Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-21 / 117. szám
Ilyen még nem volt! Május végén fűtünk...- Már több szekszárdi épületnél is megkezdtük a fűtő- rendszer karbantartását, s most kénytelenek voltunk felfüggeszteni, mert újra tüzelni kell - mondta Csukla Tibor, a városi távfűtőüzem vezetője. - Pénteken indítottuk be ismét a lakossági távhőszolgáltatást, a közületit pedig legtöbb helyen hétfőn. Minden reggel döntünk arról (a meteorológiai adatok alapján), hogy leálljunk-e vagy sem.- Mit fizetnek a lakók ezért a pár napért?- Számláznunk kell, de csak a szűkített önköltséget. Ameny- nyibe nekünk kerül.- Előfordult már, hogy május 20-án fűtöttek Szekszárdon?- Ilyen még nem volt, pedig már legalább 20 éve dolgozik a fűtőmű. Expo népszavazás után Bécs 1996-ra készül? Becs villámgyorsan túltette magát az Expo-népszavazás sokak számára váratlan eredményén. Az osztrák fővárosban a hét végén már nem a múlt, hanem a jövő volta fő téma, hétfőre pedig javaslatok sora hangzott el: a közös osztrákmagyar világkiállítás helyett Bécs is készüljön 1996-ra. Ha nem is kívánnak konkurenciát teremteni a világkiállítást ugyanerre az évre tervező Budapestnek, de az osztrák főváros is ünnepelni kíván: abban az esztendőben lesz Ausztria fennállásának millenniuma. A Bécs-Budapest világkiállítás leszavazása érdekes módon csak rövid időre csökkentette a részvények árfolyamszintjét a bécsi börzén. Kiderült ugyanis, hogy az építkezések üteme a fővárosban és környékén a világkiállítás nélkül sem csökken. A szociáldemokraták máris javaslatot terjesztettek a bécsi magisztrátus elé, hogy az Expo gondolatának eltemetésével egy időben erősítsék meg: folytatódnak azok a már megkezdett munkálatok, amelyek a Duna menti területek fejlesztését célozzák. Erhard Busek, a tudományos ügyek minisztere szerint csupán arról van szó, hogy a Bécs és egész Ausztria fejlesztését az ezredfordulóig szolgáló tervek „hordozórakétáit kell kicserélni”. Az új stratégia középpontjában a kultúra lesz, ami természetesen pénzbe kerül, de pénzt is hoz. Lehet, hogy Bécset és Budapestet mégis összehozza 1996-ban egy világkiállítás és egy millennium? (FERENCZY-EUROPRESS) Mi lesz a Garay udvarban? Szekszárdon a történelmi város- központban lévő Garay udvar a megyeszékhely egyik leghangulatosabb helye - lehetne. Az udvar sorsa azonban úgy tűnik, még mindig nem dőlt el. Vannak, akik tudni vélik, hogy itt pazar park lesz szö- kőkúttal, mások szerint újabb butiksor keresztbeépítésével akarják szinte megszüntetni, de hallottunk olyan lakossági óhajt is, hogy visz- szaadhatnák ezen a helyen a városlakóknak a kertmozit. A polgármesteri hivatal műszaki osztályán annyit sikerült megtudnunk, hogy Lajtai Zoltán építész kapott megbízást a piactér és benne a Garay udvar rendezési tervének elkészítésére. A terv három variációban el is készült, de döntés még nem született, a rajzokat az ügyfélszolgálati irodában megtekinthetik az érdeklődők. Az építész, Lajtai Zoltán szerint az a terv valósul meg, amelyben az szerepel, hogy a korábban ideépített ipari célú, szörnyű épületeket lebontják, az udvar közepén egy fedett ivó- és szökőkutat készítenek, a teret kockakővel borítják, a Garay konyha felőli oldalon pedig 9-10 butik épül és eltakarja majd a nem éppen látványos homlokzatot. Marad hely a zöldfelületre, fák, cserjék ültetésére is. A Gastro-Lux étterem mögötti részen pedig kerthelyiséget alakítanak ki. (Folytatás a 3. oldalon.) Értekezlet a megyei bíróságon Vendég: dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke Tegnap délelőtt a Tolna Megyei Bíróságon bírói összértekezletet tartottak, amelyre jeles vendég érkezett a fővárosból: dr. Solt Pál a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Dr. Molnár István, a megyei bíróság elnöke üdvözölte a vendéget, majd röviden vázolta a megyei helyzetet, az itt dolgozó bírókat foglalkoztató általános problémákat. Mint elmondta, a rendszerváltással nő a bíróságok hatásköre, létszáma, és az ügyek mennyisége is. Szinte robbanásszerűen növekszik a munkaügyi, gazdasági, cégbírósági esetek száma, míg a polgári és a büntetőügyeké alig változik. Érdekes, hogy a bűnesetek gyorsan szaporodnak, viszont romlik a felderítési arány, ezt mutatja, hogy a legfrissebb jelentés szerint a tavalyi évhez képest megyénkben 80 százalékkal emelkedett a bűnesetek száma, míg a bíróságokon stagnálás tapasztalható ezen a területen. Fel kell készülni azonban arra, hogy várhatóan a bűnügyek száma is emelkedni fog. Dr. Molnár István megfogalmazta a birák körében felmerülő igényeket is, így többek között a Legfelsőbb Bíróság és a helyi bíróságok közötti kapcsolat rendszeressé tételét, kapcsolódási lehetőségeiket a jogszabályalkotás folyamatába, valamint a részvételt a bírói továbbképzéseken. A továbbiakban a megyei bíróság szak-elnökhelyettesei világítottak rá a területükön felmerült problémákra. Dr. Solt Pál válaszában elmondta, hogy más megyékben is hasonló gondokkal küzdenek a bíróságok, sőt ezek alól a Legfelsőbb Bíróság sem kivétel. A legmagasabb bírói fórum ma nem azt a helyet foglalja el, mint amit kellene, hiszen a gyakorlati munka, a rengeteg ügy tárgyalása mellett kevés idő jut az elvi irányító szerepre. A jogalkotási folyamat egyrészt azzal terheli a bíNem akarunk uniformizált világot! A pünkösdi fesztivál nemcsak zenészvendégeket hozott, hanem hazacsalogatta azokat is, akik kényszerűségből máshol leltek otthonra. Közülük Henrich Kniesz- szel beszélgettünk, Vida Jánosné segítségével. Kniesz úr elmondta, 1932-ben született Varsádon, utána Hidasra került, ahonnan 1944-ben az egész iskolát kitelepítették. Tizenkét évesen néhány hónapig egyedül volt a nagyvilágban, aztán az első hazája Bajorország lett. Passau- ban érettségizett, Frankfurtban végezte el a Goethe Egyetemet, azt követően pedig Darmstadtban tanított. A darmstadti kormány megbízásából 25 éve iskolafelügyelő és ugyanebben az országrészben a gimnáziumi tanárok kiképzésével is foglalkozik. A tartományi parlamentben 20 év óta képviselő. Kniesz úr azt mondja, sokszor volt itthon, 1963 óta évente egyszer biztosan Magyarországra jön. Közreműködésével létesített testvérvárosi kapcsolatot Darmstadt Szegeddel, egy városrésze pedig Gyünkkel. Ez utóbbi szívügye volt Kniesz úrnak. A bemutatkozás után a pünkösdi fesztiválra tereljük a szót. (Folytatás a 3. oldalon.) Tamási és környéke Nem könnyű bevezetőt írni egy összeállítás elé akkor, amikor az ember legszívesebben valami szépet vetne papírra, de tudja, nem rózsaszínű a világ. Úgy szokták mondani mifelénk, mindenkinek megvan a maga keresztje. Ez igaz, de az is, hogy mindenkinek megvan a maga munkája, öröme, bánata és ebben a nagy rohanásban alig jut idő önmagunkra és másokra. Tapasztaltam, sok embernek van mondanivalója, megoldásra váró problémája, és az is tény sajnos, hogy csak azt várják el, hogy a másik meghallgassa, segítsen neki, a viszonzás azonban elmarad. Nézegetem kollégám felvételeit, Dr. Solt Pál előadás közben... és a hallgatóság: a megyénkben dolgozó bírók FOTÓ: ÓTÓS RÉKA rókát, hogy rengeteg új - gyakran nem is tökéletes - jogszabályt kell megismerni és alkalmazni, másrészt a parlament munkája lassú, hiszen számtalan fontos törvény megalkotása késik, sok az idejét múlt, az élet által meghaladott jogszabály. A rendszerváltással elvileg a bírók szerepe felértékelődik, hiszen senki sem vitatja, hogy az államhatalomban független hatalmi ággá válik a bíróság. Az új helyzet, a megnövekedett hatáskör és felelősség mellé azonban nem járulnak a megfelelő anyagi-technikai feltételek. Dr. Solt Pál külön foglalkozott előadásában a bírói tekintély kérdésével, amely az elmúlt évtizedekben komoly csorbát szenvedett. A tekintély visszaszerzéséhez jó alap, hogy ma a bíróságok függetlenek, és döntéseiket senki nem vonhatja kétségbe, de természetesen sok múlik magukon a birákon, felkészültségükön, viselkedésükön, sőt a külsőségeken is.- A bírói presztízst emelni csak mi magunk tudjuk - mondta befejezésül dr. Solt Pál -, de az is biztos, hogy ehhez hosszú évek kitartó munkájára lesz szükség.- áa Az Országgyűlés tegnapi munkanapja Az Országgy ű lés teg nap - a Tor- gyán József által felvetett, s az „Új Hölgyfutár” című lappal kapcsolatos szócsata után az eredetileg tervezettnél kevesebb napirendi pontot tárgyalt: az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak ön- kormányzati tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslat vitájára már nem maradt idő. A törvényhozás döntött arról, hogy napirendre veszi Palotás János (MDF) országgyűlési határozati javaslatát, amely a családi pótlék, valamint a nyugellátások, nyugdíjszerű szociális ellátások összegének felülvizsgálatát szorgalmazza. Ugyancsak napirendre tűzték a Király Zoltán (független) által benyújtott, az általános forgalmi adóról szóló törvények módosításával kapcsolatos törvényjavaslatot. A képviselők elfogadták azt a határozati javaslatot, amely szerint az állami költségvetési garancia- vállalás keretösszegének mértéke mintegy 26 milliárd forinttal emelkedhet. Ez az összeg az Iránban épülő timföldgyár, illetve az iszlám köztársaságba szállítandó Ikarus autóbuszok, valamint a Suzuki project fedezetéül szolgál. A képviselők ma délelőtt 10 órakor folytatják munkájukat. s örülök, hogy észrevette a még köszönni tudó falusi diákokat, a zöldtakarmányt szállító, állatszerető gazdálkodót, a trágyát hordó, lerakó férfit és a panaszkodó idős asz- szonyt többek között. Ilyenkor az ember önkéntelenül is elfelejti a rosszat, és eszébe jut, hogy honnan jött. Hadd írjak szubjektív dolgot. Fontolgatom egy napló megnyitását, írását, ami a Napló ellenségeimnek címet viselné. Az első oldalra azt imám Saint Exuperyvel szólva: „Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan...” Az oldalt szerkesztette: ÉKES LÁSZLÓ FOTÓ: KISPÁL MÁRIA Csurka István Kölesden Kölesden 1991. május 17-én 17.30 órai kezdettel Csurka István író, országgyűlési képviselő, a Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnökségének tagja és Figler János, a választókerület országgyűlési képviselője tartott tájékoztatást az időszerű politikai kérdésekről. Válaszoltak az időpontváltoztatás ellenére szép számban összegyűlt érdeklődők által feltett kérdésekre. A rendező kölesdi MDF-szerve- zet ezúton is szíves elnézést kér mindazoktól, akiket nem tudott értesíteni arról, hogy Csurka István halaszthatatlan budapesti elfoglaltsága miatt kénytelen volt a Tolnai Népújságban is közzétett kezdési időpontot megáltoztatni. Testületi ülés Dunaföldváron Dunaföldvár Város Önkormányzati Képviselő-testülete május 23- án - csütörtökön - 14 órai kezdettel tartja soron következő ülését a városháza emeleti nagytermében. Véleményezik a paksi rendőr- kapitányság vezetőjének kinevezésére tett javaslatot, majd visszatérnek a II. világháborús emlékmű ügyében hozott korábbi határozatukra. Bonyliádon: óvodákról, bölcsődékről Bonyhád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete május 23-án, csütörtökön, este öt órakor tartja soron kővetkező ülését, melyen szó lesz az óvodákról, a bölcsődékről, működésük további helyzetéről. A bejelentések napirendjében szerepel az út- és közműépítések, felújítások 1991-92. évi ütemezése, valamint a város- központ forgalmi rendjének a módosítása. Négy évszázad tankönyvei Négy évszázad tankönyveiből nyílik kiállítás május 22-én - szerdán -16 órakor Szekszárdon, az lly- lyés Gyula Pedagógiai Főiskola könyvtárában. Az érdeklődők a kiállítás egyes darabjait kézbe is vehetik, s ismerkedhetnek meg a művekkel. A gyűjtemény május 22-től június 5-ig látogatható, naponta 10-18 óráig. Monográfia és régészet A Tolna megyei múzeumi és levéltári napok rendezvénysorozata keretében Tolnán a pártok házában május 22-én - szerdán - 17 óra 30 perces kezdettel Tolna története: Egy monográfia születése címmel ankét lesz, ahol az érdeklődők találkozhatnak a monográfia Íróival: dr. Gaál Zsuzsannával, dr. Kápolnás Máriával, dr. Dobos Gyulával és dr. Glósz Józseffel. A Földvári Mihály Gimnáziumban május 21 -én - kedden -12 óra 15 perces kezdettel dr. Gaál Attila régész dia- vetitéses rendhagyó történelem- órát tart. Régészmesék: A víz alatti régészetről címmel.
