Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-03 / 77. szám

Bosszút állni a múlton? Juhász Pál szerint süketek párbeszéde lett a földvitából A paksi atomerőmű állami tulajdon marad Száz százalékig állami tulajdon­ban marad a fegyverkereskede­lem, az energiatermelés, valamint a kőolaj- és földgázbányászat A szakminisztériumok javaslatai alapján elkészült az a vállalati lista, mely kijelöli: mit, és milyen arány­ban lehet privatizálni a különböző ágazatokban. A lajstrom megkülönbözteti azo­kat a vállalatokat, amelyek tulaj­donjogában magyar többséget kell fenntartani; az állam többségi ré­szesedésével működő cégeket; il­letve a teljes egészében állami tu­lajdonban maradó egységeket. Az utóbbiak közé sorolja a Technika Külkereskedelmi Vállalatot és az Inverstcenter-T radeinform Vállala­tot. Nem változik a hazai hő-és víz­erőművek, a paksi atomerőmű, va­lamint az Országos Villamostávve­zeték Vállalat és a Magyar Villamos Művek Tröszt központjának hely­zete sem. Egyáltalán nem privati­zálják a Gáz- és Olajszállitó Válla­latot, a Kőolajkutató- és a Geofizi­kai Kutató Vállalatokat, az OKGT központját, továbbá a kőolaj és földgáz bányászatával foglalkozó intézményeket. A terv szerint teljes egészében állami tulajdonban marad a Város­építési T udományos ésTervező In­tézet is. Ülésezett az Alkotmány- bíróság Az Alkotmánybíróság a keddi zárt ülésén - értesülések szerint - elvi döntést hozott az államosítá­sokkal kapcsolatos indítványok ügyében; a határozat nyilvános­ságra hozatalára azonban csak a közeljövőben kerül sor. Ennek el­sősorban az az oka, hogy a nagy jelentőségű döntést még írásba kell foglalni, s a dokumentumot va­lamennyi alkotmánybiró aláírja. Csak ezután kerülhet majd a nyil­vánosság elé a nagy érdeklődés­sel várt alkotmánybírósági határo­zat, amely egyébként teljes terje­delmében megjelenik a Magyar Közlönyben. Az Alkotmánybíróság állampol­gári kezdeményezésekre vizsgál­ta, hogy az 1940-es évek végén, il­letve az 1950-es évek elején vég­rehajtott államosítások és az ezek alapját képező jogszabályok sér­tik-e az alkotmányt. Különösen azért nagy a várakozás az Alkot­mánybíróság döntése iránt, mert egyes vélemények szerint a testü­let állásfoglalása jelentős mérték­ben befolyásolhatja a kárpótlási törvény parlamenti vitájának ala­kulását. Göncz Árpád nem fogadta el Lemondott a hadseregparancsnok Göncz Árpád köztársasági elnök nem fogadta el Lőrincz Kálmán al- tábornagynak, a Magyar Honvéd­ség parancsnokának beosztásá­ból való felmentési kérelmét - kö­zölte tegnap kora délután a Parla­mentben tartott sajtótájékoztatón Pick Róbert ezredes, főhadsegéd, a köztársasági elnök katonai iro­dájának vezetője. Elmondta: Göncz Árpád tegnap délelőtt fogadta Für Lajost. A talál­kozót a honvédelmi miniszter kérte, aki átnyújtotta a parancsnok fel­mentési kérelmét. A köztársasági elnök konzultációk után úgy dön­tött: nem fogadja el Lőrincz Kálmán lemondását. Az altábornagy kato­nai felkészültsége, vezetői ráter­mettsége alkalmassá teszi e beosztás betöltésére. Miután fel­adatát az alkotmánynak és a hon­védelmi törvénynek megfelelően látta el, s a jogszabályokban nem történt változás, ezért Göncz Ár­pád, aki egyúttal a Magyar Hon­védség főparancsnoka is, tovább­ra is igényt tart Lőrincz Kálmán munkájára. Pick Róbert azt is elmondta, hogy a parancsnok a köztársasági elnöknek írt levelében részletesen megindokolta felmentési kérelmét. Mivel Göncz Árpád és Für Lajos megbeszélése nem volt ered­ménytelen, valószínűnek látszik: mindazon feltételek teljesülnek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy felelősséggel lehessen vállalni a Magyar Honvédség vezetését. Az elnök és a miniszter négyszemközt tárgyalt - mondta a föhadsegéd. A megbeszélésen hangsúlyt ka­pott a Magyar Honvédség nemzeti jellege, pártok felett állása; az a kö­vetelmény, hogy a honvédség nem lehet pártharcok szintere. Az is el­hangzott, hogy a honvédség a tér­ség stabilitásának kulcsa. Az át­szervezés szükséges ahhoz, hogy az új védelmi koncepcióhoz alkal­mazkodó korszerű struktúra ala­kuljon ki, de a honvédségnek in­kább a középirányitó szervezetei azok, amelyek nem felelnek meg a kor követelményeinek. A szervezeti felépítésről szólva Pick Róbert elmondta: ez majdnem minden országban eltér. Téves az az állítás, hogy Magyarországon kettős vezetés alakult ki. A Magyar Honvédséget a parancsnok, Lő­rincz Kálmán irányítja. A parancsnokság alá tartozik a kiképzési, szárazföldi, légvédelmi, anyag-technikai főcsoportfőnök­ség. A vezérkar pedig a legfelső tervező, szervező, koordináló szer­vezet, amely szintén a parancs­nokság alárendeltségében műkö­dik. (MTI) Nálunk az árakat emelték Az olaj és Kelet-Európa Az osztrák gazdaságtudományi intézetek szerint a demokratizáló­dás folyamata, az átállás a piac- gazdálkodásra, nem csupán az egyes, volt tervgazdálkodó álla­mok számára jelent belső nehéz­ségeket, hanem az egész csoport számára is. Ennek legkézzelfogha­tóbb példája az ásványolaj, amit a Szovjetunió eddig szállított -, s amit ez év január 1 -je óta már csak nyugati deviza ellenében szállít - az éppen érvényes világpiaci áron - értékelte az Amerika Hangja. A bécsi gazdaságkutató szak­emberek értesülése szerint a szov­jet szakértők kiszámították, hogy a dollár és a világpiaci árakra való átállás évi 12 milliárd dollárral na­gyobb bevételhez juttatja a Szov­jetuniót. Lehet, hogy ez így lesz, le­het, hogy nem. Egy dolog bizo­nyos: a volt csatlós államok köz­gazdaságát a szovjet intézkedés úgy érinti, hogy derült égből a vil­lámcsapás. íme néhány példa: Csehszlová­kia 1989-ben még 16,8 millió tonna ásványolajat importált a Szovjet­unióból. 1991-re 13 millió tonná­ban állapodtak meg. Azonban de­cember végén a szovjet exportőrök 7,5 millió tonnára csökkentették. Még a csökkentett mennyiség kompenzációjának módja is prob­lémát jelent. A Szovjetunió ugyanis nem fogadja el többé a volt csatló­sok áriit, hanem dollárt követel, vagy pedig nyersanyagot - mivel a (Folytatás a 2. oldalon.) Szaddám kincsei Az amerikai pénzügyminiszté­rium közzétette 49 olyan vállalat­nak a névjegyzékét, amely segéd­kezett Irak felfegyverzésében és hadviselésében, továbbá Szad­dám Húszéin iraki elnök dollármil- liárdjaiak külföldi elhelyezésében. A pénzügyminisztérium 49 válla­latot és 37 személyt nevezett meg az ügyben. A vállalatok többsége, összesen 32 cég Nagy-Britanniából kerül ki, a többi pedig Egyiptomban, Liba­nonban és Jordániában, továbbá Brazíliában, Németországban, Olaszországban és Hondurasban tevékenykedik. Két amerikai üzlet­ember is érintett a tranzakcióban. A lista közzétételével egyidejű­leg az amerikai kormány megtiltott minden üzleti kapcsolatot a szó­ban forgó cégekkel, tekintettel az Irakkal szemben még mindig ér­vényben lévő ENSZ-embargóra, és megadott egy telefonszámot, hogy bárki feljelenthesse azokat, akik megszegik a rendelkezést, vagy egyáltalán bármiféle informá­cióval kívánnak szolgálni az ügy­ben. Hogyan változnak a vasúti kedvezmények? Jó néhány, az utasok többsége számára hátrányos változás lép hatályba áprilisban a vasúti közle­kedésben. A nyolcvanszázalékos tarifaemeléssel egyidejűleg a ked­vezmények köre is módosult. Meg­szűnt például a szakszervezeti ta­gok évente egyszer igénybe ve­hető 50 százalékos utazási ked­vezménye. A sportolók és termé­szetjárók csoportos együttutazás esetén korábban szintén ilyen díj­kedvezményt kaphattak. Ebből azonban ezután az aktiv kereső ko­rúak nem részesedhetnek, csak a diákok és a nyugdíjasok. Ez utóbbiak utazási kedvezmé­nye nem változott, a hetven év alat­tiak továbbra is évente 16 alkalom­mal jogosultak 50 százalékos díj- kedvezményre, vagy ha akarják, átválthatják ezt évi 10 alkalomra szóló 90 százalékos kedvezmény­re. Megszűntek továbbá az egyes foglalkozásokhoz és munkahe­lyekhez kapcsolódó utazási kivált­ságok, így a GANZ-MÁVAG dolgo­zóinak, a Magyar Posta jogutód vállalatainak, a Távközlési és a Mű­sorszóró Vállalat alkalmazottainak, valamint az OKISZ, a Szövosz, a MUOSZ és egyéb társadalmi szer­vezetek tagjainak, illetve munka­társainak 50 százalékos utazási kedvezményei.- Milyen alapon kap ilyen kivált­ságot az egyik munkavállaló, és milyen alapon vonják meg mások­tól, kérdezhetik most sokan. A kér­dés jogos, mert amennyiben a köz­szolgáltatás címén jár a kedvez­mény, akkor az azonos elbírálás el­ve alapján további vállalatoknak is meg kellene adnunk ezt a jogot - véli dr. Petőfi László, a Közlekedé­si, Hírközlési és Vízügyi Miniszté­rium főosztályvezető-helyettese. - Ami nem lenne baj a vasúti közle­kedés szempontjából, mert újabb utasokat hozna, de az állami költ­ségvetés nem tudja vállalni ennek anyagi terheit.- Mi a változtatás oka, s a ked­vezmények ma mekkora kiadást jelentenek az államkasszának? (Folytatás a 2. oldalon.) Dr. Ternák Gábor Nasszer hercegnél vacsorázott Turki bin Nasszer herceg, a dahráni légitámaszpont pa­rancsnoka vacsorán látta ven­dégül a bázis kórházában dol­gozó magyar orvoscsoport tagjaként jelen levő Ternák Gábor országgyűlési képvise­lőt és a csoport parancsnokát. A szaúdi tábornok megkö­szönte a csoport munkáját, a képviselő és a parancsnok pedig annak a reményének adott hangot, hogy a magyar orvosok munkája is elősegíti a két nép kapcsolatainak kiala­kulását. Cselekvési program kellene.» Mi lesz a tan­műhelyekkel? Megengedhetetlen, hogy a vállalatok bezárják, eladják tanműhelyeiket, s ebben a helyzetben a kormány se adjon segítséget e fontos intézmé­nyek fenntartásához - hangsú­lyozták a munkavállalói oldal képviselői az Érdekegyeztető Tanács Országos Képzési Ta­nácsának tegnapi ülésén. An­nál is inkább - tették hozzá -, mivel a hagyományos szak­munkásképzésben a gyakorla­ti oktatás mintegy 85 százalék­ban a vállalatoknál történik. Az a mai körülmények között érthető, hogy a vállalatoknak nincs pénzük erre a feladatra, a kormány viszont nem vonhatja ki magát e kötelezettsége alól. A lehetőség a képzettségek megszerzésére ugyanis állam- polgári jog. A kormány képviselői a vita során rámutattak: a költségve- (Folytatás a 2. oldalon.) Falugyűlés Mucsfán A régi idők hangulatát idéző falu­gyűlést tartottak Mucsfán. Tillmann János polgármester beszámolt az 1991. évi költségvetés-tervezetről. Tájékoztatójában hangsúlyozta, hogy ebben az évben az önkor­mányzat legfőbb célkitűzése a biz­tonságos működés megteremtése. A tájékoztató után több hozzászóló hangsúlyozta a köztisztaság és környezetvédelem fontosságát. Az önkormányzatok most többet te­hetnek, s kell is hogy tegyenek a te­lepülések környezetének tisztasá­gáért, rendjéért. A földtulajdon je­lenlegi rendezetlenségéből adódó problémákra többen is figyelmez­tettek. Valamennyi hozzászóló tár­gyilagosan ítélte meg a jelenlegi gazdasági nehézségeket, amely az önállóság útjára lépő önkormány­zatokat komoly erőfeszítésekre kényszeríti. Fejlesztésekre nem jut Szakadáton Szakadát Község Önkormány­zatának Képviselö-testülete április 4-én, csütörtökön tárgyalja a költ­ségvetés-tervezetét. A közel hét és fél millió forintból 2 millió 600 ezer forintot az iskola, illetve az óvoda fenntartására fordítanak. A fejlesz­tésekre - a vizműtartozás kifizeté­se után - már nemigen futja. De a kevésből is sokat lehet csinálni -, társadalmi munkával. Még ebben az évben járdafelújításokat tervez­nek, az önkormányzat adja a szük­séges anyagot, a lakosság pedig elkészíti magának a járdát. A községben a közművilágitás fejlesztését nem tervezik, de a köz­ségházán belül a villanyhálózat fel­újításra kerül. Az ez év februárjá­ban átadott vízművel lehetővé vált, hogy sor kerüljön a víz bevezetésé­re. Dombóvár és környéke Április van, a tavaszi munkák és a nagytakarítások ideje. Bár az utóbbi kifejezést nem ildomos használni, mióta az egyik párt vá­lasztási kampányában szlogennek alkalmazta. Fel is szólították a bu­dapesti önkormányzatok vezetőit, hogy az idén más cím alatt hirdes­sék meg a szokásos tavaszi lomta­lanítási akcióikat. Szerencsére vidéken nem fog­lalkoznak ilyennel az emberek, tudván, hogy ide pártok, oda pla­kátok, aratni csak az fog, aki vetett. Ezért aztán előkerültek a kapák, gereblyék, ásók, no meg a trakto­rok. Mert, hogy lesz a földdel, ami lesz, kiosztják vagy marad egyben, amíg az urak erről a parlamentben vitáznak, addig a parasztok vetnek. A közösben is. Kispál Mária fotói Kocsolán ké­szültek, ahol a határban éppúgy lázas munka folyik, mint a kisker­tekben. Minderről, valamint Dom­bóváron és környékén történtekről szokás szerint lapunk 4. oldalán ol­vashatnak. A szekszárdi Liberális klub legutóbb a Szabad Demokra­ták Szövetségének agrárgaz­dasági szakértőjét, Juhász Pál országgyűlési képviselőt látta vendégül. A parlamenti közvetí­tésekből már jól ismert, kerte­lés nélküli stílusában adott in­terjút, mely lapunk 3. oldalán ol­vasható.

Next

/
Thumbnails
Contents