Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-18 / 141. szám

Honnan lesz pénz a kompenzálásra? A kormány és a szakszervezetek között lassan körvonalazódik a meg­állapodás: hogyan történjen az ener­giaárak emelésének kompenzálása. Az alapvető kérdés ennek ellenére nyitva marad: honnan teremtsék elő a pénzt A Pénzügyminisztériumban elmondották: mindenképpen érvé­nyesíteni kívánják azt az alapelvet hogy a kompenzáció összességé­ben ne növelje a költségvetési kiadá­sokat A kormány eredetileg az idén 2,1 milliárd forintot szánt erre a célra, s ezt a költségvetési tartalékból kí­vánták biztosítani. A tárgyalásokon most már ötmilliárd forintos, illetve ennél nagyobb Összegről van szó. Előteremtése csak úgy lehetséges, ha a költségvetésen belül bizonyos tételeket átcsoportosítanak. Szóba jöhet a lakáshitelek támogatására ki­látásba helyezett másfél milliárd fo­rint (Folytatás a 2. oldalon.) „Legyen igaza a vezetésnek” Szabadságot vesz ki a műszergyár Tegnap a Parlamentben: A kritikus pontokról - Kupa Mihály Elbocsátásokról, kényszersza­badságolásról szólt a fáma, s ezek a hátrányos intézkedések az MMG Automatikai Művek Műszergyára szekszárdi egységénél várnának mostanában a dolgozókra. A plety­kának azonban nincs semmi alap­ja, ez derült ki Kulcsár József ter­melési főmérnök szavaiból. A szóbeszéd valószínűleg azért terjedhetett el, mert ez évi rendes szabadságát a vezetés koncepció­jának megfelelően a gyár valameny- nyi - tehát hatszáztíz dolgozója - augusztus elején veszi ki. Az üzem gyakorlatilag elnéptelenedik az augusztus 5-tel kezdődő két hétre, csak az ügyelet tart erre az időre szolgálatot. Mindenesetre így ko­moly energiamegtakarítás érhető el, s ezzel az egyáltalán nem rend­kívüli megoldással - mutatott rá Kulcsár József - Nyugaton is gya­korta élnek. A munkával való ellá­tottság egyébként szeptember vé­géig biztosított, hogy azt követően mi lesz, azt valószínűleg senki sem tudja teljes bizonyossággal. Már csak azért sem, mert a megrende­lések egyik hónapról a másikra ér­keznek, s ezen megállapítás nem is annyira a gyakoriságra, hanem sokkal inkább a rendszertelenség­re utal. Turay Gábor, a gyár munkásta­nácsának elnöke úgy vélekedett, hogy ezzel a pillanatnyilag valóban a legjobbnak tűnő lépéssel még nem biztos, hogy a nagyobbik baj - azaz a kényszerű elbocsátás - a közeljövőben elkerülhető. A mun­kástanács már korábban is megle­hetős pesszimizmussal tekintett előre, s most sem igazán látja a fényt az alagút végén. - Mégis azt kívánom, hogy ez alkalommal a gazdasági vezetésnek legyen iga­za - hangsúlyozta befejezésként Turay Gábor.-szá­Rendkívüli ülésszakát hagyomá­nyos módon: napirend előtti fel­szólalások meghallgatásával kezdte tegnap az Országgyűlés. A plenáris ülés kezdetén Szabó Lukács (MDF) képviselő egy vele szombaton történt sajnálatos inci­densről számolt be a törvényho­zóknak. Amikor egy debreceni szociális otthonban - országgyű­lési képviselői minőségében, de inkognitóban - az öregek visszaé­léseket feltáró panaszait hallgatta, az otthonban dolgozó nővérek rendőrt hívtak. Szabad György bejelentette: minthogy az Országgyűlés elnöke köteles eljárni a mentelmi jog meg­sértésekor, felkérte a mentelmi bi­zottságot a szükséges lépések megtételére. A plénum ezt követően több, a kormány által benyújtott törvényja- ’ vaslat tárgyalási módjáról döntött. A rendkívüli ülésszak immár „hi­vatalos” programja a csődeljárás­ról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvényja­vaslat általános vitájával folytató­dott. Az illetékes bizottságok a tör­vénytervezetet alkalmasnak tartot­ták az általános vitára, bár külön­böző változtatásokat a bizottsági előadók is szükségesnek tartottak. Tardos Márton (SZDSZ) a gazda­sági bizottság nevében például azt nevezte a tervezet gyöngéjének, hogy a hitelezőknek nem nyújt kel­lő védelmet. Az általános vitában egyetlen képviselő, Rótt Nándor (KDNP) fej­tette ki álláspontját. Alapvető hiá­nyosságok közé sorolta, hogy a ja­vaslat nem biztosítja kellőképpen a hitelezők védelmét. Az általános vitát a plénum a jövő héten folytatja. (Folytatás a 2. oldalon.) A megbilincselt képviselő Szokatlan módon fejeződött be egy lakossági bejelentésre meg­kezdett országgyűlési képviselői vizsgálódás szombaton Debre­cenben: Szabó Lukács MDF-es országgyűlési képviselőt a rend­őrök megbilincselve távolították el a helyi egyesített szociális intéz­ményből. Szokolay Örs Debrecen város alpolgármestere hétfőn az üggyel kapcsolatban az MTI tudósítójának elmondta: Szabó Lukács lakossági bejelentést kapott, miszerint rendkívül brutálisan bánnak a szociális otthon ápoltjaival. A képviselő e bejelentés nyomán ke­reste fel a szociális intézményt, de ott nem közölte, hogy országgyű­lési képviselőként jár el. Amikor az egyik ápolt Szabó Lukács mag­nójára mondta észrevételeit, a szociális otthon dolgozói kihívták a rendőrséget. Szó szót követett, s miután Szabó Lukács nem tudta igazolni, hogy országgyűlési képviselő, megbilincselve kisérték az őrszobára. Szokolay Örs megerősítette: amennyiben Szabó Lukács ország- gyűlési képviselő a történtek miatt írásos panasszal fordul a polgár- mesteri hivatalhoz, úgy elrendelik a vizsgálatot a szociális otthon­ban. Az intézet érintett öt dolgozóját addig is más munkakörbe he­lyezték, bár - mint az alpolgármester kijelentette - az eddigi vizsgá­latok nem erősítették meg a képviselőhöz irt állampolgári bejelen­tést, vagyis, hogy brutálisan bánnának a debreceni szociális otthon lakóival. A Független Kisgazdapárt visszahívja Bereczki Vilmost A Független Kisgazdapárt parlamenti képviselőcsoport­ja tegnapi ülésén úgy határo­zott, hogy visszahívja az Or­szággyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságából Bereczki Vil­most az általa tett, személyé­vel kapcsolatos nyilatkozatok miatt. A frakció nem azért döntött a bizottságban titkári pozíciót betöltő Bereczki visszahívá­sáról, mert megszellőztette ügynöki „.múltját”, azt hogy Palotás néven őt is nyilvántar­tásba vették a Belügyminisz­térium lll/lll-as ügyosztályán. A képviselőcsoportnak a ki­szivárogtatás módja, maga a stílus nem tetszik. Különös­képpen azt tartotta visszatet­szőnek a frakció, hogy akkor, amikor senki nem jelentkezik konkrétumokkal, akkor Be­reczki Vilmos egy tv-műsor- ban bizonyos kartonokat lo­bogtatott meg. Az a személy, aki ennek súlyát nem tudja fel­mérni, illetve felelőtlenül nyi­latkozik, nem képviselheti a pártot egy olyan fontos testü­letben, mint a Nemzetbizton­sági Bizottság, amely témakö­reinek többségét amúgy is a titkos kategóriába sorolja. A frakcióülésen Bereczki Vilmos nem vett részt. Jóllehet a párt székházában tartózko­dott, az invitálásnak nem tett eleget. A múltunkkal, Európába Mit tartalmazzon a nemzetiségi törvény? A Tolnai Népújság hétfői (június 10-i) számában megjelent cikk szerzőjét nem tudom, hogy írásom - Tolnai Népújság, 1991. június 8. - mely passzusai bőszítették fel. Megköszönve személyem titulu­sait, úgy érzem, nem érdemiem őket, mint ahogy nevem nyomaté­kos említését sem. Nekem a törté­nelem tanult szakmám, és mint volt érsekújvári nagyszülők leszárma­zottjának, Kassa, Eperjes, Bártfa említése eleven családi hagyo­mány. Szeri úr észrevételeihez pe­dig: szerencsétlen Kun Bélát 1937-ben az a gépezet őrölte por­rá, amelynek korábban ő maga volt a fogaskereke. Kezdve a katonatársai elsik­kasztott pénze miatt vállalt hadi­fogságon, 1918-19-ben Magyar- országon folytatva, 1920-21-ben „vészbiróként” a Krímben, majd a Kominternben befejezve. (Folytatás a 3. oldalon.) A nemzetiségi törvény koncep­cióját már egy esztendeje kemé­nyen vitatják. Az Igazságügyi Mi­nisztérium által készített javaslatot a nemzetiségi érdekképviseleti szervezetekből alakult Nemzetisé­gi Kerekasztal elutasította s beje­lentette: saját törvényjavaslattal lép a nyilvánosság elé. Szövegük most készült el. A törvényjavaslatban központi kérdésként fogalmazták meg: azt szeretnék, ha hivatali és bírósági eljárás során szabadon használ­hatnák anyanyelvűket, ha külföl­dön - az anyaország valamelyik felsőoktatási intézményében - szerzett oklevelüket egyenértékű­nek tekintenék a magyarországi főiskolák, egyetemek diplomájá­val. (Folytatás a 2. oldalon.) Októberig szabaddá vált a malacexport Az Agrárpiaci Rendtartást Koor­dináló Bizottság úgy döntött, hogy ez év október 31 -ig szabaddá teszi a malacexportot. Az október 31-e után exportálható mennyiségről a bizottság a szeptemberi állatszám­lálás adatainak ismeretében hatá­roz - tájékoztatott a Földművelés- ügyi Minisztérium illetékese. A bizottság, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium egy­idejűleg döntést hozott arról is, hogy a 170 kilónál nehezebb, tehát már túlsúlyos sertések átvételéhez kedvezményeket nyújt a feldolgo­zóknak. A darabonként 2500 forin­tos támogatás célja, hogy a túlsú­lyos sertések augusztusig felvá­sárlásra, illetve feldolgozásra ke­rüljenek. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a sertéseket közvet­lenül a termelőtől - kizárólag a legkritikusabb megyékből - és piaci áron vásárolják fel. A túlsúlyos sertések vágására az ország bármely feldolgozója vállal­kozhat, ám azt is garantálniuk kell, hogy az akció végéig nem emelik a hús és húskészítmények jelenlegi átadási árát. Tamási és környéke Elnézem kollégám fényké­peit. Egyiken az átalakuló ta­mási városközpont egy szelete látszik, a másikon pedig a min­dennapi munka egy darabká­ját, a szénahordást örökítette meg. Falu és város. Mondhat­nánk úgy is, hogy az örök téma, az örök ellentét hordozója. Is­mert ugyanis, jó néhány évti­zedig ezt hallottuk, el kell tüntet­ni a kettő közti különbséget Az­tán, hogy mi lett belőle, azt mindnyájan látjuk, akik nyitott szemmel közlekedünk. Most azonban nem erről van szó, sokkal inkább a Tamási és környéke oldal beharangozó- járól. Ajánljuk tehát szíves fi­gyelmébe lapunk 4. oldalán Ékes László írásait, Gottvald Károly fényképeit és a heti rendszerességgel jelentkező Tamási és környéke összeállí­tásunkat. Lakossági fórum Mérsékelt érdeklődés mellett zajlott le tegnap délután a szek­szárdi Babits Mihály Művelődési Központ márványtermében az a la­kossági fórum, melyet a megye- székhely önkormányzatának nyolc MDF-es képviselője tartott A meg­jelenteket dr. Pataki Gábor alpol­gármester köszöntötte, majd azon­nal át is adta a szót a résztvevők­nek, minél több kérdés feltevésére biztatva őket A kérdezőket az álta­lános jellegű problémákon kívül egyebek mellett a Városgazdálko­dási Vállalat jövőbeni működése, a szekszárdi földterületek nagysá­ga, a Séd-patak lefedésével járó számos tennivaló és az útbővités jelenlegi helyzete érdekelte. Lesz-e címere Dunaszent­györgynek? Dunaszentgyörgy önkormány­zatának képviselő-testülete ma - kedden - délután fél négykor tartja soron következő testületi ülését Ezen jelentés hangzik el a lejárt határidejű önkormányzati határo­zatok végrehajtásáról, és megbe­szélik a honatyák az önkormányzat tulajdonában lévő használaton ki- vüli eszközök árverés útján történő értékesítését. Előterjesztésre kerül a rászoruló családok első lakás­hoz jutási támogatásáról szóló ren­delet tervezete is. Napirenden sze­repel még a Rákóczi utca 116. szám alatti alsó tagozatos iskola felújítási munkájának megpályáz­tatása. Eldönti a képviselő-testület, hogy legyen-e címere a község­nek. S végül: tájékoztatás hangzik el arról, mit tapasztaltak, amikor a megyében három öregek napközi otthonát megtekintették. Januártól új útlevél Január elsejétől új, a nemzetközi szabványoknak megfelelő útleve­let kapnak a külföldre utazók. A BM hatósági főosztályának illetékese, Bálint Ferenc elmondta, hogy az új útiokmányt 1992. január 1 -jétől ad­ják ki az igénylőknek. A régi útleve­lek érvényességi idejük lejártáig használhatók, így nem kell megro­hanni a kapitányságokat a csere érdekében. Az új útlevél a jelenle­ginél kisebb alakú, s 64 helyett 32 oldalas lesz. Kiadásához módosí­tani szükséges az útlevéltörvényt miután az új okmány a tervek sze­rint tíz évig lesz érvényes, kivéve a 18 év alattiakat, akiknek a fény­kép miatt ötévenként kell majd cse­rélniük az útlevelet A BM-ben még korainak tartot­ták a kérdést, hogy mennyibe kerül majd az új útlevél kiváltása. Miután kétszeresére nő az érvényességi ideje, várhatóan az illetéke is emelkedni fog. Ehhez azonban módosítani kell a parlamentnek az illetéktörvényt.

Next

/
Thumbnails
Contents