Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-27 / 149. szám

4 NÉPÚJSÁG Paks és környéke 1991. június 2 Futballmeccs a városházán mm : :: Paksi képviselőtestület - Paksi SE: 1-0 A Paksi SE labdarúgói a terü­leti bajnokságban szerzett aranyérmükkel elnyerték a jo­got az NB ll-ben való indulásra. Az ehhez szükséges plusz­pénzt a város kasszájában vél­ték felfedezni az egyesület ve­zetői: az év hátralévő részére 6,9 millió forintos póttámogatást igénylő kérelemmel fordultak a képviselőtestülethez. A népes - és hangos - hall­gatóság előtt lezajlott hétfői ülésükön a városatyák 12:5 arányban elutasították a sport­egyesület pénzigényét, bár az addigra „mindössze” 3 millióra redukálódott. így a dolog jelen­legi állása és a PSE vezetőinek állítása szerint nincsenek meg a feltételek a futballcsapat őszi, másodvonalbeli szerepléséhez. Mi történt június 24-én a vá­rosházán? Valóban sportelle- nesek-e (5 kivételével) Paks önkormányzati képviselői? Elöl­járóban szükséges leszögezni: a város kincstárában jelenleg egy fillér sincs, az esetleges többletkiadások fedezete csak a más célokra szánt pénzek megnyirbálásából teremthető elő. Szinger Ferenc egyesületi elnök úgy hitte, hogy jó tippje van a nekik nyújtandó támoga­tás fedezetére: a kisajátításokra szánt 5 millió forintból vélt le- csíphetőnek hármat, mondván, hogy nem kell kisajátítani, így az érintett családok is jól járnak, maradhatnak otthonukban. Sajnos kiderült, hogy ez a pénz nem elsősorban a paksi polgá­rok zaklatását szolgálja, hanem olyan, építési tilalommal sújtott ingatlanok felvásárlására kell, amelyek fontos városszerkezeti kapcsolatok (utcák) létrehozá­sát akadályozzák. Herczeg József képviselőnek ekkor óriási ötlete támadt: ve­PSE pálya és lelátó. Miből fociznak ősszel? gyen fel hitelt a város! Képvise­lőtársai hiába próbálták meg­győzni, hogy a hitelfelvétel csak a probléma továbbgörgetésére lenne jó. Egyrészt a szörnyű kamatok miatt, másrészt, ha bennmarad a csapat az NB ll-ben, jövőre újra előjön ugyanez a probléma, és akkor már jogosan érvelne a PSE: ha 1991-ben adtatok, adjatok most is! Fedezet pedig ugyanúgy nem lenne. A támogatás-tá­mogatók más forrást azonban nem találtak, így Herczeg Jó­zsef fenntartotta a hitelből tör­ténő futball-finanszírozásra tett indítványát. A „sportellenes frakció” azonban újra táma­dásba lendült. Többen emlé­keztették Herczeg urat: érvé­nyes testületi határozat van, hogy nem élnek ilyen esetek­ben a hitelfelvétel lehetőségé­vel, és hozzátették: mivel a vá­ros költségvetésének összeállí­tásakor fejlesztési kiadásokra a kívánatosnak alig harmada ju­tott, ha mégis hitelt vesznek fel, ők inkább a hiányzó szennyvíz- tisztítóra, szeméttelepre, vagy a Deák Ferenc Általános Iskola tornatermének felépítésére for­dítanák azt. A sportegyesület vezetőinek egyébként lett volna lehetősé­gük a képviselők előzetes puhí- tására: a döntés-előkészítés során mind az oktatási, kultúrá- lis és sportbizottság, mind a gazdasági bizottság megtár­gyalta a PSE póttámogatási ké­relmét. Az előbbi ülésére el sem mentek a megbízott sport­vezetők, hiába várták őket órá­kig a bizottság tagjai. Zerza Jó­zsef, a klub társadalmi elnöke megmagyarázta a hiányzást: „Akkor volt a Fradi-meccs”! Azt megértem, hogy neki fontosabb a Fradí-meccs, mint a város rongyos 6,9 milliója, de akkor most mire föl a nagy felháboro­dás? Zerza úr azzal is eldicse­kedett, hogy neki bizony - gaz­dasági szakember létére - fo­galma sincs a város költségve­téséről. Bor Imre polgármester is elcsodálkozott a PSE vezető­inek önkormányzati ügyekben tapasztalható tájékozatlansá­gán, hiszen Loparits Pál, a kép­viselőtestület tagja egyben a Paksi SE labdarúgó szakosztá­lyának elnöke is. Loparits úr azonnal felvilágosította a pol­gármestert, hogy nem tartja fel­adatának a költségvetés fény­másolását, és munkahelyén, az állami gazdaságban sem ter­jeszti azt, ami a testületi ülése­ken elhangzik! Végre egy meg­bízható képviselő! Ő aztán nem fogja kikotyogni a város titkait a kíváncsi választópolgároknak! Visszatérve a döntés előké­szítésre: a gazdasági bizottság ülésére valahogy eljutott a PSE megbízottja, de ott sem járt jobban. Hajdú János, a bizottság el­nöke mondta: „Az a vélemény alakult ki bennem, hogy to­vábbra sincs igazi gazdálkodási magatartás a PSE-nél, a régi tradíciók alapján a város pén­zére alapoztak. Fel sem merült bennük, hogy az 1 milliós pre­mizálási keretből is vissza le­hetne tartani valamennyit. És miért nem vonják be a szurkoló­ikat pénzügyileg? Még csak gondolni sem voltak hajlandóak az Atomerőmű SE labdarúgói­val történő esetleges fúzióra!” (Bekiabálás a hátsó sorok- ból:„Persze, hogy nem, hisz az ASE nem is paksi csapat!”). A testület végezetül szava­zott az asztalán fekvő egyetlen javaslatról, amelyben Herczeg József indítványozta a Paksi SE 3 millió forintos, a város által felvett hitelből biztosítandó pót­lólagos költségvetési támoga­tását. Igennel voksoltak: Herczeg József, dr. Hajdók Károly, Ho- rányi György, Loparits Pál és dr. Vábró László, így Paks vá­ros képviselő-testülete 12:5 arányban elutasította az indít­ványt. Milyen márkát képviselnek majd a volt Autószervizben? Látogatás a MOTRONIK-nál ...v, j. ggg ggggggg gggg g Mit kell tenni, hogy talpon maradjon a kft? Felkerestem az egyik, január elsejével megalakult kft-t, a MOTRONIK-ot. Az ügyvezető igazgató Bencze József, aki a szerviz vezetője volt. Érdeklő­désemre elmondta, hogy a kft törzstőkéje 1,2 millió forint, eb­ből 49 százalék a kisszövetke­zet, 51 százalék pedig a szerviz négy dolgozójának a tulajdoná­ban van. A bérleti díjat az ér­tékcsökkenés arányában fize­tik, ami jelenleg évi 570 ezer fornt.- Mit jelent az, ha megtörté­nik a szövetkezeti vagyon ne­vesítése?- Túl nagy jelentősége nem lesz. Nem vehetem ki a ne­vemre kiadott vagyonrészt. A rendelettervezetben öt szövet­kezeti tag, ha úgy dönt, kiveheti a vagyonát - természetesen haza nem viheti -, más társa­ság meglapítására kell, hogy fordítsa, vagy befektethet más szövetkezethez.- Divat lett az Önök szakmá­jában a márkaképviselet...- Mi sem ültünk ölbe tett kéz­Ma már a nyugati kocsikhoz is érteni kell. zel. Van külkereskedelmi jo­gunk, devizaszámlánk. Tárgya­lások folynak osztrák és német kereskedőkkel új, illetőleg használt autók értékesítéséről, szervizeléséről. Szeretnénk a nyugati gépkocsik közül 2 fő fí- pust értékesíteni és javítani. Olyanokat, amelyek Magyaror­szágon elterjedtebbek lesznek, és a vásárlóréteg szélesebb kö­rében is elérhetőekké válnak az áruk miatt.- A szervizben milyen gép­park és szerelőgárda van?- Természetesen szüksé­günk lesz kiegészítő gépek vá­sárlására. A meglévő gépekkel azonban nagyrészt javíthatók a nyugati autómárkák is. Dízel autókhoz próbapad, a sérültek­hez huzatópad kellene.- Miből kívánják fedezni eze­ket a beruházásokat?- Nyilvánvaló, mi is nyeresé­get szeretnénk elérni. Remél­jük, 2-3 év alatt a megfelelő szintre kerülünk ebből a szem­pontból is.- Nem előzik meg Önöket eközben a magánvállalkozók?- Hitelből egy ilyen volumenű beruházást nem tudunk megva­lósítani. Ilyen kamatfeltételek mellett még a kamatot sem tudnánk kitermelni!- Az országba az elmúlt években töméntelen nyugati kocsi jött be. Ezeket hol javíttat­ják a tulajdonosok?- Mindenféle javítási csator­nát megkeresnek. Rengeteg a fekete munka. Nem akarok ebbe belebonyolódni, de ne­künk minden számlánkon az áfát fel kell számolnunk. Ha ta­lálnak egy olyan szerelőt, aki nem ad számlát, máris nem kell az áfát megfizetni. így nem egyenlőek az esélyek.- Milyen az alkatrészellátás?- Semmi változás nincs. Mi csak készpénzre vagy csekkre vásárolhatunk, s emiatt itt is hátrányban vagyunk. Mindenütt hátul kullogunk. Elgondolhatja, ki kapja meg a keresett alkat­részt, karosszériát! A magánke­reskedő, vagy mi?- Visszatérve a változásokra, látom, a telephelyen használt autó- és alkatrészkereskedés működik. Ezek bérleti díja is hoz a konyhára valamit...- Hoz, de többet hozna ak­kor, ha az alkatrészkereskedést mi csinálnánk. A kisszövetkezet még a kft megalakulása előtt 5 évre bérbe adta. Mélyen fájla­lom, hiszen ez a tevékenység elég rentábilisnak látszik, ne­künk kellene csinálnunk.- Gondolom, vannak terveik, amelyek nem kötődnek hatal­mas beruházásokhoz, és mégis változást, előrelépést jelente­nének?- Természetesen. Többek között a 6-os útra is szeretnénk kaput nyitni, az erre autózók jobban felfigyelhetnének szol­gáltatásainkra. A másik pedig az ügyfelekkel való foglalkozás. Ebben szeretnénk előbbre lépni. Ha jó, színvonalas mun­kát végzünk, akkor lesz keres­let a szolgáltatásunkra.- Mi a véleménye a most ala kuló, vagy alakult használtautó- kereskedések­ről?- A rendszerváltással hirtelen fellépő jogos igényt elégítették ki, de semmit nem biztosítanak az eladott kocsikhoz. Kaszál­tak, de majd jönnek a problé­mák. Jól felszerelt szerviz, al­katrész, jó szakember kell. Ha itt megkapaszkodunk, bizto­sítva lesz a MOTRONIK. Ökumenikus istentisztelet Pakson A keresztény egyházak öku­menikus istentiszteletet tarta­nak az új Magyarországért jú­nius 30-án este fél 9-kor Pak­son, a Szent István téren, a komptragédia áldozatainak em­lékére állított emlékműnél. Az oldal írásait készítette Eördögh Gabriella és E. Tamás Attila. Szerkesztette Árki Attila Előremenekülés kft-be A Paksi Építő és Szolgáltató Kisszövetkezet múltja és jövője Az új szövetkezeti törvény akkor lettünk Paksi Körzeti Ép hatálybalépése őszre várható, a szövetkezeti vagyon nevesí­tésével a szektor tulajdonviszo­nyai is megváltoznak. A szö­vetkezetek egy része részvény- társasággá es kft-vé alakul át. A Paksi Építő és Szolgáltató Kisszövetkezet az előremene­külést választotta. Mint Kern István, a szövetkezet elnöke mondta: „Megpróbáljuk meg­előzni a kort. Egyszerűbb gaz­dálkodási formára van szükség, ezért a szövetkezeti vagyon fel­osztása nélkül öt kft-t alapítot­tunk.” A káeftékben a törzstőke 50 százalékát a szövetkezet biztosította, a másik felét az adott részlegnél dolgozók.- Az előnyt abban látjuk - mondta továbbá az elnök -, hogy így nagyon erőssé válik az anyagi érdekeltség. A törzs­tőkét biztosító személyek érde­keltek a nyereség megteremté­sében. Minden ésszerűtlen költségnövekedés számukra jövedelemcsökkenéssel jár. Hátránya, amivel tisztában is vagyunk, hogy mindegyik kft önmagában rendkívül kevés forgótőkével rendelkezik. Az így megalakult kft—k a tevékeny­ségi körök szerint: a Monolit,a Motronik, a Partner, a Ropán és a Paritás. Beszélgetőpartnerünk, Kern István a kisszövetkezet elnöke és a Ropán Kft ügyvezető igaz­gatója is egyben. A továbbiak­ban a kisszövetkezet múltjáról, tevékenységéről, érdeklődtünk, hiszen Paks építészeti arcula­tának kialakításában jelentős szerep hárult a cégre.- Paksi kisiparosokból alakul­tunk meg 1952-ben. Az 50-es évek szövetkezeti politikája - minél nagyobb, annál jobb - miatt hozzánk tartozott Duna- földvár és Nagydorog. A szö­vetkezet a 60-as években tár­sasházépítéseket kezdett Szekszárdon is, ahol építésve­zetősége is volt. 1965-ben ki­vált Dunaföldvár és Nagydorog, tőipari Szövetkezet. Pakso 1967-ben indult meg a nagyob építési kedv. Az OTP beruh? zásában építettük .például Kishegyi úti lakásokat is. K mindig hagyományos, téglábt készült épületeket emeltünk. A emberek nagyobb bizalomm: vannak a tégla iránt. Későb alábbhagyott az építési kedv árbevételünk jelentős hányad? a közintézmények építése j€ lentette.- Mint például a nevezete piacpalota...- Igen. Dunaföldvárról jő1 Paksra tanácselnöknek Ják Péter, s az új tanácsi vezetés í koncepciókat képzelt el Pák: építészeti formavilágának kia lakításáról. Makovecz Imre lel a városi főmérnök 1984-ben, i kezdte meghonosítani a sajá egyéniségére szabott stílust Én már akkor kezdtem berzen kedni ez ellen az építészeti stí lus ellen, amelynek - vélemé nyem szerint - itt nem volt gyö kere a várossal és annak kör nyezetével. A piaccsarnok épí tésére mi kaptuk a megbízást Mint építészeti objektumra büszkék is vagyunk. Én az épí tész Makoveczet tisztelem mindketten szeretjük a fát, min alapanyagot. De ma még ? magyar építőipar ilyen tervek kivitelezéséhez .nem rendelke­zik megfelelő háttériparral.- Önök építették a paksi nyugdíjasházat is?- Negyvenötmillió forintol kaptunk az építésért. Itt, úgy érzem, a külső megjelenést a tervező alárendelte a célszerű­ségnek. Ez az épület a szövet­kezetnek, illetve most már a MONOLIT Kft-nek jó referen­cia. Tudomásom szerint lenne kereslet több ilyen épületre is.- Miért nem építenek saját beruházásban?- A szövetkezet nem tudott és az utód sem tud ilyen nagy­ságrendű beruházást finanszí­rozni a jelenlegi infláció mellett! A Monolit Kft Kosár utcai építkezése Nehéz döntés emlékműügyben Halász Károly terve valósulhat meg Az elmúlt héten tekinthette meg Paks lakossága a város­házán a Polgármesteri Hivatal által a II. világháborús emlék­műre kiírt zárt pályázat két elfo­gadott alkotását, a dunaújvárosi Friedrich Ferenc és a paksi Ha­lász Károly munkáját. Két szavazóláda volt kitéve a hivatalban, egy a hozzátarto­zóknak, egy pedig a többi pol­gárnak. Meglehetős érdekte­lenség kísérte az emlékműter­vek sorsát, amelyek közül a nyertes a város egyik legszebb pontján, a Szent István téri nyugdíjasház előtti ligetben nyerne elhelyezést. A város 20.000 lakosából 85 ember kí­vánt véleményt nyilvánítani. A nem hozzátartozók 25:17 aránybari Friedrich Ferenc alko­tását, a fekete grániték repesz- tette mészkőkaput szeretné a főtéren viszontlátni. A hozzátar­tozók 39:4 arányban Halász Károly mészkő oszlopait ítélték szívükhöz közelebb állónak. Ugyanakkor, a hozzátarto­zók képviselői kinyilvánították abbéli véleményüket, hogy tet­szésüket igazából egyik terv sem nyerte meg. Szeretnék azonban még az idén megvaló­sulva látni az emlékművet. Nem kérik új pályázat kiírását, ha­nem támogatják Halász Károly alkotásának a felállítást. A döntést ezek után a képvi­selő-testületnek kellett volna meghozni. Bor Imre polgármester saját nevében ígéretet tett a hozzá­tartozóknak, hogy szavazatával az ő kívánságukat fogja támo­gatni, ilyen ígéret azonban a testület többi tagját nem kö­tötte. Barnabás István képvi­selő indítványozta a majdan megvalósuló emlékművön az elhurcolt zsidók emlékét meg­örökítő tábla elhelyezését, amelynek költségét az Orszá­gos Rabbiképző fedezné. Egyik képviselőtársa, Horányi György ezzel szemben eme táblát a volt zsinagóga falán szerette volna látni. A testület Horányi György javaslatát támogatta, tehát a II. világháború áldozata­inak emléket állító mementón nem lesz nyoma a paksi holo­caustnak. Végül a képviselő-testület nem támogatta új pályázat kií­rását, hanem a meglevő mun­kák közül kívánt választani, a szavazáskor azonban egyik pá­lyamunkát sem fogadta el. Lapzárta előtt kaptuk a hírt, hogy a képviselő-testület az ülés végén - éjjel fél egy tájban - még egyszer visszatért az emlékmű kérdéséhez, s egye­tértettek abban, hogy a döntést nincs értelme halogatni. Újabb szavazással végül eldőlt: Ha­lász Károly alkotása kerül a Szent István téri parkba. így a tervezett avatás idő­pontja sem módosul, halottak napjára lesz II. világháborús emlékműve Paksnak, mint any- nyi más településnek.

Next

/
Thumbnails
Contents