Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-22 / 145. szám
991. június 22. NÉPÚJSÁG 3 A napsugár nyomában Dán kiskocsi A cím néhai Rockenbauer ’áltól származik, aki egyik leg- ükéletesebb filmsorozatát, a üldgolyót megkerülő útról szóit jelölte így. Mindezt előzetesént, figyelmet gerjesztőként, nert szeptemberre meghívást aptam Európa legnagyobb apelem-gyártó cégétől, hogy ipanyolországban látogassan reg termelőüzemüket, ami ne- ünk, magyaroknak márcsak zért is tanulságosnak ígérke- ik, mert napfényes órák dol- ában a földrész egyik legjob- an ellátott területének számí- jnk. Ennek ellenére csak Pécsett íűködik néhány éve napház és rost kezdenek el majd a japá- ok ilyeneket építeni Mezőkö- ssden. Mi szegények va- yunk, tehát prédák. A gazdaok, mint például a dánok, taka- jkosak. Dániában már 984-ben eldöntötte a parla- lent, hogy nem építenek ato- lerőmüveket, a dagály-apály nergiáját felhasználókat és szélerőműveket annál inkább. Birtokomban van néhány példa, ezekből szemelgetek. A dannenbergi Wolfgang No- ack 1978 óta éttermét és a felette lévő lakását fűti napelemekkel és ez szolgáltatja a melegvizet. Öt év átlagában 3834 márka megtakarítása volt. A napenergia fő előnye, hogy nincs szállítási vesztesége, hanem helyben használható fel. Hannover legközepén kisebb városnegyed energiaellátása történik napelemek és szélmotorok kombinációjával. A müncheni solar-ház 310 négyzet- méteres lakóterületét 50 négyzetméter napelemcella látja el meleggel. Napelemes autóknak már 1985 óta versenyeket rendeznek Svájcban. A széríajármű- veknél elért legnagyobb sebesség 110 km/óra volt. A képeink egyikén bemutatott nyitott tetejű dán gyártmányú, Északhes- senben sűrűn látható a városi közlekedésben. Környezetkímélő voltát nem kell külön hangsúlyozni. A környezetkímélésnek és a természeti erőforrásokkal való takarékoskodásnak egyébként más példái is vannak: - határainkon kívül. Ilyen az esővíz összegyűjtése öntözési célokra, mert az ivóvíz hovatovább máshol is hiánycikk. Az illemhelyek öblítésére pedig a mosógépek elhasznált vizét alkalmazzák. O.l. — KPM Napelemes autó a „tankol” Freiburgban Kormánykoncepció az ügyészség szerepéről Dr. Györgyi Kálmán legfőbb jyész és dr. Balsai István azságügyminiszter tavasszal kormány elé terjesztette az gyészség alkotmányos helyiének, feladatkörének és mű- idésének módosítására voltkozó új koncepciótervezetét. A végleges hálózatra a közeljövőben kerül sor. Már az előző kormány jogi szakértői is felvetették, térjünk vissza a Nyu- gat-Európában elterjedt állami hatóságként működő ügyészségi struktúrához, amely az állam érdekeit képviseli mind bűnvádi, mind polgári ügyekben. Hiszen az 1949 évi Alkotmányban rögzített, s ténylegesen 1953-ban létrehozott „új rendszerű” magyar ügyészség az 1936-os sztálinista szovjet alkotmány elveit követte, a parlamenti alárendeltsége merőben formális volt. „Pótolni” próbálta a megszüntetett közigazgatási bíróságokat, az Alkotmánybíróságokat és a törvény- hozás által létesítendő állam- polgári jogok ombudsman-ját. Cousteau kapitány Magyarországra tekint Cousteau kapitány, akit fiimiiből, könyveiből Magyaror- zágon is jól ismernek a Föld rcának tisztántartására irá- yuló szándékáról, környezet- édő-kutató tevékenységéről, ziszifuszi harcához új szövet- égeseket keres. Cousteau az ddigi negatív tapasztalataiból zt a következtetést vonta le, ogy új szövetségeseket kell eresni, név szerint azonban csak Magyarországot említette. „Már 1980-ban felkértem négy szakértőt, hogy fogalmazzanak meg egy nyilatkozattervezetet, melyet Kurt Waldheimnek átadtam. Ő ezt érdeklődéssel fogadta. Ahhoz azonban, hogy a közgyűlés elé kerüljön, legalább két országnak javasolnia kellett volna. Én Franciaországra gondoltam, mert természetesnek vettem, hogy az emberi jogok első megfogalmazója kiáll mellettem. Nos, a magas politikai köröket nem érdekelte a dolog. Mindeddig semmilyen konkrét lépést sem tettek ... Amit azonban ezideig nem sikerült elérni Franciaországgal, azt talán most elérhetem a kelet-európai országokkal, például Magyarországgal és más Duna menti országokkal. Ezekkel máris dolgozunk.” Betegebb-e a magyar beteg? Mielőtt a Wallenberg Egyesület felvetette volna, már azelőtt is sokan elgondolkodtunk rajta: miért van az, hogy a magyar beteget betegebbnek, a fogyatékost fogyatékosabbnak tartja a közvélemény, honnan a sötét szemüveg, amellyel az egészségkárosodottakat szemléljük, honnan az a reményevesztett pesszimizmus, amellyel nem fel, inkább lefegyverezzük mondjuk a mozgáskorlátozott gyerekeket a beilleszkedés felé vezető rögös út küszöbén? Hasznosan élni Európában, vagy az Egyesült Államokban az a természetes, hogy a csökkent látású, hallású, mozgáskorlátozott vagy másként fogyatékos fiatal emberek a társadalom hasznos tagjaként éljék le az életüket. Ezért rendkívül sokat tesznek hivatalok, szervezetek, hatóságok és magánemberek. Mi még mindig nem erre törekszünk. „Gettósítjuk”, elkülönítjük őket - és ezzel egyben nem csak megkülönböztetjük a „normálistól” ezeket az embertársainkat, de hosszútávon megvonjuk tőlük a reményt is arra, hogy elfogadtathassák magukat hasznosságuk révén a társadalommal. Nem csak a fogyatékosokkal bánik Így az új tájak felé épp hogy megindult, és még tétova léptekkel haladó társadalom, hanem a betegekkel is, előítéletekben vagy épp Ítéletekben döntenek sorsuk felől, meg sem várva, hogy szembenéznek-e a kórral, fölveszik-e, képesek-e fölvenni vele a harcot. Esély - mindenkinek A gyógyászatban a diagnózis a megoldandó problémát jelenti, nem egy olyan skatulyát, amelyből, akár koporsóból a halott, a beteg többé nem kászálódhat ki. A probléma megállapításával veszi kezdetét a gyógyítás folyamata, melynek esélyei esetenként változók, de semmiképp nincs joga senkinek sem külön-külön, sem csoportosan diagnózisra ítélni a beteget. Vagy önbecsülése kialakításának lehetőségétől megfosztani az egészségkárosodással világrajötteket. Esélyt kell adni mindenkinek. A magyar beteg sem betegebb a többinél, csak a betegségtudatának visszaszorításától fosztja meg a divatot immár jócskán meghaladó pesszimizmus. Ezért emelt szót a fogyatékos gyerekek kiközösítése ellen a Wallenberg Egyesület. Vegyük tudomásul: nem csak nyugaton lehetséges az, hogy ezek a gyerekek toleráns, ép gyerekközösségekben folytathassák tanulmányaikat. A fogyatékosságot vagy a betegséget senkinek, semmilyen társadalomnak nincs joga a hasznossá válás reményének megvonásával „büntetni”. Domokos Eszter Egy mondatban Nem az, de hasonló Ó, te csámpás nemtudom- micsoda valami, amit másodmagaddal ötnyolcvanért raktak nekem zacskóba Dombóváron abban az ABC áruházban, ahol a bolt megnyitását követően, de nemrégen is rendre megtaláltam mindent, amit Szekszárdon hiába kerestem, tán azért, mert itt már működött a „veszi, nem veszi, nincsen más” elve, láthatod, milyen múlé- kony e világ dicsősége és hova tudnak romlani a dolgok midőn az a kérdés, hogy miként tudjuk túlélni a ránk méretett legalább háromszor hét szűkesztendőt, lehetőleg kerülve a további veszteségeket, mikből is van nekünk legalább fél évszázadra elegendő, akár bele is fulladhatunk, kivált ha továbbra is szemrebbenés nélkül állítanak elő és forgalmaznak olyan élelmiszeripari termékeket, melyek akár naponta pályázhatnak a PÁF (Pocsék Áruk Fóruma) emblémájának viselésére