Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-15 / 139. szám

1991. június 15. 2 KÉPÚJSÁG Privatizáció - KGST Andrásfalvy Energiaár-emelés ellentételezéséről- Munkanélküliség Bonnban (Folytatás az 1. oldalról.) Figyelemre méltó adatként emlí­tette, hogy az elmúlt évben 850 mil­lió dollárnyi tőke áramlott be az or­szágba, s 1991 első negyedévé­ben 230 millió dollárnyi pénzbe­fektetést regisztráltak. A nyilván-' való eredmények mellett több problémakört is érintett. így pél­dául megemlítette, hogy olyan vál­lalatok privatizációját, illetve átala­kulását kellene végrehajtania a va­gyonügynökségnek, ahol valójá­ban válságmenedzselésre lenne szükség. Ennek eszközeivel azon­ban a vagyonügynökség nem ren­delkezik. A gondok között szólt arról, hogy a privatizáció költségei jóval na­gyobbak, mint azt az induláskor feltételezték. László Balázs a továbbiakban elmondta, hogy a kormány elfo­gadta a KGST feloszlatására hiva­tott budapesti záró tanácsüléssel Leáll az indiai-szovjet kereskedelem is? India drákói korlátozást rendelt el a Szovjetunióba irányuló export­ra, mert jelentős valutavesztesége volt azon - jelentette be az ország kereskedelmi minisztere. Subramaniam Swamy egy inter­júban elmondta: jelenlegi nehéz helyzetében India ném engedheti meg magának a Szovjetunióval folytatott kereskedelem vesztesé­geit, amelyek a késedelmes fize­tésből, ellentételezésből és ke­ményvalutáért vásárolt áruk ex­portjából származnak. A két ország közötti kereskedel­mi egyezmény alapján India nagy mennyiségben szállított rúpiáért cserébe a Szovjetuniónak olyan cikkeket, amelyek igen magas há­nyadban tartalmaztak konvertibilis importot. Ráadásul a szovjet fél még késedelmesen is fizet e ter­mékekért: három év alatt 1 milliárd dollárnyi hátraléka halmozódott fel. Az új rendelet megkívánja, hogy a Szovjetuniónak szállított termé­kek az eddiginél jóval nagyobb arányban tartalmazzanak hazai hozzáadott-értéket (munkát). A Szovjetunió késlekedik az in­diai cikkek ellentételezéseként ígért termékek (kőolaj, nyomdai papír, színesfémek) szállításával is - közölte. A márciussal végződött elszámolási évben az előirányzott­nál 300 ezer tonnával kevesebb kőolaj érkezett Indiába, s illetéke­sek további lemaradásra számíta­nak. Megfigyelők szerint az újdelhi kormány intézkedése következté­ben töredékére zsugorodhat az in­diai exportőrök Szovjetunióba irá­nyuló szállítása. foglalkozó előterjesztést. A június 28-i tanácskozáson Kádár Béla, hazánk állandó KGST-képviselője írja alá a szervezet megszüntetésé­ről szóló jegyzőkönyvet. Ezt köve­tően megkezdi működését a fel- számolási bizottság, amely rendezi a vagyoni, pénzügyi és egyéb kér­déseket. A szóvivő bejelentette azt is, hogy a kormány elfogadta a be­fektetési alapról szóló törvényja­vaslatot, valamint a szervezett bű­nözés elleni együttműködéssel foglalkozó magyar-német egyez­ménytervezetet. László Balázs rö­viden szólt a munkanélküliségi adatokról. Május végén 164 651 munkanélküli volt az országban, számuk csaknem 3 ezerrel keve­sebb az előző hónaphoz képest. A munkanélküli-segélyen élők, illet­ve a járadékosok száma ugyanak­kor mintegy 9 ezerrel nőtt ugyan­ezen idő alatt, csaknem elérte a 130 ezret. Kampelman nyilatkozata A nemzetiségi