Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-19 / 142. szám

1991. június 19. NÉPÚJSÁG 3 Az életben egyszer (se) Itt az ötös, hol az ötös? Emberek, sorsok, életek 11, 52, 74, 86, 90. Ezek vol­tak a lottó 23. heti nyerőszámai. Ezeket tette meg a tolnai Bálint Zoltán, és: nem nyert.- Szombat reggelig azt hit­tem, hogy milliomos vagyok. Hallgattam a krónikát, kezem­ben volt a szelvény, és elfehé- redtem, mikor bemondták, hogy öttalálatot egy fogadó sem ért el.- Mikor dobtad be a lottót?- Szerdán este 8 előtt 10 perccel, Szekszárdon.- A főpostán?- Igen, ott 8-ig elfogadják. De előtte rá is kérdeztem, hogy időben vagyok-e még. Egy má­sik fiatalemberrel együtt tippel­tünk, még hülyéskedtünk is, hogy „na, melyikünk nyer?”. Ha megtalálnám, bizonyíthatná...- Tanúkat kell szerezned?- Sajnos, ez a helyzet. Peres útra viszem az ügyet. Több mint 200 millió forintról van szó. Mi­óta ez az rt létezik, csak halmo- zódik-halmozódik a nyeremény- alap. Már nem bízok a lottó tisztaságában.- Óvtatok?- Igen, és volt szerencsém látni egy listát, hogy hány szel­vény „elkallódik” hetente. A pe­reskedésben sem leszek első. Az előző „nem nyert ötös” gaz­dája már elindította a lavinát.- Milyen bizonyítékokkal tudsz előállni?- Az a helyzet, hogy a lottó egy olyan játék, ahol az állam­polgárnak nincs módja bebizo­nyítani, hogy bedobta a szel­vényt. Nincs semmi pecsét vagy átvételi elismervény. Ki Séta közben... ... az ember nézelődik és ez többnyire nem haszontalan. Fő­leg, ha nemcsak néz, hanem lát is. Történetesen a szekszárdi Szőlőhegyen, melyet a régiek még ma is Őcsényi-hegynek hívnak. Itt ilyen utcanevek ol­vashatók a táblákon, mint Ha­rang, Fagyöngy, Szőlő, Szőlő­hegy és Óvoda. Az ántivilágbe- liek logikájára jellemző, hogy az Óvoda utca legnevezetesebb létesítménye csakugyan az óvoda volt. Ilyenkor az ember­nek eszébe jut, hogy valamikori iskolája a budai Iskola-utcában állt; lánya a Budafok felé vezető Budafoki úton lakik; a Váci, Kecskeméti, Fehérvári utakról és utcákról nem is beszélve. Mostanában a nagy átkereszte­lések korát éljük. Az ilyen és hasonló nevekkel kapcsolatban sosem lesz gond. Remélem, a Mártírok terével sem, ugyanis ilyenekben történelmünk során sosem szűkölködtünk, és azt mindenkire rá lehet bízni, hogy kiknek, miknek a mártírjaira gondol. Én például a németek és csatlósaik ellen küzdő Schön herz Zoltánt el tudom fo­gadni mártírnak, pedig kommu­nista volt. Az ugyancsak kom­munista Kun Bélát már soha, pedig őt maga a nagy Sztálin lövette agyon. Sokkal proble­matikusadnak tűnik a "Felsza­badulás" név, melyet egyéb­ként a tárgyilagos szovjetek so­sem használtak, mig hazai laká­jaik annál sűrűbben. Mindez arról jut eszembe, hogy nemrég az utcanév-adá­sokról is határoztak a főváros­ban. Természetesen vannak történelmi szereplők, akiknek a neve sosem évül el. Mégis jó lenne valamiféle korlátot, határi megállapítani. Vagy úgy eljárni, mint az apósom, aki új és új ne­vet kapott 97. sz. háza tábláit egyszerűen átmeszelte. Jó megfigyelő azonban most is észlelheti egymás alatt a „Fő utca”, „Kossuth utca”, „Rákosi Mátyás utca”, majd ismét és remélhetőleg végérvényes „Kossuth utca” nevet. (O.l.) vagyunk szolgáltatva. A másik fél pedig szabadon garázdál­kodhat. Ez egy hatalmas üzleti fogás. A nyereményalap kama­taival valaki megtörni a zsebeit.- A tévében is szerepeltél.- Az egy külön „sztori”, ahogy én bejutottam a demokratikus Magyarország nemzeti televízi­ójához. Mikor odamentem a panaszommal, a portás egy­szerűen eltanácsolt. ❖ Követve a lottó útját, a szek­szárdi postáról a pécsi 2. számú postához jutottunk. Ide szállítják a Tolna megyei szel­vényeket. Egy „névtelen” al­kalmazott elmondta, hogy mióta lottó létezik, náluk még nem kal­lódott el. Hozzá se nyúlnak a szállítmányhoz, hanem úgy ahogy van, kötegelve továbbít­ják a Szerencsejáték Rt helyi igazgatóságához. E cég veze­tője Csősz Violetta.- Minden héten előfordul rek­lamálás, óvás, de arról nem tu­dok, hogy ezek bármelyike is jogos lett volna. Legalábbis ilyen nagy nyereménynél. Saj­nos, a sajtó nagyon egyoldalúan kezeli ezeket az eseteket. Azt nem vizsgálják, hogy hányán próbálkoznak meg azzal, hogy jogtalanul pénzhez jussanak.- Az ötös-óvások is gyako­riak?- Igen, épp itt előttem is van egy. A szelvény késve érkezett be. Ha hétfőn kapjuk meg, azt akármikor is bedobhatták. Van­nak, akik üresen küldik be, van, akinél a fogadói szelvény telita- lálatos, de az ellenőrző részen egész mások a számok... Sokmindennel találkozunk itt. A reklamációk 80-90 százaléka abszolút alaptalan, a többi - zömmel apró hibákról, apró nyereményekről van szó - jo­gos.- A nyereményalapot for­gatja, kamatoztatja az Rt?- Nem, mert az egy letétben lévő összeg, amit bármikor a szerencsés nyertes rendelke­zésére kell tudnunk bocsátani. Nálunk szigorú belső szabályok uralkodnak. Nagyon sok em­bernek kéne „összejátszani”, hogy ilyesmi előfordulhasson. 4­A szerencsés-szerencsétlen nyertes, Bálint Zoltán e héten biztonsági lottózásba kezdett. Megpróbálta igazoltatni a szek­szárdi postán is, és a totózóban is az ott dolgozókkal, hogy be­dobta a szelvényét. Ezt tanúsí­tani senki nem volt hajlandó. Autópálya Már 134 önkormányzat csatalkozott a Déli Autópálya Kft-hez. Ez azt mutatja, hogy a falvak és városok felismerték, milyen kor­látlan lehetőségeket rejt magában ennek a létesítménynek a megépítése. Jelentősen befolyásolja a települések gazdasági fej­lődését, - rövid távon az építkezés, hosszú távon pedig az autó­pályához kapcsolódó benzinkutak, éttermek, presszók, hotelek üzemeltetése teremt munkalehetőséget. Ezenkívül összeköti a ma még egymástól elszigetelt falvakat, az ország keleti és nyugati határát, sőt, a környező országok meglévő, illetve ezután épülő út­jait, s ezáltal csatlakozik Európa úthálózatához. A végleges megvalósíthatósági tanulmány - amely augusztus végére készül el - a gazdasági és környezetvédelmi tervezésen túl nagy súlyt helyez az érintett területek régészeti lelőhelyeinek feltérképezésére is. Egy reprezentatív felmérés szerint az ország lakosságának nagy része - 79 százalék! - szükségesnek tartja autópálya építé­sét Magyarországon, természetesen a környezetvédelmi szem­pontok figyelembevételével - inkább drága, de környezetbarát technológia alkalmazásával. Múltkoriban úgy hozta a sors, hogy a szekszárdi Platán ven­déglőben egy asztalhoz keve­redhettem egy daliás, izmos fia­talemberrel, aki szemlátomást maga volt a nyugalom szobra, és minden mozdulata acélos idegekről tanúskodott. Ilyen he­lyeken könnyen követ szót szó, így rövidesen kiderült, hogy a híres-hírhedt francia idegenlé­gió nyugalmazott káplárját tisz­telhetem benne. Nagyon érde­kes és a világsajtóban eleddig még nem közölt részletekkel, személyes élményekkel tudott szolgálni a családi harcokról. Ez a véletlen juttatta eszembe, hogy érdekes sorsú, életű em­berek tömege nyüzsög körülöt­tünk. Csak mert ezek általában nem bőbeszédűek, édeskeve­set tudunk róluk. Mindig hálás maradok pél­dául Kőszegi István medinai ol­vasónknak, aki mint a budai önkéntes ezred katonája kiegé­szítette Variházy Oszkárról szerzett ismereteimet. Ezt meg­jelentettük lapunkban, hiszen az ezred a magyar hadtörténe­tem egyik legfurcsább, szinte elfelejtett alakulatai közé tarto­zik. Sose tudtam viszont meg­szólaltatni azt az idős pincért, aki Szekszárdon lakik, és a doni katasztrófa magyar fősze­replőjének, Jány Gusztáv vezé­rezredesnek a tisztiszolgája volt. Hasonlóképpen szófukar az a barátom, aki a II. világhá­ború végén alakult új magyar hadsereg első katonái közé tar­tozott. Feltehetően nem lehet­tek kellemes élményei... Néhai keresztanyám néhai férje 1914-ben az első rohamok ide­jén esett orosz fogságba ifjú zászlósként. 1922-ben került haza egy, Szibérián, Mongó­lián, Koreán kersztül tett gyalo­gút, majd Japán, Délafrika, Gib­raltár, Trieszt hajóútat köve­tően. A legszűkebb családi kör­ben is ritkán hallottunk az él­ményeiről. Szépszámú megbukott újsá­gírói kísérleteim számát az is szaporítja, amikor Bogár úrral, a volt állami ítéletvégrehajtóval szerettem volna interjút készí­teni. Mentségemre szolgál, hogy akkor még kezdő voltam, és a kezdők sokmindenre ké­pesnek érzik magukat. A Horthy-kor „híres” hóhéra azonban hosszú évekig Faddon élt, a régi országút mellett, mégsem tudok arról, hogy Báli Mihályt bármelyik régi megye­beli kollégám megírta volna. Erős területi csoport Dombóváron Liga a gyermekekért Több mint két éve működik a Gyermekvédő Liga. Céljaikat így foglalják össze tömören: a liga gyermek- és ifjúságsegítő tevékenységet folytató társa­dalmi mozgalom, egyre nö­vekvő szolgáltató szereppel. Dr. Koncz Istvánt, a liga orszá­gos titkárát az elmúlt időszak tapasztalatairól, jelenlegi mun­kájukról és terveikről kérdeztük. Segít a püspök és az író özvegye- Jogelődünknek a század elején tevékenykedő és magá­nak igen nagy tekintélyt kivívó ligát tekintjük. Arra a szerve­zetre utalok, amely többek kö­zött például József Attilát is ki­helyezte nevelőszülőkhöz. A liga küzd azért, hogy a gyerme­kek fajra, bőrszínre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, va­gyoni, születési állapotra tekin­tet nélkül élvezhessenek min­den jogot, amely őket a „Gyer­mek jogairól” szóló ENSZ-kon- venció alapján megilleti. A szervezet minden gyermekek­kel kapcsolatos problémát vállal - mondja dr. Koncz István.- Milyen a szervezeti felépí­tésük?- Negyvenhét helyi, területi szervezetünk van, emellett számos iskolában,intézmény­ben alakult Liga-csoport. Körül­belül 1700, jórészt középiskolás és egyetemista tartozik közénk. Országosan kétszáz intézmény csatlakozott mozgalmunkhoz, s tagjaink között olyan neves személyiségek is találhatók, mint például Illyés Gyuláné, Kudlik Júlia és Gyulai Endre püspök. Ő Szegeden segít.- Melyek a legaktívabbak, legismertebb területi csoport­jaik?- Igen erős csoport működik Csepelen, Dombóváron, Baján és Dunaújvárosban. Szomba- helyen három középiskolában és a főiskolán is alakult liga-csoport, de Nyíregyházán, Miskolcon is növekedett a tag­létszámunk. Szerte az ország­ban gyermekotthonok nevelői, kórházi dolgozók, nővérek és orvosok, pedagógusok, ügyvé­dek dolgoznak - többnyire semmiféle fizetséget nem várva - szinte megszállottan.- Milyen segítséget tud a liga nyújtani a gyermekek, fiatalok, illetve a velük foglalkozó szü­lők, nevelők számára? Egy csésze tea mellett- A liga kezdettől fogva igye­kezett - amit lehet megtenni a gyermekek védelméért. Például szakmai véleményezéssel segí­tettük bíróságok és más állami szervek munkáját. Számos esetben kifejtettük álláspontun­kat házasságok felbontása ese­tén, de más gyámhatósági in­tézkedés során is. Természete­sen mindig a gyermekek érde­kének képviselete volt az alap­vető szempontunk.- A vidéki szervezetek milyen központi segítségre számíthat­nak a helyi problémáik megol­dásához?- Különböző programokat ajánlunk a helyi csoportoknak, természetesen nem kötelező érvénnyel. Vagy elfogadják őket, vagy nem, s akkor szer­veznek maguknak mást. Gyak­ran kapcsolódnak azonban a központ által javasolt rendez­vényekhez, s az sem ritka, hogy a vidéki szervezetek egymással kapcsolatot tartva átveszik a másik témáját, elő­adóját, egész programját. A „Liga-csoportokban” egyébként igen sok a saját Amikor hosszú évekkel ezelőtt Gottvald Károly barátommal va­lahogy bejutottunk az akkor még kincses szigettel felérő Gyulajra, az a vadász kísérge- tett bennünket, aki napokig Ká­dár Jánost is. Tartozom az igazságnak azzal, hogy nagyon jó véleménnyel volt Kádár (va­dász) moráljáról, de annál rosszabbal Czinegéről. Persze, ha már játszadozik az ember gondolataival, azt sokféleképpen teheti, hiszen a véletlenek összejátszása bárki életét érdekessé teheti. Igaz, nem árt egy kicsit segíteni is a véletleneken. Itt most némi fel­vágás következik. Alkalmilag tudattam már az olvasóval, hogy kisgyerek koromban Vi- segrádon, egy csónakban ül­tem Kosztolányi térdén. Később Celldömölkön hallottam Móricz Zsigmondot beszélni, megle­pően vékony hangra emlék­szem. Gödöllői diákként álltam díszszázadot Horthynak, egye­temistaként metszettem a Mű­vész utcában Rákosi rózsáit, ál­lástalan újságíróként pedig egy május l-jén franciára tolmácsol­tam az egyébként nem túl ér­dekes eseményeket algériai vasútasoknak a Felvonulási té­ren. Kádár átjött hozzánk, de az ő kézfogásával nem dicseked­hetek. Görgey Gábor írótár­sammal viszont jóban vagyok, aki a nagy tábornok öccsének unokája. Mert Görgey Széché­nyivel és Kossuthtal egyaránt kezetfogott, ezeket a történelmi kézfogásokat már sokmilliószor tovább adtam, csak éppen sen­kinek nem hívtam fel rá a fi­gyelmét, nehogy bolondnak tartsanak. Az ötlet egyébként nem tőlem származik, hanem magától Illyés Gyulától, akinek a matuzsálemi korú Madarász László megsimogatta a fejét, ugyanazzal a kézzel, melyet Petőfi is megrázott. A különb­ség mindenesetre annyi, hogy Illyés esetében erdményes volt ez a történelmi kézrátétel... Amikor az ember játszani kezd, nem szívesen hagyja abba. Tehát folytassuk. Olvas­tam valahol, hogy a katolikus egyházban igazán hitelesnek csak a püspökszentelés bizo­nyul, melynek folyamatossága egészen az apostolokig vissza­vezethető. Állítólag volt püspök, aki ennek híjján újra szentel­tette magát. Ennek az informá­ciónak a hitelességéért nem te­szem tűzbe a kezemet... Ordas Iván kezdeményezésű, és saját ma­guk által kivitelezett akció. A fia­talok - felnőttek irányításával, felügyelete mellett - sokféle gyermekvédelmi, ifjúságot érintő kérdéssel foglalkoznak, nem egy esetben saját maguk tudják segíteni veszélyeztetett társaikat. Az egyik ilyen főisko­lás csoport a gyermekottho­nokban élő gyerekek megaján­dékozására gyűjtőakciót indí­tott. Hihetetlen eredménnyel, négymillió forint értékű könyvet, játékot, egyéb apróságot tudtak céljuk szerint a leginkább rá­szorulókhoz eljuttatni!- A liga miből finanszírozza működését? Alapítványok - banktámogatással- Pályázat útján a költségve­tésből kaptunk két és fél millió forintot. Különféle minisztériu­mok és intézmények pályáza­tait elnyerve is sikerült pénzhez jutnunk. A legszükségesebb ki­adásokra igy megvan a pén­zünk. A tagdíjakból befolyó összegeket kizárólag alapít­ványba fektetjük. Ha valaki a ligát felhasználva kíván segíteni a nehéz helyzetű gyerekeken, fiatalokon, hogyan teheti meg?- Pénzadománnyal, bárki szakértelmével, személyes példamutatásával a mozgalom támogatójává válhat.(H.M.) Tűzvédelemről Cikón Cikó Község Önkormányzati Képviselő-testülete junius 17- én tartotta meg soros ülését. Elsőként Forray Gellért polgár- mester tett bejelentést a lejárt határidejű önkormányzati hatá­rozatok végrehajtásáról. Megál­lapította, hogy jelenleg ilyen nincs, tehát nem kellett intéz­kedni a végrehajtásról. Ezt követően Forrai Pál az Önkéntes Tűzoltó Egyesület parancsnoka adott tájékozta­tást a szervezet tevékenységé­ről, illetve a tűzvédelmi felada­tok ellátásáról. Elmondta, hogy a megelőző tűzvédelmi felada­tok ellátásában az egyesület parancsnoka és a tagok aktívan veszik ki részüket. Elhangzott, hogy az utóbbi időben a község területén három esetben kelet­kezett avartűz. Szerencsére la­kóházi tüzeset nem történt. Sajnos, a tűzvédelmi felszere­lés ellátottsága még nem meg­felelő. Sajnálatos, hogy az évenként megrendezésre ke­rülő tűzoltóversenyek idei prog­ramjairól szervezési hiba miatt a cikóiak lemaradtak. Végül Forrai Pál kéréssel fordult az önkormányzathoz, miszerint szükséges lenne legalább egy tűzcsapállvány szerelvénycső beszerzése. Erre a polgármes­ter ígéretet tett Harmadik napirendi pontként Guzoránné Rózsa Julianna jegyző felolvasta az SZMSZ-rendelet és melléklete- tinek módosításait. Itt érdemes megemlíteni, hogy a polgár- mester bérét ezentúl három tagból álló bizottság javasolja, és a testület ezek után dönt an­nak elfogadásáról. A bejelentések között szó esett a most folyó útépítési munkálatokról. Julius elsejével leköszön Gu- zorán Gáspárné jegyző Befejezésül a polgármester elmondta, hogy a napokban németországi vendégekkel be­szélgetett, akik felajánlottak egy 27 ezer kilómétert futott Opel tí­pusú, ötéves tüzoltókocsit a községnek, amit ősz elejére ígértek. Országjáráson Hétfőn nyeregbe pattant tíz iregszemcsei diák, Sass Osz­kár, Sándor Zoltán tanárokkal együtt országjárásba fogtak. Egy zombai éjszakázás után tegnap Szekszárdon tartottak szabad napot, s megtekintették a Húskombinátot. Innen útjuk Pécsre vezet, majd átkarikáz- nak a Mecsek lejtőin és megáll­nak Magyaregregyen is. -O.I.­ÜJ elnök A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt Tolna Megyei Vá­lasztmánya új megyei elnököt választott Szeles Zoltán paksi lakos személyében. Vízmű Pörbölyön Községi vízmüvet adtak át az elmúlt héten Pörbölyön. Építé­sét még a helyi és a megyei ta­nács támogatásával 1990 feb­ruárjában kezdték meg. Befeje­zése már a megyei és helyi ön- kormányzat segítségével tör­tént meg. A teljes költség 24 millió forintot tett ki, mely ösz- szeghez a lakosság családon­ként 40 ezer - összesen 8 millió - forinttal járult hozzá. Csikóstöttös válik Csikóstöttös Község Önkor­mányzati Képviselő-testülete június 17-i ülésén úgy döntött, hogy 1992. január 1 -jétől kiválik a kaposszekcsői körjegyzőség­ből és önálló polgármesteri hi­vatalt hoz létre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents