Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-15 / 112. szám

Samu úr üzent... Nem jó buli az autóbuli Samax Samu ügyei című, múlt héten megjelent riportunkra, a kft. ügyvezetője, Samu László reagált. Izgalommal vettük kézhez tele­faxon küldött első‘üzenetét, mert úgy reméltük: végre választ kapha­tunk a Samarára vagy pénzükre váró ügyfelei, illetve az újságíró ál­tal feltett kérdésekre. Sajnos csa­lódnunk kellett, méghozzá nagyot. Samu úr semmi konkrétumot nem írt, csupán az újságíró személyét és a lapunkat pocskondiázta szo­kásához híven, amin igen elszomo­rodtunk, mert azért ennél többre számítottunk egy olyan cég veze­tőjétől, aki évi egymilliárd forintot forgalmaz. Éppen ezért kellemes meglepe­tésként ért bennünket a hír, hogy Samu László áll elébe a dombóvári kábeltévé riporteri kérdéseinek, és válaszol az oly sokakban felmerülő kérdőjelekre. Vártunk, lestük az adást, de ismételten csalódnunk (Folytatás a 2. oldalon.) Antall-Samir találkozó László Balázs kormányszóvivő a magyar-izraeli miniszterelnöki ta­lálkozóról részleteket ismertetve elmondta, hogy a megbeszélése­ken Antall József felvetette: kívána­tos volna, hogy az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió mellett az Eu­rópai Közösséget is bevonják a kö­zel-keleti békefolyamatba. A tanácskozáson Samir minisz­terelnök egyetértett azzal az érté­keléssel, hogy a két ország barát­ként tekinthet egymásra, és úgy vélte: Antall József hétfőn elhang­zott megnyilatkozásai teljesen vilá­gossá tették a jelenlegi magyar kormány szándékait az országban élő zsidóságot illetően. (A minisz­terelnök többször is hangsúlyozta, hogy kormánya teljes szabadságot és a közösségi élet minden lehető­ségét biztosítja a zsidó emberek számára, s határozottan fellépett az antiszemitizmussal szemben.) Antall József kezdeményezte: Iz­rael bízzon meg egy állami pénzin­tézetet a magyarországi befekteté­sek feletti garanciavállalással és exportfinanszírozással. Vendéglá­tója kedvezően fogadta a felvetést. A magyar kormányfő javasolta azt is, hogy Izrael adja át a munkaerő­átképzésben szerzett tapasztala­tait. Miniszteri megbeszélés a Dunán Románia nemrég kinevezett nemzetvédelmi minisztere, Cons­tantin Nicolae Spiroiu altábornagy első hivatalos külföldi útja során tegnap hazánkba érkezett. A ven­dég Budapesten, a SÍRÉT nevű ro­mán hajón találkozott Für Lajossal, a Magyar Köztársaság honvédelmi miniszterével - tájékoztatott Tikos László alezredes, a HM sajtóalosz­tálynak vezetője. A tárgyalás során áttekintették a két ország katonai kapcsolatairól, a két hadsereg közötti katonai együttműködésről tavaly aláírt megállapodás végrehajtásának eddigi tapasztalatait, és kölcsönö­sen tájékoztatták egymást az euró­pai katonai bizalom és biztonság erősítése érdekében tett erőfeszí­téseikről. (MTI) A jubileumi ülésnapon: Vita az egyházi javakról! Az Országgyűlés tegnap jubi­leumhoz érkezett: a szabadon vá­lasztott parlament az alakuló ülés­től számított 100. munkanapjára ült össze. E szavakkal üdvözölte Sza­bad György házelnök a honatyákat az ülés kezdetén, hozzátéve: az Or­szággyűlés ez idő alatt 38 új tör­vényt, 85 új országgyűlési határo­zati javaslatot alkotott, 56 törvényt módosított, illetve négy állásfogla­lást hozott. A plénum elsőként a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját kezdte meg, a pár­tok vezérszónokainak felszólalá­sával. Salamon László, az MDF vezér­szónoka bevezetőjében méltatta az egyházak múltbeli szerepét a vallásgyakorlásban, a gyógyítás­ban, a tanításban és a szociális el­látásban, majd reményét fejezte ki, hogy a „romok helyén megkezdő­dik az újjáépítés". „Annak, hogy a vallásszabadság a gyakorlatban megvalósuljon, az állam és az egy­ház szétválasztása a biztosítéka” - jelentette ki felszólalásában Mé­száros István, az SZDSZ vezérszó­noka. Az SZDSZ ebben a formában nem fogadja el a törvényjavaslatot, mert több kárt okozna, mint hasz­not. A Független Kisgazdapárt meggyőződése, hogy az egyhá­zaknak vissza kell kapniuk évszá­zados tulajdonukat - mondta Ko- váts László, a párt vezérszónoka. Ismét egy olyan törvénytervezet tárgyalását kezdtük meg, melynek fő hivatkozási alapja a múltban esett igazságtalanságok orvoslása - kezdte felszólalását dr. Jánosi György, megyénkbéli képviselő. Mindjárt az elején szeretném le­szögezni: a szocialista frakció elfo­gadhatatlannak tartja a volt egyhá­zi ingatlanoktulajdoni rendezésére vonatkozó törvényjavaslatot, eluta­sítja annak szellemét és a benne rejlő kormányzati törekvéseket. Ez a törvénytervezet messze túlmutat az igazságszolgáltatáson és a mű­ködési feltételek javításán. Túllép azon, mert a nagy vihart kavart kár­pótlási törvény kedvezményezett­jeinél is kitüntetettebb szerepet biztosít az egyházaknak. Ezt jelzi a törvényjavaslat néhány jellegzetes vonása, mindenekelőtt: ebben a törvényjavaslatban a reprivatizá­ciónak nincs felső, csak alsó hatá­ra, ahogyan elhangzott, 50 száza­léka 10 év alatt minimum visszake­rül az igényelt javakból az egyhá­zak tulajdonába. Az 1948. január 1 -jei állapot sze­rint az általános és elemi iskolák­nak 61 százaléka volt az egyházak kezében, a gimnáziumok 54 száza­léka, a tanítóképző intézeteknek pedig több mint 76 százaléka. Ez az induló időpont, amihez viszonyulni kíván ez a törvénytervezet. Az állam részben feladja ellátási kötelezett­ségét, és átruházza az egyházakra. Ez az állam és az egyházak felada­tainak az összemosódását ered­ményezheti, amíg jogi eszközökkel nem zár ki ez a tervezet. De a hatal­mi, politikai törekvéseknek nem­csak ezt az elvet rendeli alá a terve­zet, hanem a vallás- és lelkiismereti szabadság elvét is. Ez az elv is sé­rülhet a fenti törekvések következ­tében, hiszen benne rejlik a lehető­ség, hogy az ingatlanok visszaadá­sa után nem tudja az állam biztosí­tani a szabad választás lehetősé­gét az oktatás, a kultúra, az egész­ségügy és a szociális ellátás terü­letén. Elhangzott utalás arra, hogy számtalan község van Magyaror­szágon, amelynek egy iskolája, egy művelődési, egy szociális in­tézménye van. Ha ezek volt egyházi ingatlanban működnek és ezt visz- szakapja az egyház, akkor a sza­bad választás lehetősége a más fe- lekezethez tartozók, illetve a min­den felekezeten kívüliek számára is megszüntet. (Folytatás a 2. oldalon.) Amerikai vállalatvezetők fizetése Az Egyesült Államok 25 legjob­ban kereső vállalatvezetője az el­múltot évben csaknem egymilliárd dollárt vett föl - írja a Forbes üzleti folyóirat legfrissebb számában. Steve Ross, a Time Warner Co. el­nök igazgatója vezeti a listát: 137 millió dollárt kapott fizetésként, prémiumként és jutalékként. Őt kö­veti Charles Lazarus, a Toys R. US Inc. és Michael Eisner, a Walt Dis­ney Co. elnök igazgatója 91,1 és 71,1 millió dollárral, majd Paul B. Fireman (Reebok International Inc.) és Lee lacocca (Chrisler Corp.) 69,4 és 49,2 millió dolláros jövedelemmel. Financial Times: Magyarország a befektetők fő piaca Magyarországon szép csend­ben jelentőssé vált a külföldi befek­tetés mérete: tavaly a kelet-európai térség új nyugati beruházásainak fele Magyarországra jutott - idézte Kádár Bélát, a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok miniszterét ked­den a Financial Times, a brit üzleti körök lapja. Az újság budapesti tudósítója hozzátette: ez persze nem csak Magyarország sikerét példázza, hanem azt is, milyen kevés jutott a térség többi országába. A lap sze­rint most lassan ismét erősödni kezd a nyugati befektetés Kelet- Európában, a kommunizmus utáni eufória hamisnak bizonyult első nekibuzdulása után. Budapest már nem hasonlít annyira „aranyláz­ban" égő városra, a Fórum Hotelt már nem foglalják le hónapokra előre nyugati üzletemberek, de azért a külföldi befektetéseknek to­vábbra is fő célpontja Magyaror­szág, a térségbeli gazdasági kísér­letek hagyományos laboratóriuma - írta a Financial Times. Tavaly 750 millió és egymilliárd dollár közötti külföldi tőke gyöke­rezett meg Magyarországon, bár ez csak töredéke annak, ami tavaly a külföldi befektetésekért Kelet- (Folytatás a 2. oldalon.) Az Alkotmánybíróság a kárpótlási törvényről A jövő hét végére várható az Al­kotmánybíróság döntése a kárpót­lási törvénnyel összefüggő, a köz­társaság elnöke által feltett kérdé­sekről - nyilatkozta dr. Holló And­rás, az Alkotmánybíróság főtit­kára. Dr. Holló András elmondta: a köztársasági elnök május 13-án nyújtotta be indítványát az Alkot­mánybírósághoz az Országgyűlés által elfogadott kárpótlási törvény­nyel kapcsolatban. Az Alkotmány- bíróság az indítvány tárgyában el­járását megindította. A testület az ügyben május 17-én zártkörű tel­jes ülést tart, s erről az Alkotmány- bíróság elnöke értesítette a köztár­sasági elnököt, az Országgyűlés elnökét, a miniszterelnököt, a Leg­felsőbb Bíróság elnökét, az igaz­ságügy-minisztert és a legfőbb ügyészt. A főtitkár szükségesnek tartotta, hogy reagáljon arra a sajtóban megfogalmazott és a rádióban el­hangzott megállapításra, miszerint az Alkotmánybíróságnak a köztár­sasági elnök indítványára 5 napon belül kellene választ adnia. Hang­súlyozta: az alaptörvény e tekintet­ben az Alkotmánybíróság számára csak a soron kívüli eljárás kötele­zettségét írja elő. Abban az esetben, ha az Alkot­mánybíróság a köztársasági elnök alkotmányossági aggályait nem tartja megalapozottnak, a köztár­sasági elnök e döntés kézhezvéte­létől számított 5 napon belül köte­les a törvényt aláírni és kihir­detni. Nemzetközi futárszolgálat Immár hazánk legkisebb telepü­lésére is kiterjed a nemzetközi fu­társzolgálat hálózata - hangzott el tegnap Kecskeméten. Az eredeti­leg Kaliforniába alakult cég ma­gyarországi szervezete három év­vel ezelőtt jött létre. A nemzetközi „gyorsposta” csaknem kétszáz or­szágába vállalja 48 órán belül az üzleti levelek, dokumentumok, kis- csomagok továbbítását. Az ez év februárjában kötött szerződés révén hét vidéki nagy­városban, van olyan kirendeltség, ahol a szolgáltatás közvetlenül igénybe vehető. Ezeket a vidéki kirendeltségeket - bármely településről - elég tele­fonon felhívni, s a futárszolgálat nemcsak a címzetthez juttatja el a küldeményt, de a feladóhoz is ház­hoz megy. Soros Györgyöt díszdoktorrá avatták Díszdoktorrá avatta Soros Györ­gyöt tegnap a Budapesti Közgaz­daságtudományi Egyetem. A ma­gyar származású amerikai üzlet­ember és az egyetem kapcsolata öt évvel ezelőtt, 1986-ban kezdő­dött. A Soros Alapítvány jelentős anyagi támogatást nyújtott a Köz­gazdaságtudományi Egyetemen folyó oktatás korszerűsítéséhez. A díszdoktoravató ünnepség egy több napos rendezvénysoro­zat nyitó eseménye. Ma kétnapos konferencia kezdődik a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyete­men A nyitott társadalom és a piac- gazdaság felé címmel. Atanácsko- záson 45 előadás hangzik el, amelyben a Soros Alapítvány tá­mogatásával külföldi tanulmányu­takon részt vett oktatók számolnak be tapasztalataikról. Múzeumi­levéltári szakmai nap Szakmai nap keretében a borjá- di, sárszentlőrinci, rácegresi iro­dalmi emlékhelyeket látogatják meg ma a Wosinsky Mór Megyei Múzeum és a Tolna Megyei Levél­tár dolgozói. Ezt követően az ozorai vár régészeti kutatásainak ered­ményeiről hallgatnak meg tájékoz­tatót a helyszínen. Az ozorai vár - a múzeumi világnap alkalmából - május 18-án, szombaton 14-18 óra között az érdeklődő látogatók előtt is nyitva áll! A várbemutató sé­tákat óránként indítják. Dombóvár és környéke Fél évig nem volt alpolgármeste­re Dombóvárnak, most pedig egy­szerre kettő is van, dr. Szabó Imre gimnáziumi tanár és Szigethy Ist­ván vállalkozó személyében. Az al­polgármester-választásról és egyéb dombóvári történésekről la­punk 4. oldalán olvashatnak. Az Interpol Pozsonyban Irodát nyitott Pozsonyban az In­terpol - jelentette az Új Szó című napilap, Ladislav Pittner szlovák belügyminiszter nyilatkozata alap­ján. A lépést főképp az indokolta, hogy a Közép-Ázsiából Nyugat- Európába irányuló kábítószer- csempészet egyik tranzitállomása a szlovák főváros, ahol olasz és osztrák közvetítők immár ingyen osztogatják a drogot a fiataloknak - természetesen a rászoktatás cél­jával, a későbbi vásárlások remé­nyében. A szlovák belügyi szervek külön nyomozórészleget hoztak létre a kábítószer-kapcsolatok fel­göngyölítésére, és nemcsak az In­terpolál, hanem a magyar, az oszt­rák és a francia biztonsági szer­vekkel is együtt kívánnak működni. Tömören úgy foglalhatnánk össze a történteket, hogy a szak­emberek többsége nem támogatta, a laikusok zöme viszont szimpati­zált Kovács Gábor ötletével. A fó­rumra, melyen a Séd lefedésével kapcsolatos pro és konkra érvek hangzottak el, tegnap délután ke­rült sor, Szekszárdon. A városháza konferenciatermé­nek mennyezetén 96 aranykígyó tekereg. Villanykörtében végződ­nek. A sajátos világítótestek alatt zajlott az ütközet. Bevezetőben a polgármester, Kocsis Imre Antal vázolta az eddigi eseményeket. Elmondta, hogy a vállalkozó, Kovács Gábor decem­berben jelentkezett nála először, hogy adják el neki a Sédet. - Rend­ben van - válaszolt a polgármester -, dologozza ki, adja be az elképze­lését. Biztos voltam benne, hogy soha többé nem látom... Aztán, mikor a mérnök kész terv­rajzaival ismét jelentkezett, már nem is tűnt olyan abszurdnak az ötlet. Született egy szerződés, mely szerint a vállalkozó öt évre meg­kapja a terület használati jogát, de építkezni még nem kezdhet. Álma ugyanis nem illeszthető bele Szek- szárd jelenlegi rendezési tervé­be. A tegnapi fórum azt szolgálta, hogy a felek megismerjék egymás nézeteit. Kocsis Imre Antal azt kér­te a jelenlevőktől, hogy a szakmai presztízs ne befolyásolja őket ab­ban, hogy melyik oldalra állnak. Ha jó a terv, meg kell valósítani, ha rossz, meg kell indokolni, hogy miért rossz, és el kell vetni. A vitát a továbbiakban Balázs Csaba, a város főépítésze vezette. Először a tervező mutatta be vázla­tait. Ötletei nyomán a Séd fölött kialakulna egy olyan utca, ahol an- dalogni, nézelődni, vásárolni le­het. Az ellenzők három dolgot kifogá­soltak. Azt, hogy a föld alatti, illetve föld alá kerülő részletekkel keveset foglalkozik a tanulmány (meder, közművezetékek stb...), azt, hogy a vázlatokon túl sok az épület, túl ke­vés a zöld felület, és azt, hogy az anyagi fedezet nem áll rendelke­zésre. Ha Kovács Gábor belevág­na, és ne adj Isten padlóra kerülne, az önkormányzatnak kutya köte­lessége lenne befejezni a művet - de miből? Lajtai Zoltán építész óvatosság­ra intette a jelenlevőket. Azt hang­súlyozta, hogy az ilyen nagy lépté­kű beavatkozások ideje lejárt. Ma már kertészkedő módon szokás a városokhoz nyúlni, és a vállalkozók energiáit Szekszárd egyéb sebei­nek begyógyítására kellene kon­centrálni. A vállalkozó mindent vállal, csak annyit kér, hogy megvalósíthassa ötletét. Egy fillért sem igényel az önkormányzattól. De a végleges döntés meghozataláig, az enge­dély megadásáig vagy megtaga­dásáig még sok víz lefolyik a Sé­den.- Wy­Érvek és ellenérvek pataklefedési ügyben Utca a víz fölött A szakma szkeptikus

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents