Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-09 / 107. szám

1991. május 9. NÉPÚJSÁG 5 A magány pedig árt az egészségnek Egyre több embert nyomaszt a magány, a társtalanság. Míg a családban élő emberek köny- nyebben tudnak változtatni ezen a helyzeten, addig a társtalanok, egyedül élők kevésbé. Ma már tudományosan is bi­zonyított tény a cím igazsága. Mind a lelki, mind gyakran a testi megbetegedések - mint tünetek - hátterében hatványozottan je­lentkezik a magányosság és kö­vetkezményrendszere. Az ilyen ember elzárja magát a társ és közösség által létrejöhető élmé­nyektől, örömöktől, elismeré­sektől, meleg érintésektől, ame­lyek pedig természetes emberi lelki szükségletek. (Hiányuk már kisgyermekkorban komoly kö­vetkezményekkel, személyiség­fejlődési zavarokkal jár.) Az izoláció önmagában is be­indít aztán egy újabb negatív kört, egy „börtönt”, amelyből alig, vagy nagyon nehezen lehet kiszabadulni. Minél inkább izolá­lódik valaki, annál kevésbé ké­pes a másikkal, másokkal való kapcsolatra. Minél jobban el­vonja magát a külső ingerektől ­mind a negatívaktól, mind a pozi­tívaktól annál érzékenyebbé válik; csökken az ingerküszöbe, következményként növekszik a stresszveszély-helyzetek szá­ma, ami aztán betegségekhez vezet. Ma már azt is tudjuk, hogy az öröm, a boldogság hatására is termelődnek szervezetünkben úgynevezett endorfinok (egy­fajta belső elválasztusú hormo­nok), amelyek jelenléte hatással van közérzetünkre ugyanúgy, mint ellenállóképességünkre. Mindezek tudatában a szek­szárdi „Őszinte Szó” Lélekvédő Szolgálat segítségére kíván lenni a problémával küzdőknek abban, hogy megszabaduljanak magányosságuktól. Nem hagyományos társke­reső szolgálat ez - bár célja azonos hanem annak egy speciális és tágabb formája. Mi­ben nyilvánulnak meg e szolgá­lat sajátosságai? Elsősorban minél jobban meg akarja ismerni a hozzá forduló embert; hogy közösen kiderítsék a magány, a kapcsolatteremtő és -megtartó kudarcok okát; hogy ennek is­meretében közösen „dolgozza­nak” azon, hogy ezeket a hiá­nyosságokat hogyan, milyen módon és módszerrel lehet megváltoztatni; hogy felkészít­sen az első találkozásra. Hiszen nem mindegy, hogy egy szá­munkra fontos induláskor ho­gyan jelenünk meg, hogyan vi­selkedünk, miről beszélgetünk, mit tudunk megmutatni önma­gunkból, mennyire tudunk fi­gyelni a másikra és hogyan fo­gadjuk annak reakcióit. Sajátos abban is, hogy a több­szöri, eredménytelen próbálko­zás után nem szeretnénk befe­jezni az együttműködést,-mond­ják. Aki szükségét érzi, hogy e téren eredményesebb legyen, annak felajánljuk személyiség- fejlesztő módszereinket (pszi­chológiai konzultáció, önisme­reti, személyiségfejlesztő, kap­csolatkultúrát fejlesztő trénin­gek, kurzusok, csoportfoglalko­zások, sőt ha szükséges, akkor elirányítjuk terápiás kezelést végző intézményekhez is. D.M. fíeceptötletek A túró A túró a tej oltóenzimes vagy savas alvasztásával készül. Ol­csó, a hússal azonos értékű fe­hérjeforrás, amely - azzal ellen­tétben - minden káros utóhatás nélkül könnyen felszívódik. A tel­jes tejből készült zsíros túró táp­lálóbb és ízletesebb, a fölözött tejből gyártott sovány túró vi­szont jobban eltartható, de ízte­lenebb. Túrós csirkemell Hozzávalók: 4 darab csirke­mell,20 dkg túró, 10dkg vaj,3to- jás, 15 dkg liszt, 25 dkg zsemle- morzsa, 5 dl olaj, só, szerecsen­dió. A csirkemelleket lefejtjük a csontokról, és húsverővel vé­konyra ütögetjük. A túrót szitán áttörjük, hozzáadjuk a vajat, a sót, szerecsendióval fűszerez­zük, és jól eldolgozzuk. A vajas túrótölteléket a jércemell szele­tekbe töltjük, liszttel felvert to­jásba és zsemlemorzsába for­gatjuk. Bő forró olajban pirosra sütjük. Tálaláskor burgonyapü­rét adhatunk hozzá. Túróhabos burgonya Hozzávalók: 1,2 kiló burgo­nya, 50 dkg túró, hagyma, só, bors, másfél dl tej, 15 dkg főtt sonka, bazsalikom, kapor, 4 dkg vaj.A túrót a fűszerekkel és re­szelt hagymával elkeverjük, és hozzáadjuk a tejet is. A burgo­nyát jól megmossuk, és hajában megfőzzük. A főttsonkát koc­kákra vágjuk, és az apróra vá­gott bazsalikommal és a kapor­ral együtt szintén a túróhoz ke­verjük. A megfőtt burgonyát le­hámozzuk, félbevágjuk, kevés vajjal megkenjük, és rátesszük a túrókeveréket. Fejessalátát adunk mellé. Zöldségsaláta túróval Hozzávalók (két adaghoz): 25 dkg tehéntúró, 5 dkg darabolt sárgarépa, 30 dkg hámozatlan, kockára vágott uborka, 1-1 evő­kanál apróra vágott zeller, zöld­paprika, reszelt hagyma, 1 ká­véskanál só.törört bors. A tehén­túrót elkeverjük a zöldségfélék­kel, és a fűszerekkel, lehűtjük, és fejessaláta-levélen tálaljuk. Túrós kifli Hozzávalók: 20 dkg liszt, 20 dkg túró, 15 dkg vaj, 1 tojássár­gája, lekvár, dió, kevés só és cu­kor. Az alapanyagokat jól ösz- szedolgozzuk. Elnyújtjuk négy- szögletes darabokra szabdal­juk. Mindegyikre kevés lekvárt dió- vagy máktölteléket teszünk. Kifliket formázunk belőle, s vilá­gossárgára sütjük. Forrón vaní­liás cukorba forgatjuk. Természetes életmód Kalóriakalauz A közeli napokban került for­galomba egy színes, tartalmas könyvecske Kalóriakalauz cím­mel, az Anonymus Kiadó gon­dozásában. Háromezer élelmi­szer, étel, ital kalória és joule adatait tartalmazza.- Mi volt a könyvvel a céljuk? - kérdezzük a kiadó vezetőjét, Házi Zsuzsát.- A magyar polgár pontos ada­tok segítségével szembesül a szigorú valósággal, hogy meny­nyi fölösleges kalóriát fogyaszt naponta, ha rosszul alakította ki étkezési szokásait.- Ez kissé riasztóan hangzik.- Ellenkezőleg! Nem elriasz­tani akarunk, hanem éppen ked­vet szeretnénk kelteni és segít­séget adni a korszerű étkezési szokások kialakításához. Hasz­nos táblázatok segítségével azt is megtudhatják az olvasók, hogy mennyi a nők és a férfiak ideális testsúlya, illetve kiszá­molhatják, hogy kortól, nemtől, magasságtól függően mennyi a napi energiaszükségletük.- A könyvön levő embléma: (Anonymus alakőr) azt sejteti, hogy e kiadványnak folytatása is lesz.- Igen. És az egészséges táp­lálkozás csak egyik része érdek­lődési területünknek. Tágabban a korszerű életmód és -szemlé­let alakulásának egészével sze­retnénk foglalkozni, a termé­szetgyógyászattól a mindennapi élet pszichés konfliktusainak feldolgozásáig. Kertészet Lombhullató díszfák, díszcserjék A díszfák és díszcserjék ter­mesztése és felhasználása (a kertészeti dendrológia) a dísz­növénytermesztésnek sajátos területe. A sorozat IV. része azok számára íródott, akik őszintén szeretik az erdőt és fás növényeink személyes ismerő­seivé kívánnak lenni. Esztétikai hatásuk elsősorban formai, melynek a tér alakításában van jelentősége, virágzáskor és az őszi lombszíneződéskor érvé­nyesül színhatásuk, mely a zöld­terület karakterisztikus képének kialakításában nélkülözhetet len. A magántulajdonban lévő há­zikertek, hétvégi és nyaralóker­tek díszfái és díszcserjéi az egész környezet képét megha­tározzák, forma és mikrok­líma-alakító hatásuk túlnő a ma­gánterületek határain. Az inten­zíven fenntartott zöldterületek díszfa és díszcserje anyagát a díszkertészeti faiskolában ter­Weigela „Éva Rathke” Sophorea japonica „Pendula” mesztik, sokrétűségük és sajá­tos minőségi jellemzőik miatt - sajátos technológiai eljárások­kal. A díszfák és díszcserjék a zöldfelületek hosszú életű nö­vényanyagai. Funkcióképessé­gük a kiültetésük után 3-20 év alatt alakul ki. Különleges neve­lési eljárásokkal ezt az időt már a faiskolákban lerövidítik (idős fák kiültetése földlabdával, konté­nerekben nevelt díszcserjék, örökzöldek évszaktól függetle­nül ültetési lehetősége a ke­mény fagyok kivételével), dí­szértéküket évtizedeken át meg­tartják, eszmei értékük ezalatt növekszik. Díszfának nevezzük a törzset és koronát nevelő örökzöld és lombhullató fát, mely lomboza­tával, virágjával esetleg termé­sével díszít. A díszfák közül kü­lönleges minőséget jelent a sorfa magas, egyenes törzsével, illetve fajtára jellemző koroná­val. A parkfák és a bokorfák többtörzsüek is lehetnek. Díszcserjének nevezzük a tő­ből elágazó, törzset nem nevelő, lombhullató vagy örökzöld fász- száru növényeket, melyeknek virágja, levele vagy termése dí­szít. ' Lehetnek honosak és idegen­ből behozott (exóta) növények. Az exoták közül a hazai fajokhoz hasonló ökológiai igényű növé­nyek jelentenek elsősorban ér­téket. (Az előző írásokban erre már utaltam.) Jellegüknek megfelelően ál­lományba, csoportosan vagy egyedülállóan (szoliter) ültetjük. A városiasodás a zöldfelületek növelése iránti igényt is magával hozta. A természetes táj egyre inkább rezervátumokba húzódik vissza, s a helyén kialakuló me­zőgazdasági és ipari táj mellett egyre nagyobb területet foglal el a lakótáj és az üdülőtáj. A lomb­hullató díszfák és díszcserjék termesztése faiskolai engedély­hez kötött, államilag ellenőrzött tevékenység, kivéve jelen pilla­natban a rózsa- és fenyőfélék termesztését. A rendkívül szi­gorú követelmények, a hosszú nevelési idő nagyon megdrágítja a termelést, ami a faiskolai árak­ban megmutatkozik. Méginkább vonatkozik ez a különleges ne­velésű eljárással előállított koros faanyagra. A házhelyek és üdülőtelkek mérete alapvetően meghatá­rozza a vásárlás szerkezetét. A lakosság a különlegességeket, a dekorativ koronaformáju, vi­rágú, esetleg termésű fajtákat keresi. A két bemutatott képen a japán akác lecsüngő (Sophorea japonica "Pendula”) változata és a rózsalonc (Weigela florida) látható. Utóbbi Észak-Kínából, Koreából származik. A díszfá­kat, díszcserjéket bevezető so­rok után két hét múlva hazánk­ban kapható dekorativ fák és cserjék bemutatásával jelentke­zem. Varga Endre kertész Egészségvédelem, betegségmegelőzés A szem kötőhártya-gyulladásos betegségeiről A szemgolyót kívülről bebur­koló igen vékony, átlátszó hártya a kötőhártya. Ez borítja az alsó és felső szemhéj belső felszínét is. Mivel közvetlenül érintkezik a külvilággal, igen gyakran érik fertőzések, sérülések. A kötőhártya-fertőzéseket legáltalánosabban baktériu­mok vagy vírusok okozzák. A baktériumok okozta fertő­zések közös jellemzője, amel­lett, hogy a szem piros, könnye- zös, fénykerülő, igen erősen vá- ladékos, gyakran reggelre be is ragad. Ez a váladék tartalmazza nagy számban a kórokozókat, tehát ez fertőzhet is. Ezért a vá­ladék gyakori kamillás lemo­sása, eltávolítása igen fontos a gyógyulás szempontjából. Ha ilyen erős fertőzés, gyulla­dás van jelen, tanácsos orvos­hoz fordulni, aki általában anti- biotikus szemcseppet vagy ke­nőcsöt rendel, amit egy hétig le­het használni. Ha egy hét nem elégséges a gyógyuláshoz, akkor másfajta gyógyszerrel kell folytatni a ke­zelést, mert az elégtelen gyó­gyulás hosszan elhúzódó, kel­lemetlen panaszokat okoz. Influenzához, különböző hu- rutos megbetegedésekhez tár­sulhat a vírusos kötőhártyagyul­ladás, mely az előzőhöz hasonló panaszokat okozhat, de általá­ban váladékozás vagy nincs, vagy csak igen kevés, főleg a könnyezés és az elhúzódó gyó­gyulás jellemző. Vírusos kötő­hártyagyulladások már gyak­rabban szövődnek a szem egyéb részeinek megbetegedé­sével is, igen jellemző a herpes virus okozta szaruhártya elvál­tozás. A nem Tertőzéses eredetű kö­tőhártya-megbetegedések kö­zül leggyakoribbak a túlérzé­kenység okozta úgynevezett al­lergiás gyulladások. Sokszor hónapokig fennálló, igen kelle­metlen idegentest érzést okoz­nak, különösebb gyulladásos tünetek nélkül. Ezekben az ese­tekben a kezelés csak átmeneti enyhülést hoz, hiszen csak a tú­lérzékenységet kiváltó anyag fel­ismerése és tartós távoltartása vezethet végleges gyógyulás­hoz. A túlérzékenységet kiváltó leggyakoribb szerek a külön­böző kozmetikumok, vegyi anyagok, virágpor, esetleg gyógyszerek. A kötőhártya-gyulladások egyik speciális fajtája a csökkent könnytermelés következtében kialakuló betegség. Ugyanis a könnymirígyek állandó műkö­dése következtében minden pis­logás egy vékony könnyréteggel vonja be a szaru- és kötőhártyát. Ha ez a könnyfilm nem elég vas­tag, vagy hiányzik is, a szem igen hajlamos a gyulladásokra, mert kiszárad és a könnyben lévő védőanyagok sem tudják hatásukat kifejteni. Ezekben az esetekben úgynevezett mű­könnycseppel kell kezelni na­ponta többször a szemet, de ezek hatékonysága a saját könnyével sajnos nem azonos. A kezeletlen, illetve a fel nem ismert esetek igen sok panaszt okoznak és idült gyulladást tar­tanak fenn. Általában gyakrabban csök­ken a könnytermelés nőknél és a változó kor után, de férfiaknál is előfordul. Krónikus kötőhártya-gyulla­dást fenntarthat még a szem­üvegviselés hiánya, por, füst és a szem fokozott megterhelése (számítógép-képernyő előtt végzett munka). Természetesen még számos fertőzéses és egyéb eredetű kö­tőhártya-gyulladás van. A köny- nyebb felismerés kedvéért fog­lalkoztunk csak a leggyakorib­bakkal. Amennyiben több napos vagy súlyos panaszok jelent­keznek, minden esetben fordul­janak körzeti orvosukhoz vagy szakorvoshoz. Dr. Erdős Zsuzsa Szekszárd, megyei kórház Növényvédelem Zöldségfélék betegségei A kelő növényt vagy a frissen kiültetett palántát elsősorban a talajból támadó betegségek, kártevők sanyargatják meg eb­ben az időszakban. Az úgyne­vezett palántadőlés (gyökérfe­kély) betegséget több talajlakó gomba egyenkénti, illetve együt­tes hatása okozhatja. Ilyenkor az elvetett mag vagy ki sem kel, vagy a már kikelt egészséges­nek látszó egy-két leveles nö­vényke hirtelen elpusztul. Az említett tüneteket okozó gom­bák ellen gombaölőszeres beön- tözéssel védekezhetünk. A Pre- vicur N, Orthocid 50 WP (vagy Buvicid K), Dithane M-45, Zineb 80 szerekből készített permetle- vet vetés után, de kelés előtt egyszer, illetve kelés után egy­szer öntözőkannával a vete- mény talajába kell locsolni. A pe- ronoszpóra a káposztát, hagy­mát, salátát, borsót, spenótot, uborkát egyaránt betegítő gomba. Az ellene általánosan használható szerek közül a Ri- domil Zineb 72 WP felszívódó ill. az Orthocid 50 WP (vagy Buvicid K), Antracol WP, Polyram Combi, Dithane M-45 és Zineb 80 kontakt szereket kell megem­líteni. A legnagyobb gondot az utóbbi években az uborkaperonosz- póra okozta. Ajánlatos a véde­kezést már a növények 2-4 leve­les állapotában elkezdeni a Gal- ben M, a Mikai C 64 felszívódó vagy a Bravo 500 kontakt sze­rekkel. Az uborkával rokon dinnye termesztésének talán legna­gyobb gondja a fenésedés. Ez a kórokozó már szikleveles álla­potban fertőzheti a növényeket, rajtuk bemélyedő foltokat, sú­lyosabb esetben növénypusztu­lást okozva. Az Orthocid 50 WP, Buvicid K, Dithane M-45, Antra­col WP, Polyram Combi, Zineb 80 szerekkel a nagyobb kártétel megelőzhető. A zöldségtermesztés kártevői is nagyrészt a talajban, illetve a talajszinten jelentenek problé­mát. A rejtett életmódot folytató kártevők kártételét nehéz észre­venni a kezdeti időszakban, a tünetek megjelenésekor pedig már nehezebb a védekezés. Ezek a talajlakók vagy talajszin­ten élő kártevők előnyben ré­szesítik a humuszban gazdag, istállótrágyázott, morzsalékos talajokat, ráadásul jelenlétükkel a vakondot is erre a területre csa­logatják. Az ellenük való talajfertőtlení­téssel a növények kitúrásával kárt okozó vakondot is távoltart­hatjuk. Az e célra felhasználható szerek közül elsősorban a Ba- sudin 5 G-t, a Diazinon 5 G-t, il­letve a feltételes forgalmú Coun­ter 5 G-t ajánljuk. Ezeknek a granulátumoknak a megfelelő mennyiségét, fo­lyóméterenként vagy négyzet- méterenként kártevőitől függőenatalajrakellkiszórni.vagy talajba dolgozni. Lovász Csaba T.M. Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents