Tolnai Népújság, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-13 / 110. szám

4 NÉPÚJSÁG A szerkesztő levele Elég fellapozni bármelyik fővárosi, azaz „ központi ” napilapot, s máris olvashat­juk a mind gyakoribb, s egyúttal sokatmondó sza­lagcímet: „ Az önkormányzat működésképtelen. " Ez az idézet egyáltalán nem akar célzás lenni, ellenkezőleg. Hiszen mint a megyeszék­helyképviselőtestületi ülése­inek tudósítója, csak öröm­mel nyugtázhatom: a más önkormányzatokatellehetet- lenítő pártoskodás egyálta­lán nem jellemzi a szek­szárdi képviselőket. Emlé­kezetem szerint mindeddig összesen egy-két alkalom­mal került elő valamelyik párt neve, s akkor sem a megbé­lyegzés, a kirekesztés szán­dékával. S ha minden igaz, a politi­kai-ideológiai megközelíté­seket eddig is mellőző kép­viselők az elkövetkezőkben újfent önmérsékletet gyako­rolnak majd. Erre késztetheti őket az a Szervezeti és Mű­ködési Szabályzat, amit a legutóbbi ülésen módosítot­tak s fogadtak el. Nem egy alkalommal utaltunk ugyanis arra, hogy a tanácskozások rendre késő estig, néha éjfé­lig is eltartanak. Hiba lenne természetesen az eredmé­nyesség, illetve az idő rövid­sége között egyenes ará­nyosságot feltételezni, hi­szen a jó - avagy a legkisebb rosszat eredményező - dön­tésekhez adott esetben hosszú időre lehet szükség. Mégis, az új SZMSZ hozzá­segíthet ahhoz, amit koráb­ban így fogalmazott meg az egyik képviselő: „ Remélhe­tőleg egyszer megtanulunk bölcsen hallgatni is.” Szeri Árpád Szekszárdi Látogatóban Szemle 1991. május 1c Az emberi értékek mondják ki a végső szót Gacsályi József képviselő úr- miután hosszas nyomozással sikerült megtalálni és látogatóba „hivatni” magunkat - kicsit szo­morúan, kicsit bizakodóan mondta el, hogy bizony a mun­kahelyén nehéz lett volna elérni, mivel munkanélküli. Aztán rög­tön kijavította magát, miszerint nem munka, hanem állásnélküli. Ennek ellenére alig van szabad perce és ez abból adódik, hogy mint képviselő-testületi tag, igen sokszor megfordul a polgármes­teri hivatalban. Két bizottságban - az oktatási és a kisebbség ügyeivel foglalkozókban dolgo­zik, ehhez a tevékenységéhez gyűjt információkat, s konkrét ügyekben jár el.- Képviselő úr! Elmondása szerint tehát nem munka-, ha­nem állásnélkülinek vallja ma­gát. Mégis úgy gondolom, hogy nem ez a legideálisabb állapot, amit kívánni lehet.- Rendkívül áldatlan állapot, mindenkinek, aki ilyen helyzet­ben van. Magamat még szeren­csésnek mondhatom, mert any- nyi elfoglaltságom van, hogy igazából ilyen rövid távon még nem érzem a munkahely hiá­nyát. Persze, ebben az is szere­pet játszik, hogy elvált vagyok, már felnőtt gyerekeim, sőt két kis unokám is van, tehát nem kell megélnem a legtöbb munkanél­küli kétségbeesését, a család- fenntartásért való aggódást.- Miben látja Ön a kiutat, mit lehetne tenni, hogy ne növeked­jék napról-napra a munkanélkü­liek száma?- Az ipartelepítés, -fejlesztés az, ami ezeknek az embereknek munka lehetőséget és biztonsá­got hozna. Jó lenne még, ha ad­Nem munka, hanem állásnélküli vagyok dig is, amíg munkát találnak, a várakozást, amely bizony a na­ponta ismétlődő álláskereséssel jár, kulturáltabb helyen tehet­nék. Kis odafigyeléssel az amúgy is megalázó helyzetüket legalább annyival kellene köny- nyíteni, hogy emberségesebb körülmények fogadják őket.- Ön személy szerint miként éli meg az állásnélküliséget?- Nyomasztó érzés. Már vol­tam forgalmista, kultúrház igaz­gató, sztk ügyintéző, köztiszta­sági ellenőr, könyvtáros, tanár, szerkesztő, most munkanélküli vagyok. Sok mindent kipróbál­tam, néha a kíváncsiság hajtott, néha az élet hozta úgy, hogy vál­toztatni kellett.- Amikor nem a bizottsági te­endőivel foglalkozik, mivel tölti idejét?- Későn fekvő ember vagyok. Szívesen olvasok, kedvelem az ókori klasszikusokat, örök ol­vasmányom a Biblia. Gyűjtöm a könyveket - ez valószínű könyv­táros betegség - szeretem, ha Aranytól Zrínyiig, Apollinaire-től Zoláig valamennyi jelentős iró-költő ott van a polcomon. Bár mostanában nincs sok időm, azért néha írok, esszéket, ver­seket. Szeretem a természetet, különösen az óbányai, sötétvöl­gyi, gemenci sétákat.- Mit szeretne megvalósítva látni Szekszárdon?- Az oktatásügynek egy olyan helyi megvalósítását, ahol az emberi értékek mondják ki a végső szót. Ahol minden ember egyenlő eséllyel indul. Szeret­nék olyan emberi viszonylatokat látni Szekszárdon, ahol nem az összefonódások döntenek, ahol a korrupció csak mesebeli és tör­ténelmi fogalom. Sas Erzsébet Külön vélemény „Miért legyenek egyforma iskolák? 55 Szekszárd város képviselő­testülete megtárgyalta az ok­tatási, kulturális, sport és ifjú­sági bizottság azon előterjesz­tését, mely az I. Számú Általá­nos Iskola alapítványi iskolává történő átalakulási kérelmét bíráltáéi. A döntés értelmében - az anyagi feltételek hiánya miatt - a kérelem nem teljesít­hető.- Nem tudjuk elfogadni az I. Számú Általános Iskola önál­lósulási törekvésének elutasí­tását-fogalmazta meg az ülés után különvéleményét Biczó Ernő, az intézmény igazga- tója.Ámennyiben a határozat úgy értelmezendő, hogy 1991 szeptemberéig nem kerülhet sor az átalakulásra a tagin­tézmények leválasztása miatt, ám utána erre lehetőség van rövid határidőn belül, akkor azonos a gondolkodásunk. De pontos részleteket egyelőre nem ismerünk. Úgy gondolom, hogy állami tulajdonból az iskolák több­sége önkormányzati tulaj­donba kerül. Ha most ez így is lesz, ezt nem kellene minden iskola esetében véglegesíteni. Tehát valamilyen módon lehe­tőséget kellene biztosítani arra, hogy azok az iskolák, me­lyek bizonyíthatóan képesek az önálló létezésre, kikerül­hessenek az önkormányzati tulajdonból. Van nemzetközi példa arra, hogy ilyesmit meg lehet tenni. Ma az önkormány­zati tulajdonban levő iskolák­nál - így nálunk is - elképzel­hető, hogy olyan önálló intéz­ménnyé válhassanak, ahol a tulajdonosi jogok gyakorlását az iskola irányító testületének kezébe lehet adni. Gondolok elsősorban a gazdasági, szakmai, munkáltatói önálló­ságra. Ez az irányító testület lehet iskolaszék, kuratórium vagy más forma. Ezek az in­tézmények szerződéses kap­csolatban lennének az állam­mal, a helyi önkormányzattal. Megkapnák a működésükhöz szükséges költségvetést - az államtól, az önkormányzattól - és a szerződésben meghatá­rozott közfeladatok ellátását felvállalnák. Tehát nem mint önkor­mányzati, hanem mint önálló intézmények működnének. Azt hiszem, nagyon fontos, hogy az önkormányzatok és az iskolák egymás számára el­fogadható kapcsolatokat tud­janak kialakítani, mindkettőjük megelégedésére. Hiszen ez­zel érhetik el a közös célt: az egyes települések lakosainak az oktatással szembeni igé­nyeinek kielégítését. Véleményem szerint sem­miképpen sem szabad egyik félnek sem türelmetlennek lennie, hiszen most tesszük az első lépéseket. Azt hiszem, az iskolák fontossága elvitatha­tatlan, hiszen „a jövő demok­ráciáját az iskolai demokrácia készíti elő. Autoriter iskola soha nem lesz képes demok­rata állampolgárokat nevelni.” Sárvári Híres szekszárdiak Rejtett értékeink Lőrinczi (Laurencsics) Ferenc Dienes Valéria szülőháza Lőrinczi (Laurencsics) Ferenc Szekszárdon született 1846-ban. Orvosi oklevelének megszerzése után a Belügyminisztérium egészségügyi osztályán szolgált. Szakirodalmi tevékenységet foly­tatott; elsősorban a közegészségügy szervezési és igazgatási kér­dései foglalkoztatták (Vezérkönyv a közegészségügyi közszolgálat terén című műve 1882-ben, A közegészségügyi közigazgatás kézi­könyve pedig 1890-ben jelent meg.) Szépirodalmi munkássága is említésre méltó; 1871-74 között a Mátyás Diák című élclap szer­kesztője volt. Lőrinczi (Laurencsics) Ferenc 1898-ban hunyt el Bu­dapesten. /SZi F Átrendezés: a Cseteri ment - a Reszo pedig jött Az állampolgár csak néz ezen rövidítések láttán, hisz manap­ság szinte óránként alakulnak a gmk-k, kft-k és más társulások. A Cseteri-t - mely a Családi és Társadalmi Eseményeket Ren­dező Iroda rövidítése - múlt év végén megszüntette a szek­szárdi önkormányzat és a dol­gozókat felmentette a munka­végzés alól. Az ok ugyanaz, mint az országban mindenütt: nincs pénz egy ilyen nagy támogatás­sal működő intézmény fenntar­tására. Az intézmény dolgozói azonban - minthogy ezt a szak­mát kitűnően elsajátították - át­rendezték a soraikat, és meg- szervezeték a Reszo-t, azaz a Rendezvény Szolgáltató gmk-t. A gmk-t a saját tőkéjükből hoz­ták létre, a tagjai: Botosné Tóth Ildikó, Imreh Tasnádné, Vár­dáné Kiss Edit, Mikóczi László, akik mindannyian a Cseteri dol­gozói voltak. Á profil kevesebbet változott, hiszen továbbra is a társadalmi temetések lebonyolí­tása miatt keresik fel őket legy- gyakrabban. A városházán ta­lálható házasságkötő teremben továbbra is vállalják az ünnepé­lyes házasságkötések megren­dezését. A névadó helyett gyermekköszöntő lesz, ahol ün­nepélyes keretek között a város új állampolgáraként köszöntik a kisgyermeket. Ezeknek a szol­gáltatásoknak a megrendezését a szülők a városházán kivül a BM művelődési házában, illetve bármely vállalatnál, intézmény­nél kérhetik, ott, ahol adott a megfelelő környezet. A rendez­vények utáni fogadás, az ebéd, illetve a vacsora sem jelent gon­dot. Természetesen a külön­böző rendezvények bonyolítá­sát is vállalják, s ha erre igény van, műsort is adnak. Felkeres­ték a megyeszékhely környékén lévő önkormányzatokat is, fel­ajánlották szolgáltatásaikat, amelyeket azok nagy örömmel fogadták, hiszen egyelőre még kevés tapasztalattal rendelkez­nek ezen a téren. A fentiek jól jelzik, hogy a feb­ruár elsején megalakult Reszo gmk nem tétlenkedik. Az eddig megszerzett szakmai tapaszta­lataikat ezután immár saját hasznukra, és természetesen a város és környéke közmegelé­gedésére szeretnék végezni. Sas Erzsébet Az első női professzor A Babits utca, amely egykor a város védőszentjének nevét vi­selte, számos híres vagy érde­kes embernek adott otthont. Kö­zülük is kiemelkedik a későbbi dr. Dienes Valéria, aki Geiger Valériaként a 17. számú házban született 1879. május 25-én, s életének első tizenhárom évét itt is töltötte. Atyja, aki a tolnai Gei­ger Flórián építész fia volt, eb­ben a házban nyitotta meg ügy­védi irodáját, ám nagyobbik leá­nya számára nem a kucs- más-kabátos ügyfelek maradtak emlékezetesek, hanem - ahogy Emlékszem című novellájában leírja - maga a környezet: „Emlékszem napfényes reg­gelekre.Rám adták a pici fehér ruhácskámat, aztán szabad volt kimenni. Az ebédlő ablakán át rám nevetett a nap és hosszú, sárga fényű csíkokat rajzolt a szőnyegre. Végigszaladtam az egyiken. Ágaskodva pattintot­tam le a kilincset. Átsuhantam a vadszőlős verandán és kinn vol­tam a kertben... Odaszaladtam és bemásztam a kis fehér ha­jóba. Vén akácra volt kötve a hinta, megrándult az ág és fehér virág hullott a fejemre”. Két házzal odébb az ifjú Babits Mihály talán éppen a kertben ját­szik az „emeletes, de mégis fe­hérre meszelt” ház udvarán, ahova Geigerék felől a kerten át is vezetett egy kis ösvény a domboldalba vájt pincék előtt. A Halálfiai című regényben több­ször is megjelenik ez a környe­zet, benne a szinte félelmesen okos szemű lánykával, Hintáss Gittával - ahogy e műben elne­vezte az író. A név persze nem az ő, hanem atyja bizonytalan ügyleteire utal, amelyek végül 1901-ben csődbe is juttatták az egykor nagy lelkesedéssel indult lapszerkesztőt, többszörös kép­viselőjelöltet. Ekkor azonban már saját szárnyait próbálgatja leánya, Valéria, aki - elsőként a szekszárdi születésű hölgyek közül - már egyetemre jár, ide pedig csak a nyári szünetekben tér vissza. Négy évvel később, 1905-ben doktorál, addig soha nem látott párosításban a matematikát, esztétikát és filozófiát választva tárgyul. A doktori avatógyűrü jegygyűrűvé is lesz: házasságot köt Dienes Pállal, aki már ekkor nemzetközileg ismert matema­tikus. Újabb négy év múltán a Magyar T udományos Akadémia meghívott előadóként szerepel­teti, művét kiadja, s - elsőként a külföldi tudósok közül - meg­hívja előadásra őket a francia akadémia is, amely szintén meg­jelenteti tanulmányukat. Idő­közben Dienes Valéria több filo­zófus művét fordítja magyarra, majd Párizsban tölt néhány évet Bergson előadásait hallgatva és Isadora Duncan táncművésze­tét tanulmányozva. Idehaza 1913-ban az a megtiszteltetés éri, hogy a szebbik nem képvise­lői közül elsőként választják pro­fesszorrá a Pázmány Péter (ma Eötvös Lóránd) T udományegye- temen. Még a világháború előtt létre­hozza mozgásművészeti iskolá­ját, amelyben oktatja az általa kidolgozott új tudományt, az or- kesztikát. Ezen alapszik a hú­szas-harmincas években nagy sikerrel bemutatott több miszté­riumjátéka, vagy más néven mozdulatdrámája, mint például a Hajnalvárás és a Szent Imre legenda. Egyetlen filozófus volt, aki tudománya nyelvének meg­A szülőház ma egy vállalatnak ad otthont újításáért a legnagyobb magyar nem hivatalos kitüntetést, a Ba- umgarten díjat is megkapta 1934-ben. Az ekkor már Nobel díjas Bergson tolmácsolása mel­lett Hume, Descartes és később Teilhard de Chardin lesz mun­kássága nyomán széles körben hozzáférhetővé. Már elmúlt ki­lencvenöt esztendős, amikor 1974-ben Tihanyban oly nagy sikerű előadást tart egy nemzet­közi konferencián, hogy utána ismét felfigyel rá a világ. Száza­dik életévében, Budapesten halt meg 1978. június 8-án. A tervek szerint a IV. Számú Általános Iskola veszi fel nevét e tavaszon, s reméljük, egyszer szülőházára is kerül márvány­tábla. Dr. Töttős Gábor Fotó: Ótos Réka E heti kérdésünk: Ki volt a vá­ros védőszentje, a Babits utca korábbi névadója: Szent István, Szent László vagy Szent Imre? CNN helyett Sky One A sportrajongók - legalábbis azon szerencsésebbek, akik fi­gyelemmel kísérhették a műhol­das adásokat - bizonyára nem kis szomorúsággal állapították meg, hogy megszüntette műso­rainak sugárzását az Eurosport nevű csatorna. Mit láthatunk he­lyette? - kérdeztük Tarr Jánost, a szekszárdi kábeltévé üzemel­tetésével foglalkozó kft vezető­jét.- A Screensport elnevezésű csatornát vettük át, s azt továb­bítjuk a kábelrendszeren - adott tájékoztatást Tarr János. - En­nek az angol nyelvű adónak a profilja megegyezik a korábbi­val, tehát szintén sportműsoro­kat láthatunk reggeltől estig.- A CNN egész napos hírmű­sora ugyancsak megszűnt.- Ezt a csatornát - ahol a CNN-t adtuk - bemutató csator­naként működtetjük. Ez azt je­lenti, hogy néhány hónap eltel­tével váltunk, s mindig újabb programokat mutatunk be a né­zőknek. A CNN helyett jelenleg az angol Sky One látható, de ké­sőbb várhatóan egy olasz mű­holdas programmal állunk elő. S amelyik a legjobban tetszik a szekszárdiaknak, azt állandósít­juk. A választék egyébként fo­lyamatosan növekszik, a közel­jövőben már negyvennyolc csa­torna vételére van lehetőségünk - egy műholdpozícióból.- Szekszárdon jelenleg a két magyar adással együtt össze­sen tizenegy program közül vá­logathatnak azok, akik részesei a kábelrendszernek. Van-e arra kilátás, hogy bővítik a csatornák számát?- Technikailag ez nem meg­oldhatatlan, ez „mindössze” pénzkérdés. Ha úgy adódik, mi mindent megteszünk a bővítés érdekében.-szá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents