Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-31 / 126. szám

Göncz Árpád: MEGYEI NAPILAP 1991. május 31., PENTEK II. évfolyam, 126. szám TOLNAI^ v A—# 1 |—| cf S £ ■' 1 If i Nem minősített, csupán kérdezett A köztársasági elnök az Alkot­mánybíróság szerdán kihirdetett határozatát tegnap reggel továbbí­totta az Országgyűlés vezetésé­hez. Göncz Árpád - akit az MTI munkatársa a budapesti Leöwey Klára ének-zene tagozatos általá­nos iskola zászlóavató ünnepsé­gén ért utol - hangsúlyozta: a kár­pótlási törvényt ő korábban sem minősítette, csupán kérdéseket tett fel annak rendelkezéseiről az Alkotmánybíróságnak. Véleménye a korábban kifejtetthez képest nem változott, ezért az Alkotmánybíró­ság határozatát nem kívánja kom­mentálni. A köztársasági elnök teg­nap reggeli intézkedésével a kár­pótlási törvény ismét visszakerült a törvényhozókhoz. Japán nagykövete Szekszárdon Eiji Seki úr három üzemet is meglátogatott Steindl Károly (a kép jobb szélén) kalauzolta az üzemcsarnokban a vendégeket fotó: gottvald károly Kormányszóvivői tájékoztató A kormány sajnálattal veszi tu­domásul, hogy az Alkotmánybíró­ság szerdai döntésével a lehetsé­ges alkotmányértelmezési megol­dások közül olyat választott, amely lassítja a vitatott tulajdoni kérdések rendezését, s ezáltal magát a priva­tizációs folyamatot - olvasható ab­ban a nyilatkozatban amely a kor­mány tegnapi ülésén született. A kormányülésen történteket ismer­tetve László Balázs szóvivő el­mondta: a kabinet úgy ítéli meg, hogy az Alkotmánybíróság határo­zata összhangban áll azzal a kor­mányzati törekvéssel, amely - a reprivatizációt elvetve - a részle­ges kárpótlást tartja megvalósítha­tónak. A kárpótlási törvénnyel kap­csolatos újabb fejlemények mellett a kormány foglalkozott az 1938 és 1945 között faji vagy nemzetiségi alapon, illetőleg a nácizmussal va­ló szembenállás miatt meghurcol­tak társadalombiztosítási és mun­kajogi helyzetével is. Mint kiderült: a miniszterek elfogadták azt a kor­mányrendeletet, amely pontosan szabályozza az ezen időszak alatt deportáltak, internáltak, munka- szolgálatra vagy gettóba kénysze- ritettek nyugdijának, nyugdíjszerű szociális ellátásának kiegészíté­sét. A rendelet értelmében a sze­mélyes szabadságukban korláto­zottak az évek számától függően kapnak pénzbeli kárpótlást: az el­ső év után 500, a második és ötödik év közötti időszak után évi 250, míg a hatodik évtől évi 300 forintot. A kormány döntése szerint ezeket az éveket munkajogi szempontból szolgálati időként kell figyelembe venni. A szekszárdi Babits Mihály Mű­velődési Ház színháztermében tegnap tartotta első félévi megyei küldöttgyűlését a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének Tolna me­gyei szervezete. A Himnusz eléneklése után az egybegyűlteket Gyulay István a Bizony, volt idő - méghozzá a századforduló környékén - amikor az általunk manapság joggal cso­dált és példaképnek tartott Japán nem másoktól, mint a szekszár­diaktól tanult. A megyeszékhelyen készített húzott selyemszál ugyan­is két világkiállításon is megelőzte a távol-keleti szigetország hasonló termékét, s ezt a hátrányt behozan­dó került sor az azóta is példa nél­kül álló tanulmányútra. Mindezt dr. Töttős Gábor hely- történésztől tudhatták meg mind­azok, akik tegnap délelőtt a város­házán részt vettek Japán magyar- országi nagykövetének, Eiji Seki úrnak a fogadásán. A diplomata dr. Pálos Miklós miniszterelnöki ál­lamtitkár, Tolna megye országgyű­lési képviselőjének a meghívását elfogadva látogatott feleségével együtt a megyeszékhelyre, ahol el­sőként Kocsis Imre Antal polgár- mesterrel találkozott. Az üdvözlő beszéd után a rövid várostörténeti ismertetésből még az is kiderült, hogy Szekszárd az ezerkilencszá­zas évek elején ugyancsak nem kerülte el az Osztrák-Magyar Mo­narchiában szolgálatot teljesítő ja­pán nagykövet figyelmét: a sziget- ország első számú képviselője öt­ven palack jóféle vörösbort rendelt a városból. Ez alkalommal viszont Eiji Seki úr a megyeszékhely ipari egységei iránt érdeklődött. Útja a polgármesteri hivatalból egyene­sen a BHG 4. számú szekszárdi gyárába vezetett, ahol Steindl Ká­roly igazgató tartott tájékoztatót a gazdasági egység - nem éppen szövetség megyei szervezetének gazdasági titkára köszöntötte, köz­tük Erdős Lászlót a Tolna Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság parancsnokát és Príger Józsefet a megyei önkor­mányzat elnökét. Ezt követően egyperces néma ragyogó kilátásokat nyújtó - mű­ködéséről. A nagykövet a gondok hallatán felhívta a figyelmet az Esz­tergomba települő Suzuki gyárral való együttműködés lehetőségei­re, ám Steindl Károly válaszában megjegyezte: legalább négyszeres gyűrűn kellene keresztültörnie a BHG-nak, hogy bejusson a vállal­kozók által ostromlott autógyárba.- A japánok a magas minőséget keresik, s ha a BHG eleget tesz en­nek a követelménynek, abban az esetben bizton számíthat arra, hogy termékei keresettek lesznek- mutatott rá Eiji Seki úr, hozzátéve: főhajtással emlékeztek azokra, akik már nem lehettek közöttük. Huba János a szövetség megyei szervezetének elnöke beszédében elmondta, hogy jelenleg hat me­gyei szervezete van a szövetség­nek, de ezek közül a Tolna megyei a legerősebb, az ötszáz főt is túlha­ladták. Vázolta a szép számú hall­gatóságnak: hol is tart az anyagi kárpótlások ügye. Többek között szóba került, hogy a nyugati fog­ságba esett hadifoglyok érdekkép­viselete nem a legkielégítőbb. Gyulay István szervezeti kérdé­sekkel foglalkozott ezek után, majd a féléves költségvetést ismertette. Erős László ezredes köszöntötte a résztvevőket, majd a magyar ha­difoglyok, és elesett hősök tetteit méltatta, erkölcsi és anyagi elégté­telt szorgalmazott a részükre, és hátramaradottaiknak. Ezek után hozzászólások hang­zottak el. A végső megállapítás az volt, hogy a hasonló célokért küzdő szervezetek összefogásával több eredményt lehetne elérni. SÁRVÁRI a maga részéről örömére szolgál­na, ha bármit tehetne a Japánnal való együttműködés kialakításáért. Japán magyarországi nagykö­vete a tegnapi nap folyamán a Tej­ipari Vállalatot és a Szekszárdi Me­zőgazdasági Kombinátot is felke­reste, ahol ugyancsak megismer­kedett az ezen egységek jellemzői­vel. S ahogy dr. Pálos Miklós a la­punknak adott nyilatkozatában utalt rá: minden reményünk meg­van arra, hogy a látogatás túllépi a protokolláris kereteket, s a későb­biekben a gazdaság területén is kamatozik. -szá­Kit kárpótolt az Alkotmánybíróság? Döntött az Alkotmánybíróság: a kárpótlási törvény egyes pontjai összhangban vannak azalkotmány nyal, több részlete azonban nem egyeztethető össze vele. Jól kérde­zett-e Göncz Árpád? Igen, mert kérdései nyomán a figyelem a lé­nyegre irányult, s ez a törvény vi­szonya az alaptörvényhez. Jól vá­laszolt-e az Alkotmánybíróság? Igen, mert teljesítette hivatását: egy konkrét kérdésben hozott dönté­sével kíván hozzájárulni az alkot­mányos demokráciához. Veszített-e a törvényt megszava­zó parlamenti többség? Felszíne­sen nézve igen, mert nem léphet életbe a kárpótlási törvény. A lé­nyeget tekintve azonban nem, mert ha az Országgyűlés a vitatott rész­leteket összhangba hozza az alkot­mánybírósági döntéssel, akkor egészen biztosan nagyobb tömeg­támogatásra számíthatnak a tör­vényalkotók. Ki lehet az abszolút nyertes? A lakosság, mert a mosta­ni vita a társadalmi egyetértést erő­sítheti. PALOS TAMÁS Mai számunkban: Új mezőgazdasági biztosítási forma , Új jövedelem- és nyugdíj-kiegé- szitő biztosításról irt alá együttmű­ködési megállapodást tegnap Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Orszá­gos Szövetségének társelnöke és Harald Mayer-Röhne, a Providen­cia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. vezérigazgatója. Az új biztosítási forma, mely a mezőgazdasági szövetkezetben dolgozókra terjed ki, július 1-jétől vehető igénybe. A biztosítás lénye­ge az, hogy megteremtse a nyugdí­jak értékmegőrzésének feltételeit. A rendszer keretében mindenki egyéni lehetőségeihez mérten vál­lalhatja a nyugdíj-kiegészítő bizto­sítás terheit. Például: ha ma valaki 40 éves, s 20 éven keresztül ha­vonta 1300 forintot fizet, az idő le­telte után 5 ezer forint kiegészítés- . re tarthat igényt. A biztosító vállalja, hogy a végösszeget az infláció mértékével megnövelve fizeti visz- sza a biztosítottnak. Tervezik, hogy a most beveze­tendő kiegészítő biztosítást né­hány éven belül a mezőgazdasági dolgozókon kívül másokra is kiter­jesztik. Bonyhád és környéke 4. oldal Székely­találkozó Mözsön Június 1 -jén és 2-án - szombat, vasárnap - székelytalálkozót tarta­nak Mözsön. A kétnapos program 10 órakor emlékmisével kezdődik a ró­mai katolikus templomban, negy­venkét halottért, valamint azokért, akik áldozatul estek a Magyaror­szágra való áttelepítés során. Fél 12- kor nyílik Mözsi-Szabó István kiállítá­sa a kultúrotthonban Vigyázó tor­nyok címmel. Ebéd után, 15 órakor a bátaszéki, bonyhádi, egyházasko- zári, felsőnánai, kakasdi, lengyeli, és mözsi hagyományőrző együttesek lépnek fel a tsz kultúrtermében. Este 18 órakor közös beszélgetés és tánc lesz a fellépő együttesek és a vendégek részvételével, majd proto- kollfogadásra kerül sorTolnán a pol­gármesteri hivatalban. Vasárnap 10 órakor az érdeklődők székely írókkal találkozhatnak, majd diavetítéses bemutatót tartanak Lőrincz Vitustűz- zománc képeiből. Ebéd után 15 óra­kor folytatódika tsz kultúrtermében a hagyományőrző együttesek műso­ra. Ekkor az aparhanti, izményi, her- telendyfalvai, érdi, teveli és véméndi együttesek mutatkoznak be. Este 6 órától ismét a zene és tánc várja a vendégeket. Amiben világelsők vagyunk A Népjóléti Minisztériumban ma május 31-én, a dohányfüstmentes világnap alkalmából felkérik az épü­letben dolgozókat: egy napig mellőz­zék a dohányzást. Aki úgy érzi, en­nek nem tud eleget tenni, azt erre a napra saját szabadsága terhére elengedi az intézmény. A különös in­tézkedés oka, hogy a legújabb fel­mérések szerint világelsők vagyunk a dohányzásban. Amíg az aktív do­hányosok tudatosan vállalják, hogy rongálják egészségüket, addig a passzív dohányosok szenvedötár- sak. De a nem dohányzók jogai hol kezdődnek? Az ellentét feloldhatat­lan!? Remény persze van - tőlünk nyugatra. Főként az Egyesült Álla­mokban. Ott, ahol nem is olyan régen még az egész ország „füstölgött”, ma éppen akkor füstölögnek, ha valaki rágyújt. A biztosításért többet kell fi­zetnie, mert önként rongálja egész­ségét; a munkahelyén kevesebb fi­zetést kap, mert nem számít megbíz­ható munkatársnak az, aki nem vi­gyáz az egészségére, sőt a dohány­zással még értékes perceket is el­vesz a munkájától. Aki nem dohány­zik, több szabadságot kap, annak pedig, aki vállalja, hogy leszokik a dohányzásról, jutalmat helyez kilá­tásba a cége.- domi ­Volt hadifoglyok nagygyűlése A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás is lehet kényelmes! A PROVIDENCIA Osztrák-Magyar Biztosító Rt. szeretné megkímélni Önt az utánjárástól. Ezért a postai levélkézbesítők és a PROVIDENCIA üzletkötői a lakásán keresik fel Önt, de természetesen rendelkezésére áll az ország 3200 postahivatala is. Ha minket választ - a napi postával megérkezik a kötelező biztonság: A PROVIDENCIA

Next

/
Thumbnails
Contents