Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-08 / 106. szám
2 NÉPÚJSÁG 1991. május 8. i Napirenden az önkormányzatok tulajdonviszonyai Rettegett Iván, Nagy Péter és Sztálin Az erőszakos utolérési törekvések kudarca Oroszországban (Folytatás az 1. oldalról.) Utalt arra a tavalyi alkotmánymódosításra, amely elismerte az ön- kormányzatok tulajdonhoz való jogát, valamint az önkormányzati törvényre, amely lehetővé tette, hogy bizonyos, addig a tanácsok és szerveik, valamint intézményeik kezelésében lévő állami ingatlanok - a műemlékek és a védett természetvédelmi területek kivételével - az önkormányzatok tulajdonába kerülhessenek. Szeptember 30-i hatállyal a törvény 26 ezer helyi intézmény működési feltételeit biztosító épületvagyon és minden tanácsi kezelésű volt közterület és épület átadásáról rendelkezett. A jelenleg tárgyalandó törvényjavaslat a többi vagyontárgy átadásáról külön intézkedik. Ennek érdekében önkormányzati tulajdonba kerül 770 ezer bérlakás, 100 ezer nem lakás céljára szolgáló helyiség - mindezek értéke 1000 milliárd forint -valamint minden olyan bel- és Április végéig mintegy 7300 határsértőt fogtak el, több mint háromszor annyit, mint az elmúlt év hasonló időszakában - közölte az MTI kérdésére Zubek János alezredes, szóvivő. Elmondta, hogy a magyar állampolgárokon kívül lényegében valamennyi határsértőt kiutasították az országból. Mindössze 16 külföldit szállítottak menekülttáborba. A fejlődő országokból egyre több gazdasági menekült érkezik útlevéllel, tokülterületi föld, amelyek eddig az ingatlankezelő és a városgazdálkodási vállalatok kezelésében voltak, továbbá 200, az önkormányzatok által felügyelt közüzemi vállalat teljes vagyona, a lakosság ellátását szolgáló víziközművek és létesítmények egy része, és Budapesten a gázellátást és a közlekedést biztosító vállalatok. Mindezen vagyontárgyakat az önkormányzatok térítésmentesen kapják meg, mégpedig úgy, hogy nem kell átvállalniuk az államadósságot. Kivételt képeznek az egyes vagyontárgyakat terhelő, polgári jogi kapcsolatban keletkezett tartozások, amelyekért a vagyon értékének megfelelően helyt kell állniuk. A kormány szándéka az volt, hogy az önkormányzatok minden, a működésükhöz és a közszolgálati feladataikhoz szükséges vagyont megkapjanak. Más vagyontárgyakkal kapcsolatban a kormányzat később kíván törvényjavaslatot beterjeszvábbutazási szándékkal hazánkba, ám nyugati vízum hiányában a zöldhatáron próbálkoznak. A határsértéseket 57 ország állampolgárai követték el. Közülük 5628 román, 357 pakisztáni, 290 török, 155 magyar, 105 bolgár, 96 bangladesi és 93 albán állampolgár volt. Befelé továbbra is a román, míg kifelé az osztrák zöldhatárvolt a legforgalmasabb. Nyugati szomszédunk határőrei több mint 1100 határsértőt küldtek vissza magyar területre. A legnyugodtabb teni. Ilyenek például azok a külterületi földek, amelyek esetében más szervezetek jogos igényeire is tekintettel kívánnak lenni. Ugyanakkor a jelenlegi törvényjavaslat nem vesz figyelembe néhány - a kormányzat megítélése szerint - túlzónak és egyoldalúnak tartott igényt, mint például az eddig tanácsi felügyelettel működő termelő, szolgáltató, kereskedelmi és vendéglátóvállalatok önkormányzati tulajdonba adását. Ez a miniszter szavai szerint nem felel meg az önkormányzatiság elvének, és túlzott mértékű részesedést biztosítana. A miniszteri expozé után a pártok vezérszónokai következtek, majd az elnöklő Dörnbach Alajos elnapolta a vitát, amely így várhatóan a jövő heti plenáris ülésen folytatódik majd. Délután az interpellációk és kérdések meghallgatásával, illetve a koncessziós törvény részletes vitájával folytatta munkáját a Ház. a szovjet határszakasz, ahol az idén eddig csupán nyolc határsértőt fogtak el. A rendkívül megnövekedett illegális forgalom jelentős terheket rá a határőrségre. A testület gépjárművei négy hónap alatt több mint 200 ezer kilométert tettek meg a határsértők fuvarozása miatt. Ugyanakkor a legális , határforgalom visszaesést jelez. Április végéig 22,7 millió útleveket kezeltek, s ez 10 százalékos csökkenést mutat. (Folytatás az 1. oldalról.) Rettegett (IV.) Iván 1533-1584 között, tehát fél évszázadon át uralkodott. Fiát egy dühös pillanatában veri agyon királyi jogarjával. Mily különös, Nagy Péter fia szintén az apai harag áldozata lesz, Sztálin fia egy német koncentrációs táborban lesz öngyilkos, mert Sztálin „nem cserél közkatonát tábornokért". Tudjuk, hogy Iván, Péter és Joszif nem szerette saját fiát, állandóan konfliktus volt közöttük. Rettegett Iván véres kézzel töri meg a bojárok hatalmát, erős központi uralmat teremt, véget vet a feudális anarchiának. Ö kezdi el építtetni 1555-ben a Vaszilij Bla- zsennij székesegyházat Moszkvában. Halála után véget ér az erős központi hatalom, visszaáll a feudális anarchia régi szemete, a reformok a semmibe vesznek. Nagy Péter a Romanov-dinasz- tia tagjaként uralkodik 1689-től 1725-ig. A Romanov-dinasztiát 1613-ban alapította Romanov Mihály cár, és ezt a dinasztiát dönti meg a forradalom 1917 februárjában. A Nagy Péterről a televízióban nemrég forgatott parádés filmsorozat nem említi az orosz cár kapcsolatát Magyarországgal, nevezetesen II. Rákóczi Ferenc fejedelemmel. Pedig amikor 1711-ben Károlyi Sándor gróf a majtényi síkon leteszi a fegyvert a szintén magyar Pálffy generális osztrák csapatai előtt, akkor Rákóczi éppen Oroszországban tárgyal az orosz cárral. Nagy Péter egyébként korábban megígérte a segítséget Rákóczinak, ám éppen akkor következett be a svéd támadás Moszkva ellen. A filmsorozatból láthattuk, hogy Péter milyen céltudatosan küzdött Oroszország modernizálásáért. A kísérlet teljes kudarcot vallott. Hogy miért, azt sejthetjük abból a jelenetből, amelyben az orosz cár Anglia uralkodójával beszélget. Péter nem érti, hogy az angol király nem parancsolhat Newtonnak. Nem érti hogy a parlamentben miért kell vitatkoznia egy királynak. És itt ragadható meg Nagy Péternek és általában az orosz uralkodóknak, ideértve Lenint és Sztálint, vagy akár Brezsnyevet is, a tragikus tévedése: az alulról fölfelé építkező, szervesen fejlődő társadalom mindig előnyben van a felülről lefelé építkező, erőszakolt utakat járó társadalmakkal szemben. Nagy Péter egyik nem kevésbé „nagy” nyugat-európai társa, és egyben kortársa is, erőteljes bizonyítékát adja ennek. XIV. Lajos, a „Napkirály’’ Franciaország uralkodója nem kevésbé korlátlan egyeduralkodó, mint az orosz cár. Ő 1643-1715 között uralkodik (72 évig, és ezzel a világtörténelem csúcstartója!), s nem kevésbé céltudatos, bár kissé finomabb módszerekkel igyekszik népét boldogítani. Mégis tudjuk, hogy ez a politika végül hová vezet: 1789. július 14-éhez. Később Nagy (II.) Katalin próbálja meg Péter életművét befejezni, azonban Oroszország modernizációja megfeneklik, tragikus elmaradottsága csak fokozódik, hogy azután jöjjön Leninék, majd Sztálin diktatúrája. Churchill azt irta Sztálinról, hogy Oroszországot faekével vette át és atombombával adta tovább utódainak. Látványos kontraszt, ám a szovjet atombomba és a szputnyik hasonló kontraszttal válik el a széles néptömegek nyomorúságától, a szovjet gazdaság általános állapotától, a pakisztáni, indiai színvonalon álló mezőgazdaságtól, a XIX. századot idéző ipari üzemektől. Lenin és Sztálin nem gyorsította, nem gyorsíthatta meg Oroszország fejlődését, egyszerűen azért, mert Rettegett Iván és Nagy Péter útját járta. Az erőforrások központosítása, a parasztságot megfojtó adók elvonták a forrásokat azoktól a rétegektől, melyekből kifejlődhetett volna a polgárság, minden fejlődés letéteményese. Péter adókat vetett ki, Sztálin erőszakos kollektivizálást alkalmazott a mezőgazdaságban, az iparban pedig éhbért, sztahanovista mozgalomnak nevezett brutális kizsákmányolással egybekötve. Az egyén csirájában halt meg, s vele együtt az egyéni kezdeményezőkészség, a vállalkozói szellem. Angliában viszont I. Károly lefejezése (1649 januárja) óta a király csak diszgomb az állam kabátján, itt kibontakozott tehát a szabad, önálló egyén, az individuum, s vég- hezvihette a modern kapitalizmus kialakítását. Anglia volt a világ ipari műhelye 1770-től 1870-ig. Az sem véletlen, hogy az individuumot a legnagyobbé tevő Egyesült Államok vált a világ vezető hatalmává a XX. században. Oroszország csillaga is csak akkor jöhet föl igazán, ha trónjára emeli a szabad egyéniséget, melyet egyébként még Kari Marx is a világtörténelem legnagyobb céljának tartott. Ö a proletárdiktatúrában vélte megtalálni a bölcsek kövét, s talán korának brutális kapitalizmusát ismerve ez érthető is. Ám a történelem újra bebizonyította, hogy az organikus, evolúciós út, a társadalmak alulról történő építkezése nem helyettesíthető a fölülről jövő erőszakos kísérletekkel, melyek tengernyi áldozatot követelnek, ám az eredmény mindig tragikusan elenyésző. GAZDAG LÁSZLÓ Ütközés - friss jogosítvánnyal Több mint 7000 határsértő A baleset tegnap délután fél négykor, a hatos úton, a hidas- petrei elágazó előtt következett be. Fekete Levente 17 éves szeKszárdi lakos Kakasd felől érkezett Dacia típusú kocsijával, s az eddigi vizsgálatok alapján nem az útviszonyoknak megfelelően vezette a személyautót. Ennek következtében letért a menetirány szerinti jobb oldalra, s a padkán kívülre sodródva nekiütközött egy fának. Az egy hónapos jogosítvánnyal rendelkező Fekete Levente súlyos sérüléseket szenvedett, az anyagi kár eléri a 300 ezer forintot. A totálkáros Dacia Sajtótájékoztató az egyetemi és főiskolai felvételi jelentkezésekről (Folytatás az 1. oldalról.) Igen nagy túljelentkezés mutatkozik az ELTE Bölcsészettudományi Karán az idén először bevezetett egyszakos képzés miatt. Ezt enyhítendő három vidéki egyetemen a Művelődési és Közoktatási Minisztérium újabb hároméves nyelvtanári szakok indítását engedélyezte ez év szeptember 1-jétől. Ennek megfelelően a szegedi József Attila Tudományegyetemen angol, német, francia és olasz nyelvre lehet jelentkezni. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán angol, valamint német nyelvből indul egyszakos nyelvtanári képzés. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen pedig angol egyszakos nyelvtanári képzést vezetnek be. Felhívták a figyelmet arra is, hogy e három vidéki egyetem elfogad új jelentkezéseket május 31- ig. Aki valamilyen más egyetemre adta be jelentkezését, az kérheti átirányítását e három vidéki egyetem valamelyikére. A jelentkezés módosításáról mind az eredeti jelentkezés, mind az átjelentkezés helyét értesíteni kell. Idén is nagy az érdeklődés a művészeti főiskolák iránt. A színművé- szetin például harminchatszoros a túljelentkezés. Ugyancsak többen jelentkeztek a tavalyinál a Rendőr- tiszti Főiskolára, míg az óvónő- és tanítóképző főiskolákra átlagosan kevesebben adták be jelentkezési lapjukat - ismertették a sajtótájékoztatón. A nők jogai Kelet-Európábán A kelet-európai változások nagy dilemma elé állították a szebbik nemet: megőrizze-e a kommunista egyenlősdi révén számára juttatott jogokat, vagy szakítson azzal a társadalmi szokásjoggal, amely a munka és a család kettős terhét rakta vállára. Egy nemrégiben Bécsben tartott ENSZ-konferencián hét keleteurópai ország és a Szovjetunió asszonyainak képviselői vitatták meg, hogyan oldható meg ez a kérdés a demokrácia és a piacgazdaság felé haladó országukban. Vesna Pesic belgrádi szocioló- gusnö szerint az első dolog - az új jogok kivívása előtt - a régiek biztosítása: - Nem akarunk a nulláról indulni - jelentette ki. A marxista egyenlősdi korszakában a kelet-európai nők - legalábbis jog szerint - egyenjogúak voltak a férfiakkal: törvény biztosította meghatározott számú parlamenti képviseletüket, jogukat az egyenlő bérhez az egyenlő munkáért és - az esetek nagyobb részében - a legális abortusz lehetőségét. A demokratikus kormányok által beterjesztett új törvények a nők számos, a kommunista rezsim alatt élvezett jogát veszélyeztetik. Lengyelországban például tervbe vették a születésszabályozás erőteljes megszigorítását. Kevés nő került be a parlamentbe az első szabad választásokon, a tipikusan női szakmákat jelentős költségvetési támogatáscsökkentés fenyegeti és félő, hogy a gyengébb nem képviselői lesznek a növekvő munkanélküliség első áldozatai. Még a szervezkedési lehetőségeik is csökkentek. A kommunizmus idején minden országban működtek hivatalos nőszervezetek, igaz, nem spontán szerveződtek. Most pedig, amikor minden, ami kommunista volt, gyanús, a szerveződő nőmozgalmak bizalmatlansággal és politikai apátiával találják magukat szembe. A nők jogait egyfajta kommunista dolognak tartják - mondta Pesic asszony. Mariana Celac, aki a konferencián Románia asszonyait képviselte, elmondta, hogy Ceau- sescu bukása után országában ismét legális lett az abortusz. A többi országban általában ezzel ellentétes tendencia érvényesül. Lengyelországban például az erős katolikus egyház gyakorol nyomást a törvényhozók ilyen irányú döntéseire. - Annyi év kommunista elnyomás után most a konzervatív tendenciák törnek a felszínre - jelentette ki egy lengyel feminista. A lengyel parlament hamarosan szavazni fog egy új abortusztörvényről, amely a tervek szerint börtön- büntetés terhe mellett tiltja meg az orvosoknak - 35 év óta először - a művi vetélést. Csehszlovákiában és a jugoszláv köztársaságok közül Horvátországban és Szlovéniában szintén tapasztalhatók a születésszabályozási jogok korlátozására irányuló törekvések. Kelet-Európa több országában nem ismerik a fogamzásgátlást és korlátozott a szexuális nevelés. A nők félnek, hogy a feltörő konzervativizmus csak ront a helyzeten. Sok országban magas az abortuszok száma, mivel a nők számára elérhetetlen a fogamzásgátlás. Pesic asszony és mások szerint is több kelet-európai országban - főleg a nemzeti ellentétektől megosztott Jugoszláviában - növekvő tendenciát mutat a családi értékek és a nő mint anya szerepének megbecsülése, a nacionalista törekvések előretörésével párhuzamosan. Egyes etnikai csoportok számbelileg is erősödni akarnak. A családi értékek felé fordulásnak gazdasági okai is vannak: főleg azokban az országokban, ahol emberek ezrei veszítik el munkájukat a privatizáció folytán. A nőket másodlagos munkaerőként kezelik, alkalmazásuk a munkaerőigények ingadozásának megfelelően változik. A konferencia résztvevői szerint a költségvetési támogatások csökkentése először az elnőiesedett foglalkozások - például az oktatás, az egészségügy, a művelődés és szociális szolgáltatások területén - várható. Ugyanakkor a nők egy része szívesen maradna otthon, de ezt nem engedheti meg magának: a növekvő infláció miatt a megélhetéshez egy jövedelem nem elég. Sok asszony úgy tekinti a munkát, mint szükséges rosszat, főleg a fizikai dolgozók, akik előmenetelére nincs kilátás. A dolgozó nők több terhet viselnek: elvégzik a háztartást, gyermeket nevelnek, bevásárolnak. Vidéken a háztájiban is ők végzik a munka nagyobb részét. Az élelmiszerhiány miatt sokan kényszerülnek drága szabadidejüket sorban állással tölteni. A műszaki szint elmaradottsága miatt a háztartás is időrabló tevékenység. Európa legelmaradottabb országában, Albániában például sok családnak ma sincs hűtőgépe vagy mosógépe. A TV2 nem folytatja „á rnyékbokszolását” Lemondott Vitray Tamás, a TV2 intendánsa. Továbbra sem született megállapodás a televízió és a Műsorszóró Vállalat között, ezért a 2-es csatornán reggel 6 óra helyett ezután is csak délután fél 5-től kezdődik a sugárzás. Megszűnik a hétfőn és kedden folytatott „árnyékbokszolás” is - mivel a társadalom pénzét nem költhetik olyan adásra, amely nem kerül az éterbe. Mindezt kedden, sajtótájékoztatón jelentette be Hankiss Elemér, a televízió elnöke. A Massive I luxI kft. belgamagyar érdekeltségű kft. tamási székhellyel keres ANYAGOSZTÁLYVEZETÖ munkakör betöltésére német és lehetőség szerint angol nyelvismerettel rendelkező munkatársat. Jelentkezni írásban: 7090 Tamási, Szabadság u. 107. Pf. 18.
