Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-22 / 145. szám
1991. június 22. NÉPÚJSÁG 13 Mach János határtalan szenvedélye Többszörös világbajnok a háttérből Úgy vélem, hitetlenkedve nézne rám a sportot kedvelők jelentős többsége Pakson, ha megemlíteném, háromszoros felnőtt világbajnok él és dolgozik a városban. Pedig ez nem kacsa, valóban így van. A neve: Mach János (44 éves) aki rádióamatőrként a válogatott meghatározó tagjaként szerzett egymás után háromszor világbajnoki címet. A rádióamatőrök számára minden évben - tavaly harmadik alkalommal - megrendezik a rövidhullámú rádióforgalmazás világbajnokságát. Mint bármely sportágban, itt is különböző kategóriákban mérték össze tudásukat a versenyzők. Egyéniben, csapatban és a legmagasabb osztályban, a nemzeti válogatottak képviseletében. Ez utóbbi elit kategóriában nyert tavaly újabb elsőséget Mach János. Ő vall a kevesek által ismert és elismert sportágáról, a kezdetekről, sikereiről, érzelmekről. Győzelem utcahosszal- Csupán egy vagyok a tizenkettőből, mert ennyi jól felszerelt állomás alkot egy nemzeti válogatottat. A verseny és így a világbajnokság abból áll, hogy 24 óra alatt a lehetőségekhez mérten a legtöbb országgal a lehető legtöbb kapcsolatot kell létesíteni rövidhullámon, távíró üzemmódban. Mi ezúttal közel tízezer különböző állomással „találkoztunk”. A második helyezett, a korábbi NDK csapata majdnem 8000 összeköttetést hozott össze. A világ szinte valamennyi országából részt vettek a versenyen, még a Csendes-óceáni szigetvilágból is sokan. Egyedül Afrikából indultak kevesebben.- Hallottam már olyan véleményt, amely megkérdőjelezi sport-e a rádiózás? Hiszen mindent a technika műszaki színvonala dönt el, az ember pusztán „tartalék”. Mi erről az Ön véleménye?- E tevékenységet csak kevesen ismerik el, mint sportot, bár ha valaki ébren töltött már 24 vagy 48 órát egyfolytában, egy helyben ülve - az talán másként vélekedik. Közben pedig nagyon kell tudni morzézni, ismerni a sávmunkát. A verseny alatt elengedhetetlen a gyorsaság, hiszen van, hogy percenként 4-5 összeköttetés is jön, ez pedig 70 körüli adatot jelent. Ezt lebonyolítani, s még le is írni sok-sok gyakorlást igényel a rátermettségen kívül. Szóval, kevés a jó műszerezettség, az embernek is alaposan ki kell vennie részét a munkából, a szellemi frissességen túl komoly fizikai állóképességre is szükség van. A kórházból a rádióhoz- Hogyan kezdte, mikor „fertőződött” meg a rádiózással?- Tizennégy éves koromban már jól ment a távírózás, de igazán csak sorkatonaként „jegyeztük el” egymást. Ekkor szereztem meg a nemzetközi minősítést, amelyet azóta is őrzök. Egyik parancsnokom vitt el a székesfehérvári rádióklubba én pedig ottragadtam, s ez lett belőle. 1982-ben költöztem Paksra és ittlétem negyedik évében már itt is állt a rádióállomás. Hozzáteszem, gazdasági vezetőim maximálisan segítségemre voltak létrehozásában. Műszerparkunk folyamatosan bővült, s mostanra megadatott az, hogy a mindenkori csúcskészülékeket megvásárolhatjuk.- Elmondta, hogy mikor, de azt még nem, hogy miért. Mi az, ami ennyi éven keresztül is itt tartotta?- Nehéz erre válaszolni. Mindnekinek van valamilyen „bogara”. Ki képeslapot gyűjt, ki focimeccsre jár. Én rádiózom. Itt - a szó szorosan vett értelmében - minden egyes alkalommal megméretik az ember, én pedig szeretem e próbatételeket. Másrészt rengeteg érdekességet, sajátosságot ismertem meg a világ majd minden országáról. Bármikor, mondjuk fél órán belül a világ tíz helyéről, bármely kontinensről megtudom például, hogy milyen időjárási viszonyok uralkodnak. Amíg a partner elmondja, addig az adás módjából, stílusából kialakul bennem egy kép és tudom, hogy milyen szinten áll az adott ország, az ott élő emberek. Sok barátság is szövődik a rádióhullámok közvetítésével. Van egy idős bácsi Kaliforniában, aki a nemrég legyűrt súlyos betegségem idején legalább annyira aggódott értem, mint a feleségem az ágyam mellett. Mikor kiengedtek a kórházból, első utam feleségem segítségével ide a rádióhoz vezetett. Bekapcsoltam, s lekopogtam, hogy élek, megmaradok egy darabig, és tudtam, hogy ő ott a messzeségben megkönnyebbült, velem örült. Ez nagyon jó érzés. Hát ilyen sport a miénk.- Mi az, amit szeretne még elérni sportága révén?- Nem könnyű erre válaszolni, hiszen a legnagyobb célt, a világbajnoki elsőséget már háromszor sikerült elérnem, illetve elérnünk. Aki ennél is többet kíván, az kapzsi, és telhetetlen. Én azt szeretném még megélni, hogy felnőttként mindhárom gyermekem rádióamatőr legyen, jó színvonalon, illetve még azt, hogy itt Pakson a klubtársaim közül két-három ember olyan szintre tudjon feljutni, hogy én szolgáljam ki őket. Hát ennyit.. „Itt csak ráfizetni lehet”- Többször említette már a komoly betegséget, amelyet lényegében a rádiózás miatti áskálódásoknak, „betartásoknak” is köszönhet. Beszélgetésünk kezdetén említette, erről nem szeretne beszélni, így ezt hagyjuk. Ezen kívül mi az, amit még kapott szeretett sportágától, hobbijától?- Ha ezer évig élnék, akkor sem tudnék annyi haragost, rosszindulatú embert összegyűjteni magam köré, magam ellen, mint a rádiózás segítségével sikerült. Másrészről viszont vannak akik elismerik eredményeimet, akik segítenek. Olyannyira, hogy eddigi sikereimből 50 százalék megoszlik a feleségem, segítőim és barátom, Csalánosi Antal és a támogató szerv, az Atomerőmű között.- Anyagilag mit jelent háromszoros világbajnoknak lenni?- Ha valaki azért szeretne rádiózni, hogy valaha az életben komoly anyagi előnye legyen, akkor jobb ha elfelejti az egészet. Itt ugyanis csak ráfizetni lehet. Dolgozni sokat kell, időigényes. A világbajnokságéri állomásonként bruttó 20 ezer forintot kaptunk, ezt még megfeleztem társammal, Csalánosi Antallal, aki a verseny idején segített. Végül még ötezer forint sem maradt meg tisztán. Mivel ezt a pénzt eddig mindig május elseje előtt kaptam meg, úgy szokott lenni, hogy ebből én veszek sört a társaságnak. Már búcsúzom Mach Jánostól, megköszönve a beszélgetést, amikor megjegyzi: „ Én eddig még soha, semmilyen interjút nem engedtem magamról megjelentetni. Nem akartam ezzel is még ellenségeket szerezni magamnak. Kicsit befeléforduló voltam örök életemben, bár talán kicsit nagyszájú. Ettől függetlenül soha nem szerettem kiállni a sarokra, hogy gyerekek ezt mind én csináltam. Pedig a mai világban, a környezetünkben nagyon sok az ilyen ember. Sajnos, egyre nő azok száma, akik így érvényesülnek.” Medgyesy Ferenc Hét vége a sportpályákon Szombat Kerékpár: XXXII. Magév- Mecsek Kupa nemzetközi országúti verseny III. szakasza Pécs-Hird-Bonyhád-Szálka- Szekszárd útvonalon. Szekszárdi befutás várhatóan 11.20-kor az Alisca utcai trafóház előtti célban. Délután 16.30-kor a Felszabadulás térről indul a mezőny a Szek- szárd-Szálka-Bonyhád- Komló-Pécs 92 km-es táv megtptplprp Kézilabda: Az NB II. zárófordulójában: Húsipari SE Szekszárd - Szombathelyi LATEX 14 óra. Labdarúgás: Pakson az Atomerőmű SE pályáján 9 órakor Magyarország serdülő-válogatottja - Serdülő vidékválogatott, 11 órakor: Magyarország ifjúsági válogatottja - Junior vidékválogatott. Tenisz: Szekszárdon a városi sporttelepen 8 órától folytatódik a Gemenc Kupa országos egyéni verseny az utánpótlás korosztályúak számára. Vasárnap Labdarúgás: Bátaszéken jótékonysági mérkőzések a Ga- ramvölgyi család megsegítéséért: 15 órakor Bátaszék - Tolna megye ifi válogatott, 17 órakor: Bátaszék - Tolna megye felnőtt válogatott. Körzeti bajnokság: Kocsola - Gyönk (Cziráki) 16 óra. Tenisz: Szekszárdon a városi sporttelepen 8 órától folytatódik a Gemenc Kupa országos egyéni verseny az utánpótlás korosztályúak számára. Triatlon Aranyérmek Szombathelyről Szombathelyen rendezték meg a már hagyományos Vasi Vasember elnevezésű nemzetközi triatlonversenyt, melyen ezúttal 280-an álltak rajthoz. Köztük volt három Tolna megyei illetőségű hölgy is, Strau- binger Györgyi, Szabó Kovács Beáta és a Székesfehérváron tanuló Szabó Nóra. A viadalon néhány válogatott úszó is indult, mint például Rózsa Dóra, aki Szabó Kovácsra majd hat percet vert az első számban. A szekszárdi versenyző bizonyítva sérülése utáni felfelé ívelő formáját, kerékpáron és futásban ezt a hátrányát 25 méterre (!) ledolgozta. Ezzel a felnőttek között az első helyen, míg abszolútban a harmadik helyen végzett. Az ifjúságiaknál a nemrég Debrecenbe igazolt Straubinger Györgyi diadalmaskodott, csakúgy mint az abszolút kategóriában. Szabó Nóra - aki egyébként öttusázó is - a junior II. korcsoportban szintén a dobogó legfelső fokára állhatott. Ha én szponzor lennék... A minap olvastam az OTP Rt. megyei igazgatójának, Kovács Bélának a nyilatkozatát, amiből megtudhattam, hogy a takarék- pénztár évi 1,5 millió forintot fordít különböző támogatásokra, beleértve a sportot is. Dicséretes a dolog, de azért erről eszembe jutott néhány korántsem örömteli gondolat is, a vállalatok, bankintézetek, kft-k, stb.-k sportszponzorálását illetően. Különös tekintettel a megyeszékhelyre ... Ha azt veszem alapul, miszerint Szekszárdon is a foci a legnépszerűbb sportág, akkor számomra megmagyarázhatatlannak tűnik, miért csak 5-6 cég lát fantáziát a Dózsában - ösz- szesen mintegy 200 ezer forint értékben. Illetve, miért csak ennyien érzik magukénak ezt a nagyhagyományú egyesületet? Pedig a nézettsége alapján nem ezt várná az ember... Más. Kétszeres országos kerékpáros bajnokunkat, Steig Csabát a kisdorogi (!) Metálbau Kft., a szintén válogatott Egyedi Zoltánt pedig a budapesti (!) Bici-Tour támogatja. Az egyik legjobb hazai triatlonista, Straubinger Györgyi Debrecenbe igazolt - miközben itt edz - vélhetően a jobb anyagi feltételek miatt. Állítólag azóta már két szponzort szereztek neki - itt egy sem volt! Félreértések elkerülése végett, minden cégnek saját joga eldönteni ad-e és, hogy kinek. Viszont nem értem, napjainkban, amikor állítólag a jó reklámhordozó értéke felbecsülhetetlen, miért nem éri meg mondjuk a szekszárdi „Zuhatag Kft”-nek, vagy a „Homokszóró Vállalatnak”, esetleg az „Aranyásó Banknak” ilyen szintű sportolókkal hirdetni. Ráadásul létezik egy olyan dolog is, amit lokálpatriotizmusnak hívunk... Becsüljük meg egy kicsit jobban értékeinket, azokat, akikért a Gemenci Nagydíjon 10 ezren szorítanak majd, a Geisz Mercédeszeket, akik télen fűtetlen futófolyosókon edzenek és mégis hozzák az eredményeket, s az oly sokat szidott focistáinkat, akikért ezrek látogatnak a stadionba. Csakúgy, mint azokat, akik e város hírnevéért nem keveset tesznek. Vegyék észre a lehetőségeket, ahogy azt tette a Metálbau vagy a Bici-Tour. És az üzleten túl - mivel hazaiakról van szó - talán még szeressék is egy kicsit ezeket a sportolókat.- krasznai Sportedzők képzése A sportedzők képzésében - hasonlóan az oktatás egyéb szféráihoz - három fokozatú jelleg honosult meg. Alapfokot a segédedzők képzése jelentette. Itt egy év a képzési idő, a tanfolyamot központi tananyag alapján a megyei sportszakigazgatási szervek végezték. Tolna megyében I969 óta képeznek segédedzőket, a végzettek száma megközelíti az ezret. A sportágak közül mesz- sze a labdarúgás vezet - 280 fővel - emellett a kézilabda, at- Ikétika, asztalitenisz és kosárlabda sportágakban magas a végzettek száma. Az utóbbi időszakra néhány népszerű sportág felfutása jellemző, így például a tenisz, a karate, valamint a testépítés. A képzés második fokozaté ta középfokú edzőképzés jelenti, amely kétéves levelező tanfolyamot takar. Ezeket a tanfolyamokat - a Testnevelési Egyetem Továbbképző Központja megbízásából - szintén a megyei sportszakigazgatási szervek rendezték. I976 óta közel 300-an szereztek képesítést ezen a tanfolyamon. A szakedzői képesítést négyéves képzési időben a Testnevelési Egyetem nappali és levelező tagozatán lehet megszerezni. Tavalyi adatok alapján Tolna megye 92 sportegyesületében 20 szakedző, 84 középfokú edző és 112 segédedző tevékenykedik. A művelődési és közoktatási miniszter által kiadott 17/1990-es MKM rendelet változást tartalmaz az alapfokú képzésre vonatkozóan. Eszerint a korábbi segédedzőképzés megszűnik, helyette szintén egyéves képzési idővel sportoktatói képzés indul. A rendelet megjelenése előtt kiadott sedédedzői képesítés sportoktatói szakképesítésnek felel meg. A Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal 25 sportágban hirdet alapfokú sportoktatói tanfolyamot az 1991-92-es oktatási évre. Jelentkezési tájékoztató és jelentkezési lap valamennyi sportegyesületnél, városi ön- kormányzatnál, valamint a megyei önkormányzatnál beszerezhető. Ez utóbbi címe, ahol részletes információval is szolgálnak: Szekszárd, Mártírok tere 11-13, II. emelet 201-es szoba. Telefon: 11-211/153-as melléken. Jelentkezési határidő: augusztus 12. Fociturmix A Tolna Megyei Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottsága hétközi ülésén tárgyalta meg a megyebajnokság zárófordulójában, az 55. percben félbeszakadt Tamási-Aparhant mérkőzés történéseit. A bizottság Juhász Ferenc aparhanti játékost 1991. június 17-től 1993. június 17-ig eltiltotta. A mérkőzés két bajnoki pontját a pályán elért 4- 0-as eredménnyel a Tamási csapata javára igazolta.-xA Bonyhádi SE labdarúgó szakosztálya ma este 19 órakor az Etelka kisvendéglőben rendezi az 1990-91. évi megyebajnokságot nyert felnőtt csapat tiszteletére az éremosztó évadzáró vacsorát.- x Befejeződött az 1990-91. évi pontvadászat a megyei serdülő-bajnokságban is. A kilenc- csapatos mezőnyben az aranyérmet a 28 pontos Bátaszéki SE, az ezüstöt a 24 pontos Szekszárdi Dózsa, míg a bronzérmet a 23 pontos Dombóvári Sport Iskola szerezte meg.- x Kalmár Ferenc féléves időtartamra kölcsönjátékosként szerepelt a Volán FC együttesében, olyan ígérettel, hogy a fővárosiak segítik a külföldre történő szerződését. Az eddigi tárgyalások ezügyben nem jártak eredménnyel, így várhatóan itthon folytatja labadarúgó pályafutását. Kalmár iránt jelenleg két NB l-es klub is érdeklődik, ám nem kizárt, hogy a Szekszárdi Dózsához tér vissza.- x Kasza István és Máté Csaba, a szekszárdi lila-fehérek két la- badarúgója iránt a Tatabányai Bányász érdeklődik, a két egyesület vezetői között már konkrét tárgyalások folynak. Kasza a Veszprém FC szakvezetőinek érdeklődését is felkeltette.-xAz NB III. Dráva-csoportjá- nak gólkirálya Gyurics Tibor (K.Rákóczi) lett 24 góllal. Bérezési (PSE) 15 góllal harmadik. Országos diákbajnok Budapesten rendezték meg a III. korcsoportos atlétikai diákolimpia országos döntőit. A hétfői kánikula és a keddi hideg időjárás ellenére színvonalas versenyeket vívtak a fiatalok. A megyénk színeit képviselő foghíjas csapatból - a paksi sportolók nem érkeztek meg - kiemelkedett a bonyhádi ll-es is: kola teljesítménye. Mindkét öttusacsapatukkal szoros versenyben a 4. helyen végeztek. Az egyéni összetettben Bulla Orsolya végig egyenletes teljesítményt nyújtva országos bajnokságot nyert. Eredmények: 100 m: Fe- renczi Krisztina (Dunaföldvár) 13,29. 1500 m: Szakács Szabolcs (Tamási) 4:27,33. Magasugrás: Ménesi Eszter (Bonyhád) 149. Távolugrás: Priger Tamara (Szekszárd) 511. Súlylökés: Lendvai Tímea (Szekszárd) 11,1. Kislabdado- bás: Bulla Orsolya (Bonyhád) 65,58. Csapatverseny, leány: 4. Bonyhád II. Sz. Általános Iskola 3016 ponttal. Fiúk: 4. Bonyhád II. Sz. Általános Iskola 3106 ponttal. Egyéni összetettben országos bajnok: Bulla Orsolya (Bonyhád II. Sz. Ált. Isk. Testnevelője: Schwarcz Katalin.) Bulla Orsolya Súlyos gondok A román olimpiai csapat felkészülését súlyos anyagi gondok hátráltatják - jelentette be Lia Manoliu, a Román Olimpiai Bizottság elnöke. Az elnöknő nyilatkozatában rámutatott arra, hogy a fél éve önállóvá vált bizottság pénzügyileg még nem elég erős ahhoz, hogy a jövő évi olimpiákra készülő legjobb román sportolókat megfelelő módon támogassa. A költség- vetés pedig mindössze 50 millió lejt, azaz 830 ezer dollárnak megfelelő összeget biztosít a felkészülési időszakra. A nehézségek ellenére Manoliu asszony optimistán ítélte meg Románia esélyeit arra, hogy megőrizze helyét a tíz legeredményesebb olimpiai nemzet között. Barcelonára jelenleg 380 sportoló készül, közülük 160 válthatja meg repülőjegyét a jövő évi nyári játékokra. Az albertville-i téli olimpián 30 román sportoló indul.