Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-14 / 111. szám
991. május 14. NÉPÚJSÁG 3 ngyenes értékpapírok utáni jövedelem adóztatása Adóbevallások visszamenőleges javítása A személyi jövedelemadóról szóló ■ többször módosított 1989. évi XLV. v-t az Országgyűlés legutóbb 1990 iecemberében módosította az 990. évi Cll. tv-nyel. A módosítás többek között 1988. anuár 1 -jei visszamenőleges hatály- yal megszüntette az ingyenes érték- >apír formájában megszerzett jövetelemre jutó halasztott adó alkalma- :ásának lehetőségét (Ellenérték léikül kapott üzletrész, vagyonrész, vagyonjegy, részjegy dolgozói rész- egy formájában kapott jövedelem, észvénytársaság alkalmazottjaként érités ellenében kapott dolgozói észvény formájában megszerzett övedelem.) Ezért azonban az adóbevallásokban, melyekben ilyen címen halaszott adó szerepel, az hivatalból törlés- e kerül. Ez a törlés 1990. évi bevallások unatkozásában számítógépes feldolgozás során már megtörtént. Az 1989. évi bevallások tekintetében a hivatalbóli korrekció jelenleg ölyamatban van. Az új szabályozás lényege a kö- /etkező:- Az ingyenes értékpapírok adózásával kapcsolatban tudni kell, iogy az adófizetési kötelezettség ak- <or kezdődik, amikor az értékpapírt elidegenítik, vagy az adóhatóság felhívására 15 napon belül nem igazol- ák, hogy azzal még rendelkeznek, valamint, ha a kibocsátó jogutód nélkül megszűnik.- Nem keletkeztet adókötelezettséget, ha a szövetkezetből kilépő tagnak, vagy a jogutód nélkül megszűnő szövetkezet tagjának az ingyenes értékpapírja fejében természetben kiadott vagyoni értéket a tag változatlan formában egyéni vállalkozóként saját vállalkozásba befekteti, továbbá, ha a magánszemély ingyenes értékpapírja fejében a kibocsátó gazdálkodó szervezetből átalakult jogutód társaságnál vagyoni részesedést kap, mindaddig, amíg e részesedését ki nem vonja illetve el nem idegeníti, amíg rendelkezik vele. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén az adót meg kell fizetni.- Elidegenítéskor, kivonáskor stb., az értékpapír juttatáskori névértéke után 20% adót kell megfizetni. A juttatáskori névértékkel szemben költség nem számolható el. Dolgozói részvény esetében a juttatáskori névérték a dolgozó által megfizetett öszszeggel csökkentett értéket jelenti. Ha az elidegenítésből árfolyam- nyereség is származik, annak teljes összegét szintén adóalapként kell figyelembe venni - a juttatáskori névértékkel összeszámítva. A 20% forrásadó az árfolyamnyereségre is vonatkozik. Az adó alapját más jövedelmekkel nem kell összevonni. Arról az évről, melyben ingyenes értékpapír elidegenítéséből származott jövedelem, mindig adóbevallást kell adni, szerepeltetve abban az ingyenes értékpapír értékesítéséből származó jövedelmet és adóját. A munkáltatóval való elszámolás kizárt. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Pénzügyminisztérium a visszamenőleges jogszabályváltozással kapcsolatban az Adó újság 1991. II. 28-i különszámában közzétett utólagos értelmezése szerint azok a magán- személyek, akik ingyenes értékpapírjukat 1991.1.1. előtt idegenítették el, választhatnak, hogy a régi - azaz az 1991.1.1. előtt hatályban volt, vagy az új - 1991.1.1 -tői hatályos szabályok szerint kívánnak adózni az értékpapírok után. Az új szabályok szerint az adózás a fentiekben részletezett 20%-os forrásadóval történik, az adóalap ösz- szevonása nélkül. Ezzel szemben a régi szabályozás szerint az ilyen jövedelmet a többi jövedelemmel ösz- sze kell vonni és úgy kiszámolni az adótábla szerinti adót. Fentiek alapján, ha a magánszemély az adókötelezettségét a korábbi elidegenítés miatta régi szabályok szerintteljesítette már, önellenőrzéssel helyesbítheti azt és adózhat az új szabályok szerint is, ha számára az kedvezőbb. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv. 44. § (2) bek. alapján az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot felszámítani illetve megfizetni nem kell. APEH Tolna Megyei Adófelügyelősége „Katonás” levél Szaúd-Arábiából JJ Dr. Ternák Gábor: ...csak az aknákat kell elkerülni” (Folytatás az 1. oldalról.) A levél - melynek előrenyomtatott „fejléce” az Irak elleni sikeres csapásra, az Operation Desert Storm-Vihar Hadműveletre utal - hosszú utat tett meg, míg a dátumozástól, azaz március 30-tól számítva elérkezett hozzánk. Az alábbiakban a személyes vonatkozásokat elhagyva közreadunk néhány olyan részletet, mely minden bizonnyal az olvasók érdeklődésére is számot tart. Dr. Ternák Gábor mindenekelőtt magyarázatot ad arra, hogy a hoszszas hallgatás után miért csak most ad magáról lapunk számára „életjelt”. Mint írja, „eléggé furcsa lett volna, ha haditudósítóként viselkedem. Egyik kollégánk Dávid doktor néven tudósította a Kurírt, nem tudjuk ki, és eléggé kellemetlen visszhangja volt.” A véget érő harcokról a következőket tudatja a képviselő úr: „A háborút szerencsésen meg- úsztuk, csak az utolsó rakéta jött nagyon közel (28 halott, 98 sebesült) és szerencsére nem használtak gázt. Ettől mindenki félt. Most már csak az aknákat kell elkerülni. A békebeli ellátás fokozatosan helyreáll a kórházban, és azt hiszem, úgy tippelem, május körül megyek haza.” Dr. Ternák Gábor befejezésül utal azon néhány újságíróra (természetesen nem a Tolnai Népújság munkatársairól van szó - a szerk.), aki „tényleg szenzációhajhász módon és az egészet egyszerűen nem értve, ellenségesen írt a küldetésünkről. Én a magam részéről megtiszteltetésnek veszem, hogy itt lehettem.” SZERI ÁRPÁD Sg -r Dr. Ternák Gábor levele - egyenesen a Perzsa-öbölből A bukovinai székelyek népviselete A Tolna megyei múzeumi és levéltári napok rendezvénysorozatának részeként május 15-én - szerdán -16 órakora bonyhádi Völgységi Múzeumban „... Mert a fátyol könnyű gúnya...” cimmel a bukovinai székelyek népviseletéről tart előadást dr. Gémesné Vámos Mária néprajz- kutató. Nyári szaktáborok gyerekeknek A szekszárdi Babits Mihály Művelődési Házban lehet bővebb információhoz jutni és jelentkezni az alábbi szaktáborozási lehetőségekre: Fót: országos gyermekjátszó tábor, július 8-17, országos diák- színjátszó tábor, július 21-31-ig, Gödöllő: bentlakásos szövőtábor kezdőknekés haladóknak június 28—július 7-ig. Bentlakásos tűzzománctábor kezdőknek és haladóknak július 17—23-ig. Zalaszentgrót: országos színjátszó- és rendezői tábor július 26.-augusztus 4-ig. VHBSZ-gyűlés Dombóváron Egykori leventék, hadifoglyok, özvegyek, szimpatizánsok gyűltek össze tegnap délelőtt a dombóvári művelődési központban, az összejövetelt a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége Tolna Megyei Szervezete dombóvári tagcsoportja rendezte. A gyűlésen Cseh József, az országos szövetség elnöke, Huba János megyei elnök, valamint Schmidt János nyugalmazott honvéd százados is részt vett. Cseh József és Huba János beszámolt a szövetség munkájáról, újjáalakulásáról, ezután hozzászólások következtek, a tagok időszerű kérdéseket vitattak meg. Természetesen főleg kárpótlási ügyek kerültek szóba, Cseh József ismét megerősítette, hogy a Kárpótlási Hivatal ígérete szerint a jövő hónap végéig teljesítik a jogosultak pénzbeli igényeit. Dalest Béres Ferenc és kisegyüttese ad műsoros dalestet május 17-én este fél 8-tól Tamásiban, a városháza éttermében. A tamási társaskör által szervezett rendez- ■ vényre a művelődési központban, az ipartestületben és a kör tagjainál lehet asztalt foglalni. Úti emlékek 71 ezer kilométerről (7.) Franciaország Jó szerencsém úgy hozta, hogy eddig 32 alkalommal 14 országban hozzávetőlegesen 71 ezer kilométert sikerült megtennem. Sok mindent láttam, ezek többségének bárki utánanézhet az útikalauzokban. Ebben a sorozatban apróságokról lesz szó. 1948 nyarán, egy nyári félévre, állami ösztöndíjasként kerültem Franciaországba. Amiből az államnak és a kertészet tudományának nem sok haszna volt, de nekem annál több. Például a magyar útlevelem betűkészletének felhasználásával okíthattam nehéz anyanyelvűnkre egy meseszép martiniquei kislányt, akinek már a nevére se emlékszem. Arra annál inkább, hogy annyira ő érdekelt amennyire az az embernek húszéves korában egyáltalán lehetséges. így aztán Henri de l’Épine ba- rátoméknál egy fogadáson nem sok figyelmet szenteltem annak a kreol bőrű úriembernek, aki feltűnően érdeklődött Magyarország iránt. Az illetőa Pestisésa Bukás Nobel- díjas írója, Albert Camus volt. Csak én akkoriban éppenséggel azt se tudtam, hogy kicsoda Albert Camus... Amiért utólag ugyan már szégyenkezhetek, de minek? * Párizsban rövid ideig az egyetemi városban laktam, a belga diákokkol- légiumában, magyar diákoké azóta se lévén. Aztán Nagytóthy Tóth Ábel góbé barátom, aki akkoriban tilinkó- zásból és mozi plakátfestésből élt, beszerzett a Rue des Carmes-beli Hotel Voltaire hatodik emeletére, még az én pénztárcámhoz mérten is olcsó szállást. Ablakom egy világítóudvarra nyílt, az átellensők szintén és ezek egy bordélyház ablakai voltak, melyeket a nagy nyári hőségre való tekintettel még nagyüzem idején se csuktak be. Rövidesen bensőséges köszönőviszonyba kerültem a vendéglátókkal és törzsvendégekkel egyaránt. Volt amelyikükkel együtt reggeliztem az École des Beaux Arts menzáján. Aludttejet lekvárral, amit azóta sem. Vidám egyetemista élet volt. Ábellel és néhai Zichy Zsiga barátommal együtt mi váltottuk ki a szállodájából Lengyel Gabriellát akiből néhány évvel később már világhírű hegedűművész- nő lett. Hálából éjféli koncertet adott nekünk a Szajna-parton, a Notre Da- me-mal ételiemben. Néha már azt hittem, hogy maga Quasimodo is hallgatóink közt van, de csak két motoros rendőr bukkant fel. Mindketten átszellemülten élvezték a zenét aztán messzire tolták motorjaikat és csak távol gyújtották be, hogy ne zavarják a műélvezetet. Motorosokkal, ezúttal csendőrökkel még Délen találkoztam a kies Saint-Jaquesban. A szomszéd Li- bouriaci gazdaságból sétáltam ide, megnézni a gyönyörű román templomot. Lefényképeztem, bementem, majd kikerülve megdöbbenve láttam, hogy öklét rázó tömeg fogad, szabályos lincshangulatban. Ilyenkor legjobb védekezés a támadás. Elszorult szívvel nekivágtam a tömeg sűrűjének és áttörtem. Elsőként a községi rendőr loholt utánam és igazoltatott- Ki maga és mit csinál itt? Megmondtam.- Szóval beismeri, hogy lefényképezte a templomot? Nem tagadtam.- És arra nem gondol, hogy a jó Isten megharagszik, ha engedélye nélkül lefényképezik az ő házát? Tagadhatatlanul nem gondoltam és már-már látni véltem magamat kenyéren és vizen, kalodába vetve a falu zárkájában, amikor szerencsémre felbukkant két Gerda Mobile, az állítólag hírhedt motoros csendőrség szálas képviselői. Számomra nem bizonyultak hírhedteknek. Kimentettek, sőt ki is vittek a faluból. Aztán szabadkoztak:- Tudja, uram, mifelénk a nép nagyon vallásos! Megtudtam. ORDAS IVÁN Bonyhád Város Önkormányzata PÁLYÁZATOT HIRDET a Petőfi Sándor Gimnázium és Kollégium igazgatói állásának betöltésére. FELTÉTELEK: egyetemi (tanári) végzettség, 5 éves, azonos típusú intézményben szerzett szakmai gyakorlat. A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA: a szakmai önéletrajzot, a végzettségét igazoló okirat másolatát és a szakmai vezetési programját. Bér rendelet szerint, v. pótlék 3500 Ft A pályázat beadási határideje 1991. június 15. Cím: Polgármesteri hivatal, 7150 Bonyhád, Széchenyi tér 12. (16/18) 1991 Berényi Rita Báta, Fő u. 18. Gyenes Zsuzsanna Kölcsey Itp. 1. IV/15. Kertai Dávid Szekszárd, Kölcsey Itp. 14.1/1. Föglein Nóra Tolna, Lotz K. u. 8. Nagy Gabriella Szekszárd, Remete u. 48. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebbnek tartott kisgyerek fényképét és beküldik szerkesztőségünkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszépségverseny. Címünk: Tolnai Népújság szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik hozzánk. Legközelebbi, csütörtöki számunkban a szekszárdi Nagy Mónika, a bátai Kotálik Éva, a szekszárdi Kozma Zsófia, a dunaszentgyörgyi Rikk Barbara, a szekszárdi Kertai Gábor fényképét közöljük.