viszályok súlyo­san fenyegethetik a stabilitást, ezért az EBEÉ-nek szerepet kell kapnia ezek elsimításában. így a magyar-román vitában a két fél fel­kérhetne egy kívülálló, elfogulatlan harmadikat, például Jimmy Carter volt amerikai elnököt vagy Henry Kissinger korábbi külügyminisztert a közvetítésre. A EBEÉ-közvetités segíthet Ju­goszlávia, Csehszlovákia gondjai­nak megoldásában is. Erről beszélt az MTI washingtoni tudósítójának Max Kampelman nagykövet. A nemzetközi hírű jogász-diplomata Lyndon B. Johnson óta az amerikai kormányzat tanácsadója, több EBEÉ-tanácskozáson állt az ame­rikai küldöttség élén. Németország fenntartja az NDK és más országok között szerződések útján kiépített kapcsolatokat Ehhez Kelet-Németországban ugyanannyi pénz áll rendelkezésre most is, de ott még mindig „mindenki felülről vár ösztönzést” - közöltéka magyar mű­velődési és közoktatási tárca képvi­selőivel, akik Andrásfalvy Bertalan miniszter vezetésével jártak Bonn­ban. Egyebek között a magyar-né­met felsőoktatási kapcsolatok hely­zetéről tárgyaltak. A pénteken véget ért kétnapos lá­togatáson a magyar fél elsősorban az NDK megszűnésével jelentkező gondokat vetette fel. Jelenleg még mindig 250 magyar ösztöndíjas tanul Kelet-Németországban, s a magyar fél kérte a németeket: tegyék lehető­vé, hogy a diákok befejezhessék ta­nulmányaikat A tárgyalópartnerek a felvetésre pozitív választ adtak. A bonni partner értésre adta, hogy a nyugatnémet jogrend Kelet-Né- metországra történt kiterjesztése kö­vetkeztében egy sor kérdésben már nem illetékes. így például a munka­ügyi tárca hatáskörébe tartozna an­nak a gyakorlatnak a felelevenítése, amikoris magyar diákok a középis­kola elvégzése után rövid ideig dol­gozhattak az NDK-ban, s eközben tanulhatták a nyelvet. Úgyszintén nem Bonnra, hanem Berlin tarto­mányra tartozik a Humboldt Egyete­men az első világháború idején ala­pított magyar tanszék ügye - a tan széket pénzügyi problémákra hivat kozva be akarják záratni, de Bonn megpróbál segíteni. A német fél haj landó továbbá eltekinteni a kölesé nösség elvétől, s hozzájárulni ahhoz hogy Stuttgarton kívül Berlinben is működjön - illetve tovább működjön - magyar intézet. A magyar szakemberek felvetel ték, hogy a hazai felsőoktatási intéz mények német vendégtanárok tu catjait tudnák fogadni, de Bonnban ezzel kapcsolatban kevés biztatót le hetett hallani: egyrészt Kelet-Német országban nincs tanárfelesleg, más részt az igényeknek azért sem tud­nak eleget tenni, mert a kelet-euró­pai országokban nem kevesebb, mint 700 német vendégtanárra len­ne „kereslet". Szovjet lapok az elnökválasztásról A konzervatív szovjet sajtónak a szerdai oroszországi szavazás utáni első megnyilvánulásai azt valószínűsítik, hogy a reformelle­nes erőket felkészületlenül érte a demokraták látványos győzelme, és jól kivehető egyfajta tanácsta­lanság az újonnan kialakult hely­zetben. A központi szovjet lapok pénte­ken még jobbára a részeredmé­nyek közlésére szorítkoztak, és mindössze kettő, a konzervatív be­folyás alatt álló Pravda és Kraszna- ja Zvezda szentelt - címoldalon - nagyobb lélegzetű írást az ese­ménynek. Mindkét cikk azt látszik alátámasztani, hogy az SZKP és a hadsereg konzervatív erői nem szí­vesen, sőt kifejezetten kelletlenül veszik tudomásul a demokraták látványos választási sikerét. A Pravda írásának sajátossága, hogy magánál a választásoknál, az azt megelőző kampánynál lera­gadva vett szemügyre néhány, el­szigeteltnek tűnő jelenséget. Konkrétumok nélkül említette pél­dául, hogy a kampány rendkívül agresszív volt, és hogy az agitálás barbár módon zajlott. A Krasznaja Zvezda írása úgy ál­lítja be a választást, mintha azon nem a józan ész, hanem az embe­rek hinni akarása, idealizmusa győzedelmeskedett volna. kezdett tárgyalást az Érdekegyeztető Tanács (Folytatás az 1. oldalról.) A munkavállalók javasolták a nyugdijak emelését is. Szerintük a 8500 forint alatti nyugdijaknál kompenzációként 300 forinttal kel­lene emelni a havi juttatást, ez 3,5 milliárd forinttal növelné a költség- vetési kiadásokat. Szükségesnek tartották, hogy a munkanélküli-já­radékban részesülők, illetve a jára­dékellátásból kikerülők is kapja­nak havi 300 forintot. Végül a rendszeresen segélye­zett, igen rossz körülmények között élők támogatására kompenzáció­ként összesen 0,9-1 milliárd forin­tot javasoltak. Mindez összesen meghaladja azt az 5 milliárd forintot, amelyet a csütörtöki kormány-MSZOSZ-tár- gyalásokon a kormány képviselői még csupán tárgyalási alapnak fo­gadtak el. Döntöttek a tárgyaló fe­lek. arról is, hogy az energiaárak emelésének ellentételezéseként milyen fontossági szempontokat érvényesítsenek az emelésnél. Ezek szerint minden 8500 forint alatti havi juttatáshoz jár nyugdíj- emelés. Az 5500 forint alattiaknál az emelés az átlagosnál maga­sabb. A vita ezután arról folyt, hogy a kompenzáció végül is családi pótlékok, illetve a nyugdíjak emelé­sével vagy egy összegű, a második félévre vonatkozó juttatással tör­ténjen. A kormány nem vitatva a kompenzáció jövő évi jogosságát, nem kívánt a havi ellátmányok emelésével már most kötelezettsé­get vállalni a következő évre is. A megbeszélés során a munkaválla­lók kompromisszumot keresve, mérlegelve, hogy a nyugdíjemelést részben a társadalombiztosítási alapból kell finanszírozni, esetleg még elfogadhatónak tartották az egyszeri, egy összegű kompenzá­ciót, a családi pótléknál viszont ra­gaszkodtak a havi összeg emelé­séhez. A Széchenyi-pályázat eredményhirdetése kz első dijat a dombóvári Szabó Róbertnek adja át dr. Tóth László A Széchenyi István születésének kétszázadik évfordulója alkalmá­ból kiirt, a Kereszténydemokrata Néppárt Tolna megyei szervezete által „Mit mond a legnagyobb ma­gyar a mai magyar fiatalnak?” cím­mel meghirdetett pályázat ered­ményhirdetése volt tegnap Szek- szárdon a párt Hunyadi u. 5. szám alatti székházában. A pályázatra huszonkét középis­kolás fiatal küldte be dolgozatát. A munkákat elkészítő legjobb öt ta­nuló nemcsak ajándékozásban és dicséretben részesült, egy utazást Ingvar Carlsson svéd miniszter- elnök pénteken a parlamentben bejelentette, hogy országa hivata­losan is kérni fogja csatlakozását az Európai Közösséghez. A kor­mányfő nem közölte a kérelem be­nyújtásának időpontját, brüsszeli források azonban úgy tudják, hogy erre július 1-jén kerül sor. Carlsson szerint az ország ki­nyilvánított semlegessége nem le­het akadálya a közös piaci tagság­is nyertek, melyen a „nagy magyar” életútját fogják végigjárni Nagy- cenktől Döblingig. A díjakat dr. Tóth László, a KDNP Tolna megyei nagyválasztmányának tagja, az Országos Széchenyi Kör elnöksé­gi tagja adta át. A legtöbb értékes dolgozatot a dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskola ta­nulói küldték be. Az első öt kiemelt után még hét dolgozatot tartottak sorrend nélkül értékesnek, de a többiek munkáját is nagy szeretettel említették. sárvári-ótós nak. Svédország egészen a közel­múltig azzal indokolta az EK-tól va­ló távol maradást, hogy a semle­gesség nem lenne összeegyeztet­hető a tagsággal a politikai kérdé­sekben is közös álláspontot kiala­kító tömörüléssel. Az álláspont megváltozását az elmúlt két esz­tendő világpolitikai fejleményeivel indokolta a kormányfő. „Ma kedve­zőbb a csatlakozáshoz az általá­nos politikai légkör” - mondta. Olaszország Albánok vissza­toloncolása Az olasz kormány úgy döntött, hogy visszatoloncolja Albániába azt a 680 menekültet, akik az utób­bi napokban hajókon, illetve tutajo­kon és bárkákon érkeztek olasz ki­kötőkbe. E döntés a kormány rend­kívüli ülésén született, és a minisz­terelnökségi szóvivő adott róla tá­jékoztatást pénteken. Trieszt, Velence, Ancona, Ra­venna és Ebitrando kikötőjében horgonyoznak jelenleg ezek a ha­jók. A hatóságok Margherita Boni- ver bevándorlási miniszter utasítá­sára azt sem engedték, hogy az al­bánok partra szánjanak. Az elkö­vetkező napokban bérelt hajóra te­szik az összes menekültet, és ez a hajó az olasz parti őrség kíséreté­ben tér majd vissza velük Albániá­ba. Gianni de Michelis külügymi­niszter csütörtökön Tiranában ígé­retet kapott az új albán kormánytól, hogy erőteljesebben fogják ellen­őrizni a partokat és megakadályoz­zák az újabb menekülési hullámot Albániából. A külügyminiszter arra is ígéretet kapott, hogy a visszato- loncoltak ellen nem indul semmifé­le eljárás. Olaszország mindennek fejében 60 milliárd líra (50 millió dollár) sürgősségi segélyt juttat Al­bániának. A kormányülésen arról is hatá­roztak, hogy a március óta Olasz­országban tartózkodó 24 ezer al­bán menekült egy részét - azokat, akik július 15-ig nem találnak mun­kát maguknak - fokozatosan szin­tén visszaküldik. - Albániában ma olyan kormányzat van hatalmon, amelyikben részt vesznek az ellen­zék képviselői is. Az újabb mene­kültek így nem minősülhetnek poli­tikaiaknak, és vissza fogjuk küldeni valamennyiüket - hangoztatta a kormányszóvivő. Svédország kéri csatlakozását az EK-hoz Elrabolt magyar kincsek Milliárdok a tavak mélyén Pápai toborzó - játékra Röviddel a Harmadik Birodalom 1945-ös összeomlása előtt a náci vezérek megkísérelték magánva- gyonukat, a rablott műkincsekkel és állami pénzekkel együtt a hábo­rú utáni időkre biztonságba he­lyezni. Úgy hírlik, kincseket sül­lyesztettek el tavak mélyére, és óriási értékek tűntek el nyomtala­nul. Állítólag az ausztriai Toplitzsee 103 méteres mélye nyelte el köz­vetlenül a második világháború vé­ge előtt Hitler mesés aranykincsét. Csak röviddel ezelőtt közölte a szállító egység utolsó élő tagja, hogy a 40 fémládát - telve aranyru- dakkal, briliánsokkal és Himler naplóival - egy másik, Salzburg környéki tó fenekén kell keresni. A tó nevét azonban máig nem árulta el. A Német Birodalmi Bank arany- és devizatartalékainak maradékát tanúk szerint az Alpokban, Einsie­del mellett, a Walchenseebe rejtet­ték. Két hegy, Steinriegel és Kalu- senkopf környékén állítólag 17 arannyal teli zsákot ástak el. Ér­téküket 2,5 millió márkára becsü­lik. Sikertelenül zárult az a nagysza­bású akció, amit a felbecsülhetet­len értékű „SS-kincs” felkutatásá­ra indítottak a Harz-hegységben, Osterode környékén. Az elhagyott bányában állítólag a korábbi SS- Birodalmi Biztonsági Főnökség fontos aktáit és aranyrudakat dug­tak el. Homály fedi továbbra is a náci nagyságok magánvagyonának sorsát. Hitler vagyona állítólag 15 millió márka volt, Gőringröl azt mondják, hogy 10 milliót harácsolt össze. Himlerről azt tartják, hogy hét milliót szerzett a birodalmi pro­pagandaminiszter, Goebbels mint­egy ötmilliót - aranyban, pénzben és műtárgyakban. Hitler generálisai - úgy tudják - külföldön is rejtettek el rablott kin­cseket Rómától, az olasz fővárostól északra, a Monte Sorrate hegyei­ben állítólag Albert Kesselring vezértábornagy az Olasz Bank mintegy 251 tonnányi aranyát ásatta el. A bejáratot az akció után berobbantotta. A kincs mai értéken számolva 6,4 milliárd márkára rúg! A kutatás eddig nem járt ered­ménnyel - Albert Kesselring lelö­vetett mindenkit, aki valamit is tu­dott... Igényelhető udulojegyek 1. Szarvas, 4 személyes faház, korszerűen felszerelt üdülőtelepen a Körös partján. A beutaló időpont­ja: 1991. július 30-tól augusztus 8- ig, térítési díja: 12 800 Ft (étkezés nélkül). Igényelhető: Pedagógusok Szakszervezete 74/11 -311 -es te­lefonján Fülöpné Szűcs Máriánál. 2. Siófok, I. osztályú, házaspáros beutaló, 1991. október 25-től no­vember 7-ig. A beutaló térítési díja: 5880 Ft. Igényelhető a SZIDOSZ 11-311 -es telefonján Krasznai La- josnénál. 3. Balatonföldvár, Ibolya üdülő, II. osztályú, egyéni beutaló, 2 db, 1991. augusztus 2-től 15-ig. A be­utaló térítési díja: 2520 Ft/db. Igényelhető a MEDOSZ Tolna me­gyei bizottságánál a 74/11-311 -es telefonon Lászlónénál (51-es mel­lék). Játékra toboroz Pápa város ifjú polgármestere. Meghívására vár­hatóan mintegy 10 ezer fiatal tar­tózkodik majd augusztus 30-tól szeptember 1 -ig a dunántúli város­ban. Pápa lesz ugyanis a magyar- országi helyszíne a Nemzetek Egyesült Játékai elnevezésű ren­dezvénynek. Hasonlóra kerül sor ugyan­ebben az időpontban Berlinben, valamint az ausztriai Neuberg, Mürzsteg, Kapellen és Altenberg településeken. A fesztivál rendelkezésére áll majd a volt szovjet laktanya 70 hek­táros területe, valamint épületei, ahol bemutathatják a gyermekek és a fiatal felnőttek a népi játékokat - magyar, görög, finn, svéd, ju­goszláviai és amerikai játékmeste­rek irányításával. A vendégeket a pápai kollégiumokban, a környező vadászházakban, üdülőkben he­lyezik el. A vidám játék három napig tart. Ez idő alatt mintegy 200 vállalkozó állítja ki termékeit és 30 külföldi, il­letve magyar játékgyártót is oda­várnak. Az önkormányzat másfél millió forintot szavazott meg a találkozó költségeinek fedezésére, remélve, hogy az ismerkedés, barátkozás mellett a játékfesztivál üzleti vállal­kozásnak is jó lesz. A nemzetközi játékfesztivál ma­gyarországi fő védnökéül Antall József miniszterelnököt kérték fel. (MTI) Ferenczy-Europress

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents