Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-17 / 140. szám
4 NÉPÚJSÁG Szekszárdi A szerkesztő levele Nem panaszkodhatunk, végre itt az igazi meleg idő. Némi túlzással a város néhány ismert személyiségének is hozhatott néhány meleg pillanatot az elmúlt időszak, hiszen az iránt senki sem rajong, ha az általa vezetett vállalatnál, intézménynél hivatalos személyek vizsgálódnak és kutatnak a hiányosságok után. Persze, az előbbi megállapítás - már ami a meleg helyzetet illeti - egyáltalán nem biztos, hogy igazságos és találó. A legutóbbi városi önkormányzati ülésen dr. Palkó László jegyző úgy fogalmazott, hogy a Városgazdálkodási Vállalatnál lefolytatott vizsgálat kardinális kérdésekben nem állapított meg hiányosságot - mire a VGV igazgatója, Németh Zoltán korrigált: nem kardinális kérdésekben is hasonló a helyzet. Mint ahogy hasonló a helyzet a városi sportcsarnok esetében is. Korábban már hírül adtuk, hogy meglehetősen zavaros állapotokat véltek felfedezni egyesek a sportcsarnoknál, illetve az ott üzemeltetett tekepályánál. Ám akik arra számítottak, hogy mindez megingatja Keresztes János igazgató pozícióját, azok tévedtek. A vizsgálat kimutatta, hogy az igazgató jóhiszeműen járt el, s nem követett el visszaélést. Minden jó, ha a vége jó. Szeri Árpád Látogatóban Szemle 1991. június 17 Aki véletlenül lett képviseld A Garay tér 18. szám alatti épület, ahol Kovács Károly képviselő lakik, igencsak közel van a városházához és munkahelyéhez, az I. Számú Általános Iskolához, ahol a speciális tagozaton nevelőtanárként dolgozik, miközben végzi a pécsi Tanárképző Főiskolát.- Ez a közelség a mindennapokra vonatkozik. Az idáig vezető út is ilyen rövid?- Pályázat útján kerültem ebbe az iskolába. Szeretek itt tanítani, az itteni gyerekek, ha sikerült velük személyes kapcsolatot teremteni, nagyon ra- gaszkodóak. Mivel a politechnikát oktatom, így közvetlenül tapasztalhatom, hogy mennyi remek kézügyességgel rendelkező gyerek van közöttük. A másik „munkahelyemre”, a városházára véletlenszerűen kerültem be. Senki sem számított arra, hogy a választásokon a Fidesz-nek ekkora sikere lesz. Az oktatási csoportban dolgozom, ahol igyekszem minden tőlem telhetőt megtenni.- Család? Hobby? Szabadidő?- Elvált vagyok, a szüleimnél lakom. Nagyon szeretek zenét hallgatni, a komoly és könnyű műfajt egyaránt. Kedvenc együttesem a Rolling Stones. Szeretek focimeccset nézni, nemrégiben még nem versenyszerűen, de sportoltam. Szabadidőmet a barátnőmmel és a barátaimmal töltöm. Ez leginkább egy-egy sör melletti nagy beszélgetésekből, zenehallgatásból áll.- Egy pedagógusnak, a tanítási év legvégén, azt hiszem aktuális a kérdés, hogy hol piheni Gombát termesztünk” ki az eltelt időszakot, mivel tölti a nyarat?- Mint már évek óta, az idén is a gyerekekkel, táborozással. Azon túl, hogy megismerjük az országot, mindez teljesen kötetlen módja a pihenésnek, amire a gyereknek és a pedagógusnak egyaránt szüksége van. A gyerekek lazák, és bár a tábor kötetlen, szinte alig kell fegyelmezni őket. Szívesen teszik a dolgukat, legyen az táborverés, vagy ebéd utáni mosogatás.- Ezek a táborok bizonyára nem ingatják meg a család költségvetését, mint manapság már szinte minden nyaralás...