Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-24 / 146. szám

1991. június 24. KÉPÚJSÁG 3 Hogyan kell pénzt csinálni? „Nem adnak pénzt senki­nek, de mindenkit meg akar­nak tanítani arra, hogyan kell pénzt csinálni. ” Azoknak a kisvállalkozók­nak és vállalati középveze­tőknek rendezett két-két na­pos szemináriumról van szó, amelyeken alapvető számvi­teli és marketing ismereteket adnak elő a Budapest belvá­rosában működő Magánvál­lalkozásokat Fejlesztő Köz­pont és a New York-i Állami Egyetem álal közösen felkért bel- és külföldi szakértők. Ilyen szemináriumot már né­hány más magyar városban - Pécsett, Szekszárdon és Ta­tán - is tartottak. További vá­rosok kiválasztása elsősor­ban helyi kezdeményezésre történhet. Ezeknek a szemináriu­moknak az a céljuk, hogy nö­veljék a magyar vállalkozók esélyeit a világpiacon. A szakértők arra törekszenek, hogy „megfertőzzék” a ma­gyar üzleti életet olyan isme­retekkel, amelyek támpontot nyújtanak a vállalati stratégia kidolgozásához és az ész­szerű gazdálkodási módsze­rek elsajátításához. A szakértők elmondják, hogy a világpiacon sokkal könnyebb versenyképessé­get elérni egyedi rendelésre készített speciális termékek­kel vagy részegységekkel, mint a fejlett ipari országok­ban nagyobb szériában, kor­szerűbb gépeken és nagyobb hatékonysággal előállított gyári késztermékekkel. A kis­vállalkozók a vámokkal és kontingensekkel védett pia­cokon is találhatnak nekik megfelelő piaci réseket, de ehhez segítségre van szük­ségük. Ennek a segítségnek első lépése a magyarországi adottságok összekapcsolása a vilgpiac követelményeivel. Ebben a döntő kérdésben jelent új szakaszt a Magánvál­lalkozásokat Fejlesztő Köz­pont együttműködése a New York-i Állami Egyetemmel, amely 25 ezer kutatóval, okta­tóval és számos, üzemgaz­dasági és pénzügyi ismerete­ket nyújtó intézményével ha­talmas szellemi hátteret alkot. A New York-i egyetem hosszú ideje rendez tanfo­lyamokat a világ számos or­szágában, és legújabb kez­deményezésük a magyaror­szági tevékenység beindí­tása, amihez az Egyesült Ál­lamok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége nyújt pénzügyi támogatást. Nem jutnak ugyan el köz­vetlenül minden vállalkozó­hoz, de már az idén legalább 16-18 szemináriumra kerül sor. Tervük az, hogy a köz­gazdaságtudományi és a mű­szaki egyetemmel, a pécsi Janus Pannonius Tudomá­nyegyetemmel és a Számvi­teli és Pénzügyi Főiskolával kiépített kapcsolatuk révén a Magánvállalkozásokat Fej­lesztő Központ az egyetemi élet szerves részévé váljon. (Ferenczy-Europress) Néző az ajtó mögött Kedvemre való a Napkelte címet viselő információs maga­zin reggel 6 és 9 közötti jelent­kezése. Régóta voltam irígye a Budapesten és környékén la­kóknak, akik élvezői lehettek a Nap Tv napi dolgainkról szóló adásainak, ami akármennyire szerény, de csak hadüzenet volt már indulásakor a se hal, se hús-féle televíziózásnak, mely nézőként az ajtó mögé utasított. Most végre kijöhetek legalább reggel 6 és kilenc kö­zött az ajtó mögül és táplálha­tom magamban azt a reményt, hogy lassan elülnek a hatalmi harc hullámai, és televíziónk végre közszolgálati lesz. Rokonszenvemnek, ha úgy tetszik tetszésemnek másik, de az előbbihez hasonlóan nyo­mós oka az, hogy mind a Jó reggelt, Magyarországban, mind pedig a Napkeltében ör­vendetesen sok a fiatal és ed­dig ismeretlen arc, ezzel együtt Ígéretesen, egyben üdítően friss hang a már ismert „öreg rókák” fölvezetésével. Tábor A híres nagykunsági gyógy­fürdőhelyen, Karcag-Berekfür- dőn a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete szombaton 14. alkalommal nyitotta meg az egészségileg károsult gyerme­kek táborát. Ötvenen két hetet töltenek a festői helyen peda­gógusok, egészségügyi dolgo­zók, szülők felügyelete alatt, il­letve társaságában. Orvosetika az Egyesült Államokban és nálunk Gyermekgyógyász főorvos Amerikában (Folytatás az 1. oldalról.)- Mivel foglalkozik pontosan a Hastings Center?- Ez a kutatóintézet New Yorktól 30 mérföldre található a Briarcliff Manor nevű kisváros­ban, a Pace egyetem területén . Viszonylag még Amerikában is fiatalnak mondható, hiszen 1969-ben létesült. Itt harminc állandó kutató dolgozik együtt, százharminc külső munkatárs­sal és huszonnégy tagú igazga­tói tanáccsal. A költségvetésük évi 2,5 millió dollár, teljes egé­szében cégek, társaságok, ala­pítványok, és magánszemélyek adományaiból tartja el magát. Az orvosetika minden ágát ku­tatja, könyveket ad ki, és van egy havonta megjelenő lapjuk is. Az intézet, bár elsősorban orvosetikával foglalkozik, bioe tikai intézetnek nevezi magát, tehát foglalkozik például kör­nyezetvédelemmel, állatvéde­lemmel is. Az orvosok mellett fi­lozófusok, jogászok, teológu­sok és újságírók is dolgoznak náluk. A főbb kutatási terüle­teik: az orvos-beteg viszony, a gyógyíthatatlan beteg tájékozta­tása, az orvosi titoktartás téma­köre, emberen végzett kísérle­tek, a tudományos kutatás eti­kája, autanázia (kegyes halál), sterilizáció nőkön, férfiakon, fájdalom, szervátültetés, mes­terséges megtermékenyítés, béranyaság, AIDS, feminizmus és homoszexualitás. Mind-mind olyan égető problémák, amivel a magyar orvosok többsége egyszerűen nem foglalkozik, ilyen témakörökben alig akad publikáció, szerintük ezek olyan szakmai problémák, amik nem tartoznak a széles közvéle­ményre. Ezzel szemben Ameri­kában minden kérdést a legna­gyobb nyilvánosság előtt be­szélnek meg.- Ön mit csinált?- Négy fő kérdéssel foglal­koztam. 1. A súlyosan károso­dott újszülöttek kezelése során felmerülő orvosetikai problé­mákkal. 2. Etikai bizottságok munkáját tanulmányoztam, öszetételüket, feladatukat. 3. Gyerekek jogaival is foglalkoz­tam. Az volt a fő kérdés szá­momra, hogy dönthet-e egy Dr. Schultz Karoly gyermek a saját orvosi kezelé­séről, műtétjéről. 4. Az orvose­tika amerikai oktatásával is részletesen foglalkoztam. Nemcsak az orvostanhallgatók oktatásáról szereztem tapaszta­latokat, hanem a már végzett orvosokéról is.- Az orvosetika amerikai ok­tatása felveti a kérdést, hol tart az ezzel foglalkozó oktatás a magyar egyetemeken?- Még ezelőtt két évvel is el­sősorban marxista etikát oktat­tak az orvosi egyetemeken. A tankönyvek fennkölt eszméket, szólamokat tartalmaztak, ame­lyek sokszor nem mondtak semmit. Ez azért baj, mert nem tartották elég fontosnak ezt a képzést, pedig elvégezve az egyetemet, egy fiatal orvos egy sor borzalmasan nehéz etikai kérdéssel találja magát szembe, amelyek sokszor ne­hezebbek, mint a szakmarprob­lémák. Magyarországon az olyan első modern orvosetikai tankönyv, amely a gyógyító ovos mindennapi problémáit tárgyalja, csak tavaly jelent meg. A könyvet a pécsi Orvos- tudományi Egyetem Társada­lomtudományi Intézetének tu­dományos munkatársa, dr. Blasszauer Béla írta, aki hosz- szabb időt eltöltött ebben a Hastings Centerben.- Hogyan teltek a napjai az intézetben?- Ez az intézet a Hudson fo­lyó gyönyörű völgyében fekszik. Minden reggel kilenc körül men­tünk be dolgozni. Mindenkinek volt egy kis hivatali szobája. Odaérkezéskor átnyújtották az épület összes kulcsát, akár éjjel háromkor is bemehettünk. Használhattuk az intézet ha­talmas könyvtárát, ahol az or­vosetikai irodalomról minden a rendelkezésünkre állt. Minden délben a könyvtárban gyülekez­tek az ösztöndíjasok és a helyi kutatók, az úgynevezett lunch seminar-ra. Ez azt jelentette, hogy mindenki vitte a maga kis ebédjét, és etikai problémákat beszéltünk meg. Délután gyer­mekintézményekben, etikai vizi­teken vettem részt, vagy olvas­tam. Fénymásoló segítségével rengeteg, a szakmámat érintő cikket kimásoltam, és hoztam haza. A világ minden tájáról vol­tak ott vendégek, és ez jó alka­lom volt arra, hogy különböző orvosetikai kérdéseket külföldi orvoskollégákkal is megbeszél­hessek.- Mi ön szerint hazánkban az orvosetika jövője?- Orvosetikai bizottságok ed­dig is voltak minden kórházban, de csak orvosok voltak a tagjai. Dr. Blasszauer Béla vezetésé­vel Pécsett most olyan etikai bi­zottság alakult az egyetemen, aminek tagjai: több orvos, egy pap, újságíró, jogász, ápolónő és egy egyetemista is. Nyilvá­nosságot és széleskörű véle­ménynyilvánítási lehetőséget kell biztosítani olyan problé­mákról is, amiket nálunk sok­szor tabunak tekintenek. A ku­tatások egyik központja minden bizonnyal Pécs lesz, ahonnan a legtöbb ilyen kezdeményezés elindult. Létre kell hoznunk egy életképes orvosetikai társasá­got, a tagjai a témával tudomá­nyos szinten foglalkozó kutatók lennének. Tudományos és népszerűsítő folyóiratra is szükség lenne. Pezsgő élet in­dulhatna meg, biztos vagyok abban, hogy a Hastings Center sokat tud és akar segíteni. Sárvári János Fotó: Kispál Mária Felújították a nagykónyi kisvendéglőt Lesz egytálétel is Ráfért a felújítás a nagykónyi kisvendéglőre. A Kop-Ka Áfész közel 1 milliót költött rá, hogy külsejét, belsejét rendbehoz­zák. Új tetőt kapott az épület, ezenkívül lefestették a külső fa­lakat is. Belül teljesen átszer­vezték. A volt kisvendéglőt egy harmónikafallal leválasztoták, ide tv, video került, és külön­böző rendezvények lebonyolí­tására szolgálhat. A söntést úgy alakították ki, hogy onnan közvetlenül is tudják szolgálni a vendéget. Felújították a kony­hát is, ami lehetővé teszi azt, hogy igény esetén egytálételt adjanak a vendégnek. Az egy­ség - a pécsi sörgyár termékét követve - a Zengő presszó ne­vet viseli és tegnaptól, a nagy­kónyi búcsú napjától ismét várja a helyieket és az átutazó­kat. Fotó: Gottvald Valamikor, nem is olyan ré­gen - és mégis úgy tűnik, a rendszerváltás ősidejében - érdemes volt hét végén meg lopni a jól megérdemelt pihenő­időt és figyelni, mit mond a Va­sárnapi Újság, mely akkor az ország legjobban szerkesztett újságja volt. Ma már nem az. Nem csalódott az sem, aki ki­várta a Napzárta adásait, vagy főműsorként nézte végig va­sárnaponként A Hét műsorát. Aztán olyan mértékben indult sorvadásnak az érdeklődés, amilyen mértékben kezdett romlani a minőség és manipu­láció által határozta meg a tar­talmat az a hatalmi harc, ami­nek talán a még ma is késle­kedő médiatörvény megalko­tása és a frekvencia-morató­rium feloldása véget vet. El kell jutnunk törvényi ga­ranciákkal a pártok és kormá­nyok feletti, közszolgálati tele­víziózásig, rádiózásig és újságí­rásig. - lászló i. Újra vendegeket fogad a presszó Debreceni Universitas Ünnepélyes külsőségek kö­zött írták alá szombaton a Deb­receni Universitas alapító okira­tát. A Kossuth Lajos T udományegyeten tanácster­mében Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke is ellátta kézjegyével a dokumentumot, amelyet a helyi agrár- és orvos- tudományi-, valamint a Kossuth egyetemek rektorai, a Reformá­tus Teológiai Akadémia dé­kánja, illetve az MTA Atom­magkutató Intézetének igazga­tója Írtak alá. Az öt debreceni intézmény a helyi felsőoktatás korszerűsíté­sére, az érdemi együttműködés és az integráció fokozatos fej­lesztésére hozta létre az Uni- versitast. Szándékaik szerint mindenekelőtt az oktatás és a kutatás területén kívánják ösz- szehangolni tevékenységüket. A többi között lehetővé teszik a diákoknak az áthallgatást és az átoktatást, s közös előadásokat tartanak, Universitas kollégiu­mot hirdetnek meg, és kialakít­ják az egységes minősítési rendszert. A magyarországi zsidóság helyzete „A történelem rejtélye, hogy amikor a folyamatok a kiegyen­lítődés irányába hatnak, az el­lentétek, az előítéletek általá­ban eltűnnek, akkor a felekezeti előítélet, az antiszemitizmus Magyarországon a Holocaust­hoz vezetett” - mondotta elő­adásában Gergely András tör­ténész a „Keresztény-zsidó együttműködés Németország­ban és Magyarországon” té­májú többnapos konferencia szombati munkanapján. A tanácskozás második nap­ján egyebek között a társadalmi és politikai előítéletekkel kap­csolatos kérdéseket tekintették át. Gergely András történész ki­fejtette: az antiszemitizmus egyáltalán nem mutatott egye­nesvonalú növekedést, ellen­kezőleg, a múlt században Ma­gyarországon például két alka­lommal is kimondták a teljes zsidó emancipációt. A helyzet a XIX. század végén vált bonyo­lultabbá, a társadalmi fejlődés lelassult, s feszültségek kelet­keztek. Ez lett a tudatosan fel­lépő antiszemitizmus táptalaja: a társadalom bizonyos lesül­lyedt csoportjai a zsidóságot ta­lálták bűnbaknak. Szabó Miklós történész azt elemezte, hogy a Rákosi kor­szakban miért vett részt szám­arányánál nagyobb arányban a hatalomban a zsidóság. Keresztények és szocialisták- Az MSZP felismerte, hogy a kereszténység a történelem különböző korszakaiban tartást adott a nemzetnek, s erre nagy szüksége van a mostani, erköl­csileg kuszáit társadalomban is - foglalta össze a Keresztények és szocialisták című szombati debreceni konferencia tanulsá­gait Szűrös Mátyás. Az ese­ményt a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozója rendezvé­nyeihez kapcsolódva rendezte meg a Magyar Szocialista Párt Hajdú-Bihar megyei szövet­sége. A tanácskozást Szűrös Mátyás, az MSZP országgyű­lési képviselője, a Parlament alelnöke vezette. A mintegy 100 - az ország különböző ré­gióiból érkezett - résztvevő há­rom előadást hallgatott meg a keresztény nemzeti eszméről, a protestantizmus és a szocializ­mus kapcsolatáról, valamint az Osztrák Szociáldemokrata Párt keresztény szekciójának tevé­kenységéről. Az utóbbi elő­adója Hildegard Steeger, a szekció országos titkára volt, aki tapasztalatait ismertette.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents