Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-03 / 128. szám
2 KÉPÚJSÁG 1991. június 3. Tárgyalások A kormány és a szakszervezetek között (Folytatás az 1. oldalról.) A szakszervezetek átfogó szociális csomagterv kialakítását szorgalmazzák, ennek lehetőségeit is meg kívánják vitatni a hétfői megbeszéléseken. Emellett szó lesz a munka nélkül maradók kötelező minimális végkielégítéséről, a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésével kapcsolatos állami kötelezettségvállalásról, a heti munkaidő foglalkoztatási és szociális szempontokat figyelembe vevő rövidítésének lehetőségeiről. A szakszervezetek szorgalmazzák azt is, hogy amennyiben az ország az energiahordozókhoz a tervezettől alacsonyabb importáron jut hozzá, ennek megfelelően csökkentsék a fogyasztói árakat, vagy növeljék a nehéz helyzetben lévő rétegek kompenzációját. Szükség lenne a bérek növelésére is, mégpedig olyan mértékben, hogy azellensúlyozza a munkanélküli-járadék levonását. A szak- szervezetek szorgalmazzák, hogy a kormány biztosítsa újra az évi egyszeri kedvezményes utazás lehetőségét. Ezt a rendszert még az üdülési szezon kezdete előtt állítsák vissza. Végül a megbeszélések fontos kérdése lesz az érdek- egyeztetési mechanizmus továbbfejlesztése is. Üdvözlő távirat Antall József kormányfő táviratban köszöntötte Gi- ridzsa Praszad Koiralát, a Nepáli Királyság újonnan kinevezett miniszterelnökét. Második világháborús emlékmű avatása Dúzson A második világháború hősi halottainak emlékére vasárnap emlékművet avattak Dúzson. A gyászistentisztelet celebrálása után a történelmi zászlók között a felújított első világháborús emlékmű mellett került sor az új második világháborús emlékmű leleplezésére. Erdős László ezredes a Magyar Honvédség és a „Második világháború Tolna megyei halottaiért" alapítvány nevében mondott avatóbeszédet. Ezt követően Klein Mihály katolikus esperes szentelte fel az emlékművet, majd Sudár Mátyás, Dúzs község polgármestere mondott ünnepi emklékbeszédet. Ezek után Reizer Mátyás az igazságtalanul kitelepített magyarországi németek képviselője emlékezett megha- tódottan. Az ünnepség befejezéseként koszorúkat és a kegyelet virágait helyezték el a hozzátartozók, a volt bajtársak és vezető személyiségek többek között Dávid Ibolya ország- gyűlési képviselő és Kemler János a Magyarországi Németek Szövetségének képviseletében. Természetesen az ünnepség két nyelven zajlott - tekintettel a községből a háború végén kitelepített nagyszámú német lakosságra, és az ünnepségen megjelent németországi vendégekre. SÁRVÁRI JÁNOS FOTÓ: ÓTÓS RÉKA A község lakói virággal emlékeznek a hősökre AustriaLotto kezők: 5, 17, 37, 42, 43, 44, a pótszám: 13. A teljes Joker fogadási díj 16289231 schilling. Az első nyerőosztály a Joker 2 443384 schil- linggel való dotációját jelenti. Az e heti Joker-szám a következő: 147172. Parlamenti előzetes: Viharos vita várható A parlament házbizottságának döntése szerint a ma kezdődő, június 3-4-i ülés napirendjére a világkiállítás; a fővárosi és a szerencsejáték-törvénytervezet; az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló jogszabály tervezete; az egyházi ingatlanok visszaadása és az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatása kerül. A Magyar Demokrata Fórum szerint a világkiállítás határozattervezete lehetővé teszi a mérlegelést, és a szeptemberi döntést - tudtuk meg Kulin Ferenctől. Haraszti Miklós szerint a szabaddemokraták az azonnali döntés helyett azt szeretnék elérni, hogy a kormány mélyebben vizsgálja meg az Expo megrendezésének pénzügyi feltételeit. A mi voksunk: igen! - nyilvánított véleményt Prepeliczay István, a Független Kisgazdapárt nevében. A megrendezést a Szocialista Párt kezdettől támogatja - mondta Kosa Ferenc -, de sürgősen tisztázni kell, milyen konstrukcióban valósul meg az Expo. Hegedűs István (Fidesz): Szervezetünk csak akkor támogatná a világkiállítás megrendezését, ha annak meglenne az anyagi fedezete. Amíg erre nics garancia, addig nemmel szavazunk. Az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvénytervezetről szólva az MDF megalapozatlannak tartja az ellenzéki pártok félelmét az „uralkodó egyház” kialakulásától, ezért az eredeti javaslatot támogatja. Az SZDSZ szerint a tervezet elfogadásával az iskolák helyzete tíz évig bizonytalan maradna, a párt ezért azt javasolja: másképp segítsék az egyházakat. A Kisgazdapárt támogatja a törvényjavaslatot, sőt, az egyház gyógyító tevékenységéhez szerintük állami támogatást is kellene folyósítani. A szocialisták hiányolják a visszaigénylés mértékének meghatározását, a jogszabálytervezet szerintük az egyház és az állam összefonódásához vezethet. A Fidesz helyteleníti a reprivatizációt, és azt, hogy az egyház erős politikai kiváltságokat is kapjon. Magyar-lengyel vámunió Időpalack-ültetés Angliában A lengyelek akkor is létre akarják hozni Magyarországgal a vámmentes övezetet, ha a csehszlovákok nem csatlakoznak ahhoz - közölte Andrzej Budzinski külgazdasági együttműködési miniszterhelyettes budapesti tárgyalásai befejeztével a Rzeczpospolita című lap tegnapi számában. Mint mondotta, mindkét ország szeretné Csehszlovákia csatlakozását, de ha Prága nem kíván társulni, „vámmentes duettet” kell létrehozni, különösen a magyar és lengyel áruk versenyképtelenné válnak egymás piacain. A lengyel kormány meglátása szerint a megállapodásnak az Európai Közösségekkel kötendő hasonló szerződéssel egy időben kellene életbe lépnie. Minden nemzedék szeretné valamilyen formában megőrizni emlékét az utókor számára. Méghozzá nem csak épületekben, szobrokban és más műemlékekben, hanem - Angliában már közel 120 éve - úgynevezett időpalackok eltemetésével is. A világ egyik leghíresebb gyermekkórháza, a londoni Great Ormon Street. 54 millió font költséggel most bővítik az épületet, s mielőtt az építkezést megkezdték volna, Diana walesi hercegnő az alapkő alá helyezett egy ilyen időpalackot. Egykori elődje, Alexandra hercegnő a kórház régi épületének alapköve alá már 1872-ben is elrejtett egy üvegtartályt, amelyben a Times korabeli példánya, és Viktória királynő fényképe volt. Most azonban a kórház vezetősége nagyot gondolt. Hét és 15 év közötti gyermekek számára pályázatot írt ki, és megkérdezte tőlük: véleményük szerint milyen tárgyak képviselnék sok száz év múltán is a jelent, a kilencvenes éveket? Az egyik nyertes, egy 9 éves kislány javaslatára az utókor számára most megőrizték egy hópehely hologramját, egy napenergiával működő számológépet, különféle angol pénzérméket, és négy különböző fa magvát. A második nyertes kívánsága is teljesült. Akinek véleménye szerint egy CD lemez, egy ív újra feldolgozott papír, egy európai közösségi útlevél, és egy zsebtévé képviselné legjobban a kilencvenes éveket. Ezeken kívül - a kórház vezetőségének javaslatára - az időpalackba zárták a Times legfrissebb példányát, valamint a közszeretetnek örvendő Diana hercegnő fényképét. Irány BARCELONA JÁTSZIK!... SEGÍT!... NYER!... Legyen a siker részese! Vásároljon MAGYAR CSAPAT olimpiai sorsjegyet! Keresse a takarékszövetkezeteknél és a mozgóárusoknál! Az 50 db nyeretlen szelvény beküldői között 10 olimpiai utat és értékes nyereményeket sorsolunk ki. Kocsis Tamás: Jugoszlávia darabokra törik? (1.) Jugoszlávia darabokra törik? De lehet, hogy valamilyen titokzatos ragasztó azonban a darabokat egyben tartja, így a korsó ugyan már alig használható, de még mindig korsó marad? 1944 óta Jugoszláviát 6 köztársaság, 5 államalkotó nép alkotja, ezek 4 fő nyelvet beszélnek, 3 fő vallás követői és két írásmódot használnak. Igaz-e, hogy mindez együtt egy ország, Jugoszlávia, vagy ez már csak olyan mértékben tény, amennyire a törött cserépkorsó még cserép. A régiók vitái - a mélyben vagy nyíltan - azóta élnek, amióta 1918- ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd ebből 1929-ben Jugoszlávia megalakult. Tito elnök halála óta a civódások kiéleződtek, s már világos: Szlovénia, Horvátország, Macedónia és Bosznia-Hercegovina más pályára lépett - leegyszerűsítve a polgári demokrácia útjára -, mint amelyet (Tito örökségét reformokkal frissítve, őrizve) Szerbia (Vajdasággal és Koszovóval), valamint Crna Gora járni próbál. A válóper drámai szakaszába jutott. Franjo Tudjman horvát elnök immár nyílt ultimátumot tett közzé: félreérthetetlenül meghirdette, amennyiben június végéig „nem egyesülünk szuverén köztársaságok szövetségébe, úgy Horvátország kinyilvánítja teljes függetlenségét”. A kevésbé lármás, de mindig nagyon gyakorlatias szlovénokat alaposan felkavarta a maribori szlovén területi milícia parancsnokának elrablása május utolsó hétvégéjén a szövetségi hadsereg katonái által - s erre a maguk módján reagáltak. Újból - ezúttal félreérthetetlen időpontban - megerősítették azt, amit már nemegyszer hivatalosan is bejelentettek: Ljubljana készül a maga „0-órájára”. Vagyis június 26-án a tervek szerint (és népszavazás eredményére hivatkozva) meghirdetik a 2 milliós ország függetlenségét - ha lehet egy új Jugoszlávia konföderációs keretében (amiben nemigen hisznek), vagy azon kívül (amitől viszont tartanak). Nehezen vitatható Jozse Mencinger ljubljanai közgazdászprofesszor megállapítása, hogy „gazdaságilag a függetlenség ára meglehetősen magas lesz, csak hosszú távon állhatunk megint jobban”. Szlovénia kétségkívül egyszerűbben választhatja a teljes szakítást a többi tagköztársaságnál, mert valamivel több mint 20 ezer négyzetkilométeres területén gyakorlatilag csak szlovénok élnek (minimális a nemzetiség, közte magyar), s gazdasága a legfejlettebb Jugoszlávia részei közül, földrajzi fekvése alapján tengeri és tranzitország. De például a szlovén export 23 százaléka Jugoszlávia más részeibe és nem külföldre irányul. Politikailag pedig, ha fájdalmas tény is, de tény, Szlovénia a Vili. századtól kezdve a mai napig mindig többé-kevésbé függő helyzetben élt, s így egyszerűen nincs gyakorlata a szuverenitás gyakorlásában. S ez - kisebb-nagyobb időbeni eltérésektől eltekintve - igaz a mai Jugoszlávia minden részére. Már Szent László és Könyves Kálmán is uralkodott a mai Horvátország területén, s a történelem tragikus fintora, hogy függetlennek hivatalosan a Hitlert kiszolgáló Ante Pa- velics alatt hirdette magát az ország. Szerbia 1389-től a XIX. század végéig élt a török árnyékában, Bosznia-Hercegovina pedig 1878- ban a Monarchia okkupációjával válthatta fel a török uralmat. 1918 után pedig - sajátos módon - Jugoszlávia minden része abban az érzésben élt (bár ezt nem mindig mondták ki hangosan), hogy Szerbia legalábbis első volt az egyenlők között. S ezt úgy tűnik, mindmáig nem felejtik el sem Szerbiában, sem másutt. Egy keserű mondás szerint Jugoszláviát évtizedeken át a kölcsönös „nem szeretem” tartotta össze, s az ettől elválaszthatatlan érdekellentétek hozták létre a mai helyzet gordiuszi csomóját. Ki tudja átvágni ezt és milyen karddal? France Bucar szlovén parlamenti elnök, nem titkolt keserűséggel nem tartja kizártnak fegyverek alkalmazását: „Az esztelen- ségre hajlamos Balkán-mentalitást látva mindenre számítani kell” - véli. A sokat tapasztalt, 80 éves montenegrói Milovan Gyilasz, Tito egykori közeli barátja, 1954 óta pedig első számú, nemzetközi hírű politikai ellenfele viszont ma is hisz a józanságban: „A Jugoszláviát alkotó népek ellenségesek egymással, de elválaszthatatlanok”. Ferenczy-EUROPRESS A játékhét fogadási díjainak megállapítása 1991. június 2-án a következő eredményt mutatja: 2 008 831 darab leadott szelvény összesen 73544 793 schilling AustriaLotto fogadási dijat jelent. A teljes AustriaLotto nyereményösz- szeg 36 772396 schilling. Ebből hatosra 11 031 719 schilling jut. Az e heti nyerőszámok a követ-
