Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-21 / 144. szám
1991. június 21. NÉPÚJSÁG 13 Húszon innen tízen túl Törd a fejed! A múlt heti kép egy birkanyájat ábrázolt. A jó megfejtéseket beküldők közül ezúttal Vecsei Veronika decsi olvasónknak kedvezett a szerencse. Nyereményét, a műsoros kazettát postán kapja meg. Mostani feladványunkra június 27-ig várjuk a megfejtéseket. Cím: Tolnai Népújság, 7100, Szekszárd, Liszt F. tér 3. Egzotikus állatok (7.) A-HA story Az East of The Sun, West of The Moon című nagylemezüket a kritikusok dicsérik, a sok rajongó számára azonban végérvényesen éneklő altatókká váltak. A három fiú nagyon büszke erre a nagylemezre. Az East of The Sun-on egyetlen diszkódal sem található. Gyűlölik a monoton diszkófaragást. Mindenki mástól lopja az ötleteket. Az A-HA együttes tagjainak azelőtt újságíró barátaik voltak. Aztán rájöttek, hogy sokan hazugságokat írnak róluk, és egy olyan image-t kényszerítenek rájuk, amit nem akarnak vállalni. Hogy mit hoz a jövő? Pál már nem sokáig akar mikrofon előtt állni, a produceri munka sokkal inkább vonzza. A másik két fiú még gondolkodik. Arany Zsolt Szakmunkások írják Az élet létrája Torkig vagyok az egész világgal. Pénzem nincs, a barátnőmmel összevesztem. Még egy saját szobám sincs! Az öcsém egész nap bömbölteti az Aurórát,' és más hasonló szakadt zenekarok állítólagos zenéjét. No, és az a tegnapi buli! Igaz, elviseltem, mert táncolni Heti cáfolat Nem igaz, hogy minden politikusunk így imádkozik: Uram, add, hogy ne csak addig legyenek korszakalkotó elgondolásaim, amíg hatalomra nem kerülök! Torzonborzongások (Ifjúkorom naplója, 1983-84-ből) 6. 1983. augusztus 5. Anyámmal kinn alszunk Ti- szajenőn, a tanyán. Egyedül félne. Én is, de én legyőzném a félelmemet (micsoda dalia!), illetve tanulmányoznám. Miből ered? A sötétség? A magány? A csend? A jelentéktelen-jelentős zajok? Azt hiszem, ezek az alkotó elemei, s még barlanglakó - sőt, fánlakó - korunk maradványa, reflexe ez az érzés. Ballagunk kifele a nyárból. A kert még burjánzik, de ő is tudja, hogy ez már a halál előtti utolsó fel lángolás. Augusztus 6. Söröztünk. Megismerkedtem egy érdekes emberrel. Valamilyen Tibornak hívják, és Bors Lajos barátom egykori iskolatársának mondatik. Vannak bajai. Kissé akadozva beszél, nehezen jár, s ha jól láttam, az egyik keze is beteg. A Pelikán szálló portása és telefonköz- pontbsa. Szemüveges. Alig van ép alkatrésze, mégsem hagyja el magát. Söröztünk. Holnap megvizsgálom, hogy írásomat ez mennyire folyásolta bee- eee ........ A ugusztus 7. A szabadság nem lehet az USÁ-ban sem akkora, mint azt a filmeken látni, de valami van. Valamit hordoznak ezek a képkockák egy magasabb fokú emberi függetlenségből. Ott szeretnék élni? Nem hiszem. Akkor az volna a kevés, mint ahogy az embernek mindig minden kevés: a bringa, a motor, a kocsi is. Disszidálással sok legyőzendő akadály mögém kerülne, de jobbára olyanok, amiket előre látok, s váratlanok várnának. Jó nekem ez a kényelmes magyar módi! Augusztus 8. Honthy Hanna életét olvasom. Egy ember életét, aki ugyan nem járt meg olyan mélységeket és magasságokat, mint egy költő, pályája mégis tanulságul, például szolgálhat. Volt fenn, és volt lenn. Rengeteg áldozatot hozott a dicsőségért, s akadt olyasmi is, ami miatt lemondott róla: a félelem, az egészség, az élet. Ezt így persze soha sem mondta ki. Nehezen is fogalmazható meg. Az élet alkonyán mindenről le kell mondani. Dali nem fest, Piaf nem énekel. A lét a tét. Augusztus 9. Disco, disco, disco. Kun- szentmártonban. Beugró 20 forint, ücsörgés, esetleg tánc, aztán haza, a faházba. Idegesség, idegenség, unalom. Nyughatatlan unalom. Itt járt az osztályvezető: megnyertük a 7 üveg bort. Itt járt a csoportvezető is: elköltözünk. Új munka- területek: Gödöllő vagy Vác és Mezőkovácsháza vagy Kétegy- háza. Az Isten háta mögött, a román-magyar határ szegletében, vagy egy ugrásra a mindentől, az Édentől: Pesttől. Kinek mi jut? Izgalmas évszázadok következnek. Augusztus 10. A szúnyogokat megölöm. Egyébként a légynek sem ártok. Pörög az augusztus, és eme rovar nevű lények percei, tőlem függetlenül - tehát objektíve - meg vannak számlálva. Hulló falevelek, hűvösödő reggelek, rövidülő nappalok. A főzni való kukorica ideje lejárt. Várom a csöndes őszi esőket, a jeges zivatarokat, de leginkább a rügyfakadást és a nyarat. Talán legjobb lenne szundikálni; a nehéz napokon könnyű álmok között ringatódzni. Augusztus 11. Kezd kipurcanni az UAZ-unk. Március óta szinte hiba nélkül, piegállás nélkül dolgozott. Idáig bírta. Hátsóhidas, az önindítója, a kuplungja is kesereg. Betekertem az első meghajtást. Ezzel és csak ezzel vajon meddig húzza? Most én vezetek. Sanyi, a gazdája betegállományban van. Hazafelé felvettem két német túrista srácot a platóra. Hálásak voltak, bár az útikönyvekben mást olvashattak a „keleti kényelemről”. Jó vezetni, de jó autóval mégjobb lenne. Jó vezetni, ha hagynak. Augusztus 12. A kikapcsolódás tulajdonképpen a mást-csinálás. De mikor az ember annyi mindennel foglalkozik, olyan szerteágazó a lekötöttségi, érdeklődési köre... Akkor az egyetlen felüdülés a semmittevés. Ez hiányzik nekem. Kivagyok. Ma A felsőoktatás finanszírozása Fűtésre sem lesz pénz Országos Rektori és Főigazgatói Konferenciát tartottak június 16-án a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A konferencia témája a felsőoktatás finanszírozási reform elkészült koncepcióváltozatának megvitatása volt. A felsőoktatásban dolgozó rektorok, főigazgatók és gazdasági igazgatókon kívül meghívást kaptak különféle minisztériumok képviselői is. Többek között a Népjóléti Minisztérium és a művelődési tárca is képviseltette magát. Zömében természetesen a témából adódóan a Művelődési és Közoktatási Minisztérium képviselői voltak jelen. Meghívást kaptak a Pénzügyminisztériumból többen, többek között a miniszter is, de sajnálatos módon senki sem jelent meg közülük. A délelőtt folyamán szakértői csoport vázolta a felsőoktatás átalakításának általános, távlati terveit, délután pedig a közelebbi, a következő tanévre vonatkozó elképzeléseket ismertették. A viták során kiderült, hogy a legteljesebben és legjobban kidolgozott koncepciója a művelődési minisztériumnak van. Ezt a tervezetet Polónyi István dolgozta ki, és az intézmények már megkaptak két héttel a tanácskozás előtt. A finanszírozási vázlat egyidejűleg készült a felsőoktatási törvénnyel, a kettő együttes intézményi vitájára ezt követően kerül sor az egyetemeken és főiskolákon. Szeptember végéig kell az általuk elkészített véleményezést eljuttatni a minisztériumba. A tervezet a szakemberek véleménye szerint jószándékú és a felsőoktatásunk európai rangra emelésének pénzügyi kritériumait tartalmazza. A pénzügyminisztérium véleményéről semmiféle információ nincs, mivel főleg pénz kell az oktatáshoz is, így az egész egyenlőre pusztába kiáltott szónak tűnik. Ugyanis a hallgatókat érinti elsősorban, ezt a távolmaradást főleg a konferencián résztvevő hallgatói képviselet tette szóvá, írásban is eljuttatták nemtetszésüket a pénzügyminisztériumnak. A hallgatóság képviselői kilátásba helyezték, hogy a diákság nem marad meg pusztán a kívánság szintjén. Amennyiben nem történik meg a felsőoktatás pénzügyi támogatásának átszervezése, abban az esetben akár demonstrációk szervezését sem tartják kizártnak a következő tanévben. Természetesen a tervnek vannak hiányosságai és sok vitát fog még kiváltani a a hallgatók és az oktatók körében egyaránt. Közös vélemény azonban az, hogy a felsőoktatás helyzetének további romlását nem szabad előidézni, ez részben elkerülhető akkor, ha a felsőoktatási törvénnyel együtt kezelik továbbra is a finanszírozási tervezetet. Sajnos semmi reális esély nincs arra, hogy az ország költségvetéséből lényegesen nagyobb arányban részesüljön a egészen közelről mosolyogtam a halál pofájába. Egy villanykaró csapódott a kocsi jobb elejének. (Nem csapódott volna oda, ha az UAZ megy neki.) Ott ültem az anyósülésen. A sofőr- aki még segédmunkás, és akinek csak a földúton adtam át a volánt, mert még nincs jogsija- rágyújtott. Én, ahogy szoktuk, átnyúltam, és addig ballal kormányoztam. Rosszul. Augusztus 13. Vihar. Gyülekező, fenyegető felhők. Erősödő, heves szélrohamok. Hajladozó, kesergő fák, bokrok. Néhány szó a koravén levelekről. Pár gondolat a várható időjárásról, a derűről, ami majd lesz. Nem szeretett belém senki. Magam vagyok. Az udvarláshoz nem értek, az őszinte szótól pedig nem nevetik szemüket könnyesre a nők, nem kívánkoznak ágyamba, se védőszárnyaim alá, mert olyan „furcsán" kínálom: nem gyönyört, csak szép nyugalmat, nem örökre, csak próbaidőre. Halandó halandó módjára. Augusztus 14. Némi csalással írom e 14-ei krónikát, hisz előző feljegyzésem óta több mint 48 óra telt el. Másnapos voltam. Nagyon. Ilona-napot ültünk Cserkén: bor, sör, pálinka, birka, mint szokás. Aztán a vasárnapot ágyban töltöttem. Utálok hányni. Harcoltam, sikerrel, de milyen áron! Ismét megfogadtam, hogy többé nem... vagy nem ennyire... Mint valami akaratgyönge alkoholista. Pedig sziklaszilárd jellem vagyok! (Bár ez most nem egészen látszik rajtam.) (Folytatjuk.) LÁP PÁL ★ Várunk további naplókat! felsőoktatás. Az biztos - a köz- gazdasági szakemberek szerinl - hogy ezen radikális minőségi fejlesztés a jelenlegi költségvetési keret négy-ötszörösét kívánná meg. Ekkora fejlesztés világbanki hitel nélkül elképzelhetetlen. Néhány év alatt be kell vezetni a változtatásokat, hiszen a felsőfokú szakember- képzés a végét járja, egész szervezetében recseg-ropog. A rövidtávú problémák már 1991-92-es tanévben jelentkezni fognak. Az egyetemek, főiskolák vezetői szerint, ha nem kapnai-Ajelenlegi költségvetések Varafiiilyen formájú kiegészítéseket, akkor jó néhány felsőoktatási intézmény a dologi kiadások vonatkozásában fizetésképtelenné fog vállni. A többségüknek már a következő tanév beindítása is gondol okoz. Elképzelhető az is, hogy a főiskolák és egyetemek novembertől nem tudják kifizetni a fűtést és e miatt tanítási szüneteket fognak tartani. Az biztos, hogy a legnagyobb takarékoskodás mellett sem tudják pénzügyi segítség nélkül a tanévet végigcsinálni. Sárvári János ELMErengés szeretek. Mindenből elég volt! Ma elkezdtem komolyan dolgozni. Vagont raktam ki. Egy vonatért tíz rongyot adtak. Talán talpra állok. Bár rájöttem, hogy AZ ÉLET LÉTRAJA TELE VAN SZÁLKÁVAL, ÉS AKKOR SZÚR A LEGJOBBAN, HA LEFELÉ CSÚSZUNK RAJTA! Sebők Róbert Mi lesz velem? Mostanában már csak a szakmunkásvizsgára gondolok, és arra: hogyan tovább? A vállalattal van szerződésem, de talán jobb lenne Tamásiban egy vágóhídon dolgozni. A sportot, nem akarom abbahagyni, és itt, Szekszárdon jobbak a feltételek. De valahogy nem szeretem ezt a várost. Nap mint nap azon gondolkodom, hogyan is lenne a legjobb. Vizsga és munka, munka és vizsga. Csak ez jár az eszemben. Ebben a világban nem lehet tudni, hogy egyik napról a másikra mi történik az emberrel. .. Fűzi István Mottó: Ha nem sejt jobbat az elme, az az elme balsejtelme. Álmos és Vilmos Álmos vagyok és nem Vilmos. A medve Mos-6. S ha akar, sültgesztenyét kapar ki-ki, de minek? Szemébe néz,ha mer, s ha a kártyán játszik veszít vagy nyer? Ha mer, hát merít. Csak ki ne merüljön, és a merülés ki ne derüljön. Derülhetünk éppen lazításképpen. S a képen: fény, derű, merülés kártya, gesztenye, medve, na, persze, Vilmos és Álmos együtt oson jegy nélkül egy villamoson! + A szekszárdi Mérges György ajándékozta meg a fenti rettenettel az ELMErengést. Az alant következőt pedig B. M. küldte, a kies Bogyiszlóról. + Falusi rigmusok Kiesett a fogad, Juli, a szádon. A kiesett fogú nőket imádom. * Inszeminátor a babám, egyikét deci nem akadály nála, hogyha megissza is: Józsi marad, én meg Maris, ihajla * Szép az élet, szép a nyár, a muzsikus muzsikál. Hogyha erre járnál ma, itt várlak a pajtába’, egy kurta rokolyába. Kitakarj, betakarj! Kérlek, valamit akarj! * Ne félj tőlem, Bözsi kincsem, nem veszem el, amid nincsen! Táborozok a Sötétvölgyben Hívott és hívatlan vendégek is felkeresik ilyenkor, nyáron a sötétvölgyi tábort. A hívatlanoké az éjszaka - randalíroznak, duhajkodnak -, míg másoké a nappal. Ők kikapcsolódást, pihenést, szórakozást keresnek és találnak itt. A tábor mostani lakói a szekszárdi Dienes Valéria I (volt 4. számú) Általános Iskola tanulói. A „nagy” tánccsoport. Napi négy órában német nemzetiségi táncokat tanulnak, illetve a már műsorukon szereplő művek koreográfiáit csiszolgatják. Délig táncolnak, majd ebédelnek, s a délutánjuk szabad. Kötetlenül élnek, arról is maguk döntenek, hogy mikor legyen takarodó. Önellátók. Maguk főznek, terítenek (egyik nap a fiúk, másik nap a lányok), takarítanak és mosogatnak. Táborvezetőjük, Gaál László táncoktató azt is elmondta, hogy a csoport két éve alakult, harmincán vannak (12 fiú, 18 lány), és egyórás műsorukkal - melyen tízféle A délutánjuk szabad tánc szerepel - már Németországban is felléptek. Legközelebb Dunaföldváron láthatja őket a közönség, július 15-én. KPM
