet hirdetése miatt a próféták a közvélemény ellenállásába ütköztek, mely kétségbe vonta tanításuk es küldetésük isteni eredetét. Ámoszt kiutasították a bételi szentélyből és Izrael királyságából (Ám 7,10 közv.), Ozeást bolond prófétának tartották (Oz 9,7 köz.), Izajás szavát a király és környezete elutasította, de a legbővebb leírás Jeremiás lelki és testi szenvedéseiről maradt fenn. Tevékenységük átértékelése 586 után következett be, amikor II. Nebukadnezár újbabiloni király lerombolta Jeruzsálemet, Juda királyságát megsemmisítette, lakóinak jelentős részét Babilonba deportálta. A nemzeti katasztrófát Isten büntetéseként élték meg, amelynek bekövetkezte igazolta a próféták szavát. Úgy érezték, hogy a beszédeikből levont tanulságok megteremthetik a jövőbeli isteni megbocsátás reményét. Ezért tanításukat mint Isten Izraelnek szóló üzenetét összegyűjtötték. Egyúttal Isten sugalmazására újabb hitélményekkel kiegészítették és saját korukra értelmezték. Isten szándéka nem az ítélet A próféták vigasztalták is a népet. A nehéz történelmi helyzetekben reményt öntöttek kortársaikba. Azt az üdvösséges jövőt hirdették, amelyet Isten készít Izraelnek, mert nem hagyja el népét. A büntetés nem az utolsó szó az üdvösség történetében, Isten szándéka nem az ítélet, hanem a megbocsátás. A próféták gyógyító és buzdító hatása a Babilonba hurcolt izraeliták körében mérhető fel. A közöttük tevékenykedő próféta, akinek tanítását Izajás könyve 40-55. fejezeteiben találjuk és Ezekiel hatására tartották meg hitüket és nemzeti azonosságukat, így ők adtak lendületet a fogság utáni zsidóság helyreállításához. A zsidó nép és a kereszténység egyaránt Isten szavának közvetítőit látja a prófétákban, akik szellemi és erkölcsi nagyságuk révén az egyetemes emberi értékrend képviselői is. Rózsa Huba a róm. kát. hittudományi egyetem professzora Tolna megyeiek a világtalálkozón A magyar reformátusok 1991. június 21-én megynyílt II. világtalálkozóján a magyarországi református gyülekezetek tagjain kívül több mint negyven országból vesznek részt ott élő magyar hittestvéreik. A budapesti Kisstadionban tartott megnyitó istentiszteleten húszezren vettek részt, köztük volt a szekszárdi gyülekezet tíz tagja is. A találkozó színhelye második nap Debrecen volt. A nagyerdei stadionban tartott istentiszteleten huszonötezren jelentek meg. Több Tolna megyei lelkipásztor is részt vett az úrvacsora osztáson. Ott volt a szekszárdi református gyülekezet három tagja is. Hétfőn, június 24-én, az I. Magyar Református Ifjúsági Világtalálkozó megnyíltával benépesült a zán- kai tábor, ahová Tolna megyéből igen sok fiatal utazott. Igaz, Szekszárdról mindössze tizen- ketten, de olyan gyülekezet is van, például a dunaszentgyör- gyi, ahonnan ennek a létszámnak a többszöröse vesz részt a találkozón. Az I. Magyar Református Ifjúsági Világtalálkozó holnap, június 30-án a délelőtt 10 órakor kezdődő záróistentisztelettel ér véget, amelyre nyitott kapukkal várja a zánkai tábor a többi fiatalokat, a találkozón részt vett lányok, fiúk szüleit. Ez a vasárnapi záróistentisztelet .mindenkinek belépést biztosít egy erkölcsi értékekben gazdag világba. D.E. Évközi 13. vasárnap „Ha csak ruhája szegélyét érintem is.. ■ (Mk 5,21-43) Különös időszerűséget nyer mai világunkban ennek az evangéliumi asszonyank az a hite, hogy Jézusnak legalább a ruhaszegélyét akarta megérinteni és ebben a gyógyító erő jelenlétét vélte. Nem igényelte Jézus csodatévő szavát. Még azt sem, hogy ránézzen. Arra meg nem is mert gondolni, hogy Jézus csodákat tevő keze megérintse fejét vagy homlokát. Nem kívánt semmi személyes törődést, figyelmet, megelégedett ruhájának szegélyével, ami az öltözetének nem is legdíszesebb része, hisz hozzátpadt a föld pora, szennye. Mégis hitt abban, hogy a ruhaszegélyen át Jézus istenséget tudja elérni és gyógyító erejét fogja megtapasztalni. Csakugyan: távol van egy az út porát hordozó ruhaszegély attól, hogy isteni erők közvetítője legyen. Nekünk, mai embereknek meg különösen nehéz elképzelni, kik a szavak erejében és a kezek alkotó készségében, de mindéképpen a személyes ráhatásban tudjuk elgondolni a gondolat és erő átvitelét. Ez az asszony túltett rajtunk. Különös és elgondolkodtató, hogy Jézus nemcsak eltűri az asszony kissé mágikusnak ható felfogását, hanem megkereszteli a lökdösődő tömegben, hogy megdicsérhesse hitéért. Jézus csodái jelek is. Valamit meg akart velünk értetni. Valamire rá akart világítani. Ez pedig az, hogy tud ő a vele kapcsolatos nem szellemi dolgoknak is olyan erőt adni, ami neki személyes tulajdonsága, ami a hitben megnyílott emberre hatni képes. Gondolunk itt elsősorban a szentségekre, de az egész egyházi életre is. Hisz Jézus egybeszabott köntösében az egyház jelképét látta. És tovább bontva a szimbólumot: az egyház minden időben felöltözteti Jézust és úgy járatja végig a történelmen. Gondolatokból, érzésekből és gyakorlatokból szövi a ruhát Jézus számára és így alakultak ki az ókori, nép- vándorlás és középkori keresztény szellemiség különböző struktúrái - a modern egyházi törekvésekig. Áhitatok, szertartások, jogrendek köntösében áll Jézus minden kor színe elé. Ezekben sokszor hiányoljuk Jézus eleven szavát és még többször nélkülözzük kezének melegét. Sokszor panaszkodunk, hogy rászállt a köntösre a történelem útjának pora, talán hozzátapadt a föld sara. Ide kell a vérfolyásos asszony Jézustól megdicsért hite, amely Jézust tudja és látja a ruhaszegélyben is. Pápai József Vállalkozásfejlesztés - európai segítséggel Központi kérdések Hét végi beszélgetés dr. Solymosi Józseffel
