Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-27 / 122. szám
4 NÉPÚJSÁG A szerkesztő levele A tudósítás az önkormányzati ülésről soha nem lehet teljes. Röpke harminc sorban egyébként is lehetetlenség mindenről részletes tájékoztatást adni, nem is beszélve az ülések szinte visszaadhatatlan légköréről, hangulatáról, sőt, humoros vonatkozásairól. Ezen védekezés után most egy olyan pillanat felidézése következik, amelyik sajnos mellőzte a humoros vonatkozásokat. A pünkösdi fesztivált értékelve elhangzott az ülésen, hogy ez az emlékezetes négy nap végre megmozgatta a várost, s így az utóbbi időszak legsikeresebb rendezvényének tekinthető. Nem az ünneprontás szándéka mondatja velünk azt, hogy ennek ellenére ez a négy nap - pontosabban négy este - sokak életét megkeserítette. S ha ez nehezen hihető, úgy érdemes megkérdezni a programok közelében lakókat is - azaz erre nincs is szükség, hiszen az úgynevezett 160 lakásos épület lakói közül több mint százan tiltakoztak a késő estébe nyúló zenés programok ellen. Ez egyúttal jelzi, hogy a jövőben egy ilyen sikeres fesztivál megrendezése e- lőtt nem árt gondolni valamennyiünk nyugalmára. Szeri Árpád Szekszárdi Látogatóban |JBlS IaJ aMai_ J jtfP; Szemle 1991. május 27 Kulturált centrumokat a fiataloknak! Horváth László képviselő látogatásunk napján lett kétgyermekes családapa. A tizenhét hónapos Anita kishuga, Andrea május 20-án született. Beszélgetésünk alatt lábujjhegyen bepillanthattuk a kisszobába, ahol immár a nagyobbik kislány alszik. Az édesanya is velünk volt,igaz, hogy csak a fényképről mosolygott ránk. - Bizony, a két lány mellett most még inkább szüksége lesz „tudományára”, ugyanis az egész családnak varr és köt-mesélte Horváth László.- Két gyerek mellett valószínűleg nem okoz gondot a „szabadidő” megszervezése.- Örömmel vártuk a második gyereket is. Mindketten egyes gyerekek voltunk, és jó lett volna testvérrel felnőni. A gyermekkoromra egyébként nagyon szívesen emlékezem vissza, főleg a bátaszéki és a balatoni nyaralásokra.- Ön Szekszárdról jár Paksra dolgozni, ahol a Gépipari Művek Atomerőmű Szerelő Vállalatnál mint hegesztő mérnök dolgozik. Milyen út vezetett idáig?- Gimnáziumba Szekszádra jártam, majd Budapesten a műszaki egyetem gépészmérnöki szakán végeztem, utána levelezőn a szakmérnöki oklevelet is megszereztem. Három hónapja dolgozom a PAV-nál.- Szabadidejét - amikor még nem foglalta ennyire le a család, és még nem volt képviselő semmivel töltötte szívesen?- Nagyon szeretek olvasni. Javítani a lakosság közérzetét Édesanyám a könyvtárból ment nyugdíjba, én szinte ott nőttem fel. Szerettem a sportot, szívesen fociztam, kosárlabdáztam, de a fő szerelmem az úszás volt. Most Bátaszéken, a nagyszülőktől örökölt szőlőben segédkezem édesapámnak. Szüleim egyébként eddig is sokat segítettek, most a második gyermek után is nagy szükségünk lesz rájuk.- Már a lépcsőn felfelé jövet a negyedikre arra gondoltam, hogy bizony nem lesz könnyű két pici gyerekkel ide naponta felcipekedni.- Már eddig sem volt az, de ha sikerül, még a nyáron elköltözünk egy földszintes lakásba, ami ugyan nem új, viszont fél szobával nagyobb.- A hagyományos kérdés: mit szeretne megvalósítva látni Szekszárdon?- Legfontosabb feladatnak tartom a lakosság közérzetét javító teendők megvalósítását. Ezen értem a város rendezettségét és persze a gazdasági rendezettséget is. Meg kell teremteni a fejlesztéshez szükséges gazdasági alapot, úgy vállalkozni és befektetni, ahogy a város szempontjából a legelőnyösebb. Amit még nagyon fontosnak tartok: olyan művelődési, sport és szórakozási centrumokat kellene létrehozni a fiatalok számára, ahol szabadidejüket kulturált körülmények között tölthetik el, akár pénz nélkül is. Sas Erzsébet Fotó:Ótós Réka Csirke lába, pulyka melle A baromfibolt, amely alig több mint egy hete nyílt a Béri Balogh Ádám utca 45. szám alatt egy garázsban, bő áruválasztékkal várja a vásárlókat. Ficsór Jó- zsefnével, a patikatisztaságú, hófehér üzletben találkoztunk.- Rokkantnyugdíjas vagyok, és arra gondoltam, hogy valamit kellene dolgozni - mondja az üzletvezető.- Már csak azért is, hogy az időmet is kitöltsem és a keresettel a gyerekeimet is segíthessem. Gondoltuk, hogy ebből a boltból csak egy van ebben a nagy városban, biztos lesz rá igény, hisz a baromfihús még mindig a legolcsóbb a többi húshoz viszonyítva.- Honnan szerzi be az árut?- Kiskunhalasról, Zalaegerszegről és Kecskemétről. Hetente háromszor van áruszállítás, hétfőn, szerdán és pénteken. Inkább kevesebbet rendelek, de a vevőket mindig friss áruval szeretném várni.- Milyen baromfihúst ajánl a vevőknek?- Itt minden megtalálható, csirke-, kacsa-, liba-, pulykahús, aprólékok, belsőségek. A rövid idő alatt, mióta nyitottunk, az a tapasztalatom, hogy nagy a kereslet az aprólékok iránt. Természetesen az olcsó ára miatt. Külön árusítunk lábat, nyakat, zúzát, májat. Különlegesség - amit nagyon kevés helyen lehet kapni - a „csirke egytál”. amely fél kilogrammos csomagolás ban van, benne a csirke minder részéből egy darab.- Az üzletben egy 360 és egy 300 literes hűtőládából választhatnak mirelit árut a vevők Lesz-e frissen vágott áru is?- Igen, két-három hét múlva már azzal is tudunk szolgálni, ezért áll itt ez a 160 literes hűtő- szekrény.- Az üzletekben legritkábban kapható árut, az aprólékot tudja-e majd folyamatosan a vevőknek kínálni?- Szerencsére a sógornőm a kecskeméti baromfifeldolgozóban dolgozik, és rajta keresztül tudom a csirkelábat, a pulykaszárnyat beszerezni. Küldi a táviratot, ha áru van, és mi azonnal megyünk érte. Ma reggel egy óra alatt fogyott el az aprólék. Ha kitapasztaltuk a forgalmat, állandóan lesz a keresett áruféleségből is. Ha a vevő biztosra akarja valamelyik árufajtát, megrendelheti időre, s félretesszük számára.- Milyen lesz az üzlet nyitva- tartása?- Igyekszünk az igényekhez alkalmazkodni, hogy a dolgozó nők munka előtt és után is be tudjanak vásárolni. Reggel 7-től 11-ig, délután 14-től 18-ig tartunk nyitva, sőt szombaton is reggel 7-től 11 óráig. Sas Erzsébet Fotó: Ótós Réka Tizenkét éves a Skála „Mindig tud újat nyújtani” A szekszárdi Skála áruház az elmúlt hét végén jubileumi árengedményes vásárral ünnepelte tizenkettedik születésnapját.- Olyan szállító vállalatokat kutattunk fel, amelyek árengedményes árualapokkal segítettek lehetővé tenni az akciót - mondta Blaskovics Krisztina, a Skála reklámszervezője- A Mecsek Füszértről, a Tolna Megyei Tejipari Vállalatról, a Szekszárdi Húsipari Vállalatról és az áruházunkban található magán- vállalkozókról van szó, akiknek ezúton is szeretnénk köszönetét mondani. Összesen hét millió forintot sikerült megtakarítaniuk ezen a szombati napon a vásárlóknak. A nagy érdeklődésre való tekintettel hosszabbított nyitvatartást is beiktattunk. Nem számítottunk ilyen nagy tömegre, emiatt gondok is előfordultak, de nem ajubileumi vásár, hanem a már előző napon megkezdett cukorleárazás miatt, amikor is a vásárlók majdnem fele áron vásárolhattak. Azonban sikerült megoldást találni, a cukrot a parkolóban adtuk el.-Máskor is terveznek ilyen mértékű árleszállításokat?- Azon vagyunk, hogy minél több ilyen akciónk legyen. Hiszen az a célunk, hogy minél több vásárló térjen be hozzánk, s hogy a lakosságot megtakarításokkal segítsük. Már a jubileumi vásár után pár nappal a Mőbiusz Húsipari vállalat patinás termékbemutatóján egyes árucikkeket sikerült tíz százalékkal olcsóbban adnunk. Szeretnénk, ha az terjedne el rólunk, hogy „egy áruház vagyunk, amely mindig tud újat nyújtani”.-sjAzt beszélik, hogy... A Holló Klub egyesületté alakul A szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központ márvány- termében május 31-én este hét órakor tartja hosszabb szünet után újabb összejövetelét a Holló-klub. A rendezvényre szekszárdi előadókat hívtak, ismét lesz bátyus büfé, és táncház is. A klubnak most át kell szerveznie önmagát, hogy fennmaradhasson. A pénteki rendezvény elején megalapítják a Holló Kultúrális Egyesületet. Ritter Péterrel, a Holló együttes vezetőjével beszélgettünk a tervekről.- Minimális mértékben ugyan, de veszteséges volt a klubunk Eddig a művelődési ház támogatott anyagilag, de erre a célra már nincs pénze. Mivel más gazdálkodó szervtől nem kaptunk támogatást, így csak az a lehetőség maradt, hogy a leendő klubot annak tagjai finanszírozzák tagdíjaikkal. Becsléseink szerint, ha a kétszáz fős taglétszám összejön - a rendezvényeinken egyébként eny- nyien mindig megjelennek - akkor a klub működése fél-egy éves időszakra biztosított, havi egy összejövetel mellett. A művelődési ház pénzt ugyan nem tud adni, de megígérte, hogy a márványtermet ingyen biztosítja számunkra, ami önmagában is nagy segítség. Ha az egyesület május 31-én megalakul, akkor természetesen a tagok döntenek további sorsáról. A keretek tehát nagyjából adottak, csak élni kell a lehetőségekkel. A május 31 -i rendezvény bevételét az előadók felajánlották a közös kasszába, ez lesz az első olyan komoly összeg, amely az egyesület vagyonát gyarapítja.Vége- zetül, de nem utolsó sorban a Holló egyesület mindenkit szeretettel vár pénteken. Sárvári Híres szekszárdiak Rády József A magyar vívósport huszár ezredesi rendfokozattal rendelkező kiválósága 1884. szeptember 22-én született Szekszárdon. Az 1920-as évek legjobb vívóinak egyikeként tartják számon, aki a párbajtőrvívás meghonosításában úttörőmunkát végzett. Legjelentősebb sporteredményét az 1924-es párizsi olimpián a második, az 1928-as, Hollandiában rendezett amszterdami olimpián pedig az első helyet szerzett kardcsapat tagjaként érte el. Amszterdamban kettős sikernek örülhetett, mivel az ötödik helyre került tőrcsapatnak is tagja volt. A későbbiekben még több Európa Bajnokságon ért el eredményeket. Visszavonulása után évekig volt a Magyar Vívó Szövetség egyik vezetője. Rády József Balatonkenesén hunyt el 1957. október 11-én. /SZ/ „Igyekszünk az igényekhez alkalmazkodni” Rejtett értékeink A Garay-téri Pirnitzer-ház A Pirnitzer név Szekszárd kereskedelem-történetében egy tekintetben minden bizonnyal egyedülálló: mindmáig ez a leghosszabb életű cég, amely valaha is működött a megyeszékhelyen. Pedig e jövendőre aligha mutatott valami akkor, amikor 1840-ben a bonyhádi származású Pirnitzer József létrehozta szerény kis üzletét, sem nyolc évvel később, amikor a József napi vásárra ment Pestre. Üzleti sikeréről ezen az eseményen keveset tudunk, annál többet viszont egyébről, mert az 1848. március 15-én szerzett verset, a szabadsajtó első termékét az utódok éles nemzetőrkardjával együtt büszkén mutatták meg az arra érdemeseknek. Ilyenek pedig számosán megfordultak e nevezetes házban is, amely 1886-ban kalandos körülmények között jutott birtokukba. Az akkor még földszintes uradalmi házat árverésre bocsátották, de nem ez a cég ígérte a legtöbbet, hanem egy másik vevő, aki utóbb belátta, túllőtt a célon s lemondott vételi jogáról. A Pirnitzerek, akik már ekkor hajszálpontosan azonos jövedelmet mutattak ki, némiképp megtartva a régi ház klasszicista elemeit, Quittner Zsigmond jeles budapesti építészt bízták meg a tervek elkészítésével. /Ő egyeA Pirnitzer-ház, azaz az Otthon Aruház bek mellett a Gresham-palotát, a volt Kereskedelmi Bankot, azaz a későbbi Belügyminisztérium épületét is tervezte./ A sokáig legnagyobb kereskedelmi áruház 1889-1890-ben készült el, miközben még egy régi kút elfojtásával is meg kellett küzdeniük az építőknek. A Garay térre néző földszinti részt azonban nem áruháznak használták, hanem kezdetben bérbe adták Réthly Lipótnénak, aki a Korona kávéházat tartotta itt fenn, s aki egyébként hasztalan kérvényezett a városhoz teraszért. A fényes kávéházzal minden bizonnyal fölvette a versenyt maga az áruház is, amelynek egy későbbi számlájáról érdemes idéznünk a századforduló állandó kínálatát: „Minden évadra legújabb hölgy-ruhakel- mék és ruhadísz-czikkek. Hazai és külföldi úri ruhaszövetek és posztó-kelmék. Úri ruhák teljes elkészítése. Hölgy- és leány-felöltők, utazó bundák, úri és fiú kalapok, kész ruhák. Hölgy, úri és gyermekczipők. Nyakkendők, keztyűk, harisnyák. Nap- és esőernyők, csipkék, szalagok, művirágok, kézimunkaczikkek, rövidáruk, cosmetikai és illatszerek. Nagy raktár legjobb minőségű hazai /szepességi/, sziléziai, írhoni és rumburgi vásznakból. Fehér és színes asztal- neműek és törülközők. Chiffon, creton és cöperanyag. Fehér és színes pargitok, csinvatok, különlegességek zsebkendőkben. Kész hölgy fehérneműek, teljes menyasszonyi kelengyék. Kész úri és fiú fehérneműek. Teljes kelengyék csecsemők részére. Bútorszövetek, paplanok, függönyök, térítők, szőnyegek, plai- dek. Úszótakarók és lópokróc- zok. Porczellán- és ércz-díszá- ruk. Fényüzési, ajándék- és já- téktárgyak”. Ha elgondoljuk, hogy a konfekciót még csak ezután negyed századdal, 1926-ban lehet e- lőször kapni ugyanitt, alighanem mesésnek találhatjuk a kínálatot, amihez természetesen járult a megkülönböztetett figyelmesség. Ennek egyik jele volt, hogy például a törzsvevők nem a vételkor, hanem egy évet együtt fizethettek: ilyesmire - sajnos - ma sincs példa, mert ehhez kölcsönös bizalom kellene. .. Pedig a Pirnitzerek semmi különöset nem tettek, vagy mégis? Az árut nem közvetítők útján, hanem a termelőtől szerezték be, a tőkét pedig, amint hasznot hajtott, újra az üzletbe fektették, nem vettek szőlőt, házat, kincseket. Tettre- készségüket jelzi, hogy 1926-ban, amikor leégett épületük, hat hét múlva már újra árultak. Eggyel nem tudtak megbirkózni csupán, az embertelen- ségggel: 1944-ben deportálták őket is. Dr. Töttős Gábor Fotó: Ótós Réka E heti kérdésünk: Mi volt a szabad sajtó első terméke, amelyet a Pirnitzer-család őrzött? «
