Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-25 / 121. szám
12 NÉPÚJSÁG 1991. május 25. Protézisek j Az új protézisek lehetővé teszik az amputált lábú betegeknek, hogy akár hoszzú távon is futhassanak. Egy francia vállalat bemutatott egy szénszálakkal erősített, extrém könnyű és rendkívül ellenálló „csontvázat”. Erre erősítik a láb és a térd mesterséges Ízületeit, valamint azokat a hidraulikus és pneumatikus szabályozókat, amelyekkel hasonló pontosságú mozgás érhető el, mint egészséges lábbal. Hogyan dolgozott Brezsnyev? Brezsnyev díszegyenruháján előkelő hely illette meg a Szocialista Munka Hőse kitüntetést, melyet - és ez nem lehetett vitás - érdemei alapján tűztek a mellére. Hogy mi is volt a munka, melyet hősiesen végzett a politikus, akiről egy korszakot éppen a „pangás” kifejezés tett emlékezetessé, félő, sohasem ismerhető meg pontosan. Sejteni azonban lehet egy s mást azok alapján, amit Seljepin, a KGB egykori elnöke, illetve a KB volt titkára a közelmúltban a Trud hasábjain, emlékirataiban köz- zétet. Eszerint Leonyid lljics munkaideje 1966-tól - tehát még ereje teljében - a következőképpen alakult Moszkvában. Ébresztő 10 órakor, a reggelit 11 -kor tálalták. Ezt intenzív munka követte, nevezetesen felolvasták neki a jelentéseket, beszámolókat. Délután 2-kor ebéd. Szieszta következett 5-ig. Az élet közelebbi megismerésére csak ezután jutott idő este 9 vagy 10 óráig. Tovább nemigen maradt ki, mert a filmvetítések 10 órakor kezdődtek. Lefekvés a film időtartamának és egyéb privát dolgoknak volt a függvénye. Ébresztő reggel 10-kor. De ezt már tudjuk. A hősnek járó kitüntetést egyébként háromszor kapta meg. Mentik a takit A múlt század hetvenes éveinek derekán Nikolai Przewalski lengyel felfedező-utazó lelőtt egy vadlovat valahol Nyugat- Mongóliában. Az állat maradványait, csontozatát elküldte Szentpétervárra, ahol a tudósok megállapították, hogy addig ismeretlen, új fajt találtak. A mongolok körében takinak nevezett állat utolsó példányát vagy harminc éve látták, tehát gyakorlatilag kihalt fajnak tekinthető. A világ állatkertjeiben azonban sikerrel szaporították, úgyhogy számuk mintegy ezerre tehető. Most megpróbálkoznak azzal, hogy néhány példányt visszavisznek a Gobi-Altájba, ahol eredetileg éltek. Hogy a génállományt épségben megőrizhessék, zárt területen kell őket tartani, mert igen könnyen lépnek frigyre a háziasított lóval. A kutatók kíváncsian várják, hogyan alkalmazkodnak az állatkertekben kényeztetett takik a forró nyarú, zord telű vidékhez. A szélmalmok reneszánsza Hollandiában ismét új szélmalmokat építenek. A parlament nagy anyagi hozzájárulással támogatja ezt a 17. század óta legnagyobb szélmalomépítési programot. Ennek során 2000 új szélmalmot építenek, és az általuk termelt elektromos energia az eddigi húszszorosára fog növekedni. Az új szélmalmok összteljesítménye nagyobb lesz 1000 megawattnál, és az ország területének egytized részét fogják elektromos energiával ellátni. (Összehasonlításul: egy paksi blokk 440 megawattos.) A következő négy évben az eddiginél jobb hatásfokú szélmalmokat akarnak kifejleszteni. A mostani energiatermelő szélmalmok legfeljebb 25 kilowatto- sak. Az újfajta hajtóművel és 18 méteres szárnyakkal rendelkező erőforrások 500 kilowatt teljesítményűek lesznek. Kolostori sörfőzés Az olvasó számára először talán összeegyezhetetlennek tűnik a sörfőzés és a szerzetesi élet. Holott a korai középkorban csakis a kolostorokban működtek sörfőzdék, e „műhelyek” álltak egyedül olyan fejlett technikai szinten, hogy sört készítsenek. Egyébként már a 8. században, Nagy Károly idején virágzásnak indult a kolostori sörfőzés, s a rendek látták el szerzeteseiket, papjaikat, a földjeiken dolgozó parasztokat, s magát a királyi udvart is sörrel. A15. században a városok fejlődésével a polgárságot egyre inkább bosszantotta a nagyobbrészt kolostorok kezében lévő sörfőzési jog. Mindamellett az igazán jó minőségű sört továbbra is a szerzetesek adták, a „nagy üzlet” a kezükben maradt, egészen az ipari forradalomig, a sörgyárak megjelenéséig. A kolostorok ezt követően sem hagytak fel teljesen a sörfőzéssel. Különösen így van ez Németországban, a sör hazájában, ahol az ősi, kicsi sörfőzdék a mai napig jól megvannak a hatalmas sörkonszernek szomszédságában. Természetszerűleg ők is lépést tartottak a technika fejlődésével. Ők is szívesebben használnak mesterségesen tenyésztett élesztő- gombákat, s az utóérleléshez használt fahordókat is kicserélték a könnyebben kezelhető fémtartályokra. Ez utóbbiak esetében egyszerűbben lehet szabályozni a nagy nyomás,azaz a sörnél oly fontos szénsav szintjét is. E főzdékben a legmodernebb szűrőgépekkel is találkozhatunk, s ez lehetővé teszi a kolostorban főzött sör hosszabb tárolhatóságát. Doris nővér, a mallersdorfi Ferenc-rendi apácakolostor sörfőzdéjének vezetője 1975-ben tette le a mestervizsgát, azóta irányítja az évi 1500 hektólitert előállító üzemet Duplán rossz hír az ózonrétegről A Földünket védő ózonréteg kétszer olyan gyorsan vékonyodik, mint amire a kutatók korábban számítottak. A károsodás már egész Európát is érinti. A műholdak által mért adatok szerint az ózonlyuk egyre terjed az északi féltekén is, s nemcsak a sarkvidékre jellemző, hanem már eléri az Egyesült Államok déli területeit, illetve a Földközi-tenger vidékét. Az elvéko- nyodás időtartama is folyamatosan nő, jelenleg már késő ősztől májusig tart. Amint ismeretes, a felsőlégköri ózonréteg védi meg a Földünk felületét a túlzott mértékű ibolyántúli sugárzástól, amely bőrrákot is okozhat, s károsítja a növényeket és a planktont. (Ez utóbbi károsodása katasztrofális klímaváltozást okozhat az egész Földön.) Az ózonréteg elvékonyodását az emberi tevékenység következtében a légkörbe jutó gázok okozzák, elsősorban a fridzside- rekben és a spraykben is használt halogénezett szénhidrogének. Ezért haladéktalanul meg kellene szüntetni ezek gyártását, más anyagokkal kellene helyettesíteni. A helyzetet súlyosbítja, hogy ezek a vegyületek sokáig megmaradnak a légkörben, így hosszú ideig semmiképpen nem javulna a helyzet. Megsérült a sivatag védőpajzsa Nemcsak az égő olajkutak és a tenger olajszennyezése, hanem a súlyos páncélozott járművek sivatagban visszahagyott nyomai is az Öbölháború környezetkárosító következményei közé tartoznak. Évezredek alatt ugyanis borsó és dió nagyságú kavicsokból álló szilárd réteg alakult ki a sivatagban, amely „megfogja” a homokot: ezért lakható Kuvait és környéke. Az Öbölháború során azonban a járművek hatalmas területeken feltörték ezt a védőréteget. Ahol pedig a homok felett hiányzik ez a kavicsréteg, ott homokviharok, vándordűnék keletkeznek, amelyek dél felé vonulva az Öböl nyugati partján, Kuvaittól egész az Egyesült Emirátusokig nyomulhatnak, betemetve a megművelt földeket, repülőtereket, városokat. A katasztrófa elhárítására szélfogó kerítéseket kell létesíteni, és új módszereket kell kidolgozni a homok megkötésére. Nem UFO-k! Az IRAS infravörös érzékelővel ellátott műhold százezernél jóval több, eddig ismeretlen objektumra bukkant az égen. Hogy ezek végeredményben micsodák, az mindaddig nem volt világos, míg más módszerekkel nem sikerült többet megtudni róluk. Heidelbergi csillagászoknak sikerült ezek közül a misztikusan gyenge infravörös sugárforrások közöl néhányat a látható fénytartományban is azonosítani. Vizsgálataikból kiderült, hogy ezek az égbolton található forró foltok egymással összeütköző galaxispárok. Fagyásgátló rácsok A legtöbb folyadék bizonyos hőmérsékleten megfagy. Amerikai kutatók egy olyan mikroszkopikus méretű lyukacskákkal ellátott üveghálót készítettek, amely segítségével a folyadékok fagyáspontját legalább 30 százalékkal sikerült csökkenteni. Az üvegrácsba 2-50 nanométer átmérőjű lyukak mélyülnek (a nanométer a méter 1 milliárdod része). A beléjük öntött legkülönfélébb folyadékok jóval a fagyáspontjuk alatt is folyékonyak maradnak, bár például a hanghullámok átbocsátásakor úgy viselkednek, mintha szilárdak lennének. A geometriai rend szerint elhelyezkedő lyukacskák általi hűtéssel olyan állapotukban tanulmányozhatják a folyadékokat, amely elvileg nem is létezik. Elegyíteni lehet egymással például olyan folyadékokat, amelyek normális körülmények közt erre képtelenek volnának. hanem „L”-alakban leheta városháza lépcsőjén leballagó arab férfi árnyékát látni a dubai fővárosban. Önzetlen kutatás a harmadik világnak A gazdaságilag fejlett országoknak túl kell tekinteniök saját jólétük horizontján, és a harmadik világ számára fontos kutatásokkal is foglalkoztok kell. Ez a véleménye dr. Akire Oyának, a Japán Egészségügyi Intézet igazgatójának, aki a trópusi betegségek szakorvosa. Szerinte fontos az olyan betegségek és járványok kutatása, amelyek Japánban ugyan nem fordulnak elő, ám a fejlődő országokban milliók halálát okozzák. A párizsi Pasteur Intézetet tekinti példaképnek, amelynek kutatói nem hanyagolják el a fejlődő országok problémáit. Dr. Oya gondolatai nem sok visszhangra találtak hazájában. A kormány hivatalnokai nemrég azzal támadták őt, hogy pazarolja a kutatásra szánt pénzösz- szegeket. Azt is szemére vetették, hogy a kolera és a veszettség kutatásával foglalkozik, holott ezek a betegségek Japánban már nem fordulnak elő, és nem valószínű, hogy ott valaha is gondot okoznának. Aforizma Megfejtésként beküldendő egy aforizma a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére: 7101 Szekszárd, Liszt F. tér 3. jus 31. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! A május 11-i rejtvény helyes megfejtése a következő: A pénz ven, melyet minden ember megért. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Beda Zoltán 7056 Szedres, Garay u. 34., Zsiga József 7051 Kajdacs, Dózsa Gy. u. 566., Miklós Jánosné 7132 Bogyiszló, Rákóczi u. 3., Nyíró Józsefné 7084 Pincehely, Ápponyi u. 4., Pető Istvánná 7052 Kölesd, RáNem „V”- alakban...
