Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-22 / 145. szám
12 NÉPÚJSÁG 1991. június 22. Árvíz vagy éhínség Ha jön a monszun Százmilliók élete, mindennapi kenyere (de legfőképpen rizsadagja) függ a trópusok és részben a mérsékelt öv éghajlatát is meghatározó monszunszelektől. Amennyire áldás a téli félévben kiaszott földekre a nyári eső, legalább annyira veszély és pusztulás a lakosságra nézve. A monszun (az arab nyelvből származik, jelentése: évszak) működési mechanizmusát még ma sem ismerjük egészen pontosan, elvben azonban a tengervíz és a szárazföldek eltérő felmelegedésén alapszik. Télen a kontinensek jobban lehűlnek, mint az óceán, s a szárazföld felett kialakuló magas nyomású légköri viszonyok miatt a tenger felé fúj a szél. A váltás május derekán, június elején történik. Megfordul a szél iránya, s a párával tett légtömegek - gyakran pusztító viharokkal kísérve - a szárazföldre rontanak. Ilyenkor alakulnak ki a különféle neveken ismert trópusi ciklonok, amelyek mint azok, amelyek Európa időjárását is befolyásolják. Az előbbiek ugyanis jóval kisebb átmérőjűek (néhány tíz, esetleg 100-200 km-esek). A tengelye körül forgó képződmény központjában alacsony a légnyomás. Ennek az a következménye, hogy gyors befelé, majd felfelé irányuló légmozgást, szelet tapasztalhatunk. A gyors feláramlás felhőképződést, s nem ritkán katasztrofális meny- nyiségü csapadékot hoz. A trópusi ciklonban a szél óránkénti sebessége meghaladhatja a 200-250 kilométert. Egészen sajátos a monszun szerepe a Hindusztáni-alföldön, a Gangesz-Brahmaputra-deltában, azaz Bangladesben és Északkelet-lndiában. A páratelt légtömegek ugyanis nekiütköznek az alföldtől északra tornyosuló Himalájának, felemelkedésre kényszerülnek, és világ- rekordnyi mennyiségű esővel öntözik a hegység déli lejtőit. A tengernyi víz áradatként zúdul a lapos, feltöltött síkságra, amelyen a folyók amúgy is ezer ágra szakadva, hordalékkal küszködve haladnak a tenger felé. A monszunváltás körüli árvizek olyan rendszeresek a Gangesz-deltában, mint a Nílusé volt Egyiptomban az Asz- szuáni-gát felépítése előtt. Banglades népe (az egyik legsűrűbben lakott ország a Földön) éhen halna, ha az árvíz elmaradna. Az áradás újítja fel termékeny iszappal a földeket, élteti a vidék különleges vegetációját, s ad fehérjét halhús formájában az éhezőknek. Sajnos, akadnak abnormális évek, amikor a monszun pusztító erővel, viharokkal támad. Ez ellen egyelőre nincs védekezés. Gátak építése sem jelenthet megoldást, mert óriási árvizek esetén a folyó arra megy, amerre akar, a védmű- vek csak lassítják, hogy a kiáradt víz minél hamarabb visszatérhessen a medrébe. Az alacsony fekvésű parti síkságokra esetenként magas hullámokkal árad ki a tenger. Ha beválnak azok a jóslatok, hogy az éghajlat melegedésével nő a világtenger szintje, már csupán néhány deci méteres emelkedés még súlyosabb helyzetbe hozhatja a kis tengerszint feletti magasságú tengerparti országokat, köztük Bangladest is. Növekszik a légkör hidrogéntartalma Az egyik világhírű kutatóintézetben, a tudományos életben ismert amerikai kutatók mérései szerint 1985 és 1989 között, négy év alatt évente 0,6 százalékkal nőtt a légkörben lévő hidrogén mennyisége. A kutatók a mintákat hat különböző szélességinkön vették, a két pólus, az Északi- és a Déli-sark között. A mintavétel rozsdamentes acéltartályokba történt, az elemzéseket pedig az ismert Ellenálló szúnyogok A maláriát terjesztő félelmetes szúnyogok egyre kevésbé reagálnak az idáig ellenük annyira hatásos szerves foszfátokra. Francia kutatók megállapítása szerint ezek a rezisztens törzsek mára már az egész világon elterjedtek. a rovarirtóknak ellenálló szúnyogtörzsek méregtelenítő gének egész sorának segítségével hatástalanítják a rovarírtószereket. A kutatók ezeket a géneket a világ minden részén egyformának találták, ami azt jelenti, hogy a rezisztencia nem több helyen, egymástól függetlenül jött létre, hanem egyetlen eseményre, egyetlen szúnyog ellenállóvá válására vezethető vissza. Az eredete Afrikában vagy Ázsiában lehet, ahonnan aztán hajón és repülőgépen terjedtek el a rezisztens törzsek más földrészekre. Atomrakétával a világűrbe Az Egyesült Államok Stratégiai Védelmi Kezdeményezése kapcsán hozzákezdtek az atommeghajtású hordozórakéták kifejlesztéséhez, és a hajtómű egyik prototípusát már ki is próbálták. A klasszikus’ termikus atomhajtóműben egy atomreaktor magján átvezetve melegítik fel a hidrogéngázt. A kémiai hajtóművel szemben itt az előny a hidrogén kis molekula- tömegéből adódik. A termikus mellett létezik elektromos atommeghajtás is, melynél az atomreaktorból felszabaduló energiát árammá alakítják, és ennek hője melegíti fel a hajtógázt. Lényegesen igényesebb az úgynevezett gázreaktor-meg- hajtás, amelynek lehetőségét már az ötvenes években is mérlegelték, de akkor technikailag megvalósíthatatlannak ítélték. Ebben a hajtóműben a hidrogéngáz az uránpor elegyét tágas égetőkamrába vezetik, ahol aztán a keveréket neutronokkal bombázzák. Ennek hatására bekövetkezik az uránmagok hasadása és a felszabaduló energiától a hidrogén közvetlenül, magas hőmérsékletre melegszik. íly módon rendkívül magas hőmérsékletű, kis molekulatömegű hajtógázt nyernek. A gáz azonban radioaktív, ezért a hajtóművet csak a Föld légkörén kívül, utolsó fokozatként szabad alkalmazni. A szerelem székhelye az agy A filozófus Immanuel Kant életében egyetlen nőt sem „ismert”, a regényíró Georges Simenon viszont tízezret. Mi okozhatja ezt a különbséget? Hogyan lehet, hogy Origenes, a 3. századi egyházatya hiába kasztráltatta önmagát, mégsem tudott vágyaitól megszabadulni? Mi lehet az oka, hogy az eunuchok is vágyakoznak a nőkre? Hol van a szerelem székhelye? Jean-Didier Vincent profesz- szor, a szexualitás világhírű kutatója meglepő választ ad erre: az agyban! Az agyba jutó nemi hormonoknak ugyanis csak egy része termelődik az ivarmirigyekben. Más részük egyéb mirigyekben, például a hipothalamuszban, vagy egyenesen magában az agyban jön létre. Kétségtelen, hogy a nemi érés hormonális jelei ébresztik fel az első vágyat. Amikor Vincent professzor az öreg patkányok agyába az emékezetet és nem a szexualitást élénkítő anyagot juttatott, újból oly hevesen kezdtek „udvarolni” a nőstényeknek, mint fiatalságuk legszebb napjaiban. A szexualitásban tehát döntő szerepe van az agynak. Origenes csak akkor szabadult volna meg vágyaitól, ha a fejét vágja le! Ez - az Önkritika Az egyetlen, amit szívesen csinálok az, amikor autóbuszra szállhatok, és elutazhatok, mert eltávolít a filmcsinálástól. F. Fellini, filmrendező Ijesztő jövő A peresztrojka legnagyobb lélektani sokkját nem a munka- nélküliségtől való félelem jelenti, hanem az, hogy valóban dolgozni kell. Az emberek, itt ugyanis hozzászoktak a semmittevéshez, s ahhoz, hogy a legszükségesebb dolgokhoz így is hozzájuthatnak. A. Jakovlev, szovjet politikus Süket világ A legjobb lenne, ha az egész világ ránk bízná pénzének megőrzését. Mi luxemburgiak úgysem szökhetünk sehová. J. Santer, miniszterelnök Pályakorrekció Én nem voltam Szaddam Huszeinnel. Szaddam volt velem. J. Arafat, a PFSZ vezetője Helyzetjelentés A brit munkáspárt pontosan tudja, hogy mi ellen, csak azt nem tudja, hogy mi mellett harcoljon. J. Arder brit publicista Jótanács A politikusoknak előre el kellene készíttetniük a koporsójukat. Ez arra emlékeztetné őket, hogy a mandátumuk véges. B. Boston, lapszerkesztő Hajlítgatási rekord Azt, hogy meddig bírják ki az üvegszálak az állandó ide-oda hajlítgatást, a fokozott igénybevételt, a fárasztó „strapát”, most megmutatta egy teljesen új, tökéletesen modern, a tudósok által kikísérletezett fényvezetők. Pontosan tízmillió hajítással korunk új találmánya nemrégiben világrekordot állított fel. A mechanikai megterhelés - a hajítás sugara hatvan milliméter volt - egyáltalán, egy cseppet sem befolyásolta a vezeték optikai tulajdonságait. Így meggyyőzően bebizonyosodott, hogy a kereskedelemben - persze nem mindenütt - kapható új fényvezeték minden aggodalom nélkül alkalmazható a gépek vezérlőműveiben. gázkromatográfiai eljárással végezték. Ä kutatók a légkörben lévő hidrogén mennyiségének a növekedését az emberi tevékenységnek, elsősorban a metán oxidációjának tulajdonítják. Úgy vélik, hogy a hidrogén növekvő mennyisége is hozzájárul a vízgőz mennyiségének növekedéséhez a sztratoszférában, ami viszont a sztratoszférikus ózon csökkenését okozza. Hemoglobin sörélesztőből Az idegen vérrel történő vérátömlesztéssel járó fertőzés veszélye, a vérkonzervek korlátozott eltarthatósága, valamint a vércsoportokkal kapcsolatos ellátási nehézségek szükségessé tették a mesterséges vér kifejlesztését. Ezek olyan infúziós oldatok, amelyek alkalmasak a szervezet oxigénnel való ellátására, de nem tartalmaznak vérsejteket. Sikerült olyan fluór-szén emulziókat előállítani, amelyek kísérletekben sikerrel pótolták az állatok vérét. A gyakorlatban azonban ez nem vált be, sok hátránya volt. A jobb mesterséges vér előállítását célzó kísérletek azóta is folynak, de biztatóbb kilátásokat kínál a kutatások egy másik iránya. Mivel a szervezetben az oxigén szállítását a hemoglobin, ez a komplex vérfesték végzi, a kutatás újabban a hemoglobin mesterséges előállítására irányul. Ebből a célból szintetizálták az ember hemoglobin-génjét és beépítették a sörélesztő sejtjeibe. Az így bioszintetizált hemoglobin tulajdonságai beható vizsgálatok szerint messzemenően egyeznek a természetes hemoglobinéval. A kutatók nagyon bizakodnak, hogy hamarosan sikerül stabil, az emberi szervezet által jól elviselhető hemoglobint előálítaniok. A koraszülöttek életbenmaradási esélyei Nagy értékű diagnosztikai berendezés, amellyel a légzéselégtelenséggel világrajött újszülöttek és koraszülöttek diagnosztizálását gyorsan és pontosan ellehet végezni. E készüléket a SOTE I. SZ. Női Klinikája egy amerikai cégtől kapta ajándékba. Minthogy ma sokkal jobban tudják az orvosok, mint korábban, hogy a koraszülötteket milyen veszélyek fenyegetik, és ismerik e veszélyek elhárításának módjait, ma mintegy kétszer több koraszülöttet tudnak megmenteni az életnek, mint negyedszázaddal ezelőtt. Az orvos és az asszisztencia munkája a köldökzsinór elvágásának pillanatában kezdődik meg, amikor a koraszülött arra kényszerül, hogy önállóan biztosítsa kalóriaszükségletét saját teste munkájával, anyagcseréjével. Az első napokban a legtöbb koraszülött alig tud magához venni táplálékot, némelyikük még nyelni sem tud, a nyelési reflexei még nem tökéletesek, kicsi gyomrának a befogadóképessége. Ezért az első napokban szondán keresztül és infúziókkal látják el őket folyadékkal, táplálékkal. A szövetekben zajló anyagcsere-folyamatokhoz nélkülözhetetlen oxigént pedig szükség esetén oxigén- palacból adagolják a csecsemő tüdejébe. A koraszülött születését követően nyomban gondoskodni kell arról, hogy testhőmérséklete ne hűljön le. Ezért a szülés után nem fürdetik meg, hogy emiatt se veszítsen hőt, hanem gyorsan üvegfalú, zárt inkubátorba helyezik, amelynek belső hőmérsékletét 34 Celsius-fok körülire állítják be (ha kell, a csecsemő szállításai ebben az inkubátorban történik). Az üvegfalú „házikóban” fekvő csecsemőt közben számtalan vizsgálatnak vetik alá. így például a légzését is ellenőrzik, sok koraszülött ugyanis még nem képes a rendszeres, rit- musos légzésre. A légvételek gyakori kimaradása pedig a gyermek halálát okozhatja. KÉPZELŐERŐ Megfejtésként beküldendő Auguste Renoir francia festő gondolata a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére: 7101 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf.: 71. Beküldési határidő: június 28. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! A június 8-i rejtvény helyes megfejtése a következő: A művész igazi hivatása eljuttatni a fényt az emberi szív mélyébe. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Szűcs Henriett 7228 Döbrököz, Apor u. 17., Lencse Edéné 7090 Tamási, Bezerédj u. 2., Jaszenovics Géza 7100 Szekszárd, Gróf Pál u 2 Marthy Jánosné 7632 Pécs, Laki István u. 27. III/8., Mucsi Zoltán 7140 Bátaszék, Arany J u 12/B