- Ez is egy fontos szempont. Éppen ezért alakult meg az iskolában a Gomba raj. Az iskola alatti pincében gombát termesztünk, a kezdő tőkét kölcsönkaptuk, azt részletekben fizettük vissza. Idén nyártól már nyereséges a termesztés. Hétköznapokon a gyerekek öntözik, szedik, hétvégeken pedig egy kollégámmal folytatjuk a munkát. A haszon egy részét eltesszük a következő gombavételre, a másik részét már fel tudjuk használni, akár a kirándulásra, táborozásra is. Házigazdánk jó gondolatolvasó. A megszámlálhatatlan kazettáiból éppen egy régi Qeent választott ki, amelynek meghallgatása közben azután még sokáig elbeszélgettünk, gyerekekről, politikáról, a városunkról. Szóval mindarról, amiről ha két-három ismeretlen vagy ismerős ember összejön, feltétlen beszélni kell. No és búcsúzóul azt sem felejtjük el, hogy Kovács Károlynak, pedagógustársainak, velük minden iskolás gyereknek sok napsütést, kellemes, élményekben teli, pihentető nyarlást kívánjunk. Sas Erzsébet Fotó: Ótós Réka Városrendezési terv Sok szó esik manapság arról, hogy a megyeszékhely egyes részeire, avagy egészére ráférne valamilyen rendezés. A Szekszárdi Polgármesteri Hivatal a közelmúltban rendelte meg a Déldunántúli Tervező Vállalatnál a város általános és részleges rendezési tervének felülvizsgálatát a folyamatos karbantartási követelményekkel együtt. A településrendészeti tervek a városháza földszinti ügyfélszolgálati irodájában állnak rendelkezésre, minden munkanapon, június 28-ig. — Kérjük a lakosságot, hogy a terveket minél többen tekintsék meg - mondta el Balázs Csaba városi főépítész. - Az azokról alkotott véleményeket, a tervezésnél figyelembe veendő problémákat, javaslatokat, ötleteket szíveskedjenek leírni és az irodában elhelyezett ládába bedobni. Ezúton is szeretném előre megköszönni a segítségüket a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak nevében. sh Az Illyés alapítvány támogatókat vár Díjkiosztás jövőre A szekszárdi Illyés Gyula Irodalmi Alapítványt a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, a volt Tolna Megyei Tanács, a volt Szek- szárd Városi Tanács és több magánszemély hozta létre az elmúlt évben, a főiskola kezdeményezésére. Az alapítvány legfőbb célja: az illyési szellemi örökség ápolása. Az elképzelések szerint kétévente fogják szétosztani a közadakozásból befolyó összegek kamatait, nyilvános pályázatok kiírását követően. A fő gondolat értelmében olyan irodalomtörténeti munkákat, kutatásokat díjaznak, amelyek a szellemi hagyaték ápolásában újat tudnak nyújtani. Ezekből a munkákból az lllyés-születésnap táján irodalomtörténeti konferenciát is kívánnak rendezni, a Magyar Irodalomtörténeti Társasággal közösen. Amennyiben az anyagiak engedik, kiadványok megjelentetését is támogatni fogja az alapítvány. Ezeken kívül még fiatal irodalmárok, egyetemisták, főiskolai hallgatók, pedagógusok tevékenységét is jutalmazni akarják. A pénz felhasználásáról — az alapítvány vezetésére létrehozott - ötfős kuratórium dönt, amelynek elnöke a főiskola mindenkori igazgatója, tagjai: neves irodalmi személyiségek és az Illyés család is képviselteti magát. Az első pályázati kiírások ez év szeptemberében várhatók, az első díjkiosztásra jövő év november 2-án, az lllyés- születésnapon kerül sor. Az alapítvány gondjairól: amikor létrehozták, nagyobb érdeklődést reméltek a szervezők, ugyanis a közadakozás nem az alapítványhoz méltó mértékben indult meg. Ezt a csekély érdeklődést részben magyarázzák a gazdasági problémák és más hasonló nehézségek. Aki az alapítvány célkitűzéseivel egyetért, és e nemes célra pénzt áldozna, a következő számlaszámon elhelyezett egyesületi tőkét gyarapít- hatná: Kereskedelmi Hitelbank 460-10867. Sárvári János Híres szekszárdiak Egri László A jeles újságíró és karikaturista 1910. május 26-án született Szekszárdon. Pécsett járt tanítóképzőbe, majd elvégezte a polgári iskolai tanárképzőt. Közben 1930-32-ben Aba Novák Vilmos festőművész stúdiójában képezte magát. 1950-ig különböző polgári iskolákban tanított, emellett a Képes Sport munkatársaként cikkeket írt, illusz- tárciókat készített. Később a Film, Színház, Muzsika, a Pedagógusok Lapja és az Esti Hírlap számára rajzolt. A Szabad Népben és Népszavában politikai karikatúrái jelentek meg. 1957-től 1974-ig a Képes Újságnál dolgozott mint szerkesztő, rajzoló, grafikus. Számtalan könyv illusztrálása is a nevéhez fűződik. Egri László 64 éves korában, 1974. október 24-én Budapesten hunyt el. (SZ) Szekszárdi biobor Kanadában A kanadai Edmontonban július 17-e és 27-e között tartják azt a kiállítást és vásárt, melyen a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát is részt vesz. A régebbi termékeik mellett többfajta biobort is be kívánnak mutatni. A vásáron való részvételükről és a legújabb termékükről kérdeztük a kombinát főkertészét, Németh Lászlót.- A különleges minőségű óvörös mellett még kétfajta biobort fogunk bemutatni - mondta Németh László. - Úgy gondoljuk, itt a nagy lehetőség a tengerentúli piacra jutáshoz, hiszen ez az első bemutatkozásunk az amerikai földrészen. Biobort egyébként három éve termelünk. Eddig Nyugat-Eu- rópába, a német, holland, belga és a spanyol piacra szállítottunk, mely mennyiségét tekintve az 1990-es évben már elérte a százezer palackot. A bio-szőlőtermesztés és -borászat a Nemzetközi Biotermesztők Szövetségének, az IFOA szabványai alapján történik. Az állandó ellenőrzést egy holland szervezet végzi. Azt vizsgálják, hogy a szőlő tenyészidőszaká- ban és a feldolgozás alatt az előírásokat betartja-e az üzem. A biotermesztés lényege az, hogy a termesztés és feldolgozás során természetes anyagokat, eljárásokat kell alkalmazni. Előírás, hogy gyomirtó szeri nem lehet használni, a növényvédő szerek közül is csak az elemi kénkészítményeket és a réztartalmú szereket. Táp- anyag-visszapótlásnnál a szervestrágyázás és a bányászon tápanyagpótló szerek jöhetnek szóba. A feldolgozás folyamán a borok természetes ülepedését használjuk ki, és derítőszerekként is csak természetes alapanyagokat használunk. A biokultúra ma még hazánkban, sajnos, nincs elterjedve. Mi azért kezdtük el, mert a környezet és az emberi szervezet védelmében kiemelt jelentőséggel bírnak ezek a termékek. Nyilván egy piaci szeletet is akartunk magunknak biztosítani ezekkel a különlegességekkel. Sárvárt Palackozott bioborok Tisztelt polgárok! Ma, június 17-én van városunk születésnapja, hiszen 1905-ben e napon kapta meg a rendezett tanácsú város rangját. Születésnapon ajándékot illik adni, s ezt legjobban úgy tehetjük meg, ha mindnki hozzájárul ahhoz a tisztasághoz, rendhez, amelyért naponta többen fáradoznak az önkormányzat tisztes törekvése alapján. Nézzünk magunk köré, ne hagyjuk, hogy születésnapján is szemetesen, öntözetlen fákkal, virágtalan, gazos kertekkel lépje át városunk a 86. évét. Ha mindenki csupán a saját környeztében tesz valamit, az talán a szomszéd számára is példává válik - most és a hétköznapokban egyaránt. A Szekszárdi Városvédő- és Szépítő Egyesület Rejtett értékeink Az izraelita temető „Az ég kapuja ez, az öröklét csarnoka” - hirdeti a bejárat fölött a régi felirat azon az épületen, amelyet a szekszárdiak közül is kevesen láttak, s ma is alig találnának meg. A mai városi sporttelep salakos labdarúgó-pályáinak tőszomszédságában van az izraelita temető és a temetési csarnok, amely utóbbi a legrégibb ilyen rendeltetésű építmény városunkban. Alig háromnegyed évszázada, 1912 májusában határozta el a helybeli Chevra Ka- disa (Szent Egylet), hogy megbízza Uglár János jónevű szekszárdi építészt a saját tervei szerinti kivitelezéssel. Az akkori elgondolások nemcsak a nagyteremre adtak határozott elképzelést, hanem külön gondoskodtak arról is, hogy a fertőző betegek számára elkülönített ravatalazó álljon rendelkezésre. A dr. Krón Ferenc egyleti elnöksége és dr. Rubintstein Mátyás rabbi szolglálata alatt megvalósított mű 14000 koronába került, és már az év őszére elkészült. A külső, főkapuhoz vezető falon párosrímű versezet figyelmeztet: „Ott nem támaszkodhatsz rangra, pénz- és okosságnak nincs ára. Istennek a tetszését embernek dicséretét itt, ha megnyerted, boldog a lelked”. A Talmud arról is felvilágosítást ad, milyen szokások követendők a gyászban. „A zsidó gyász első fokozata a hétnapos szigorú gyász, második fokozata a harmincnapos könnyebb gyász. A gyásznapok közben fel-feltűnő szombatok és ünnepnapok azonban letörlik a gyász komorságát, a szombat és ünnepnap égi derűjében a gyász szünetel. Mégis a szombat és ünnepnap gyászbontó hatásában megvan a különbség. A szombat napján a gyász szünetel, de az utána következő napokon folytatódik. Az ünnep napján a gyász szünetel, s utána már nem is folytatódik, az ünnep a gyászt törli... A félünnepen csak a halott legközelebbi hozzátartozóinak szabad ruhájukat betépniök, vállu- kat megmezteleníteniök, a gyászebédet elkölteniök... Félünnepen nem mondják el a gyászolók áldását, hanem csak sorba állnak, elmormolják a vigasztalást és azután elküldik a tömeget. Félünnepen nem teszik le a koporsót a város szabad terén, nehogy a gyász terjedjen...” Sajnos, csupán a töredéknek jutott itt végső tisztesség: hiszen több mint négyszázan, akiket 1944-ben deportáltak, ismeretlen helyen nyugosznak. Az ő emléküket a csarnok baloldali belső falán őrzi a szomorú névsor. Számos, városunkban igen jelentős szerepet vivő család utolsó emléke ez, amelyről a ma csupán maroknyi helybeli izraelita közösség évenként júliusban emlékezik meg. Akkor, amikor 1912-ben elkészült e csarnok, első halottja Leopold Sándor volt, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vezérigazgatója, az izraelita hitközség évtizedeken át volt elnöke, majd díszelnöke, Ózsákpuszta bérlője, az ottani mintagazdaság létrehozója, az A temető bejárata izraelita iskola és zsinagóga építtetője. Fia, ifj. Leopold Lajos éppen ekkoriban fejezte be leghíresebb művét, amelyet Párizsban, Berlinben és New Yorkban is kiadtak, s amely 1987-ben hazánkban is ismét napvilágot látott. Dr. Töttős Gábor Fotó: Ótós Réka E heti kérdésünk: Mi Leopold Lajos könyvének a címe: A' Talmud magyarázata, A senki Dunája, A presztízs?