Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-21 / 117. szám
1991. május 21. Hetvenöt éve halt meg GÖRGEY ARTHUR Hetvenöt évvel ezelőtt halt meg Budapesten, Mária Valéria utcai lakásában Görgey Arthur, az egyik legvitatottabb, de minden bizonnyal legnagyobb magyar hadvezér. Dátumszerinti pontossággal, 67 évvel korábban, ezen a napon foglalta el Buda várát. Több, mint 98 éves volt, tüneményes katonai pályafutását 31 éves korában egyszer és mindenkorra befejezte. A Magyar Nemzeti Múzeumban ravatalozták fel, a Kerepesi temetőben kapott díszsírhelyet, melyet tavaly halottak napján mutattunk be olvasóinknak, fényképösszeállításunk részeként. A Görgey család 1240 óta számos képviselője révén fontos szerepet játszott Észak-Ma- gyarország történetében. A későbbi tábornok 1818 január 30.-án született. Sokoldalú katonai képesítést nyert. Volt utász, gyalogos hadapród, nemesi testőr, majd huszárfőhadnagy. Később a prágai egyetem kémikusaként máig érvényes tanulmányt írt a kókuszdió illóolajairól. 1848 nyár elejétől őszéig a századosi rangról a tá- bornokságig jutott. Mesterien végrehajtott téli visszavonulásával, majd a dicsőséges tavaszi hadjárattal írta be magát a hadtörténelembe. Katonailag 1849-es hadműveletei is tökéletesek voltak. Kossuth Csányi László javaslatára 1849 augusztus 11 -én ruházta rá a diktátori hatalmat, melyet két nappal később a világosi fegyverletétel követett, és az évtizedekig kialakított „árulási vád”. Ezt a legújabb kor történészei -elsősorban Kosáry Domokosmár régen megcáfolták, és bebizonyították azt is, hogy a tábornok nem valamiféle „jutalmul”, hanem a cár személyes kívánságára kapott kegyelmet, és 1867-ig tartó száműzetést. Vagyis tulajdonképpen szörnyűbb sorsot, mint vértanúvá lett tábornoktársai. Katonai teljesítményein túl Görgey máig cáfolhatatlan hadtörténeti műveket és vitajratokat hagyott az utókorra. Élete utolsó 2-3 évtizede - nem utolsósorban Gyulai Pál, Péterfy Jenő és Klapka György segítségével - már viszonylagos elismertségben telt visegrádi magányában. Az itt közölt fénykép e sorok írójának magán- tulajdona, hátoldalát Görgey karlsbadi kezelőorvosának dedikálta nyolcvanéves korában. Ordas Iván A 80 éves Görgey Ünnepi percek Kovács Appolóniával Sötét szeme, mély, prózában is muzsikáló hangja megragadja, aki a közelébe kerül. Aki pedig énekelni hallja, az nehezen szabadul a varázsától, tűz lobog a dalaiban. Nem véletlen a község neve, ahol Kovács Appolonia született: Vulkán. A párhuzam csak játék a szavakkal, a tehetség izzása az, amire oda kell figyelni, mikor megismerkedünk a népdalok ihletett tolmácsával. Az erdélyi Nyárádremetén, népes családban nevelkedett. Édesapja ács volt, a két szülő saját erejéből teremtett otthont. Élete első szakaszában román iskolában tanult, de a szívét nem cserélhette ki, magyarul énekelt. Nővére Kolozsváron élt már, s mikor a hét osztályt elvégezte,utána utazott.- Az első dal, amire gyermekkorából emlékszik?- Rózsabokor a domboldalon. Ültem nagyapám ölében, a papa iddogált, s énekelgetett hozzá. Valami ahhoz hasonló sors jutott neki, mint a népmesék legkisebb királyfijának. Útra kerekedett, tanult és küzdött. Pénztáros egy cipőüzletben, amit megkeres, abból telik az énekórák Kovács Appolónia pályája kezdetén tandíjára. Két hete foglalkoztak még csak vele, s a tanárnője máris megsejtette, hogy olyan kincs birtokában van, amit érdemes csiszolni. Az emlékek nem mindig időrendi sorrendben bukkannak elő. Kolozsváron Marcella nagynéje segíti. Ő juttatja el az Atheneum munkásiskolába. A Kolozsvári Magyar Színház Dali Társulatának vidéki szereplője lesz. Nagyenyeden debütál: jósnő a Marica grófnőben. Mindent játszott, amivel megbízták. Öt szerep egy héten! A Nagyváradi Állami Színház leszerződteti, összesen 14 évig marad a tagja. Lemezfelvétel Kolozsvárott. A rádióban szólószámok. Szép