Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-04 / 103. szám
6 NÉPÚJSÁG 1991, május 4. Fonódjon össze az oktatás és a vállalkozás A HIT VILÁGA „Példa mutatja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen." Pál I. levele a korinthusbeliekhez, 14,10. Ki indítja a lovakat? \ iét végi beszélgetés dr. Kiss Jánossal Szerzetesrendek Magyarországon (8.)- Amikor mi először találkoztunk - évekkel ezelőtt - egy téli napon, te lovakkal szánkáztattál bennünket az őcsényi Kossuth téeszben. Ahogy hajtottad a lovakat, érezni lehetett az irántuk érzett tiszteletet, szeretetet, és ha nem túlzás, akkor úgy is mondhatnánk - szerelmet.-Azt mondhatom, hogy a ló az életem szenvedélye. Az ember bizonyos dolgok iránt magába hordozza azt az érzéket, hozzáértést, amit mások csak keserves tanulással szereznek meg. Nekem a ló ilyen. Apai ágról öröklődött ez nálam. Nagyapám, dédapám elismert lótenyésztő volt.- Hol éltek?- Dombóváriak voltak. Országos kiállításon tenyészkancá- kért kaptak első díjat. Tőlük örököltem ezt a szenvedélyt. Szüleim mesélték, hogy még járni sem tudtam, de a kisszékben már ostor volt a kezemben. Aztán a hintaló következett. Komolyan 1970-ben kezdtem el lo- vazni, amikor Kaposvárra kerültem a középiskolába. Később akadályugratásban versenyeztem is, a keszthelyi egyetemi éveim alatt, mint regölyi ösztöndíjas. Regölyben fogathajtóként többször pályára léptem. Később őcsényi színekben is indultam versenyen. Arra a téli képre én is emlékszem, hiszen a legszebb szórakozás a téli szánká- zás lóval, azt mindenki élvezi.- Mi az a néhány legfontosabb tudnivaló, amit a lovakhoz közeledőnek elmondasz, mint lovasedző?- Két dolgot mondok mindig: türelem és ütem. Ha pici ütemérzéke van valakinek, akkor már türelem, kitartás kell csak, és jó lovas válhat belőle. A lónak és az embernek súlypontja van. Ezeket lovagláskor közelíteni kell egymáshoz. Nem szabad megzavarni a ló egyensúlyát. A mozgás nagyon egyszerű. Ahogy a ló emeli a lábát, úgy kell emelkedni. Ha ezt szinkronba tudom hozni, már egyensúlyban vagyok a ló hátán.- Ez tehát közvetlen kapcsolat az állattal. A fogathajtásnál ugyanez nem mondható el, hiszen ott a száron kívül nem köti más a lovat és hajtőt.- Na igen, de van még a hang! Szerencsém volt, mert ott lehettem a szilvásváráéi és balaton- fenyvesi világbajnokságon. Egy amerikainak, németnek, osztráknak voltam a versenybírója, és láttam a magyarokat is. Egy négyes fogatnál bizonyos esetekben másként nem is lehet az első két lovat irányítani csak hanggal. A lovak a versenyben hihetetlen koncentrációt fejtenek ki. torziós rugózás van, így mindig vízszintesen áll a kocsi. Kétkörös fékrendszer, tárcsafékkel. Nem folytatom. Megfizethetetlen. A fogathajtás is technikai jellegű lett. Az akadályugratásnál ember, ló, akadály. Ennyi. Győz a jobb.- Sikerült-e ezt a lovas szenvedélyt, tudást megosztani, átadni Palánkon a Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskolában, ahol tanítasz?- Mondhatom, hogy aki a környezetemben van, azt megfertőzöm a lovakkal. Sok diákot sikerült lóbolonddá tenni, azt hiszem. Nem csupán lovagolni kell a lovakat, hanem ápolni, gondozni, etetni, ezt mind, mind a tanulóknak is el kell végezniük, ha lóval foglalkoznak. Vásároltunk három lovat az állattenyésztő vállalattól,most épül a lóistálló. A diákjaink nagyon sokat segítenek, azok, akik megszerették a lovakat.- Az iskola hagyományos rendezvénye a Csapó-napok. Most a majálissal hívta fel ismét magára a figyelmet az intézmény. Úgy tűnik, hogy kölcsönös bemutatkozás volt ez a mezőgazdasággal kapcsolatban álló vállalatok, és az iskola között.- Olyan kapcsolatteremtésnek szántuk, amiből eredményes együttműködés jöhet létre. I- Egyre többször hallani az oktatás területén is azt a kifejezést, hogy vállalkozó iskola.- Két évvel ezelőtt a szakmai kollektíva készített egy új iskolai tantervet, pályázatra. Sikeres lett, és megbízást kaptunk egy országos érvényű technikus tanterv kidolgozására. Ősszel kísérleti jelleggel beindul. Arról van szó, hogy a gazdaságok szakember- igényét szeretnénk kielégíteni. Több mint száz üzemet, vállalatot kérdeztünk meg, hogy milyen technikusra volna szükségük. Ennek megfelelően állítottuk össze a tantervet. I- Röviden hogy lehet összegezni ennek a lényegét?- Talán említhetnénk a világbajnokság egy jelenetét, amikor Bárdos György szinte ordítozott a lovakkal, nem használt ostort, ha jól emlékszem. ..- ... de kijött abból az akadályból, amiben mások fennakadtak. Sok-sok gyakorlás és a hetedik érzék az, ami a tehetség mellé elengedhetetlen. A technika is sokat jelent. A nyugati versenyzők hintáinál például- Általános növénytermesztő és állattenyésztő tagozat, amely az ötéves képzés során összetettebb ismeretre képez. Olyan embereket akarunk kiengedni az iskolapadból, hogy középvezetőként bárhol megállják a helyüket. Ha egyéni gazdálkodó akar lenni, akkor is szüksége van erre a tudásra. I- Arról is tudunk, hogy érettségizett diákok részére a gazdaképzés már megindult. Úgy tűnik, hogy az iskola nagyon is lépést tart az ország társadalmi, politikai eseményeivel. Azonnal reagál a történésekre.- Én a magam véleményét mondom. Az oktatás és vállalkozás fogalmaknak ma nagyon össze kell fonódnia. Diákjaink olyanok, akik állattenyésztésre szakosodtak és kertészeti, szőlészeti ismereteik nem voltak, az ősszel kiváló kistermelőknél, kisgazdáknál töltötték a gyakorlatot. Egy kis számviteli, pénzügyi ismerettel is gazdagabbak lettek, reméljük. Ezek nélkül napjainkban alig lehet élni. Nem akarok politizálni, de biztos vagyok benne, hogy lesznek nagyüzemek, amelyek jól működnek és ugyanúgy lesznek farmergazdaságok is. Erre nekünk az oktatás szempontjából is föl kell készülni.- A termeléshez szükséges eszközök szinte az ajtóban sorakoznak. Úgy tűnik, gazdag a gépek kínálata, egyre több kft kereskedik mezőgazdasági kisgépekkel.- A gépekhez tudást kell adni. Ez a mi feladatunk. Ezért indult a gazdaképzés.- Csak egy gondolat erejéig jegyzem meg, hogy akik mondjuk kisgazdák lennének, és visz- szaigényelnék a korábbi földjeiket, nem éppen a középiskolás korosztályt képviselik. Felnőttoktatással foglalkoznak-e itt a palánki iskolában?- Akár az ősztől kezdve képesek vagyunk önköltséges jelleggel tanfolyamot indítani gazdák részére. A kistermelést koordinálni is szeretnénk. A majálisunk valami hasonló szándékot rejtett. Termékértékesítésre van mód. Olyan láncolatot lehetne kiépíteni, ami a gyártótól közvetlen a termelőig menne, kihagyva kiskert, nagykert és a többit. Az iskola közvetítene és szaktanácsot adna. Számtalan olyan vállalkozási forma lehetséges, ami az oktatást szolgálja. Erről nagyon sokat kellene beszélni, és azonnal megvalósítani. Nem állhatunk meg, mert azonnal lemaradunk és lóhosszal megelőznek bennünket.- Egy lovastól ez így stílszerűen hangzott. Gondolom, hogy az iskola három lovával is van valamilyen vállalkozási elképzelés.- Nyáron ezek a lovak pihennek, hiszen nincs tanítás. Az ősztől indítunk úgynevezett házvezető, vagy gazdaasszony képzést, ahol a feladat a vendéglátás. Miért ne lehetne ezt kihasználni!? Egy most folyó építkezés ezt is segíti. Erről csak azért nem beszélek részletesen, mert az üzleti világban az ember csak a legfontosabbakat mondja, és semmi fecsegés. Ha már beindult, akkor szívesen adjuk közre tapasztalatainkat. Hangsúlyozom, hogy minden kezdeményezésnek az oktatást kell szolgálnia. Pátosz nélkül mondom, hogy iskolánk padjaiban a jövő mezőgazdaságának szakemberei ülnek.- Amikor most megköszönöm a beszélgetést csak annyit mondok: csapjunk a lovak közé és gyí, előre! Decsi Kiss János A vezeklő karmeliták és a tanító maristák A karmeliták címere A karmeliták olyan szerzet tagjai, akik rendjük eredetét a Kármel-hegyen visszavonult zsidó, majd őskeresztény remetéken keresztül két ószövetségi próféta, Illés és Elizeus tanítványaiig vezetik vissza. A hagyomány szerint az itt élő Illés-tanítvány zsidó remeték a kereszténység megjelenése után keresztényekké lettek, nyomukba görög, majd nyugatról idezarándokolt remeték léptek. Más változat szerint a rendet Szent Berthold egykori kalábriai keresztes vitéz alapította, amikor 1155 körül a Kármel-hegyen élő remetéket maga köré gyűjtötte. A jeruzsálemi pátriárka, Szent Albert 1207-ben Regulát adott nekik, amelyet a Szentszék 1226-ben hagyott jóvá. A 13. század elején, a szara- cénok megjelenésekor a karmeliták átköltöztek Európába, ahol - pápai engedéllyel - felhagytak a remetéskedéssel, s főként egyetemi városokban alapítottak kolostorokat. A 16. század első felében a rend - belső reform következményeként - szigorúbb előirású, úgynevezett „sarutlan”, és enyhébb szabályzaté „sarus" ágra tagozódott. Magyar földre Nagy Lajos király hívta őket. Első kolostorukat Budán, a másodikat Pécsett építették, mindkettőt 1372-ben. A török elpusztította kolostoraikat, az eperjesit elhagyták. Ám 1644-ben visszatértek. Ekkor alapították a „sarutlanok” Győr közelében remeteségüket, majd 1697-ben Győrött, 1699-ben Szakolcán rendházat. II. József a győrit kivéve valamennyi kolostorukat feloszlatta. Legközelebb csak 1896-ban alapítottak új rendházat, mégpedig Budapesten. A rendi elöljárók a két - búdapesti és győri - kolostorból hozták létre 1903-ben a Szent Istvánról elnevezett magyar féltartományt. További rendházaik: Keszthely, 1930; Kunszentmárton, 1940; Miskolc, 1942; Pápakovácsi, 1946. Ilyen gyarapodás után, 1947-ben megszületett az önálló és teljes magyar rendtartomány, amely azonban csupán három évet ért meg.. Az 1950-ben feloszlatott magyar karmeliták 1989-ben ismét megkezdték közösségi életüket, mégpedig - Miskolc kivételével - az 1950-ben elhagyni kényszerült helységekben. A rend női ágát, vagyis a karmelita apácák rendjét a 15. században hívta életre Boldog So- reth János. Szigorú, szemlélődő, vezeklő rend. Hazánkban Sopronbánfalván telepedtek le először, 1892-ben. Rendházuk volt még 1905-től Szombathelyen, és 1936-tól Pécsett. Feloszlatásukkor, 1950-ben 69 karmelita apáca vett vándorbotot a kezébe. A maristák Érdekes és hazánkban kevéssé ismert szerzet a maristáké; ez tulajdonképpen egyszerű fogadalmas szerzetesekből álló kongregáció. Magukat, közösségüket és tanítványaikat a Szent Szűz anyai pártfogásába ajánlják. A szerzetet Boldog Marcelin Champagnat abbé alapította Lyonban, 1817-ben. Marista testvérek először 1909-ben jöttek Magyarországra. Orsován nyitottak házat, de a románok benyomulása miatt rendházukat be kellett zárniuk. Legközelebb 1924-ben érkeztek magyarföldre, mégpedig Kispestre, ahol a Szent Lajos Fiúotthont vezették. 1928-ban nyitották meg Budapesten francia és német nyelvű elemi iskolájukat és fiú internátusukat. Az itt végzett növendékek 10 éves korukban már jól beszélték mindkét idegen nyelvet. A maristák Chapagnat nevű iskoláját 1948-ban szüntette meg a magyar állam, tanárai visszatértek Franciaországba. Dr.Csonkaréti Károly Húsvét 6. vasárnapja „Szeressétek egymást, mint ahogy én szerettelek titeket!” A kecskeméti piarista gimnázium A kecskeméti piarista gimnáziumot 1714-ben alapította gróf Koháry István, Kecskemét földesura. A tanítás 1715-ben kezdődött meg, azóta is folyik. Az iskola 1989-ben ünnepelte fennállásának 275. évfordulóját. A XVIII. század első felében emelt épületek és a templom, valamint az 1935-ben átadott új iskolaépület az oktatás és nevelés helyszínei. A gimnázium tanárai jórészt szerzetespapok, a Piarista Rend tagjai. A Piarista Rendet Kala- zanci Szent József (1556-1648) alapította azzal a céllal, hogy a szegénysorsú gyermekeket megtanítsa a korszerű tudományok alapjaira, és keresztény neveléssel fölkészítse az emberhez méltó életre. A rend célja ma is az, hogy korszerű tudást adjon növendékeinek, és keresztény emberré, a társadalom hasznos tagjává,érett személyiséggé nevelje őket. Magyarországon 1642 óta dolgoznak a piaristák. Az iskola általános tantervű, négyosztályos gimnázium. A középiskolás tananyagot az általánosan használt tankönyvekből tanítják. Az oktatás és nevelés vallásos szellemben folyik. Jézus fenti szavaira figyelve érezzük, hogy a kereszténység lényegéről olvasunk. „Szeressétek egymást!” Aki ezt nem veszi komolyan, az nem lehet keresztény. Milyen sokan szimpatizálnak Jézus személyével és tanításával, de nem mernek követésére indulni! Nem mernek, mert nem tudják vállalni a szeretet komolyan vételét, megvalósítását. Pedig ez a legfontosabb. Az utolsó ítélet bírája az evangéliumi képben csak a szeretetre kérdez: adtatok-e ennem, adtatok-e innom, meglátogattatok-e betegségemben, adtatok-e rám ruhát, amikor mezítelen voltam, vigasztaltatok-e szomorúságomban? (Mt. 25,31-46) És azok nyerik el a boldogságot, azok kerülnek a Király jobbjára, akik ezt megtették. Kit kell szeretnünk? Jézus felelete világos: „Amit egynek tesztek a legkisebb testvéreim közül, azt velem tettétek.” Ez a keresztény ember óriási lehetősége: Jézus az embertársnak adott legkisebb szeretet is úgy veszi, mintha neki tettük volna. Óriási kincset gyűjthetünk össze (Jn 15,9-17) a földön, amelyet a halál sem vehet el tőlünk. De éreznünk kell roppant felelősségünket is: amit elmulasztottunk a szeretetben, Jézussal szemben mulasztjuk el! Sokakat az riaszt el a jézusi parancstól, hogy nem érzik a szeretetet a másik emberrel szemben. Világosan kell látnunk, hogy a szeretet nem érzelem. A szeretet magatartás- forma, életforma, viselkedési mód: mindig azt teszem, mondom, ami a másik embernek hasznos, neki jó. Nem az én kényelmem, az én szempontom, az én előbbrejutásom fontos, hanem a másiké. A keresztény ember nem hord egyenruhát, jelvényt, amiről meg lehet látni, hogy Jézus tanítványa. Mégis van egy olyan jel, amiről felismerhető: „Arról ismerik meg majd az emberek, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretitek egymást.” Olvassuk el gyakran Szent Pál szeretethimnuszát (I Kor 13, 1-13), megtanulhatjuk belőle, milyen a jézusi szeretet. Pápay József