szünet nélkül bizonyítva, hogy fölöttébb szép számmal vannak, akik selejtjük költségeinek igazságosan rájuk háruló terhét, a rossz munka, helytelen szállítás, tárolás kártételeit továbbra is a fogyasztókra óhajtják tartósan hárítani, ez esetben éppen rám is, aki fél liter tejjel és két kifliként kiszolgált nemtu- dommicsodával szeretném megoldani dombóvári vendégebédemet, s csöppet se dob föl, hogy nem savanyú a tej, hogy az egyik valami maga ugyan a még fogyasztható födelem, az ellenben kisöpri szívemből a jámbor megadás készségét, hogy te még rondább, kalapácsként lehetnél használatos, és ezéd igenis haragszom, med nem az vagy, amiként megvásároltalak, legföljebb hasonló, és, hogy valamit törlesszek, közlöm veled, pont olyan vagy, amilyen nagyon megszenvedett és hévvel kívánt demokráciánk: még nem az, de valami hasonló.- lászló i. Gyermekszépségverseny, 1991. Weisz Tamás Őcsény, Ifjúság u. 8. Katz József Dunaszentgyörgy,Temető u. Miklós Adrienn Kisdorog, Dózsa Gy. u. 114. Lakatos Linda Schell Józsika Sióagárd, Dózsa u. 16. Szekszárd, Tartsay Itp. 6. Tolnai Hírlap A századfordulón napvilágot látott hetilap volt az elődje a Tolna városban most megjelenő új társadalmi havilapnak a Tolnai Hírlap-nak. Első oldalán szól az olvasókhoz a lap felelős szerkesztője Takács Zsuzsa, aki visszaemlékszik, de jövőbe tekintve tájékoztatást is ad a lap feladatairól, céljairól. A tolnaiak olvashatnak a városban megjelenő havilapban a Duna-padi vakációzókról, a szovjet csapategység kivonulása utáni helyzetről, de megismerkedhetnek a vállalkozói sorssal is. Járda Sióagárdon Sióagárdon, a Dózsa György utcában megépült egy 780 méter hosszú járdaszakasz. A munkát helybéli kisiparosok végezték el, a segédmunkások az utca lakói voltak. A jó szervezés és összefogás eredményeként a járda rekordidő - hét nap - alatt készült el. Szerdán tadotta ezévi második ülését a Helytödéneti Bizottság, melynek meghívott vendége volt Szabadi Mihály művelődési otthon igazgató. A bizottság elnöke, Doszpod János számolt be arról, hogy az idei tervből az eddig eltelt időszakban mit sikerült megvalósítani, mi az, ami még vissza van. Soron következő feladataik közül igen nagy horderejű munka - s csak a lakosság bevonásával valósítható meg - a jelenleg igen elhanyagolt állapotban lévő Kálvária rendbehozatala. A közeljövőben tervezik továbbá a temetői kereszt környékének rendbetételét, megtisztítását, s a Községháza falán a sióagárdi gazdák által elhelyezett millenneumi emléktábla felújítását is. Továbbképzés óvónőknek A Cigány Ifjúsági Szövetség a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Önálló Osztályának támogatásával a cigány- gyermekeket nevelő óvónők részvételével országos továbbképzést szervez június 27-29. között az önkormányzat Tenge- lici Oktatási Központjában. MUSZ-gyűlés A MÜSZ 1951-56 szervezete az első munkaszolgálatos alakulatok felállításának 40. évfordulójára országos nagygyűlést tad július 13-án 10 óra 30 perckor Budapesten, a POFOSZ Columbus u. 11. szám alatti székházban. Minden bajtársat vár a MUSZ 1951-56 szervezet elnöksége. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebbnek tadott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztőségünkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszépségverseny. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik hozzánk. Sokan érdeklődnek, mikor láthatják lapunkban a beküldött fényképet. Még több százan várakoznak, de előbb-utóbb mindenki sorra kerül. Legközelebbi, keddi számunkban a paksi Éberling Petra, az őcsé- nyi Weisz Péter, a decsi Gellér István, a szekszárdi Ambrus Angéla, a tolnanémedi Sztojka Józsika fényképét közöljük.