időszak, de nem könnyű, és főleg nem gondtalan. Egy új ruha megvásárlása is problémát jelentett ekkortájt. Grabócz Miklós, a Magyar Rádió népzenei rovatvezetője egy erdélyi körút során felfigyel a hangjára. A budapestiek így kezdik megismerni az énekét. A hang tulajdonosának már nem olyan egyszerű elutazni a magyar fővárosba. Az útlevél-ügyintézésében még Bárdos László is segít. „Elindultam a hangom után!” Budapesten aztán a rádió- és lemezfelvételek szaporodnak. Cigánydalokkal arat először átütő sikert. Maga is gyűjtöget, dalokat őriz. A Zeneakadémia délelőtti vetélkedőjére magántanárnője, Kránitz Gézáné nevezi be. A karzat megállás nélkül tapsol, Kovács Apollóniát követeli. Közönségdíjas lesz. A közönség ma is hű hozzá. Megkeresik műsor-ajánlatokkal. Vidéki szereplések: Apc, Cibakháza: - „Ja, de jó, hogy jött! Mennyire vártuk!” Debrecen, Nyíregyháza, cigánybálok... A hangja ma is varázslat: a hétköznapok világából a népmesékbe repít. M. I. Színházi találkozó Kaposvárott Fesztiválhangulatban Kereszteshadjárat illegalitásban Az egyház nyilvántartásának mindeddig hiányzó lapjaira derített fényt a jezsuiták Rómában megjelent folyóirata, amikor arról számolt be,hogy a kelet-európai kommunista rendszerekben, de kiváltképpen a Szovjetunióban hogyan szenteltek püspököket. A Jesus és az II Regno mintegy 300-ra teszi azoknak a papoknak a számát, akiket titokban szenteltek fel, és 10-ben jelöli meg az illegálisan tevékenykedő püspökök számát. Érdekes, hogy 50 nős papról is tudnak. Ennek taktikai oka is volt, így kevésbé volt gyanús a tevékenységük. A dokumentum beszámol arról is, hogy az üldöztetés éveiben pappá szenteltek két nőt is, ezt azonban az egyházjog eleve érvénytelennek tekinti. Ami a nős papokat illeti, vatikáni források úgy tudják, hogy már görögkatolikus vallásgyakorlatot folytatnak, a házasság itt megengedett. Kiderült az is, hogy az első titkos püspökszentelést a későbbi XII. Pius pápa végezte 1926-ban. Egy francia jezsuitáról van szó, aki ezt követően be is jutott a Szovjetunióba, Moszkvában tevékenykedett, maga is felszentelt vagy féltucat püspököt addig, amíg a KGB le nem tartóztatta. Egyetlen püspökről tudják, hogy sohasem került a hatóságok kezére. Eltérően az elmúlt évek tradícióitól, az idei X. országos színházi találkozót nem a fővárosban, hanem vidéken, Kaposvárott nyitották meg május 18-án, a Csíki Gergely Színház falai között.-A kerek tizedik év, a jubileum sugallta az ötletet, hogy talán ne Budapesten, hanem vidéken rendezzük meg a találkozót - adta a lépés magyarázatát a Színházművészeti Szövetség titkára, Vajda Márta. - Abból a megfontolásból indultunk ki, hogy igazibb fesztivál teremthető egy kisvárosban, mint egy metropoliszban. Lényegesen koncentráltabban, egyhelyütt, egy színházba sűrítve láthatók az események-Miért esett a választás Kaposvárra?-A kaposvári Csíki Gergely Színház igazgatója, Babarczy László, szövetségünk elnökségének is tagja. Szívesen vette, hogy náluk rendezzék meg az első vidéki találkozót, s vállalta mindazt a munkát, fáradtságot, ami ezzel együtt jár.-Ki viseli a fesztivál anyagi terheit?-Elsősorban a művelődési tárca, és a Színházi Dolgozók Szakszervezete, de szponzorként hozzájárul a költségekhez a Kereskedelmi Bank RT és az In- tereurópa Bank is.-Kaposvár mennyire tekinti magáénak a fesztivál ügyét?-A megye is, a város is felajánlott egy-egy díjat a találkozó legjobbjainak, amelyeket a többi elismeréssel együtt a szakmai zsűri ítél majd oda.-Hány színház részvételét jelezték a találkozóra?-A május 26-ig tartó rendezvénysorozaton tíz színház 14 produkcióval mutatkozik be a közönségnek és a színházi szakmának, a külföldi meghívottaknak. A fővárost négy társulat - a Radnóti Színház, az Arany János Színház, a Budapesti Kamaraszínház és a Dominó Színpad képviseli. Mellettük hat vidéki együttes lesz jelen Somogy fővárosában: a szolnokiak, a pécsiek, a veszprémiek, a nyíregyháziak, a miskolciak, és természetesen a házigazdák is bemutatkoznak egy-egy produkcióval. Minden nap több előadást tartanak: délután, este és késő éjszaka is játszanak a társulatok. Az első napon a házigazda kaposváriak léptek színpadra a Jeles András rendezte „Valahol Oroszországban” című produkciójukkal. Szémann Béla (Ferenczy-EUROPRESS) A mosoly titka Mona Lisa látlelete Mi van a Gioconda rejtélyes mosoly mögött? Költők, filozófusok és művészettörténészek a 16. század óta kutatják. Mona Lisa mosolyának - nem számítva a fantaszták véleményét-többé kevésbé elfogadottan négyféle okát tudták eddig. Az első szerint a terhes anya bölcs nyugalma sugárzik róla.A második azt állítja, hogy skrizo- fén volt a modell. A harmadik leleplező szerint a kép férfit ábrázol. A negyedik magát a festőt, Leonardo da Vincit véli felfedezni benne. A rejtély megoldódott Most itt az ötödik, gondosan kiállított látlelet két Honi orvos- professzortól. A derék doktorok - Jean Jacques Comtet kézsebész és Henri Greppo izületspe- cialista - Alain Roche szobrász közreműködésével Párizsban bejelentették, hogy megoldották a rejtélyt. Méghozzá látványosan. Elkészítették ugyanis a képen látható személy életnagyságu márványportréját, azaz Francesco Gherardini del Giocondo feleségéét, vagyis a Giocon- dáét. Az immár kitapintható alak gondos vizsgálata után közölték: a hölgy kézfejét merevgörcs bénította. Erre utal a jobb kar támaszkodása a bal csuklóra. Az orvosprofesszorok szerint a Mona Lisa valószínű veleszületett bénultságban szenvedett, s a rejtélyes mosoly oka is betegség: jobboldali arcizomsorva- dás. Vonzó üzlet A képet, úgy tudják, 4 ezer tallérért adta el a Mester I. Ferencnek. Ha igaz a mostani lelet, azzal kell teljessé tenni, hogy az üzlet nyélbeüttetése óta - 1516 - nincs még egy izomsorvadásos nő Párizsban, aki ennyire vonzó tudott volna maradni... Az ókori Róma makettje Giovanna Mocci, a Római Civilizáció Múzeumának restaurátora vasállványon hasalva végzi az utolsó simításokat a Kolosz- szeumon, amikor befejeződött az ókori Rómát ábrázoló, 200 négyzetméter területű, 1929-ben épített gipszmakett restaurálása. A munkát tíz hónapon át végezte egy múzeoló- gus csoport. NÉPÚJSÁG 5 TV-napló Gettó André Schwarz-Bart klasszikus tisztaságú regénye, az Igazak ivadéka egy ősi mondattól jut el a zsidóság XX. századi tragédiájáig, amikor megvalósítják a Verninchtungswissenschaft, a megsemmisítés tudományának iszonyatos elméletét. Joshua Sobol Gettó cimű drámájának színhelye Vilna, a halálba vezető út egyik állomása. André Swarz-Bart regényében egybefolyik legenda és történelem, s tragikus pátoszában az áldozatok gyilkosaik fölé magasodnak. Sobol drámája kettős játék: a gettóban színházi előadást rendeznek, mindenki a rákényszerített szerepet kénytelen eljátszani, s egybefolyik játék és valóság, a szereplők nem vethetik le jelmezüket, mert gettó-életükben a halál a társuk. A középkor kedvelte a haláltánc-ábrázolásokat, Holbein fametszetein az egész társadalom felvonul, kísértetiesen, vagy éppen vidáman, mert időnként a megszemélyesített halál facimbalmon kíséri a tragikus sorsú embert. Sobol darabja ilyen középkori haláltáncra emlékeztet, s bármi történjék is a színpadon, a darabnak egyetlen témája a kiszolgáltatottság, a lét végső nyomorúsága. A Madách Színház előadása, amit Mácsai Pál rendezett, megrendítő,minden részletében félelmetes erővel hat, hasonló színházi élményben ritkán van részünk, egy kitűnő, darab és egy kitűnő színészgárda kivételesen tud csak így egymásra találni. Tény-képek A cím szellemes, talán nagyon is, mert a képek komorak, nehezen bírják el a szójátékot. Leginkább az, amit a Toldy Gimnáziumból láttunk, éppen azért, mert nem az országos átlagot mutatja. Az idén az országban 75 ezer fiatal érettségizik, ehhez képest számban igazán elhanyagolhatók a Toldy Gimnázium végzősei. A kép rögtön megváltozik, ha tudjuk, hogy ez elitgimnázium, a tanulók képességeit és szüleik anyagi helyzetét tekintve egyaránt. Ezeknek a fiataloknak közömbös, hogy mi történik a következő években, „van olyan családi hátterünk”,mondta az egyik, ami azt jelenti, hogy kívül állnpk az országos anyagi romláson, nem kell megfontolniók, hogy vegyenek-e húsz deka téli szalámit, az egyetemi tandíj sem érdekli őket. Az általános rosszkedv azonban itt is kisért, az egyik fiatal azt mondta ugyan, hogy bízik a tehetségében, a másik viszont csalódott, mert nem így képzelte a politikai változásokat. Ha ő sem, akkor ugyan ki elégedett? A magyarázatot is hallottuk: nem esik egybe az anyagi és szellemi elit, ami ugyan régi igazság, mert csak a gazdag ember hiszi magáról, hogy ő okos is, szép is, ám ebben a környezetben ez egészen másként hangzott. Ez viszont aligha vigasztalja az élelmiszeripari szakiskola végzőseit, akik szegények, és nem tudják, hogy mi lesz velük. Egy pillantás a most már csak volt egyetemi színpadra: bontják, nincs mentség, s felvillanta Bibó szakkollégium képe is, amit hat öreg apáca fog visszakapni - minden kommentár nélkül. Újabb képsorok a szabolcsi almatermesztők helyzetéről. Az export megszűnt, az alma legföljebb a konzervgyárnak kell, az viszont annyit fizet érte, hogy a termelő jobban teszi, ha kihuzigálja a termő fákat. „Mi lesz ebből az országból?" - kérdezte elkeseredetten egy szabolcsi magyar, a válasz azonban elmaradt, mi sem tudjuk. Közben felvillanó kép: a kirakatban gyerekkocsi, árcédulával: 16.900 forint. Lehangoló tény-képek, minden hivatalos optimizmussal szemben azt tanúsítják, hogy ma itt tartunk. A Toldy Gimnáziumban, a szakiskolában, a szabolcsi almáskertekben - az egész országban. Csányi László Ki törődik a nézővel? Akit érdekel, az figyelemmel kisérheti az írott és a hangos, valamint a vizuális sajtóból, hogy mi történik a televízióban, és láthatja a képernyőről, hogy mi történik a televízióval. Megszámolhatja, hogy ki tűnt el a képernyőről, és információ híján találgathatja, hogy hova és miért? Drukkolhat a vitában a tévének, hogy győzzön a műsorszóró vállalattal szemben, vagy éppen ellenI kezőleg, ezért, hogy ne költsék az előfizetők pénzét az olyan műsorra, amilyent mostanában látni lehet esténként. Akinek van humorérzéke, az összeszedheti a heti és a napi műsorokat, hogy mikor mi kerül éppen a képernyőre, mert az biztos nem az, amit egy héttel korábban kinyomtattak. Persze, a valóság változik, így a műsorral is megeshet, de hogy ennyivel ? Az Első szerelem című adás második része egyszer ismeretlen okból elmaradt, majd váratlanul egy másik helyett vetítették. Az elfogadható, hogy a foci hosszabbításai befolyásolják a műsort, de hogy hol vannak az állandó adások, azt csak akkor lehet megtudni, ha az ember kiolvassa az egész heti műsort. Izgalmas meglepetések is akadnak. Az utazási vetélkedő például este 10 órára került, biztosan azért, hogy a serdületlen ifjúságra véletlenül se ragadhasson egy kis műveltség. Ha már a Stúdió átkerült a kettesre, akkor miért nem maradt meg kedden ? Azért, mert azt már megszoktuk? Van egy sor új műsor, de hogy mik és mikor, azt senki sem tudja, csak mondják, hogy legutóbb egy új műsorban az érdi székelytalálkozó kapcsán olyan riportblokk kapott helyet, amelyben megyénkről is szó esett, amelyben Andrásfalvy Bertalan arról beszélt, amihez ért, amelynek sok Tolna megyei vonatkozása volt, de csak azok láthatták, akik adott időben egy semmitmondó fedőcím ellenére a két csatorna közül éppen a kettesen kószáltak. Miért nem lehet legalább a napi műsorban, legalább egy újságban elárulni a titkot, hogy mi várható, vagy legalább a televízió műsorismertetésében legyen más is, mint, hogy mi helyett mit fognak vetíteni. Ihárosi Ibolya
